Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-05 / 4. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 5. www.ujszo.com i>_ RÖVIDEN Maradnak a szankciók Washington. Elutasította az USA az Észak-Koreával szemben bevezetett amerikai pénzügyi szankciók feloldását, jóllehet Phenjan ehhez kötötte az atomprogramjáról folyta­tott hatoldalú tárgyalások fel­újítását. Sean McCormack amerikai külügyi szóvivő azzal indokolta az elutasítást, a két kérdés nem függ össze, s nem érthető, hogy a pénzügyi szankciók miként akadályoz­zák Észak-Koreát a tárgyaló- asztalhoz való visszatérésben. Phenjan kedden követelte a korlátozó intézkedések eltör­lését. Az USA tavaly október­ben nyolc észak-koreai vállalat ellen rendelt el pénzügyi szankciókat, azzal vádolva őket, hogy aktívan részt vesz­nek a tömegpusztító fegyverek terjesztésében. (MTI) Csupán egy túlélő volt Tallmansville. Csak egy vá­jár élte túl a nyugat-virginiai bányaszerencsétlenséget a tegnapra virradóra megtalált 13-ból - közölték az amerikai bányavállalat tisztségviselői a hozzátartozókkal. Három órá­val korábban még arról tájé­koztatták őket, hogy a mentők egy vájár kivételével élve talál­ták meg a lent rekedt bányá­szokat. Ben Hatfield, az Inter­national Coal Group ügyveze­tő igazgatója közölte: az egyetlen túlélő Randal Mc- Cloy. Őt kórházba szállították. Hatfield a mentők és a mentő­parancsnokság közötti kom­munikációs félreértéssel ma­gyarázta a korábbi téves tájé­koztatást. A kétségbeesett hozzátartozókat rendkívül megrázta az ügy. (m, ú) Meghalt a dubaji emír Duhaj. Elhunyt Maktum bin Rasid al-Maktum sejk, dubaji emír, aki egyben az Egyesült Arab Emírségek kor­mányfője és alelnöke volt. Az emírségek hivatalos hírügy­nöksége, a WAM szerint Mak­tum sejket tegnap reggel Ausztráliában érte a halál. Bár a hatvanas évei közepén járó uralkodó halálának okát nem közölték, diplomáciai források szerint szívbetegségben szen­vedett. Az Egyesült Arab Emír­ségekben 40 napos gyászt ren­deltek el. Maktum bin Rasid al-Maktum sejk keveset szere­pelt a nyüvánosság előtt, in­kább öccseire bízta a napi ügyek vitelét. Ő volt ugyanak­kor a dubaji Godolphin-istál- lók társtulajdonosa, amelyek lovai a világ leghíresebb verse­nyein vesznek részt. (MTI) Maktum bin Rasid al-Mak­tum sejk (Reuters) Megállapodás a Gazprom és a Naftohaz között a gázszállításokról - nem tudni, milyen szerepet játszik a szervezett bűnözés vezéralakja A nagy bűnös kinövés lett a közvetítő Moszkva/Kijev/Bécs. Orosz­ország felújítja földgázszál­lítását Ukrajnának, miután a két gáztársaság, a Gazp­rom és a Naftohaz megálla­podott az árakban, és a RosUkrEnergo orosz-oszt­rák kereskedőcéget tették meg szállítónak Ukrajna számára. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap jelentette be közös moszkvai sajtóértekezletén Alek- szij Miller, a Gazprom és Olekszij Ivcsenko, a Naftohaz elnöke, hoz­zátéve: stabilizálódik Európa ellá­tása is. A RosUkrEnergo a Gazp- romtól ezer köbméterenként 230 dollárért veszi az orosz földgázt ja­nuár 1-jétől visszamenőleg. De a kereskedőház a közép-ázsiai orszá­gokból, Türkmenisztánból és Ka­zahsztánból is beszerez földgázt, méghozzá jóval olcsóbban és na­gyobb mennyiségben. így végül összességében ezer köbméteren­ként 95 dollárért értékesítheti az energiahordozót a Naftohaznak. Az Európának szánt orosz gáz tran­zitdíját az ukrajnai vezetékrend­szeren 1,6 dollárra emelték ezer köbméterenként és száz kilométe­renként a jelenlegi 1,09 dollárról. A gázeladás és tranzitdíj immár két külön téma, és mindkét esetben pénzzel rendezik a tartozásokat. A svájci bejegyzésű RosUkrEner- gót a Gazprom és a Naftohaz meg­állapodása alapján 2004 nyarán hozta létre a Gazprombank és az (ukrán érdekeket képviselő) oszt­rák Raiffeisen bank fele-fele arány­ban, hogy közvetítőként bonyolítsa a türkmén gáz ukrajnai szállítását a Gazprom Üzbegisztánon, Kazahsz­tánon és Oroszországon át haladó csővezetékem keresztül. Ukrajna kedd este közvetve elis­merte napi 100-110 millió köbmé­ter gáz elvételét a tranzitvezeték­ből, de hangsúlyozta: nem Európá­nak szánt orosz gázt vett el, hanem olyan türkmén gázt, amelynek im­portját előre kifizette (napi 126 millió köbméter erejéig). A Gazp­rom jelezte, hogy az idén várható­an 17 milliárd köbméterre csökken az orosz szállítás Ukrajnának. Eh­hez járul viszont, ugyancsak a RosUkrEnergo közbejöttével, to­vábbi 34 milliárd köbméter Közép- Ázsiából, jóval alacsonyabb áron. Ukrajna egyben nyilvánvalóan jócskán mérsékli az idén eddigi évi 80 milliárd köbméteres fogyasztá­sát, és növeli majd 20 milliárd köb­méteres saját termelését. RosUkrEnergo orosz-osztrák vegyes vállalatot sokan gyanúsnak tartják. A cég viselt dolgai már ta­valy fölkeltették az osztrák sajtó fi­gyelmét. A Der Standard és a Die Presse a nyáron az ukrajnai gáz­szállítások szövevényes, az ukrán titkosszolgálat szerint maffiagya­nús hátterét boncolgatta, nem utol­sósorban az osztrák érintettség mi­att. Fennáll a gyanú, hogy a tranzit­konzorciumba kétes elemek keve­redtek, írták a lapok. A legegyértel­műbben Júlia Timosenko akkori ukrán kormányfő fogalmazott 2005. július elején: a konzorciumot keresetlen szavakkal „nagy, bűnös kinövésnek” nevezte, amely „a régi államhatalomból a Naftobaz (uk­rán) nemzeti olajtársaság testére telepedett”. Az ukrán titkosszolgá­lat (SBU) vezetője, ugyancsak ta­valy nyáron, a Financial Timesban olyan nyomozati anyagokat szel­lőztetett meg, hogy a RosUkrE­nergo esetleg Szemjon Mogiljevics közvetett ellenőrzése alatt áll. Az 59 éves, ukrán születésű Mogilje­vics zsarolás, csalás és pénzmosás gyanújával az FBI körözési listáján szerepelt, és a nemzetközi bűnül­dözők a szervezett bűnözés nem­zetközileg egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon. Kétszeri oroszországi elítélése után Mogiljevics 1990-ben Izraelbe emigrált, később Magyarországra érkezett. Tízmilliárd dollárral - amelyet New Yorkban vezetett számláján keresztül futtatott - a ki­lencvenes évek végén feltehetőleg fegyver- és kábítószer-szállításokat pénzelt. Budapesten és Prágában valószínűleg éjszakai bárok hálóza­tát ellenőrzi, írták az osztrák lapok. A Janes Intelligence Digest sze­rint az biztosra vehető, hogy Mogü- jevics a Gazprommal - konkrétan a türkmenisztáni gáztranzittal - kap­csolatban szerepet játszik. Az uk­rán titkosszolgálat vezetője állítja: Mogiljevics neve ugyan a doku­mentumok egyikében sem lelhető fel, érdekeltségének azonban akad­nak jelei. Tavaly azt vizsgálták, hogy a RosUkrEnergo vezetői Mogiljevics ellenőrzése alatt áll- nak-e. (MTI, ú) EU: szerteágazóbb gázellátást! Brüsszel. Szerteágazóbbá, az eddiginél több forrásra támaszkodó- vá kívánja tenni energiaellátását az EU, de az orosz földgáz továbbra is fontos része marad az uniós országok gázellátásának. Ezt hangsúlyoz­ta közös sajtóértekezletén a soros elnökséget képviselő Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter és Andris Piebalgs, az EB energiaügyi felelőse. Bartenstein szerint az uniónak le kell vonnia a ta­nulságokat abból, ami az elmúlt napokban történt. Mindketten kitérő­en válaszoltak a gázvita politikai jellegét firtató kérdésekre. (MTI) Hollandia egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált a Szomáliái menekült Veszélyes méreteket ölt a palesztin zűrzavar Az év embere Európában Hága. A muzulmán nők szószó­lóját, Ayaan Hirsi Ali holland parla­menti képviselőnőt tüntette ki Az év embere Európában díjjal a Readers Digest. A Szomáliái szüle­tésű Hirsi Ali nincstelen menekült­ként érkezett Hollandiába, és az ország egyik legbefolyásosabb köz­életi személyiségévé vált. A muzul­mán nevelést kapott politikusnő azért harcol, hogy felhívja a figyel­met az Európában élő muzulmán nők sanyarú sorsára, amelyet gyakran eltitkolnak a nyilvánosság elől. Mint mondta, ezek a nők ma is szenvednek a családon belüli erőszaktól, a kényszerházasságtól, a genitális megcsonkítástól, sőt az úgynevezett „becsületmentő” gyil­kosságnak is áldozatává válnak, akárcsak a muzulmán országok­ban élő nőtársaik. Ayaan Hirsi Ali van Gogh holland filmrendező 2004-es meggyilkolása után fellé­pett az iszlám szélsőségesek ellen, amiért többször halálosan megfe­nyegették. A képviselőnő tizen­egyedikként részesül az 1996-ban alapított díjban. (MTI) Ayaan Hirsi Ali január 23-án Hágában veheti át a rangos elismerést (Képarchívum Váratlan izraeli fordulat ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza/Rafah. Poli­tikai szenzációnak számító bejelen­tést tettek tegnap Jeruzsálemben. Saul Mofaz védelmi miniszter kö­zölte: Izrael kész béketárgyaláso­kat kezdeni a Hamász szélsőséges palesztin szervezettel, ha megnyeri a palesztin parlamenti választáso­kat. Mofaz ehhez feltételül szabta, hogy a Hamász jelentse be a lesze­relését. Őrizetbe vette a palesztin rend­őrség a Gázai övezetben a múlt hé­ten túszul ejtett három brit állam­polgár egyik feltételezett elrablóját, palesztin fegyveresek pedig tiltako­zásul ez ellen megrohamoztak há­rom kormányzati épületet Rafah- ban, és eltorlaszolták az Egyiptom­ba vezető határátkelőt. Szemtanúk szerint a gyanúsítottat kedd este fogták el pďesztin rendőrök a Gá­zai övezet és Egyiptom határán. Pa­lesztin biztonsági forrásból meg­erősítették az őrizetbe vételt. A gya­núsított Alá al-Hamsz, az al-Aksza Mártújainak Brigádjai radikális pa­lesztin szervezet tagja, más forrás szerint a vezetője. Ez a szervezet a palesztin területeken kormányzó, Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah mozgalom fegyveres szárnya. Tütakozásul az őrizetbe vétel mi­att a radikális szervezet mintegy húsz fegyverese előbb lövöldözni kezdett és gumiabroncsokat gyúj­tott fel Rafahban, majd elfogott tár­suk szabadon bocsátását követelve, lövöldözve behatolt a palesztin bel­ügyminisztérium helyi kirendeltsé­gébe. Társaik később két másik kor­mányzati épületet is elfoglaltak. Tegnap reggel maszkot viselő fegy­veresek úttorlaszt áhítottak fel a rafahi határátkelőnél, és azt köve­telték az utasoktól, hogy mutassák meg dokumentumaikat. Közölték: kormányzati tisztségviselőket nem engednek át a határon. Később po­kolgépet robbantottak a határon húzódó kerítés alatt, az esti órák­ban pedig leromboltak egy beton­falat a határátkelőnél. A lázongás újabb jele a Palesztin Hatósággal való elégedetlenség­nek, és azért veszélyes a kialakult helyzet, mert a január 25-re kiírt parlamenti választások elhalasztá­sát okozhatja. (SITA, MTI) Az USA ebben az évben nem kíván több pénzt fordítani az iraki újjáépítésre Félszáz halálos áldozat Irakban ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Több mint ötvenen haltak meg a tegnapi iraki merényletekben, a sérültek száma száz körüli. A december 15-i választások óta a tegnapi volt a leg­véresebb az arab országban. Harminchatan meghaltak és negyvenen megsebesültek abban a robbantásos merényletben, amely egy temetésen történt az iraki fő­várostól 100 kilométernyire észak­ra fekvő Modadíjában - közölte a baakúbai rendőrség. Egy öngyilkos merénylő hozta működésbe a ka­bátjában lévő robbanószerkezetet a gyászolók tömegében, ahol ép­pen a városi kórház igazgatójánák unokaöccsét temették. Az igazgató ellen, aki egyben a síita Iszlám Dava párt helyi vezetője, kedden kíséreltek meg merényletet, amelyben unokaöccse és egyik testőre halálosan megsebesült. Az Iszlám Dava az Irakot kormányzó síita Egyesült Iraki Szövetség koalí­ció tagja, e párt vezetője Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnök. Az öngyilkos robbantás előtt támadók aknavetőkkel és automata fegyve­rekkel lőtték a gyászolókat, akik megpróbáltak a temetőben fedezé­ket találni. Dijála tartományban, amelynek székhelye Baakúba, az utóbbi hetekben újra elharapózott az erőszak, s a biztonsági erők sze­rint fokozta tevékenységét az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi csoportja és számos más szunnita terrorcsoport. További merényletekben több mint tucatnyian haltak meg a dél­előtt folyamán. Bagdad északi ré­szén egy pokolgép a rendőrség egyik járőrét vette célba. A halottak között rendőrök és civilek is van­nak, sok a sérült. Mintegy húsz gépkocsi megrongálódott a kör­nyéken. A főváros rendőrkapitánya szerint súlyos összecsapás folyt a belügyminisztérium erői és fegyve­resek között két kerületben is. Ugyancsak Bagdadban reggel meg­gyilkolták az olajipari minisztéri­um egyik vezetőjét és a fiát. Washington szerint a nemzetkö­zi közösségnek is hozzá kellene já­rulnia az iraki újjáépítéshez. Scott McClellan fehér házi szóvivő ugyanakkor nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni azt az értesülést, hogy az USA ebben az évben e célra nem kíván pénzt fordítani költségvetéséből. Előző­leg a The Washington Post azt kö­zölte, a Bush-kormányzat nem kí­ván újabb költségvetési pénzt kér­ni az iraki újjáépítés támogatására a 2006-os büdzsé tervezetében, amelyet februárban kell benyújta­ni a törvényhozásnak jóváhagyás­ra. A kormányzat inkább az újjá­építésre korábban elkülönített 18,4 milliárd dolláros pénzalap megmaradt részét, a keretösszeg közel húsz százalékát kívánja el; költeni. (MTI, TASR) Irán nem akar tárgyalni a kutatások felújításáról Folytatódik a kötélhúzás MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Berlin/Teherán. Ameri­ka után Franciaország és Németor­szág is azt tanácsolta tegnap Irán­nak, ne újítsa fel nukleáris kutatá­sait, mert ez súlyosan érintené a té­mában az Európai Unióval folyó tárgyalásokat. ,Jlatározottan fel­szólítjuk Iránt, vizsgálja felül a szándékát, mert ha végrehajtja, az­zal nyíltan szembefordul a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) követelésével, és súlyosan visszaveti a december 21-én kez­dett tárgyalások folytatását” - fo­galmazott a párizsi külügyi szóvi­vő. Hasonló nyilatkozatot adott ki a német külügy is. „Az iráni nukleá­ris kutatások közeljövőbeli újrain­dítása nem tárgyalási téma” - je­lentette ki tegnapi válasznyilatko­zatában Ali Laridzsáni, az atom­ügyekben illetékes iráni főtárgyaló. Megtagadta, hogy Vietnamba menjen harcolni Büntetés negyven év után MTl-HÍR Camp Lejeune. Dezertálás mi­att vádat emeltek egy amerikai ten­gerészgyalogos ellen, mert negy­ven évvel ezelőtt megtagadta, hogy Vietnamba menjen harcolni. Ezt tegnap jelentette be egy amerikai katonai szóvivő. A most 65 éves Jerry Texiero közlegényt augusz­tusban tartóztatták le, és december 14-én szállították át az észak- carolinai Lejeune haditengerészeti támaszpont fogdájába. Hét nappal később vádolták meg hivatalosan dezertálással, előzetes meghallga­tásának időpontját azonban még nem tűzte ki a katonai törvényszék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents