Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-31 / 25. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 31. www.ujszo.com Nobel-díj után Palme-díj Stockholm. Aung San Suu Kyi mianmari ellenzéki politi­kus az Olof Palme-díj idei ki­tüntetettje. A díjátadás szerve­zői szerint a Nobel-békedíjas, hazájában régóta házi őrizet­ben tartott Aung San Suu Kyi személyisége kiemelkedő pél­dája azoknak az erőfeszítések­nek, amelyeket a mianmari nép tesz a demokrácia kivívá­sa érdekében. A szervezők megjegyezték: a katonai kor­mányzat által irányított délke­let-ázsiai országban, az egyko­ri Burmában „álom marad csupán az emberi jogok tiszte­letben tartása, az etnikai egy­ség és a békés élet”. Az 50 ezer dollárral járó elismerést febru­ár 28-án adják át. 1986-ban ezen a napon lett merénylet ál­dozata Olof Palme svéd kor­mányfő. (MTI) A házi őrizetben tartott Aung San Suu Kyi nevében várha­tóan unokatestvére veszi majd át a díjat (Képarchívum) Tarja Halonen győzött Helsinki. Ismét Taija Halo- nent, a hivatalban lévő állam­főt választották meg elnöknek Finnországban a vasárnapi második voksolási fordulóban. A 62 éves baloldali politikus asszony főként a szociálde­mokraták támogatásával a szavazatok 51,8 százalékát kapta. Ellenfele, a mérsékelten konzervatív, 57 esztendős Sa­uli Niinisto - aki elismerte Ha­lonen győzelmét - pedig a voksok 48,2 százalékát nyerte el. A finn szociáldemokraták egyébként 1982 óta mondhat­ják magukénak az államfői posztot. Halonen a jóléti állam és az egyenlőség jelszavával kampányolt. (MTI) Irakban a madárkor Szuleimáníja. Egy 15 éves lány lett a madárinfluenza el­ső iraki áldozata. Abdel-Mut- taleb Mohammed iraki egész­ségügy-miniszter Szuleimání- jában elmondta, a lány az ira­ki kurd területen, a török és iráni határ közelében halt meg január 17-én, miután sú­lyos tüdőgyulladást kapott. A kurdisztáni egészségügy-mi­niszter ekkor még azt mond­ta, az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) ammáni labora­tóriuma kimutatta: a lány nem a H5N1 vírus fertőzésé­be halt bele. Az újabb vizsgá­latot, amelynek alapján loka­lizálták a H5N1 vírust, az amerikai haditengerészet kai­rói laboratóriumában végez­ték el. Közben meghalt a lány nagybátyja is, szintén tüdő- gyulladás tüneteivel. Az ő vizsgálati eredménye még nem készült el. (MTI) Muzulmán országok diplomáciai és gazdasági szankciókkal fenyegetik Dániát és Norvégiát - a Rasmussen-kormány nem lép közbe Dagadó botrány a prófétáról közölt karikatúrák miatt ÖSSZEFOGLALÓ Oslo/Koppenhága. Egyre na­gyobb a botrány egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrasoro­zat miatt. A rajzok Dániában, majd Norvégiában is megjelen­tek, óriási felháborodást keltve előbb a helyi mohamedán lakos­ság, majd az egész iszlám világ körében. A 12 karikatúra között volt olyan rajz, amelyen a próféta bomba alakú turbánt viselt, füs­tölgő gyújtószerkezettel. Az isz­lám hagyományok tütják a prófé­ta bármüyen ábrázolását, még a tiszteletteljeset is, mondván: a ha­sonló képek bálványimádáshoz vezethetnek. Palesztin fegyveresek tegnap rövid időre elfoglalták az Európai Unió gázai irodáját, tiltakozásul a prófétáról megjelent karikatúrák miatt. Öt fegyveres néhány percre behatolt az irodába, tíz társuk pe­dig kívülről őrizte a helyiséget. Később müitáns palesztin csopor­tok az uniós székház előtt norvég zászlókat égettek. Líbia diplomáciai és gazdasági szankciókat jelentett be, a külügy­miniszter tegnap közölte: Tripoli bezárja dániai nagykövetségét til­takozásul amiatt, hogy Koppen­hága nem lépett fel a Jyllands- Postenben megjelent karikatúrák­kal szemben. Közelebbről meg nem nevezett gazdasági lépéseket is kilátásba helyezett Dánia ellen. Közben több iszlám ország nagy­követe is panaszt tett Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök­nél az eset miatt, küátásba helyez­ve a dán áruk bojkottját. Szaúd- Arábia már a múlt héten vissza­hívta koppenhágai nagykövetét. Dánia sajnálkozását fejezte ki a 12 karikatúra miatt, azonban a szó­lásszabadságra hivatkozva meg­tagadta, hogy beavatkozzon. „A kormány semmiképp nem befo­lyásolhatja a médiát, és sem a dán kormány, sem a dán nemzet nem tehető felelőssé azért, ami a füg­getlen médiában megjelenik” - idézte a BBC Rasmussen nyilatko­zatát. A Jyllands-Posten vezetője ko­rábban elmondta, a karikatúrák publikálásával az iszlámmal kap­csolatos szólásszabadság határait akarta felmérni. A vasárnap köz­zétett szerkesztőségi cikkben a lap kinyilvánította a dán társada­lom egészére jellemző vallássza­badság melletti elkötelezettségét, és sajnálkozásának adott hangot, amiért az eset ekkora vihart ka­vart. A szerkesztőség ismételten közölte: nem állt szándékában az iszlámot megsérteni. Norvég vezetők szerencsétlen- nek és elítélendőnek nevezték, hogy a Dániában már botrányt ka­vart karikatúrák a múlt héten Nor­végiában is megjelentek. Az or­szágban élő muszlimokat tömörí­tő Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) szentségtörő inzultusnak nevezte a norvégjai másodközlést. „Az ehhez hasonló megnyilvánu­lások nem segítik a különböző val- lású és nemzetiségű emberek kö­zötti bizalom megerősödését, ha­nem bizalmatlanságot és viszályt keltenek” - közölte Hans Wilhelm Longva törökországi norvég nagy­követ. Szerinte teljesen érthető, hogy a Magazinét című norvég fo­lyóiratban megjelent karikatúrák sértő voltuk miatt felháborodást keltettek az iszlám közösségek­ben. Hivatalos közlés szerint a norvég kormány minden olyan kezdeményezést vagy állásfogla­lást elítél, amely megvetést fejez ki egy személy ellen annak vallása vagy nemzetisége miatt. A dán külügyminisztérium tegnap foko­zott óvatosságra intette a közel-ke­leti országokban tartózkodó dán állampolgárokat. (MTI, SITA, ev) Norvég zászlót égettek tegnap Gázában, az EU irodája előtt (ČTK/AP-felvétel) Izrael már befagyasztotta az átutalást, a segélyezés attól függ, lemond-e a szélsőséges mozgalom az erőszakról Támogatásokért kuncsorog a Hamász Merkel és Kacav teljes egyetértésben (Reuters-felvétel) Brüsszel/Jeruzsálem/Rámalláh Az EU-nak nem fűlik a foga ahhoz, hogy feltétel nélkül támogasson pénzügyileg egy Hamász-kormányt, az USA kategorikusan kizárta ezt, s Hasonlóan nyilatko­zott Angela Merkel német kancellár is. ÖSSZEFOGLALÓ A palesztin választásokon győz­tes Hamász gázai vezetője tegnap a segélyezés folytatását kérte az Európai Uniótól, miközben a radi­kális mozgalom damaszkuszi poli­tikai bizottságának egyik megha­tározó tagja közölte: nem fognak meghajolni a nemzetközi nyomás előtt. Az EU-hoz intézett üzeneté­ben Iszmáil Hanije kérte „a palesz­tin nép prioritásainak megértését, valamint a szellemi és pénzügyi támogatás folytatását annak érde­kében, hogy a térség inkább a sta­bilitás, mintsem az ínség és a fe­szültség irányába mozduljon el”. Felhívásának előzménye, hogy Angela Merkel német kancellár előzőleg a palesztin kormánynak nyújtott közvetlen uniós pénzügyi támogatás leállításával fenyegető­zött arra az esetre, ha a Hamász úgy kerülne be a kormányba, hogy nem mond le az erőszakról, és nem ismeri el Izraelt. Az EU tavaly 500 millió eurós segélyt folyósított a Palesztin Hatóságnak. Hanije egyúttal felszólította a közel-keleti béketeremtésben közvetítő kvar­tettet, az USA-t, az EU-t, az ENSZ- t és Oroszországot, hogy előzetes feltételek nélkül kezdjen párbe­szédet a mozgalommal. Condo- leezza Rice amerikai külügymi­niszter azt mondta, megítélése szerint a négyek egy véleményen vannak: a Hamász és más, Izrael elpusztítására felesküdött csopor­tok nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban. Rice még hozzátet­te: az USA azt akarja, hogy az arab országok és más adományozó ál­lamok is zárják el a pénzcsapokat. Egyébként Merkel tegnap Móse Kacav izraeli államfővel tárgyalt, akinek megígérte, estére tervezett találkozóján Mahmúd Abbász pa­lesztin elnökkel kérni fogja a házi­gazdától, fogadtassa el a Ha- másszal az alapelveket: el kell is­mernie Izrael létezési jogát, el kell ismernie a korábban kötött izra­eli-palesztin egyezményeket, va­lamint le kell mondania az erő­szakról. Az uniós külügyminiszterek tegnap Brüsszelben szokásos havi tanácskozásukra ültek össze. Ezen több tagállam külügymi­nisztere sürgette: a Hamász tegye egyértelműbbé álláspontját arról, müyen politikát kíván folytatni hatalomra jutva, s vigye tovább a békefolyamatot Izraellel. Javier Solana, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője azt mond­ta, a Hamásznak változtatnia kell módszerein, el kell fogadnia, hogy az erőszak összeegyeztethe­tetlen a demokráciával, s el kell is­mernie Izraelt. Bemard Bot hol­land külügyminiszter úgy nyilat­kozott, az EU-nak semmi köze nem lehet egy olyan rendszerhez, amely terrortámadásokat helyez kilátásba. Mintegy harminc, a Hamász vá­lasztási győzelme miatt felbőszült palesztin rendőr elfoglalta tegnap a gázai parlament épületét. Egy tudósító szerint az épületfoglalók fogadkoztak: készek harcolni an­nak megakadályozása végett, hogy a biztonsági szolgálatok fe­letti ellenőrzés a Hamász kezébe kerüljön. Izrael úgy döntött, befagyasztja a Palesztin Hatóságot megillető pénzalapok átutalását, attól tart­va, hogy azok esetleg terrorista elemek kezére juthatnak. Ezt teg­nap jelentette be Ehud Óimért ügyvezető izraeli miniszterelnök. Leszögezte: világossá kell tenni, hogy a zsidó állam nem fog átutal­ni olyan pénzeket, amelyekből iz­raeli polgári személyek elleni ter­rorcselekmények finanszírozható­ak. Óimért azután nyilatkozott, hogy tárgyalt Angela Merkel né­met kancellárral. (MTI, t, ú) Tovább erősödött a Kadima Jeruzsálem. Az Ariel Sáron izraeli kormányfő alapította Kadima (Előre) párt erősödött a szélsőséges Hamász győzelme óta, ugyanakkor jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a további egyoldalú izraeli kivonulásokat támogatják. A legújabb felmérés szerint a Kadima már 42 mandátumhoz jutna a 120 tagú knesszetben. A korábbihoz képes három mandátummal többre számíthatna a palesztinokkal szemben kemény vonalat képviselő Likud is. (m) ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Hat nagyha­talom külügyminiszterei London­ban, három európai ország és Irán képviselői Brüsszelben tárgyalták tegnap Irán nukleáris programjá­ról. Az ENSZ BT öt állandó tagálla­ma (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország külügyminiszterei tegnap este a brit fővárosban egyeztették az iráni atomdosszié­val kapcsolatos álláspontjukat, a cél az volt, hogy közös határozat- tervezetet dolgozzanak ki, amelyet nak csütörtöki rendkívüli ülésé ele terjesztenek. Brüsszelben ugyancsak tegnap magas beosztású brit, francia és né­met tisztviselők Irán kérésének ele­get téve tárgyalóasztalhoz ülnek Dzsavad Vajedivel, az iráni tárgya­lóküldöttség helyettes vezetőjével. Innen kiszivárogtatták: Irán állító­lag hajlandó belemenni abba, hogy uránércét Oroszországban dúsít­sák. Ezt egy diplomáciai forrás kö­zölte. A három EU-nagyhatalom magas beosztású diplomatái zárt ajtók mögött tárgyaltak Vajedivel. Az EU részéről kedvező fejlemény­nek vélik, hogy a megbeszélést az irániak kérték. Teherán talán meg­próbál diplomáciai megoldást ta­lálni az atomprogramja körül kiala­kult viszályra. Egy diplomáciai forrás szerint az irániak hatpontos javaslatcso­maggal érkeztek a találkozóra. Eb­ben bizonyos, egyelőre nem is­mert kiegészítésekkel elfogadnák azt a moszkvai javaslatot, hogy az iráni urániumot ne odahaza, ha­nem Oroszországban dúsítsák. Ez jelentős előrelépés lenne, mert csökkentené annak kockázatát, hogy Irán atombomba készítésére használja saját atomprogramját. A hírt egyelőre nem erősítették meg, s Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter már előre bejelentet­te: ha igaz is a dolog, az irániak csak azért érdeklődnek az orosz javaslat fránt, hogy ezzel elkerül­jék a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség esetleges elítélő hatá­rozatát. Később az EU részéről hangsúlyozták, a tegnapi brüsszeli megbeszélés nem volt tárgyalás, egyszerűen meghallgatták az iráni javaslatokat. (MTI, t, ú) Csehország Választások júniusban Prága. Június 2-án és 3-án - pénteken és szombaton - járul­hatnak az urnákhoz Csehország­ban. A rendes parlamenti válasz­tások időpontjáról Václav Klaus köztársasági elnök döntött - kö­zölte a szóvivője, Petr Hájek. Az államfő által kitűzött időponttal még Jirí Paroubek kormányfő­nek is egyet kell értenie. A leg­utóbbi közvélemény-kutatások szerint négy, legfeljebb öt politi­kai pártnak van esélye arra, hogy bekerüljön a 150 fős cseh alsó­házba. (TASR) Teherán állítólag hajlandó lenne belemenni abba, hogy uránércét Oroszországban dúsítsák Tárgyalássorozat az iráni atomdossziéról a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) kormányzótanácsé-

Next

/
Thumbnails
Contents