Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-04 / 3. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 4. DlGlTÁLlA 13 A digitális eszközök rengetegében könnyű elveszni, most megpróbáljuk olvasóinkat ezen összeállítás segítségével ebből az erdőből „kivinni" Az elektronikai világ 25 legnagyobb tévedése I. A technológiák fejlődése és a gyártók remek marketing- tevékenysége nyomán haj­lamosak vagyunk minden újítást fenntartások nélkül magasztalni. A digitális esz­közök rengetegében köny- nyű elveszni, most megpró­báljuk olvasóinkat az oszt­rák Trend Magazin összeál­lítása segítségével ebből az erdőből „kivinni”. FELDOLGOZÁS 1. Minél több a megapixel, annál jobb a fotógép Aki igazán jó képeket szeretne digitális gépével készíteni magas pixelszámú masinát vásároljon - ez tipikusan a kereskedők által el­hintett tévhit, amellyel újabb és újabb gépeiket igyekeznek értéke­síteni. Példaképpen vegyünk egy 2,1 megapixeles digitális fényké­pezőgépet. Az ezzel készített képet átlagos 10x15 centiméteres fotó­papírra nyomtatva gyakorlatilag egy hagyományos fotómasinával készített fotóval egyenértékű ké­pet lapunk. Az átlag felhasználó jobban jár egy formás és kényel­mes kis digitális géppel, mint egy megapixelbajnok csúcskütyüvel, amelynek adottságait az esetek többségében nem használná ki, ki­véve, ha óriásplakátot készít... A Sony digitálisfotógép-részlegének osztrák vezetője, Manfred Haider fényképezőgép-vásárlás esetére a következőket tarlja megszívle­lendőnek: „Mindenekelőtt egy megfelelő fényérzékenységű zo- om-objektívre, könnyen kezelhető menürendszerre és gyors pro­cesszorra érdemes áldozni”. 2. Fotók kinyomtatása olcsóbb, mint az előhivatás A legmodernebb fotónyomtatók hat-kilencféle különböző színű fes­tékpatronnal dolgoznak, kiváló minőségben és megfizethető árak­kal. Akkor miért nem nyomtaljuk minden képünket otthon magunk­nak? A válasz a magas költség. Mindent összevetve ugyanis az ott­hon nyomtatott képek ára a patro­nokat, a fotópapírt és a nyomtatót is belevéve képenként 15-40 koro­na közötti áron jön ki. Ellenben egy előhívó laborban képenként 5 koronától bármilyen képet előhív­nak 10x15 cm-es méretben. A la­borban előhívott képeknek ráadá­sul megvan az az előnye is, hogy a kevés fényt kapott, elszíneződött, nem természetes bőrszínű, illetve vörös szemű képeket automatiku­san korrigálják Csak akkor előnyös a házi fotónyomtatás, ha azonnal kellenek a - képek, nagyobb mennyiség esetén a labor költségei verhetetlenek. 3. Analóg objektívvei is jó a minőség Logikusnak tűnik, hogy ha vala­ki sok tízezer koronáért különböző objektíveket vásárolt, egy digitáhs tükörreflexes gépre váltás után is szeremé drága lencséit tovább használni megegyező márkájú új készülékén. Mindez azonban a mi­nőség rovására mehet. Az analóg objektíveknél ugyanis a beérkező fénynyaláboknál a középre eső su­garak merőlegesen, míg a szélsők oldalról érik a film felületét. A digi­tális gépek ellenben jóval érzéke­nyebbek a fénynyalábok beesési szögére, amelynek eredményeként túlszínezés, csalóka árnyékok, tú­légett képek, túl éles, illetve telje­sen életlen fotók születhetnek. 4. A gyári tintapatron jobb, mint az utántöltött Diszkontáron valamivel 1500 korona felett már nyomtatók szé­les választéka áll rendelkezésünk­re. Ehhez jön azonban az 800-1500 korona közt kapható tintapatron, típustól függően. A látszólagos aránytalanságra ma­gyarázatul szolgál, hogy számos nyomtatókat gyártó cég úgy fej­leszti printeréit, hogy a festékpat­ron tartalmazza a nyomtató fejet, amely a teljes nyomtatási folya­mat lelkét adja. így amikor új pat­ront vásárolunk, a nyomtatás szempontjából is új eszközt ve­szünk. A HP európai tartozéko­kért felelős vezérigazgatója, Kim Holm szerint áraik azért olyan magasak, mert a HP nyomtatók patronjait a nyomtatófejjel együtt értékesítik, ezzel pedig mindig újat vesznek a felhasználók. A Német Termékminőség El­lenőrző Egyesület nemrég tesztel­te 16 féle Canon, HP és Epson nyomtató működését - eredeti és utántöltött nyomtatópatronokkal. A teszt eredménye szerint ugyan akár 70 százalékkal is csökkenhet­nek a nyomtatási költségeink utántöltött patront használva, ez azonban némely típusnál a minő­ség rovására megy. Az újratöltött nyomtatópatronok megméretteté­sén a HP termékei szerepeltek a leggyengébben, a nyomtatványok minősége néhol silánynak is csak jó indulattal nevezhető. Ellenben a Canon és az Epson termékei az eredeti patronok minőségével megegyező printeket készítenek. Ráadásul, ha kiürült patronjainkat nem újratöltő boltokban töltetjük meg, hanem elérhető áron újra­töltő szettet vásárolunk, a haté­konyság maximálisra növelhető. 5. A mobilkamerák akár a digitális gépek Egy megapixeles felbontású ké­pek készítésére alkalmas digitális fotógépet manapság talán műsza­ki múzeumokban találhatunk. Mobiltelefonokban, ellenben mint technológiai non-plusz ultra adják el őket, a fogyasztók soka­sága szerint ráadásul a mobilka­mera helyettesíti a digitális fény­képezőgépet is. Tény azonban, hogy pillanatnyilag sem a beépí­tett optikák, sem a fényképezőgé­pes szoftverek vagy szenzorok nem tudnak lépést tartani a digi­tális fotógépek fejlődésével. A mobilkamerákból például olyan alap fotófunkciók hiányoznak, mint az autófókusz vagy az opti­kai zoom. A szakértők arra figyel­meztetnek, hogy a mobilkészülé­kek fényképezőgépei a jelenlegi megoldásokat tekintve nem töb­bek lyukkameráknál. Technológi­ai szakértők várakozásai szerint a két megapixeles felbontású felvé­telek készítésére alkalmas ketye- rék piacra dobásával új korszak veheti kezdetét, amelyhez azon­ban a kezelőszoftverek fejlődése is elengedhetetlen. 6. Több megahertz, gyorsabb komputer „A processzorok sebessége nem kizárólag attól függ, hány mega­hertzen működnek” - figyelmez­tet Hans Dufek, az osztrák IBM IT mérnöke. Processzor és procesz- szor, valamint megahertzszám és megahertzszám közt számos elté­rés lehet, amelyek értelmetlenné teszik két készülék efféle összeve­tését. Egy jobb felépítésű pro­cesszor ugyanis akár alacsonyabb órajellel is több művelet elvégzé­sére képes magasabb megahertz­számú ellenfelénél. Jó példa erre az Apple, amely nem ment bele a PC-k világában másfél évtizeden át zajló megahertz-fokozási ver­senybe, helyette egyre-másra újabb építésű processzorokkal rukkolt elő. S hogy a megahertz növelés nem minden, jól mutatja hogy a világ legnagyobb pro­cesszorgyártója, az Intel, idén sza­kít eddigi hagyományaival, és a megahertz növelése helyett új processzor-architektúrával növeli számítógépei hatékonyságát. De talán ezeknél is fontosabb, hogy a számítógép hardverei mennyire képesek megfelelően együttmű­ködni, a hardverakadások ugyanis még a leggyorsabb gépeket is fel­tűnően lelassíthatják. 7. A törölt fájlok véglegesen elvesznek Szinte mindenkivel megtörtént már, hogy olyan fájlt törölt le, amelyről a kuka ürítését követően derült ki, hogy arra még szüksége lett volna. Semmi pánik, egy fájl törlése ugyanis nem jelenti auto­matikusan azt, hogy a winchester többé nem tartalmazza azt. Amikor ugyanis letörlünk egy fájlt, a me­revlemezen megváltozik az elneve­zése azon területnek, ahol addig a dokumentum volt. Az adatok azon­ban egészen addig nem törlődnek le, míg a helyre nincs szükség, és felül nem úja az immáron szabad jelzésű területet a winchesteren. Speciális programokkal ennek el­lenére lehetséges a szabad jelzéssel ellátott területeken fellelhető ada­tok visszahozása és megnyitása., A törölt fájlok helyreállítása még ak­kor is lehetséges, ha formáztuk a meghajtót, esetleg megszüntettük a partíciót” - hívja fel a figyelmet az adatmentéssel foglalkozó Kürt Rt. szakértője. A merevlemezen tá­rolt adataink végleges törléséhez tehát külön adatmegsemmisítő szoftver alkalmazása a megfelelő megoldás, amelynek használata után nincs többé lehetőség a tárolt adatok előhívására. 8. A szoftverek frissebb verziója jobb az előzőnél Hiba azt gondolni, hogy egy szoftver legfrissebb verziója csu­pán előnyökkel jár a felhasználó­nak. Nicholas Negroponte interne­tes guru szerint: „Minden újabb szoftverkiadás lassabbá és megbíz- hatadanabbá teszi a gépet. Az len­ne a legkevesebb, hogy a felhaszná­ló a szoftverek minden komponen­séről egyenként eldönthesse, szük­sége van-e az adott szolgáltatásra vagy sem” - vázolja a szoftvercégek ügyeskedését Negroponte. Ilyen például az egzotikus nyelvek he­lyesírás-ellenőrzője, amely az áltag használók nagy része számára tel­jességgel felesleges. Érdemes megfontolni a prog­ramok update-jének telepítését, ugyanis néhány újabb funkcióért cserébe számos kellemedenséget okozhatnak használójuknak. A Nokia 7610-es okostelefon készü­lékén például nemrég egy szoft­ver frissítése után - amely a tele­fonnal készített fotókat rendezte kronologikus sorrendbe - a tele­fon teljes operációs rendszerét újból kellett telepíteni a gyanút­lan felhasználónak. A frissítések közül kivételt ké­peznek a biztonsági javítások, ame­lyek telepítése mindenképp java­solt, telepítésükkel ugyanis a biz­tonsági rések száma csökken, ezzel pedig mindenképp nő az eszköz biztonsága. (Képarchívum) 9. A CD-k és DVD-k sohasem mennek tönkre Húsz évvel ezelőtt a CD megjele­nése kapcsán mindenki arról be­szélt, hogy az új technológia nem romlik el, nincs adatvesztés. Egé­szen pontosan, ha hőtől, karcolás­tól és szennyeződéstől megóvjuk a kis ezüst korongokat, azok örökké szólnak majd lejátszónkban. Nem sokkal később világossá vált, hiába tartjuk szépen rendben CD-tokban korongjainkat, az adatvesztés így is bekövetkezhet. Az egyszer írható DVD-k például egy rétegben szer­ves festékanyaggal, úgynevezett dye-jal viszik fel az adatot a ko­rongra. Ez a szerves anyag pedig érzékenyen reagál hőre és fényre. Ä többször írható lemezeknél a dye-t egy kevésbé érzékeny, szerveden festékanyaggal helyettesítik, amely azonban csak többszöri írás után válik stabillá a lemez felületén. Csak ezután lehetséges az adatok időálló rögzítése. A gyártók előre­jelzései szerint a mai CD-k és DVD- k élettartalma a tárolástól és az adathordozók minőségétől függő­en 5 és 200 év közé tehető. 10. Az interneten anonim a felhasználó A világhálót használva minden­ki nyomokat hagy maga után, amelyekből sokszor egyértelműen azonosítható a felhasználó szemé­lye, ráadásul teljesen jogszerűen. Itt vannak például az úgynevezett cookie-k (kicsiny azonosító kó­dok), amelyeket egy online shop- ban való vásárláskor, e-maüek ol­vasásakor vagy egyéb védett öve­zetbe lépéskor generál a gép. A co- okie-k funkciója, hogy a következő látogatáskor az oldal azonosítani tudja az előzőleg már ott járt láto­gatót, így annak nem kell ismét felhasználónevét és jelszavát meg­adnia. Az online boltokat üzemel­tetők az oldalak látogatásából és a vevők internetes vásárlási szoká­saiból részletes statisztikákat ké­szítenek, s így még személyre sza­bott marketing ajánlatokkal is megtalálhatják a felhasználót. Ezen túlmenően szinte minden szörfölő több-kevesebb helyen megad magáról személyes adato­kat, e-maücímet, amelyeket az in­ternetes pr-ral foglalkozók szintén hirdetési célokra használnak. Anonimitásunk a kibertérben te­hát teljes illúzió, (hvg.hu) Folytatjuk. DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Nem igaz, hogy a gyári tintapatron jobb, mint az utántöltött

Next

/
Thumbnails
Contents