Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-26 / 21. szám, csütörtök

10 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 26. www.ujszo.com PÁLYÁZÓ A fából faragott királyfi AJÁNLÓ A magyarországi Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére rajzpályázatot hirdet alapiskolák felső tagozatos gyerekei számára. Téma: Balázs Béla: A fából faragott királyfi című műve ihlette alkotások. Technika: tetszőleges. Méret: A4-es, illetve A3-as papír. Beérkezési határidő: 2006. március 10. Ünnepélyes eredményhirdetés: 2006. március 24. A legszebb munkákból kiállítást rendeznek. A pályaműveket pos­tai úton várják az alábbi címre: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. A borítékra ríjátok rá: Rajzpályázat. A történet szövege letölthető az intézet honlapjáról. ( www.oszmi.hu ). Bővebb információ: Szebényi Ágnesnál kérhető: 00361375-1184,105-ös mellék, (ú) Szövetségi cserkészközgyűlés Paláston Új cserkészing KARAFFA ATTILA A Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetség 2006. január 21-én tar­totta évértékelő közgyűlését a pa­lásti Ivánka-kastélyban. Előbb Tö­rök András, a Szövetségi Cserkész­tanács elnöke, utána Vitéz László ügyvezető elnök tartotta meg be­számolóját. Ismertették a 2005-ös esztendőben elért eredményeket, szólt a cserkészszövetség gazdasá­gi helyzetéről, valamint beszámolt és -egyenruha a 2006-os esztendő terveiről is. A jelen levő cserkésztisztek több ha­tározat meghozatala mellett az új cserkészing és -egyenruha kiegé­szítőikről is szóltak. Ezért külön bizottság jött létre. A különféle programok és táborozási lehetősé­gek mellett ismertették a március 25-i országos történelmi vetélke­dő programját is, melynek témája ezúttal a magyar történelem nagy alakjai lesznek, a helyszíne pedig Dunaszerdahely. Rockbandában játszik Will Smith felesége Jada most nem víziló ISMERTETÉS Jada Pinkett Smith nevével a leg­többen a Mátrix-filmek kapcsán ta­lálkozhattak. A színésznő számos kollegájának a sikerét megirigyel­ve, nemrég egy kőkemény rockze­nekarban kezdett eljátszani. A Wicked Wisdom nevű formáci­óban basszusgitározik és énekel Smith, akit számos hasznos ta­náccsal látott el a Mátrix-filmek fő­szereplője, Keanu Reeves, aki maga is játszik egy zenekarban. Az ő Dogstar nevű csapatának a munkái azonban ez ideig nem igazán nyer­ték el sem a nagyközönség, sem a kritikusok tetszését. Ezzel szemben a Wicked Wisdom minőségi zenét játszik a kommentárok szerint, és maga Jada is - akárcsak a zenekar többi tagja - teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy ez így is ma­radjon. Nehéz mindemellett elkép­zelni, hogy a Madagaszkár nevű filmben a víziló karakterének a hangját kölcsönző sztár egy olyan együttesben játszik, amely szöve­gei igen sötétek, és előszeretettel foglalkoznak olyan témákkal, mint a halál.„Az emberek eddig egy ol­dalról ismerhettek meg, de meg akartam mutatni, hogy az én sze­mélyiségemnek van egy másik ré­sze. Ezt pedig a színpadon ki is élem” - nyilatkozta Jada, aki a kol­legáival várhatóan jövő hónapban fogja kiadni első lemezét, (zf) Jada Pinkett Smith most egy másik oldaláról mutatkozik be a nagyérde­mű előtt (Képarchívum) Lazára vedd! címmel került a boltokba a '97 tavaszán megalakult nagymegyeri Big Man Band új albuma Szövegközpontú örömzenélés A zenekar, balról jobbra haladva: Michnya Róbert (Bigman), Katona András (Bandi), Öllé Gyula, Kosár Dezső (Öreg) és Kovács Vince (Képarchívum) 2005 szentestéje talán örökké emlékezetes ma­rad számomra. Mivel nem volt szokványos. Csak a sokadik „figyelmeztetés” után voltam hajlandó a Big Man Band új CD-jét a Mennyből az angyalra cse­rélni. Előző nap kaptam kézhez, gondoltam, bele­hallgatok, aztán nem tud­tam abbahagyni. PUHA JÓZSEF Az öttagú zenekarból Katona Andrással (Bandi) és Michnya Ró- berttel (Bigman) beszélgettünk. Amikor először hallgattam a CD-t, rögtön az első dalnál ho- bós-feeling lett úrrá rajtam, ami a másodiknál megerősödött, s még pár helyen előjött. Bandi: Pedig hidd el, nem gya­korol ránk hatást a Hobo Blues Band. Személy szerint a korábbi le­mezeit szeretem, de amióta Póka Egon basszusgitáros kivált, különö­sebben nem kísérem figyelemmel a zenekar pályáját. Bigman: Tény, az énekhangom hasonlít Hobóéhoz. Ezt már többen mondták. Szerintem ebből kiindul­va érezhetted a párhuzamot, s nem a hangszerelés kapcsán, mert ab­ban nincs semmilyen hasonlóság. Való igaz, elsőként az ének, a szöveg fogott meg, s csak később tudtam jobban odafigyelni a hangszerelésre. A szövegekből gyorsan egyértelművé vált, hogy nem vagytok kibékülve a nagy­világgal... Bigman: Mitől lennénk? Látjuk, mi zajlik körülöttünk. Az erős irá­nyít, akinek pénze van, boldogul. Tudod, én régóta zenélek, már ak­kor is úgymond provokatív szöve­geket írtam, amikor még nem volt szabad kimondani bizonyos dolgo­kat. Meg is gyűlt a bajom, előfor­dult, hogy hetente raportra jártam. Akik annak idején döntöttek a dal­szövegeim és a sorsom felett, most még magasabb pozíciókban van­nak. Túlságosan is bársonyos volt a ’89-es forradalom. Bandi: Mi nem vagyunk tinik, biztos egzisztenciával rendelkező férfiak vagyunk, akik szabadide­jükben zenélnek, mert zene nélkül nem tudnak létezni. Közben sajnál­juk a fiatalokat. Én már ’81-ben fül­bevalót hordtam, s mindenki fur­csán nézett rám. Lázadtam, nem is tudom, mi ellen. Az a legször­nyűbb, hogy a mai fiatalságnak jó­val kilátástalanabb a helyzete, mint nekünk akkor. Nekik most több okuk volna a lázadásra. Bigman: Gyakran mondják, hogy szövegközpontú zenekar va­gyunk. Ezzel nincs baj, de nekünk a hangszerelés is ugyanolyan fontos, mint a szöveg. Az albumot záró címadó dal­ban érdekes és nem várt módon adjátok meg a csattanót. Addig mindent komolyan vesztek, ab­ban mégis arról énekeltek: ha túl komolyan vesszük az életet, ak­kor nem lehet túlélni. Bigman: Meg kell találni az egyensúlyt. Nem egészséges, ha mindent komolyan veszel, de sze­met hunyni sem szabad bizonyos dolgok felett. Azért énekelünk er­ről, mert a zenéhez üzenet kell, s ez az, ami leginkább foglalkoztatja az együttest. Bandi: Időközben megtanultuk, nem kellenek csúnya szavak a véle­ménynyilvánításhoz. Másképpen is meg lehet fogalmazni ugyanazt. Ez bizonyára a korral jött. Talán azt hiszitek, közhely, de én valóban úgy érzem, a lemeze­tek Magyarországon is megállná a helyét. Sőt! Miért nem kilin­cseltek vele? Bandi: Mert már megéltünk ezt- azt. Régen nem táplálunk illúzió­kat. Nekünk így jó. Zeneileg alapjá­ban véve jól érezzük magunkat a bőrünkben. Bigman: Van több zenész isme­rősünk, akik ebből élnek, vagyis megpróbálnak belőle megélni. A minap az egyik azt mondta, irigyel bennünket. Mert szinte a magunk szórakoztatására játszunk, van ha­vonta néhány bulink, hívnak pár helyre, és kedvünkre örömzenél- gethetünk. Nem ebből kell kifizetni a villanyszámlát. Igaza van. Munka után levonulunk a próbaterembe, zenélünk, alkotunk, jókat vitá­zunk, és jól érezzük magunkat. Mit kívánhatnánk még? Bandi: Túlságosan önfejűek va­gyunk, nem engednénk, hogy egy producer belebeszéljen a dolgaink­ba. Tudjuk, ez így működik manap­ság. Úgy nem lehet hitelesen zenél­ni, ha szakemberek állnak mögöt­ted, irányítanak a piac diktálta fel­tételek szerint. Rengeteg a példa arra, hogy a kitűnő bemutatkozás után a zenekar elveszíti a saját ar­culatát, rossz nézni, ahogy a továb­biakban szenved. Látod, ahogy irá­nyítják. Csak akkor tudsz kibonta­kozni, ha hagynak. Jó példa erre a Green Day esete. Készített egyjó le­mezt, majd évekig csak bohócko­dott. S miután a szakma teljesen le­írta, és valószínűleg a pénzes em­berek is magukra hagyták őket, olyan albumot hoztak össze American Idiot címmel, amitől le­esett az állam, és olyan koncertet adtak tavaly Pesten, hogy napokig a hatása alatt voltam. Azért lettek megint jók, mert már nem kellett megfelelniük senkinek. Legfeljebb csak önmaguknak. Azt hittem, mást választ kapok az előző kérdésemre. Mert az al­bumotok látszólag a piac köve­telményei szerint készült. Hall­ható rajta egy dal, a Szomorú va­sárnap, amely korántsem a leg­jobb, de slágerszagú, szerintem ráharapnának a rádiók, s eladná a többi, jóval igényesebb felvé­telt. Ezt a nagyok is így csinálják. Bigman: Amikor elkészült, ne­künk is hasonló érzéseink voltak, de nem ezzel a szándékkal írtuk. Bandi: Félreértés ne essék, ter­mészetesen nem zárkózunk el a lehetőségek elől, de mindenáron nem akarunk ismertebbé válni. Persze hogy jó volna, ha mellénk állna egy lemezcéges szakember, de állítom, nehéz dolga lenne ve­lünk. Minket nem lehet megven­ni. Nekünk a zenélés ennél sokkal többet jelent! XI. Lajos leányának nászajándékul egy gombostűt adott, innen származik a gombostűpénz kifejezése Mióta könnyíti meg a tű az életünket? A jó tű becses szerszám volt, ezért tokban tartották (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Manapság vannak olyan haszná­lati tárgyaink, amiknek az eredetén senki sem töpreng, hiszen már any- nyira hozzászoktunk a létezésük­höz, hogy szinte elképzelhetetlen lenne az élet nélkülük. Ilyen a tű is. Pedig volt idő, amikor ez a hasznos kis szerszám még nem létezett. De vajon mikor? Mióta könnyíti meg a tű az emberek mindennapjait? A varrás igen nehéz munka volt A varrótű őse az ár: az ős-kőkor- ban először a bőrt tövis, hegyes fa-, illetve csontszilánk segítségével ki­lyukasztották, s azután ezeken a lyukakon áthúzták az inakat vagy bőrszalagokat. Mindaddig, amíg a tűt nem kapcsolták össze a cérná­val, a varrás igen nehéz munka volt. Az ember azonban hamarosan rájött, hogy milyen előnyös, ha a cérnát magára a tűre erősíti. Kez­detben csak begörbítették a tű vé­gét, s ebbe a horogba erősítették a cérnát. Persze, rögtön gyorsabbá vált a varrás. Még kényelmesebb lett, ha a tűnek foka is volt. Már az ős-kőkor végén készítettek olyan csonttűt, amelynek fokába tűzkő­szilánkkal fúrták a lyukat. Később rézből, bronzból majd vasból készí­tették a varrótűt. Praktikus tűtartót használtak A jó tű becses szerszám volt, ezért tokban tartották. Praktikus tűtartót használtak az avar asszo­nyok: a tűt övükről lecsüngő vá­szonszalagba tűzték, erre csontból készült csövecskét húztak, amely megakadályozta, hogy a tű elvesz- szen, vagy megsebezze viselőjét. Ha elő akarták venni a tűt, csak az azt fedő csontcsövet kellett feljebb húzni, használat után újra vissza­csúszott helyére. Abban, hogy le­szaladjon a szalagról, a végére kö­tött csomó akadályozta meg. A varrótű története tehát elég ré­gi időkre nyúlik vissza. De vajon mi a helyzet a gombostűvel? A gom­bostű első használata a 15. század­ra tehető. Körülbelül 1410-ben jött forgalomba, s ekkor szűnt meg a tövisek, az arany- és ezüstszegek használata. A gombostű feltalálója egy Tourangeau nevű drótkészítő. Előállítása kezdetben temérdek munkával járt, s ezért igen magas ára volt. Csak a fejedelmi pipere­asztalkákon kapott helyet. XI. Lajos leányának nászajándékul egy sze­lence gombostűt adott. Innen szár­mazik a gombostűpénz elnevezés. Angliában VIII. Henrik alatt kez­dett elteijedni a gombostű. Ekkor kapott a később lefejezett Boleyn Anna is egy gombostűt a királytól ajándékba. Innét a babonás hit, hogy aki tűt kap ajándékba, azt szerencsétlenség éri. (sn) ( ( ( ( < < < ( ( ( ( i ( <

Next

/
Thumbnails
Contents