Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-25 / 20. szám, szerda

KARRIER 2006. január 25., szerda 2. évfolyam 4. szám Önéletrajzírók tippjei az önéletrajzíráshoz Tapasztalati képletek TANÁCS Hirtelen azon kapják magukat, nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel Kiégés huszonévesen Az önéletrajzírásról szóló internetes fórumokról, javarészt éppen az álláskeresők személyes tapasztalatait tükröző tanácsok­ból gyűjtött össze a hvg.hu portál egy csokorra valót. 1. Az internet (különösen az angol nyelven íródott fertálya) tele van olyan weblapokkal, ame­lyek tippeket adnak az önéletrajz megírásához. Ezek többnyire el­mondják a lényeget, de egy kis böngészéssel ki-ki a saját speciá­lis esetére is alkalmazható trük­kel gazdagodhat. 2. Ügyeljen a formára! Ha logi­kus rendezett önéletrajzot ad be, fontos dolgokat emelhet ki, ak­kor sokkal jobb visszajelzésre számíthat. 3. Ne legyen a CV túl hosszú! Az önéletrajz nem egy esszé. 4. Csak az emberek egy jól meg­határozott csoportjától (model- lektől, színészektől, a médiában dolgozók egy részétől, stb.) várják el, hogy felfedje az arcát, azaz fo­tót küldjön. A többieknél ez nem érdekes, sőt... 5. A CV sokkal inkább a jövő ré­sze, semmint a múlté. Koncent­ráljon a képességeire, a tapaszta­lataira, a kezdeményezéseire, az ismereteire, amelyeknek a jövő­ben hasznát vehetik, s a múltat csak annyiban mutassa be, ameny- nyire feltétlenül muszáj, külön­ben hagyja maga mögött! 6. Keltse fel az érdeklődést ma­ga iránt, fészkelje be magát az CV-t olvasó agyába. Ezt úgy érhe­ti el, ha megkérdi magát, hogy mi volna izgalmas egy munkaadó számára önben. Ne a vágyait, a megvalósítandó elképzeléseit so­rolja, hanem pusztán azokat a dolgokat, amelyek alapján azt gondolhatja a munkaadó: itt egy ember, akit jól tudok használni a jövőben. 7. Ne vétsen hibát az önéletrajz­ban. Se tartalmit, se nyelvit, se he­lyesírásit, se formait. Olvassa el egyszer, olvassa el kétszer, vagy ahányszor csak kell! A CV speciá­lis műfaj. Ne arra törekedjen, hogy kerek mondatokat írjon, ha­nem hogy minél rövidebben, mi­nél több rendszerezett informáci­ót adjon át. 8. Sohase írjon le így mondato­kat: Én ezt csináltam. Én azt csi­náltam. Én ez vagyok. Én azt ta­nultam. A személyes megjegyzé­seknek, s az első szám első sze­mélyben írt mondatoknak a kísé­rőlevélben van a helyük. Az ön­életrajz nyelvhasználatában is ma­radjon olyan tárgyilagos, ameny- nyire csak lehet. 9. Kerülje a szóismétléseket, igénytelenséget sugallnak. 10. Ügyeljen rá, hogy az önélet­rajza mindig aktualizált legyen. Ez azt is jelenti, hogy a dátumot is mindig arra a napra kell cserélni, amikor a pályázati anyagát be­nyújtja. Új tendencia jelent meg a huszonéves pályakezdők vi­lágában. A fiatalok életűk első munkahelyein nem tudnak mit kezdeni a meg­változott körülményekkel. FELMÉRÉS Amerikában két hasonló cipő­ben járó huszonéves szerző Ale­xandra Robbins és Abbie Williams 2001-ben megjelent sikerkönyve hozta be a köztudatba, ám a szak­értők úgy vélik: a jelenség egyál­talán nem új keletű, írja a Pálya­csúcs Magazin. A munkavállalás­sal együtt járó mindennapos stressz, a kötött munkaidő, az eg­zisztenciaalapítás kihívásai és az önellátás felelőssége sokakat hi­deg zuhanyként ér a vizsgaidő- szakokat leszámítva kötetlen me­derben csordogáló hallgatói lét után. Hirtelen azon kapják magu­kat, nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel. Sokan stresszel, kiégéses tünetek­kel reagálnak az új kihívásokra. A kapunyitási pánik a 25 év kö­rüli korosztály válsága. A fiatalko­ri krízis nem számít új jelenség­nek. A szakemberek között már közel fél évszázada vitáznak ar­ról, hogy a serdülőkor és ifjúkor fejlődési feladataiként a szemé­lyes identitás, az intimitás és a kü­lönféle szakmai célok, pályák és foglalkozások iránti elköteleződés iránti problémáinak milyen sor­rendet követően biztosítja az egészséges fejlődés lehetőségét, mondja Kiss István tanácsadó szakpszichológus, a jobpilot.hu ' szakértője. A kapunyitási pániknak több összetevője van. Egyrészt a fiata­lokat nem motiválja a reggel 8-tól délután 5-ig tartó munka mono­ton világa, a számítógépek háló­zatába szorított kommunikáció, a modern irodadzsungelek boxai- ban eltöltendő órák mennyisége. A fiatalok nem tudnak őszintén lelkesedni olyan munkahelyekért, vállalatokért és olyan filozófiát valló cégekért, amelyeknek leg­fontosabb célja a profitnövelés bármi áron, lehetőség szerint mi­nél jobban kifacsarva a munkatár­sakat, mit sem törődve személyes vágyaikkal, céljaikkal, egyéni am­bícióikkal. A jelenség másik fő oka a mun­kaerőpiac instabilitása: bizonyta­lanná vált a foglalkoztatás. A fris­sen végzetteknek életük folyamán valószínűleg tucatnyi munkahe­lyen kell majd bizonyítani az al­kalmasságukat. A továbblépéshez még további képzésekbe kell be­ruházniuk, mert nem szalaszthat- ják el a kínálkozó lehetőségeket - állítja a szakértő. A pszichológia nyugati szakiro­dalma a kapunyitási pánik fogal­mát azokkal a többnyire már hu­szonötödik életévüket betöltött, már legalább egy diplomával és minimum kétéves munkatapasz­talattal rendelkező fiatalokkal hozza összefüggésbe, akik hirte­len válságba kerülnek. Az érintet­tek többnyire ilyenkor, 1-2 éves munkatapasztalat után döbben­nek rá, hogy a kiválasztott pálya, életstílus nem illik a személyisé­gükhöz. A fiatalok ilyenkor úgy érzik: perspektívádanok, elvesz­tették céljaikat, kiürültek a pszi­chés erőtartalékaik. Az érintettek válaszút elé kerülnek: máshol, másként szeretnék folytatni az életpályájukat. Speciálisan érintett réteg nin­csen, de a tapasztalatok azt bizo­nyítják: súlyosabb problémákat jeleznek azok a fiatalok, akik a családjukban első generációs ér­telmiséginek számítanak. Nekik ugyanis nincsen olyan mintaadó­juk, aki átsegítené őket a krízis- helyzeteken, aki iránymutatással szolgálhatna feléjük. Hogyan ismerhetjük fel a kapu­nyitási pánikot? A jelenség egyik legfontosabb tünete a halogatás: ilyenkor a fiatal késlelteti a felső- oktatási tanulmányainak a lezárá­sát, és szorong a jövője miatt. A kapunyitási pánik súlyosabb eset­ben pszichoszomatikus tünetek­kel, depresszióval is párosulhat. Súlyosabb esetekben az élet értel­mét is megkérdőjelezheti az érin­tett. A válságot egyébként kifára- dásos - kiégéses tünetek is kísér­hetik. A fiatalok többsége ma már úgy próbál megküzdeni a helyzettel, hogy teljesen új munkaterületeken próbálkoznak. Némelyek hosz- szabb időre elutaznak, lakóhelyet váltanak. Közös bennük: mind­annyian úgy érzik, az élet mást is tartogat számukra a kemény munkaórák vasfegyelmén kívül. Mint sok más helyzetben, itt is a megelőzés a leghatékonyabb esz­köz. Jelentősen csökkenthető a ki­égés veszélye, ha a fiataloknak si­kerül meglelniük az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységi területet, függeüenül attól, hogy mekkora az adott terület társadal­mi megbecsülése és a vele szerez­hető bevételek. A karrierjük ele­jén állókat leginkább az egyes szakmák jól csengő nevei, a presz­tízs és az anyagi vonzatok moti­válják, sokszor ezért is választa­nak rosszul. De sose késő korri­gálni, a pályaválasztás ma már nem egyetlen alkalomra szorítko­zik és nem visszavonhatatlan. Új­ra kell gondolni, hogy mit szeret­nénk igazán csinálni. Ha van rá mód, érdemes olyan munkahelyet keresni, ahol nyíltan elismerik a jó teljesítményt. Ha szükséges, csökkentik a terheket is. Az is sokat segíthet a kiégés megelőzésében, ha jó kapcsolatot építünk a kollégákkal, és megpró­báljuk átlátni a cég működésének jellegzetességeit, hiszen lehet, hogy a feladatainkon belül meg­találjuk azt, amit örömmel tu­dunk végezni. Legyen az akár egy csavar beállítása, vagy közremű­ködés egy milliós üzlet megköté­sében, összegzi a megelőzés esz­közeit Kiss István. (PP) Kétfordulós „-..-.i fill 1§B s « IKfe BflB ■ m Wm , „ H m L# Ll Ól 0 i/IPIA január 28-án és február 4-én az LülX&SJ-ban. A játékszabályt január 27-én, pénteken közöljük. A vetélkedő fődíja: repülőjegy, szállás és belépőjegyek két személy részére 70 000 korona értékben a torinói 2006. évi téli olimpiai játékok négy eseményére. Vetélkedjen velünk! ŕ nra-ga Médiapartner Szlovák Olimpiai Bizottság SLOVENSKO öop o Q9 Olympijský tim

Next

/
Thumbnails
Contents