Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-21 / 17. szám, szombat

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. www.ujszo.com A vérkeringés feladata, hogy a táplálékok folyamatos oda- és elszállításával biztosítsa a sejtek környezetében lévő folyadék optimális mennyiségét és összetételét Nyirokdrenázs: erősíti az immunrendszert MIKOR AJÁNLOTT? ♦ Ödémák kiürítése ♦ Trombózis után ♦ Immungyengeség, visszatérő ♦ Allergiáknál fertőzések esetén ♦ Krónikus fejfájásnál ♦ Gyulladásoknál ♦ Sebgyógyulás serkentésére ♦ Mellműtét után ♦ Alvászavarok, kimerültség esetén ♦ Daganatos betegségeknél ♦ Salaktalanításra ♦ Vénás keringési zavarok, ♦ Cellulitiszkezeléshez visszér esetén ♦ Ráncsimításra (H. P.) A nyirokrendszer aktiválása különösen a téli időszakban ajánlott, hisz erősíti az im­munrendszert, segíti a fer­tőzések, gyulladások leküzdését... MOLNÁR ÁGNES A nyirokdrenázs komplex fizio- terápiás eljárás, mely magában foglalja a manuális drenázst, a kompressziós terápiát és a mozgás- terápiát. A módszer 50 éve alakult ki Né­metországban daganatos betegsé­gek kezelésére, Kialakulásában az első nagy lépést a szövetifolyadék- keringés és az ödémák közötti kap­csolat felfedezése jelentette. A nyirokerek feladata A megfelelő szövetifolyadék- keringés a vér- és nyirokkeringés függvénye. A vérkeringés feladata, hogy biztosítsa a sejtek környeze­tében lévő folyadék optimális mennyiségét és összetételét a táp­lálékok folyamatos oda- és elszállí­tásával. Alapvető jelentőségű, hogy a szövetek közti folyadék ál­landóan megújuljon és mindig megfelelő mennyiségű legyen. Egy-egy vérrészecske csak néhány másodpercig tartózkodik a kapillá­risokban (hajszálerekben). Ezalatt a benne lévő anyagok egy része diffúzió révén kicserélődik a szö­vet közti folyadékban lévő anya­gokkal. A kapilláris fala féligát­eresztő hártyaként viselkedik. A kapillárisok első szakaszán a vér­nyomásból adódó hidrosztatikus nyomás miatt víz és benne oldott anyagok lépnek ki a szövet közti térbe, „átmosva“ a sejtek közötti teret - a kapillárisok második ré­szén (vénás szárán) pedig a szövet közti térből az ott lévő folyadék szívódik vissza a vérkeringésbe és szállítódik el. A szövet közti térben visszamaradt fehérjét és más nagy­molekulákat a nyirokkeringés szál­lítja el. A nyirokkeringés nyűt ke­ringési rendszer. A nyirokkapü- lárisok kesztyűujjszerűen a sejtek között, a kötőszövetben erednek, vastagabb nyirokerekbe szerve­ződnek, és a nagy nyirokereken (ductus thoracicus) keresztül jut­nak vissza a vérkeringésbe. Nyiroködéma ♦ Az ödéma kialakulhat veleszüle­tett rendellenesség miatt. Ilyenkor az erek esetleg egyáltalán nem, vagy nem elégséges számban, ill. rendellenes érfallal, billentyűhi­ánnyal fejlődtek ki. A veleszületett rendellenességhez zavarok társul­hatnak a kötőszövet más részem is, pl. laza ízületi szalagrendszer, ill. billentyűzavarok. ♦ A primer ödémák nem rögtön születés után alakulnak ki, hanem például balesetet, gyulladást vagy a hormonrendszer változását (pu­bertás, klimax) követően. ♦ A más jellegű betegségek miatt kialakuló ödémát szekunder lim- födémának nevezzük, ekkor az ödéma oka más szervi betegség. Ilyen szekunder ödéma alakul ki a daganatos betegségeknél is, ha a daganat nyirokeret, szövetet nyom, vagy ha a daganat miatt ki­veszik a nyirokcsomókat, de kiala­kulhat sugárterápia vagy orbánc miatt, balesetek után, gipszelést követően, reumás betegségekkor is (a statika megváltozása, ill. szteroidszedés miatt). ♦ Megkülönböztethetünk vénás, ill. nyiroki eredetű ödémákat. Vé­nás ödémánál a kötőszövet az ujjbenyomatot megtartja, de rövi- debb ideig, mint a nyiroködémá­nál, ahol kötőszöveti elváltozást is tapasztalhatunk. A pangás megszűnik Az ödéma kezelésének célja a kö­tőszöveti folyadék kiürítése a nyi­rok-, majd a vérkeringési rendsze­ren keresztül. A kezelés kezdetén a vénás nyirokkeringés egyesülési pontját nyitjuk ki, mely a nyakon, a kulcscsont felett található. Az egye­sülési pont ingerlése úgy hat a nyi­rokkeringésre, mint amikor kihúz­zuk a kádból a dugót: erős szívó ha­tást fejt ki az egész nyirokkeringés­re. A következő lépés a kezelt test­rész regionális nyirokcsomóinak ki­ürítése. E nyirokcsomók a karoknál a hónaljárokban, a lábaknál a combhajlatban találhatók. A test­hez közeli nyirokcsomók ingerlése után a karon a felkar, a lábon a comb kezelése következik. A comb vagy felkar kezelését kö­veti a térdhajlati, ill. a könyökárok­ban található nyirokcsomók kiürí­tése. Ezalatt a lábszár és az alkar regionális nyirokcsomóit értjük, amelyekbe ezután az előbb leírt fo­gásokkal belepumpáljuk az itt ta­lálható ödémát. Az alkar vagy a lábszár kezelése után a következő lépés a boka, ill. a csukló környékén található nyi­rokcsomók, ill. a kéz- és a lábfej kezelése. A törzs kezelésekor a hónalj­árokban, ill. a combhajlatban talál­ható nyirokcsomókat nyitjuk ki. A mellkasban található ödémát a hónaljárok felé, a hasban, derék­ban, fenéktájon található ödémát pedig a combhajlat irányában ürít­jük ki. Ha daganatos betegségek esetében kiveszi az érintett terüle­ten a nyirokcsomókat, akkor is ér­demes nyirokmasszázst végezni, mert a nyirokrendszerünk vízvá­lasztó rendszerrel rendelkezik. Ez felületes, billentyű nélküli nyirok­erek rendszerét jelenti, amely fel­osztja, szimetrizálja testünket. A hiányzó nyirokcsomókhoz tartozó terület ödémáját ezen a rendsze­ren keresztül az azonos vagy az el­lenoldali, de más végtaghoz tarto­zó ép nyirokkeringésen keresztül üríthetjük ki. Ha például mellmű­tét miatt kivették a jobb oldali nyi­rokcsomókat, akkor a heg fölötti részt az ellenoldali hónaljárok, míg a heg alatti részt a combtő felé ürítjük ki a vízválasztó rendszeren keresztül. A nyirokerek kezelését követi a kompressziós terápia. Ezt egy spe­ciális kompressziós fásli, a bandázs segítségével végezzük. Lényege, hogy ha a végtag törzstől távoli ré­szén a nyomást 100%-nak vesszük, a törzshöz közelebbi részén már csak 60% lehet, amit a kompresszi­ós fásli speciális felhelyezésével érünk el, ezáltal elősegítjük a folya­dék bejutását a vérkeringésbe. A felhelyezett bandázst (fáslit) a be­tegnek a kezelés elején napi 24 órán át kell viselnie. Később - az ödéma csökkenésével - áttérhe­tünk a kompressziós harisnya vise­lésére. A limfödéma kezelése nem csak kozmetikai-szépészeti kérdés, ha­nem egészségügyi is, mert a szövet közti folyadékban található fehér­jék jó táptalajt biztosítanak a kü­lönféle fertőzéseknek (gombás, bakteriális), ill. más komoly szö­vődményekkel járhatnak. Lazít, frissít A nyirokdrenázs alkalmazható rekreációs kezelésként is, mert az egészséges emberekre is pozití­van hat. A kezelést ilyenkor az egész testen végezzük. Az egyik alkalommal a hanyatt fekvő páci­ens nyakát, karjait, mellkasát, hasát, lábait kezeljük, míg a má­sik esetben a háti oldalon hala­dunk végig ugyanilyen módon. A kezelés alatt a pácienst betakar­juk, mert a hőérzése jelentősen megváltozik. Ilyenkor az erős ve­getatív idegrendszeri áthangoló hatás, ill. a szöveti keringés foko­zásával előidézett felfrissülés ér­zése dominál. A nyirokdrenázs tehát olyan módszer, amely az ödémákban szenvedőknek enyhülést, a gyulla­dással, fertőzéssel küzdőknek gyó­gyulást, az egészségeseknek pedig rekreációs kezelésként alkalmazva felfrissülést nyújt. A panaszok különféle betegségekre utalhatnak. Például keringési, idegrendszeri rendellenességre. Ha hasonló tünetek jelentkeznek, forduljunk szakorvoshoz. Otthon is elvégezhető gyakorlatok szédülés ellen CSALÁDI LAP A szédülés nem csak az ideg- rendszeri zavarok gyakori tünete. A betegek gyakran ezzel a névvel jelölik a legkülönfélébb panaszai­kat, elsősorban a kordinációs mozgászavarokat. Szédülésről, egyensúlyzavarról akkor beszé­lünk, amikor a beteg testhelyzetét és egyensúlyát nem érzi biztonsá­gosnak. A valódi szédülés egyensúlyza­var, amely a szubjektív élményen kívül tartási és mozgási problémák­ban, a tartást és mozgást biztosító reflexek zavaraiban jut kifejezésre. A szédülés gyakori kísérő tünete a szemgolyó önkéntelen ritmusos („tekéző“) mozgása. Ez a nyugalmi helyzetben megjelenő tünet a külső szemlélőnek ijesztő látvány. Kifogástalan izomerő esetén is előfordul, hogy az akaratlagos mozgások kivitelezése sikertelen. Nem tudunk támasz nélkül megáll­ni, illetve járni, lépéseink bottal is bizonytalanok. Nem tudjuk meg­fogni azt, amit akarunk, nem tu­dunk célba mutatni, kézmozgása­ink ügyetlenek. Ilyen zavar akkor alakul ki, ha a mozgás összerende­zésével van probléma. A panaszok különféle betegségekre utalhatnak. Például vérnyomásesésre, keringé­si, idegrendszeri vagy egyéb rend­ellenességre. Ha hasonló tünetek jelentkeznek, illetve többször is­métlődnek, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz. A következő gyakor­latokkal az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt fejleszthetjük. Törekedjünk a tökéletes biztonság­ra, illetve a mozdulatok pontos ki­vitelezésére. 1. Négykézláb azonos oldali karunkat és lábunkat emeljük törzsünk magasságáig, és nyújtózzunk. Tartsuk meg a levegőben minimum öt másodpercig. Ismételjük tízszer, majd ellenkező oldalra is végezzük el a gyakorlatot. 4. Állva, csípőre tett kézzel emeljük hátra egyik lábun­kat, és tartsuk a levegőben leg­alább öt másod­percig. Ismételjük meg ugyanazzal a lábbal tízszer. 2. Négykézláb azonos oldali karunkat és lábunkat emeljük fel, majd óvatosan forduljunk ki és próbáljuk megtartani néhány másodpercig. Ismételjük tízszer, tartáscserével is ugyanannyiszor. 3. Ülve emeljük el egyszerre karjainkat és lábainkat a talajról, és így egyensúlyozzunk. Nehezíthetjük, ha puha, labilis korongra ülünk. 7. Húzzunk egy hosszú csíkot. Oldalra nyújtott karral „tyúklépésbei menjünk végig a csíkon előre j , és hátrafelé. oldalt tartva hajlítsuk be egyik térdünket, míg a másik lábat emeljük a levegő­be. Tartsuk a helyzetet öt-tíz másodpercig Ismételjük tízszer. 6. Tegyük tarkóra kezeinket, emeljük oldalra az egyik lábat, tartsuk meg, és ismételjük tízszer. Majd a másik lábbal végezzük el a mozdulatsort. 8. Csípőre tett kézzel, lábujjhegyen, enyhén hajlított térddel men­jünk végig a csíkon ugyanúgy, mint az előbb. SSSiffiiil

Next

/
Thumbnails
Contents