Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-21 / 17. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Oroszország bünteti az ET-t Moszkva. Oroszország je­lentős mértékben csökkenteni készül az Európa Tanács mű­ködéséhez nyújtott anyagi hozzájárulását.' Ezt tegnap je­lentette be Szergej Rjabkov, az orosz külügyminisztérium eu­rópai ügyekkel megbízott ille­tékese. Moszkva szerint az ET nem hatékonyan használja fel a tagállamok anyagi hozzájá­rulásait, és sajnálja, hogy az európai szervezet fizetésekre költi költségvetésének felét. Megfigyelők azzal hozzák ösz- szefüggésbe a kurtítás szándé­kát, hogy az Európa Tanács gyakran bírálja Oroszország emberi jogi gyakorlatát és csecsenföldi politikáját. (MTI) Megvádolta a szomszédokat Ankara. Mehdi Eker török mezőgazdasági miniszter az­zal vádolt meg tegnap több szomszédos országot, hogy el­titkolják a madárinfluenza megjelenését a területükön, és ezzel hiábavalóvá teszik a járvány teijedése elleni erőfe­szítéseket. A kisázsiai ország­ban már 21 emberről bizonyo­sodott be, hogy megkapták a betegséget, és négy közülük meg is halt. A járvány 26 tar­tományban jelent meg, köz­tük olyan területeken, ame­lyek csak pár kilométerre van­nak az örmény, az iráni, az iraki, a Szíriái és a grúz határ­tól. „Nem hivatalos források­ból tudjuk, hogy a betegség je­len van szomszédos országok­ban, amelyeket zárt rezsimek irányítanak. Ezek az országok nem jelentik be hivatalosan a betegséget.” (MTI) Eker a 81 török tartomány kormányzóival találkozott tegnap (SITA/AP) Ali Agca újra börtönbe került Isztambul. Visszavonta a török legfelsőbb semmítőszék tegnap egy isztambuli bíróság ítéletét, amelynek nyomán fel­tételesen szabadlábra került a II. János Pál pápa ellen 1981- ben merényletet megkísérlő Ali Agca. A semmítőszék sze­rint a napokban szabadult Ag- cának egy török újságíró meggyilkolása és más, Török­országban régebben elkövetett bűncselekmények miatt vissza kell térnie a börtönbe. Az ezek miatt reá kirótt büntetési téte­lek ugyanis nem vonhatók ösz- sze a katolikus egyházfő elleni merénylet miatt kiszabottal. Miután az ügyészség nem emelt kifogást az ítélet ellen, Agcát őrizetbe vették és be­szállították Isztambul Kanal nevű kerületében egy rendőr­őrsre. A 48 éves Agca eddig 25 évet töltött börtönben. (MTI) Ahmadinezsád újabb tanácsokkal látta el a nyugati országokat - terrorista csúcs Damaszkuszban - Abbász tart a válaszcsapástól Irán a palesztin radikálisokat támogatja Ahmadinezsád tudatosan szítja a feszültséget (Reuters-felvétel) Damaszkusz/Jeruzsálem/ Rámalláh. Tíz radikális pa­lesztin szervezet, köztük az Iszlám Dzsihád és a Ha- mász vezetőivel találkozott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap Damasz­kuszban. ÖSSZEFOGLALÓ „Az iráni elnök hangsúlyozta, országa határozottan kiáll a pa­lesztin nép és annak igazságos harca mellett” - tájékoztatott Máher at-Táher, a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért egyik magas rangú vezetője. A találko­zóra néhány órával azután került sor, hogy az izraeli védelmi mi­niszter közvedenül Iránt és Szíriát tette felelőssé az Iszlám Dzsihád által vállalt csütörtöki tel-avivi öngyilkos merényletért, amely­ben mintegy húsz ember sebesült meg. A támadást Teherán finan­szírozta, Szíriában tervelték ki és a palesztinok hajtották végre - mondta Saul Mofaz. Ez volt az el­ső ilyen palesztin támadás azóta, hogy Ehud Óimért átvette a kor­mány irányítását a súlyosan beteg Ariel Sarontól. Mofaz közölte: a kabinet utasítást adott a fegyveres erőknek, hogy folytassa a dzsihádisták üldözését, beleértve az aktivisták likvidálását is. Azzal vádolta a Szíriái és az iráni elnö­köt, hogy igazi terrorista csúcsta­lálkozót tartottak Damaszkusz­ban. A Haarec katonai kommen­tátora szerint hihetőnek tűnik Irán érintettsége az ügyben, de mégis úgy véli, hogy az izraeli vá­lasztások közeledte miatt óvato­san kell fogadni e vádakat, és ami­att is, hogy Izrael az iráni atom­program ellen folyó nemzetközi kampány élvonalában van. A damaszkuszi iráni-palesztin találkozót az iráni elnök hivatalos szíriai látogatása alkalmából tar­tották. Aszad szíriai elnök nem vett részt rajta. Táher szerint a tíz meghívott szervezet azt ígérte, hogy folytatja harcát és az ellenál­lást. Szolidaritásukat fejezték ki Iránnal, amelynek joga van a bé­kés célú nuldeáris technológiá­hoz. A találkozón ott volt Ab- dalláh Ramadán Salah, a Dzsihád főnöke, Háled Mesal, a Hamász, Najef Havatme, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításá­ért vezetője, valamint Ahmed Dzsibrü a Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Főparancs­nokság részéről. Ahmadinezsád tegnap is foly­tatta Izrael elleni kirohanásainak sorát. Azt ajánlotta a nyugati or­szágoknak, fogadják be maguk közé az izraeli zsidókat, egyben feltette a szónoki kérdést, tényleg befogadnák-e azokat, akik a vüág minden tájáról Palesztinába ér­keztek. Kifejtette, szerinte a zsi­dók nem élnének Izraelben, ha megnyílnának előttük Európa ka­pui, hozzátéve: az emigránsok befogadása Európában az anti­szemitizmus újabb hullámát vál­taná ki. Mahmúd Abbász palesztin el­nök szerint a csütörtöki tel-avivi merénylet a január 25-i palesztin parlamenti választások ellen irá­nyuló szabotázsakció volt. Leszö­gezte: meg kell büntetni azokat a renegátokat, akik megtörik a nemzeti konszenzust. A merény­letet olyan súlyos cselekedetnek minősítette, amely megsérti a palesztin-izraeli tűzszünetet, ezen belül a civilek elleni támadá­sok leállítására vonatkozó megál­lapodást. Hozzátette: kapcsolat­ban állnak az izraeli és az ameri­kai illetékesekkel, hogy világossá tegyék álláspontjukat, és meg­előzzék az „esetleges következ­ményeket”. Izrael hajlandó tárgyalni a Hamasz radikális palesztin moz­galommal, ha az lemond az erő­szakról a parlamenti választások után - jelentette ki tegnap Simon Peresz, az izraeli politika nagy öregje. „A Hamasznak jó esélyei vannak arra, hogy sikert arasson a jövő szerdán tartandó palesztin parlamenti választásokon, és be­kerüljön a következő palesztin kormányba. Ez csökkenti az izraeli-palesztin megbékélés esé­lyeit, mert a szervezet Izrael el­pusztítására esküszik, és több tu­cat véres merényletért felelős.” Peresz kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között tárgyaljanak a Hamasszal. (MTI, SITA, ú) Izrael számíthat az USA-ra Washington. Ha Izraelt megtámadnák, az USA támogatná a szö­vetségesét. Ezt Dick Cheney amerikai alelnök közölte a CNBC televí­ziónak nyilatkozva. Arra a kérdésre válaszolt, milyen katonai segít­ségnyújtás várható Amerika részéről, ha Irán vagy egy terrorista szervezet megtámadná Izraelt. „Senki sem kételkedhet benne, hogy támogatni fogjuk Izraelt egy támadás esetén. Bármelyik amerikai kormányzat ezt tenné” - fogalmazott, (m) Moszkva szerint Iran kész részletekbe menően megtárgyalni az orosz javaslatot Teherán menekíti a vagyonát összefoglaló Moszkva/Teherán. Az atom­programja miatt gazdasági jellegű ENSZ-szankciókkal fenyegetett Irán megkezdte külföldi számlái­nak kiürítését. .Átutaljuk a külföldi tartalékainkat oda, ahová a leg­megfelelőbbnek látjuk. Ezt meg­kezdtük és folytatjuk” - mondta az iráni központi bank elnöke, Ibra­him Sejbani tegnap egy helyi hír- ügynökség érdeklődésére. Lapérte­sülések szerint ázsiai bankokba vándorol az iráni vagyon. Irán külföldi vagyonát - annak idején az USA-ban - egyszer már befagyasztották: az 1979-es iszlám forradalom után, a teheráni ameri­kai nagykövetség elfoglalása és az ottani túszejtés miatt. Irán nagy­ságra a negyedik olajexportőr a vi­lágon, az OPEC-en belül a második számú. Exportbevételének 80 szá­zaléka a kőolajból származik, ez több mint 40 milliárd dollárt érhet el a márciussal záruló pénzügyi év­ben, független szakértők becslése szerint. Ebből 16 milliárddal dollár­ral részesedik az állami költségve­tés, a többi a központi bank tartalé­kába kerül. A tartalék ismereden nagyságú részét Irán külföldi szám­lákon tartja. Szergej Kirijenko, az orosz Szö­vetségi Atomenergia-ügyi Hivatal (Roszatom) vezetője tegnap kije­lentette: Irán kész részletekbe me­nő tárgyalásokat folytatni a saját urániuma oroszországi dúsítására vonatkozó orosz javaslatról. Kiri­jenko Vlagyimir Putyin orosz elnök­kel a Kremlben tartott találkozóján úgy fogalmazott: az iráni fél rendkí­vül érdekesnek találja az orosz ja­vaslatot, és kész áttérni annak rész­letes megvitatására. Iráni illetéke­seket e célból mihamarabb Moszk­vába várnak. A látogatás időpontjá­ról nem tett említést Kirijenko, de más tisztségviselők korábban febru­ár 16-át emlegették. Az orosz javaslat értelmében az iráni urániumot egy vegyes vállalat keretében Oroszországban dúsíta­nák, készítenének belőle atomerő- művi fűtőelemeket. Az ajánlatnak az a célja, hogy eloszlassa a vitatott iráni atomprogram körüli aggodal­mat, vagyis azt, hogy Teherán bé­kés célúnak mondott atomprog­ramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. (MTI, ú) Az Egyesült Államok nem tárgyal terroristákkal, hanem leszámol velük Amerikai válasz bin Ladennek ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elutasította a tárgyalás bármiféle lehetőségét a terroristákkal - helyi idő szerint csütörtökön - a Fehér Ház szóvi­vője. Scott McClellan až al-Kaida terrorhálózat vezetőjének, Osza- ma bin Ladennek a feltételes tűz­szünetet ajánló hangfelvételével kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolt. Nem sokkal később a CIA szakértői megerősítették, hogy a hang bin Ladené. Bin Laden csütörtökön, áz al- Dzsazírában közzétett üzeneté­ben figyelmeztetett, hogy az al- Kaida újabb támadásokra készül, de hajlandó bizonyos feltételekkel tűzszünetet kötni. „Az al-Kaida vezetői és más terroristák egyér­telműen menekülnek és bujkál­nak, és nagy nyomás nehezedik rájuk. Mi nem tárgyalunk terro­ristákkal, hanem kivonjuk őket a forgalomból” - fogalmazott a szó­vivő. Bin Laden üzenetei kínosan érintik a Fehér Házat, mivel arra emlékeztetik a közvéleményt, hogy a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortáma­dásokat elkövető al-Kaida vezére még mindig szabadlábon van, rá­adásul vagy meginti Amerikát, vagy pedig éppen tűzszünetet ja­vasol, mintha egyenrangú felek állnának szemben egymással. Szakértők szerint a csütörtöki üzenet nem tartalmazott semmi újat, egyedüli célja az volt, hogy bizonyítsa a vüágnak: bin Laden még mindig életben van. (m, s) Bin Laden (SITA/AP-felvétel) Jelentős az előny, de nincs abszolút többség Konzervatív síita győzelem MTl-OSSZEFOGLALO Bagdad. A konzervatív síita lista győzött az iraki parlamenti válasz­tásokon, de abszolút többséget nem ért el - közölte tegnap a vá­lasztási bizottság egyik tagja a de­cember 15-i szavazás végleges eredményét ismertetve. Az Egységes Iraki Szövetség né­ven tömörült irányzat 128 mandá­tumot szerzett a 275-ből; a tavaly januári választásokon a szövetség még 146 képviselői helyhez jutott. A konzervatív síita listát a kurdok koalíciója követi 53 parlamenti hellyel, szemben az előző választá­son szerzett 75 mandátummal. Ez­után a szunniták listája, az Egyet­értés Iraki Frontja következik 44 hellyel. Huszonöt mandátumot nyert el a világi síiták listája, ame­lyet Ijád Allávi volt kormányfő ve­zet. Az ugyancsak szunnita Szaláh al-Mutlak listája 11 mandátumhoz jutott. Egy rivális kurd választási lista 5 mandátumot, a szunnita Megbékélés és Felszabadulás Blokk 3, egy másik síita mozgalom 2 mandátumot nyert. Egy-egy mandátumhoz jutott egy keresz­tény lista, az Iraki Turkomán Front, a szunnita Mithal al-Aluszi listája és a Jazidi mozgalom. A végleges eredmények megerő­sítik a rögtön a decemberi voksolás után közzétett előzetes adatokat, amelyek már akkor a síiták jelen­tős előnyére utaltak. Ez a szunnita pártok felháborodását váltotta ki, s követelték az általuk vélelmezett választási csalások nemzetközi ki­vizsgálását. A választási bizottság hétfőn megsemmisítette 227 sza­vazóurna eredményét a szabályta­lanságok miatt, de közölte, hogy ennek nincs nagyobb hatása az eredményekre. Vizsgálat a miniszterelnök-helyettes ellen Újabb román botrány MTl-JELENTÉS Bukarest. Adócsalás és hivatali visszaélés címén indított vizsgála­tot a korrupció elleni román ügyészségi főosztály Gheorghe Copos, a Tariceanu-kormány kon­zervatív párti (PC) államminisztere ellen. Copos 2004-ben néhány hó­nap leforgása alatt „abszolút törvé­nyes úton” 40 millió euróra tett szert közpénzekből. Miközben egyre dagad a sajtó­ban egyesek által nagynénigate- nek nevezett botrány a 2000-2004 közötti szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, Adrian Nas- tase családjának mesés öröksége ügyében, a román közvélemény­ben bombaként robbant a Copos, valamint a román lottóvállalat ve­zetője és Copos egyik üzleti aláren­deltje elleni vizsgálat híre. Copos a jelenlegi kormány leggazdagabb tagja (vagyona 200 millió eurót ér), a miniszterelnök-helyettesi tisztségnek megfelelő egyik állam­minisztere. A mostani politikai kar­rierje kezdete előtti hónapokban ingatianügyletek révén sokmillió eurós összegeket szippantott fel közpénzekből: a román állami lot­tóvállalat kasszájából. Módszeré­nek lényege: 2004-ben több tucat ingatlant olcsó áron felvásárolt az egyik neki alárendelt üzlettársa cé­geinek a közreműködésével, majd pár nap leforgása alatt ötszörös fel­árral továbbadta őket az egyik ba­rátja által vezetett lottóvállalatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents