Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-19 / 15. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 19. Gazdaság és fogyasztók 9 Bécs és Pozsony között júniustól októberig naponta háromszor rendszeres katamaránjárat indul Jelentést kell tenni a támogatott agrártermelőnek Hajóval belvárosból belvárosba Bécsből megérkezik a katamarán Pozsonyba. Egyelőre csupán fantáziaképen, ám júniustól már valóság lesz. (Képarchívum) Bécs. Pozsony és Bécs egyre szorosabb közlekedési kapcsolata júniustól egy újabbal bővül: a két főváros között menetrendszerű hajójárat indul. A napi három járat október 29-ig fog üzemelni. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ausztria és Szlovákia fővárosa között 2004 óta nem a régi értelemben vett testvérvárosi kapcsolat működik. A Twin City néven futó program mögött a két önkormányzat mellett komoly vállalatok, társaságok is felsorakoztak. Már a 90-es évek elején a Bécs-Po- zsony-Győr háromszöget a beruházók arany háromszögként emlegették, a települések ragyogó földrajzi fekvése, gazdasági potenciálja, vásárlóereje, valamint a munkaerő képzettsége okán. Az osztrák főváros szlovákiai üzleti kapcsolatainak szorosságát jelzi, hogy a nálunk letelepedett osztrák beruházások fele Bécsből érkezett, továbbá a Szlovákiában működő több mint 1700 osztrák cégből közel 800 bécsi székhelyű. A pozitív példák ellenére azonban Pozsony és Bécs infrastrukturális kapcsolata alulfejlettnek számít, ami mindenki számára közismert, aki megpróbált autóval végigvergődni az alig 60 küométe- res útszakaszon. Napjainkban azonban végre változni látszik a helyzet: az osztrák fél 2004 novemberében hozzálátott a hiányzó sztrádaszelvény megépítéséhez, és előreláthatólag 2007-tól autópálya köti össze a két fővárost. Amióta Pozsony a gazdasági reformok eredményeként lendületet kapott, délnyugati szomszédunk sikert szimatolva alaposan belehúzott. Osztrák kézbe került a Szlovák Légitársaság (SA), az Österreichische Bundesbahn (ÓBB) hevesen érdeklődik a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó iránt, a pozsonyi reptér magánosításában a schwechati légikikötő a toronyesélyes favorit, végezetül ha valóban a Lufthafen Wiené lesz az M. R. Štefánik repülőtér 66 százaléka, akkor az ígéretek szerint 2009-re gyorsvasút köti össze a két repteret. Közlekedés szempontjából vajon mi hiányzik még? Valójában már csak egy tényező, ez pedig a rendszeres hajókapcsolat. Azonban már ez sem sokáig, ugyanis Sepp Rieder bécsi és Tatiana Mi- kušová pozsonyi alpolgármester tegnap hivatalosan is bejelentette: június 1-től október 29-ig napi három alkalommal rendszeres hajójáratot indítanak a Dunán. A kéttörzsű, katamarán típusú, 102 fő befogadására alkalmas hajó előnye, hogy 75 perc leforgása alatt belvárosból belvárosba (Bécsben a Schwedenplatznál külön kikötője épül) viszi az utasokat. A legolcsóbb menettérti jegy ára 30 euró, az egyirányú viteldíj ára 15 és 23 euró között mozog (2 éves kor alatt ingyenes, 12 év alatt féljegy). Pozsonyból 10:15, 14:15 és 18:15 órakor indul a bécsi Central Danube Region Marketing und Development tulajdonában lévő, norvég építésű, 60 kilométeres csúcssebességet elérő katamarán. A Twin City Liner néven futó közlekedési eszköz 3,3 millió euró beruházást igényel, a bécsi kikötő megvalósítása pedig 2,3 millió eurót emészt fel. Tatiana Mikušová szerint Pozsony végre arccal fordul a Duna felé. A folyam szlovákiai partján hatalmas ingatlan-beruházások rajtolnak (Eurovea, River Park), és a szándékot csak elősegíti a katamaránok menetrend szerinti indítása. Ha az igények meghaladják az előzetes várakozásokat, akkor a közlekedést akár egész évben fenntarthatják, sőt alkalmi (charter) járatokra is lehetőség nyílik, (shz) A legnagyobb terhek a kisfogyasztókra hárulnak Az őszi vetés 30 százalékát víz, illetve jég borítja Gázos az SPP áremelése Katasztrófa a Vág mellett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) ügyfelei felháborodással vették tudomásul, hogy a cég januártól nagyobb havi előlegeket szedett be tőlük a korábban jelzettnél. Míg az árszabályozási hivatal 5,84%-os áremelést hagyott jóvá, néhány háztartás számára az árak 80%-kal nőttek. Példaként egy olyan háztartás említhető, amely évente 20 köbméternyi gázt fogyaszt. Míg ez tavaly 660 koronát fizetett a gázmüveknek, idén ez már 1440 korona. A legnagyobb terhek azokra hárulnak, akik a legkevesebbet fogyasztják, januártól ugyanis jelentős mértékben nőttek a fix kiadások is. Ezeket a cég ügyfelei akkor is fizetik, ha a gázt egyáltalán nem használták. Azoknak a háztarásoknak, amelyek évente 200 köbméternél kevesebb gázt fogyasztanak, az SPP a havi átalányt a tavalyi 21 koronáról idén 66 koronára emelte. Ezek a háztartások idén a valós fogyasztásért köbméterenként 20 koronát fizetnek, ami 3 koronával több, mint az elmúlt év végén. A havi átalány a 200- 1700 köbmétert fogyasztóknál 124,5 korona, az 1701-6500 köbmétere kategóriában 159,9 korona, 6500 köbméter felett pedig 430,63 korona, (s, mi) V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A Komáromi járásban a 10 ezer hektárnyi őszi vetésű gabona mintegy harminc százaléka víz alatt áll - tudtuk meg Kovács Milántól, a regionális agrárkamara igazgatójától. Legrosszabb a helyzet a Vág-menti területeken, ahol esetenként a vetésterület 60-70 százalékát víz, pontosabban a múlt heti fagyok következtében jégpáncél borítja. A keszegfalvai szövetkezetben például a 700 hektár őszi gabonából 500, a gútai szövetkezetben 1500-ból 500, az ifjúságfalvai Ag- roreal részvénytársaság földjein 300-ból 120, a bálványosi Balseed Kft. esetében pedig a 700 hektárból 450 hektár az elöntött terület nagysága. Ez utóbbi gazdaság 205 hektárnyi repcéje is teljes egészében jég alatt van, míg az if- júságfalvaiak 80 hektárnyi repcéjéből 60 hektár. „A kár mértéke csak tavasszal, a megmaradt egyedszám ismeretében válik nyilvánvalóvá, de szinte biztos, hogy lesznek kiszántásra ítélt területek - mondta Kovács Milan. A talaj felszínén látható vízen kívül további károkat okozhat a nedvességgel telített talajban kialakult jég is, amely a gyökerek szakadását eredményezheti. A 2004-es kukoricatermésből 200 ezer tonna van raktárakban, ezért a tavalyi termény számára nincs hely Egyelőre csak papíron működik a felvásárlás V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Bár Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter múlt hét végén örömmel számolt be róla, hogy Brüsszel engedélyezte 32 495 tonna kukorica kivitelét, ami enyhíti a szlovákiai piacon lévő feszültséget, a mezőgazdaságban dolgozó szakember szerint mindez csupán csepp a tengerben. A 2004 őszén betakarított kukoricából ugyanis még mindig közel 200 ezer tonna van intervenciós raktárakban, ezért a tavalyi termés számára nincs hely. „Igaz ugyan, hogy az Agrárkifizető Ügynökség (Poľnohospodárska platobná agentúra - PPA) idén jól megbirkózott az intervenciós felvásárlásból adódó adminisztratív feladatokkal, nyilvántartásba vette, és nagyrészt el is fogadta a termelőktől beérkezett felajánlásokat, de hiányoznak a raktárak, ahová ténylegesen el is helyezhetnénk ezt a kukoricát” - mutatott rá a probléma lényegére Pastorek Sándor, a komáromi regionális agrárkamara elnöke, az ímelyi Agrocoop Rt. igazgatója. A helyzet javítása érdekében az egyes gazdálkodók is felajánlhatják raktárkapacitásaikat intervenciós célokra, és ha megfelelnek az előírt követelményeknek, akkor a PPA fel is veszi azokat az intervenciós raktárak listájára. Ugyanakkor a termelők félnek egy ilyen lépést megtenni, hiszen mi történik akkor, ha az ügynökség csak egykét év múlva talál vevőt a náluk elhelyezett gabonára? Akkor nyáron kerül nagy bajba a termelő, mert nem tudja majd hová helyezni az új termést. Pastorek Sándor a jövőre nézve a megoldást mindenképpen új raktárak építésében, illetve a meglévők átalakításában, korszerűsítésében látja. Szerinte a 2007-2012-es pénzügyi időszak mezőgazdaságra vonatkozó egyik hazai prioritásaként a raktárak építését kell megjelölni, mégpedig úgy, hogy az őstermelők is résztulajdonosaivá váljanak ezeknek az ingatlanoknak. A kukorica értékesítése körüli gondok miatt az új termés megalapozása sem lesz zökkenőmentes a gazdálkodók számára. „Már most meg kell vásárolnunk a vetőmagot, a vegyszereket, az üzemanyagot, ezért kellene minél előbb pénzzé tenni a tavalyi termésű’ - mutatott rá a szakember. Aki arról is beszélt, hogy ez a takarmánygabona-túlkínálat a tavalyi különösen magas hozamokon kívül főleg abból adódik, hogy még mindig nem állt meg az állatállomány 1990 óta tapasztalható folyamatos csökkenése. Míg Magyarországon és Szlovákiában állam tejpótlékkal egészíti ki a piaci árat, addig nálunk ezt a kiegészítést 2004-ben megszüntették - mondta Pastorek Sándor. A sertés felvásárlási árához ugyancsak pódékkal járul hozzá az állam, mégpedig vágóállatonként 1800 forinttal. Arról már nem is beszélve, hogy szomszédainknál a miénkhez képest 10 százalékkal magasabb a közvetlen mezőgazdasági kifizetések nagysága. Ilyen körülmények között viszont nehéz tartani a versenyt, ezért nem csoda, ha még mindig sokan az állomány felszámolása, vagy legalább is csökkentése mellett döntenek. Március 31. az idei határidő ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Szigorú jelentéstételi kötelezettség hárul mindazokra az agrártermelőkre, akik anyagi támogatást kapnak a vidékfejlesztési ágazati operációs programból (SOP R-RV) valamint a vidékfejlesztési terv (PRV) elnevezésű programból. A monitoringjelentést minden évben el kell készíteniük, és az adott naptári év március 31-ig az agrárkifizető ügynökség (PPA) illetékes szakosztályán (Odbor monitoringu PPA) bemutatniuk, miközben a jelentésben az előző évre vonatkozó adatokról kell vallaniuk. Minden intézkedésre, illetve alin- tézkedésre önálló nyomtatványt kell kitölteni. A támogatásban részesülő agrártermelőnek részletesen fel kell sorolniuk a kivitelezett munkákat, megnevezve a projektum megvalósítása körüli problémákat is. Kötelező csatolni az éves zárszámadás másolatát is. A moni- toringjelentést a támogatásban részesülő vállalkozónak az utolsó támogatási tétel folyósítását követő évben is ki kell dolgozniuk. Azaz ha az agrártermelő például 2005 novemberében kapta meg az utolsó támogatási részletet, akkor az utolsó monitoringjelentést a kötelező mellékletekkel a 2006-os évre 2007 március 31-ig kell beterjesztenie. Több közép-szlovákiai agrártermelő jelezte, térségükben az a hír járja, hogy a PPA egyes regionális kirendeltségeit összevonják, megszüntetik. A PPA illetékesei lapunknak elmondták: az elképzelés távlati, belátható időn belül aligha valósul meg. Hírforrásunk valószínűsítette, hogy az elektronikus aláírás elfogadása, elterjedése után tűzik napirendre, mert „nem céljuk felesleges utazási költségekkel, időveszteséggel terhelni az agrár- termelőket”. (m, gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A cseh Agrofert szlovákiai cégei Pozsony. A szlovák versenyhivatal áldását adta a prágai Agrofert Holding Rt. és a vezető szlovákiai baromfifeldolgozó társaságok, a zsolnai Hyza és a nagy- tapolcsányi THP, továbbá a Farma THP és a Javor 503 baromfi- nevelő társaságok, valamint a Strečno és Považan takarmánykészítő cégek koncentrációját. Az Agrofert Szlovákiában is a csehországihoz hasonló vállalkozási politikát kíván az agrár- termelésben és élelmiszeriparban folytatni - jelentették ki a cég szlovákiai képviselői, (s) Csehország: 15 év az előnye Pozsony. Szlovákia ugyan az Európai Unió 4. legszegényebb országa, a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően azonban az elkövetkező években fokozatosan behozzuk a fejlettebb országokat. Szlovákiának azonban így is 15 évbe fog telni, míg behozzuk a szomszédos Csehországot. A gazdasági elémzők szerint mindez annak köszönhető, hogy míg Szlovákiára a külföldi beruházásoknak köszönhetően gyorsabb gazdasági növekedés vár, Csehország gazdasága az elkövetkező években lelassulhat. Míg nálunk évente 6%-os növekedésre számítanak, Csehor szágban ez 4%-os lesz. (ČTK) Késhet az euró bevezetése Brüsszel. Nagy fába vágták a fejszéjüket az új uniós tagországok. Az euró bevezetése gyakorlatilag mindenhol nehézségekbe ütközik. Sikeres kivételnek csupán Szlovákia és Szlovénia számít. Szlovákia november végén csatlakozott az ERM 2 rendszerhez, és így akár 2009-től bevezethetik az eurót. Miközben Magyarországon és néhány más új tagállamban az euróátvétel fő gátja a túl magas államháztartási hiány, addig a balti országokban a száguldó gazdasági növekedés mellékhatásaként jelentkező, túlságosan magas infláció jelenti a legnagyobb veszélyt az egységes valuta átvételére, (m) Termelékeny a térségünk Brüsszel. Rendkívül gyorsan nő a 10 új EU-tagállam termelékenysége, s Magyarország ezen belül is a 3. (6,3%-os) legjobb eredményt mutatja - írja a L’Echo belga gazdasági napüap. Miközben az EU régi 15 tagállamában nagyon lassú a munkaerő termelékenységének növekedése (2005-ben 0,5% volt), addig a 2004-ben csatlakozott 10 új tag csúcsformában van: Kínát és Indiát nem számítva térségünk a termelékenység-növekedés vüágbajnokai. Az új tagok 2005-ben átlagosan 6,2%- os növekedést értek el. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,610 Lenqyel zloty 9,724 Anqol font 54,603 Maqvar forint (100) 14,884 Cseh korona 1,298 Svéd korona 4,019 Dán korona 5,023 Szlovén tollár (100) 15,649 Japán ien (100) 26,868 Svájci frank 24,230 Kanadai dollár 26,545 USA-dollár 31,017 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,64-38,64 30,21-31,87 1,27-1,33 14,30-15,60 OTP Bank 36,66-38,58 30,18-31,85 1,28-1,34 14,39-15,50 Postabank 36,64-38,58 30,25-31,79 1,27-1,33 13,08-16,68 Szí. Takarékpénztár 36,65-38,53 30,13-31,71 1,27-1,34 14,27-15,62 Tatra banka 36,66-38,62 30,23-31,85 1,28-1,34 14,34-15,52 UniBanka 36,66-38,58 30,18-31,76 1,27-1,34 14,56-15,32 Általános Hitelbank 36,68-38,64 30,29-31,90 1,27-1,34 14,39-15,49 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
