Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-17 / 13. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Deja vu klub Kaszás Attilával Pozsony. A Deja vu klub januári rendezvényére holnap 18 órá­tól kerül sor a szokásos helyszínen, a Hlava XXII étteremben (Bazova 9). A Deja vu együttes vendége ezúttal Kaszás Attila lesz. A népszerű színművésszel Bárdos Ágnes beszélget. Kaszás Attila nem csupán pályájáról, életéről vall a klubesten, hanem CD-jének dalaiból is bemutat néhányat, (e) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Csáky Károly Irodalmi kapcsolatok II., vala­mint Vigasztaló című könyveinek bemutatóját tartják csütörtökön 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az irodalmi kapcsola­tok II. című kötetben olyan személyiségek szerepelnek, akik bár nem voltak szépirodalmunk kiemelkedő alkotói, s nem is tartották magukat valamennyien írónak, költőnek, mégis érdemes róluk be­szélni. Csáky Károly munkáit Vajda Barnabás közíró és Kulcsár Fe­renc költő méltatja, (ú) Damon Albarn szólólemezt készít Szólólemez készítésébe fogott nemrégiben Afrikában Damon Albarn, a Blur együttes frontembere, a vüágsikert elért The Gorillaz „pop-rajzfilmfigura” kiagyalója, annak ellenére, hogy - saját elmon­dása szerint - tulajdonképpen utálja a szólólemezeket. A Mali Music ideiglenes címmel megjelenő korongon a nyugat-afrikai ország mű­vészei is szerepebek, így az nem nevezhető hagyományos értelem­ben szólómunkának. Albarn szerint a szólóalbum körülbelül félig van kész, s a befejezését hátráltatja, hogy a The Gorillaz kapcsán ren­geteg meghívásnak kell eleget tennie, ráadásul a Blur banda tagjaival együtt fejben már dolgozik a következő nagylemezen is. (MTI) A somorjai At Home Galley jubileumi katalógusa A második öt esztendő ISMERTETŐ Tetszetős katalógust jelentettek meg a somorjai At Home Gallery tizedik születésnapja alkalmából az alapítók és tulajdonosok: Kiss Csaba és Suzanne. Mivel az ötödik évfordulón hasonló módon foglal­ták össze fél évtized történéseit, ezúttal arról nyújtanak rövid átte­kintést, mi történt a galériában 2001 és 2005 között, mindezt gaz­dag fényképanyaggal illusztrálva. Emellett két olyan művészt kértek fel, hogy mondják el a galériával kapcsolatos benyomásaikat, akik­kel már több alkalommal is együtt dolgoztak. „A Suzanne és Csaba ál­tal kialakított sajátságos hangulat­nak köszönhetően minden mű­vész, aki egyszer már megfordult ezen a csodálatos helyen, arról ál­modik, hogy egyszer még vissza­térhessen ide. De nem csak a mű­vészek, hanem maga a Dalai Láma és a tibeti szerzetesek is nagyra ér­tékelték ezt a nem mindennapi multikulturális környezetet” - ezek a magyar származású svájci képző­művész, Liliane Csuka szavai. „Tíz év egy intézmény életében általá­ban csak az alapozás teendőire ele­gendő, ám ebben az esetben egy új, modellértékű példát ismerhe­uun. J y * o g ó g o zsinagóga tünk meg, amelyben egy alapítvá­nyi és nonprofit kezdeményezés még az állam által ignorált (1995-1998) feladatokat is felvál­lalta. Ezzel párhuzamosan kiépí­tette saját nemzetközi kulturális, művészeti és támogatói hálózatát. Mindez egy konzekvens művészet­szemlélet, a kortárs művészet fel­vállalása jegyében történt - remé­nyeink szerint ez lesz a meghatáro­zó a következő évtizedben is” - ol­vasható Hushegyi Gábor esztéta értékelésében, (e) ÉN KÉP - közép-európai én-történetek rímmel nemzetközi fotókiállítást nyitottak a hét végén Pozsonyban a Közép-európai Fotográfusok Házá­ban. A tárlaton fiatal magyar, szlovák, cseh és lengyel képzőművészek mutatkoznak be munkáikkal. Képünkön a lengyel Igor Omulecki Gyö­nyörű emberek gyönyörű helyeken című sorozatának egyik felvétele Válogatás az AB-ART Kiadó közelmúltban megjelent köteteiből és a hamarosan napvilágot látó művekből Szúrja namaszkára és más titkok Folytatjuk körképünket, melyben arról tájékoztatjuk olvasóinkat, milyen köny­vek kerültek az elmúlt he­tekben a könyvesboltok pol­caira hazai kiadóink műhe­lyéből, és melyek azok a kö­tetek, amelyek a közeljövő­ben látnak napvilágot. Ezút­tal az AB-ART Kiadó műhe­lyében nézünk körül. ISMERTETŐ A kiadó, melynek művészeti ve­zetője Haraszti Mária, 2005-ben 24 új címet adott ki, elsősorban gyermekkönyvek, szépirodalom, műfordítás, tanulmánykötet, nép­rajz témakörben. Most a legfris­sebbekről számolunk be. A Kenguru Zsebkönyvek soro­zatban jelent meg Pavol Rankov Testközelben című kötete. Pavol Rankov 1995-ben jelentette meg első novelláskötetét, amelyért egyből Ivan Krasko-díjat kapott. Hogy a kortárs szlovák próza él­vonalába tartozik, arra bizonyíték a számos fordítás: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Svédországban és Olaszországban jelentek meg no­vellái. 1997-ben elnyerte a Premio Jean Monnet európai iro­dalmi díjat. Rankov írásművésze­te kétségtelenül az európai iroda­lom élvonalába tartozik. A Test­közelben c. novellaválogatás leg­utóbbi, 2004-ben megjelent köte­te alapján készült. Gál Sándor életműsorozatának újabb kötete Gál Sándor egybe- gyűjtött művei VI. - A Szövetség címmel látott napvilágot, s az ál­talános publicisztikai kötetek kö­zül az első. A Szövetség cím alatt három fejezetbe foglalja a Csema- dokkal kapcsolatos egyéni és kö­zösségi élményeit, dokumentu­mait. A kronologikusan felépített anyagból a Szövetség történetét, a kisebbség társadalmi érvénye­sülésében betöltött szerepét, ki­használt és elodázott lehetőségeit is számba veszi a szerző. A figyel­mes olvasó számára olyan dol­gokra derül fény, amelyeket eddig összefüggéseiben talán nem gon­LAPAJÁNLÓ Az egykor-volt, megvalósult ál­mok, majd múlttá lett elképzelé­sek sorában a lapkiadásban olyan kiadványokat említhetnénk, mint a Hét, a Nap vagy a Keleti Napló, melyek vagy az „ügyeletes” kor­mány magyarellenes politikája (következésképpen az anyagi tá­mogatás hiánya), vagy az érdek­telenség miatt hagytak el ben­nünket. Gál Sándor Egy küzdelem em­lékei című írásában nem kis nosz­talgiával idézi a Keleti Napló több mint négyéves történetét. A Nap­ló sorsát magyar nyelvű kelet­szlovákiai független havilapként képzelték el alapítói. A küzdelem azonban 1994 áprilisában re­ménytelenné vált. Kassán ötven évig nem jelent meg magyar lap, folyóirat. A Keleti Napló ezt az űrt akarta kitölteni, műhely kí­vánt lenni, a publicisztika és a kultúra műhelye. Magyar identitás - magyar iro­dalom a címe Pomogáts Béla esz- széjének. A magyar irodalom „mindig történelmi erőközpont­nak, közéleti tényezőnek, talán dőlt át, holott bizonyára az ő élete is - mint mindannyiunké - érint­kezett valamilyen formában a Csemadokéval. A kötet számos megkerülhetetlen kérdést, közös­ségi gondot vet fel és hagy nyitva a jövendő generációk számára is. Exkluzív kivitelű, négynyelvű információkkal ellátott kötetben jelent meg Szobiné Kerekes Eszter Felvidéki népviseletek babákon című munkája, amely 11 tájegy­ség, 29 viseleti csoport, 41 falukö­zösség viseletébe enged bepillan­tást. „Rongyszabászatban jártas népművészek megrendelésünkre elkészítették az első héttagú ba­bacsaládokat. Ezeket a babákat elvittük a kiválasztott községek­be, ott a viseleteket még hitelesen megvarrni tudó asszonyok elké­szítették nemcsak a felnőtt női és férfi, hanem a gyermekek egykori viseletét is. Az eredeti viselet ki­csinyített másaiba öltöztették a család tagjait, a nagypapát, a nagymamát, a fiatalembert, a fia­talasszonyt, a kisbabát, a lánykát és a fiúcskát” - írja a vándorkiállí­tás iniciátora, Szobiné Kerekes Eszter. Hétördögök címmel jelentek meg Kulcsár Ferenc versei és me­séi. A szerző számára a kötet összeállításakor a humor, a játék volt az elsődleges rendező elv. Ezért aztán a nagy formátumú, Balázsy Géza által gazdagon il­lusztrált, gyerekeknek szóló kötet valóban élvezetes és kacagtató ol­vasmány, a képzeletet és rekesziz­mokat egyaránt megmozgatja. így mondhatom: »hatalmi ágnak« számított, felelőssége nemcsak az irodalmi alkotás minőségére vagy igazságára terjedt ki, hanem a nemzeti közösség fejlődésének, mi több, fennmaradásának elő­mozdítására is”- állapítja meg a szerző. A „történelmi feltámadá­soknak és zuhanásoknak” az iro­dalom is tanúja, cselekvő részese volt. Volt! Mert „ma már a politi­kai elit alig-alig figyel az iroda­lom javaslataira, észrevételeire, panaszaira”, annak ellenére sem, hogy „irodalmunk egyszerre »tükre« és »mintája« a nemzeti életnek”, a „történelmi korszak­okban mindig a nemzet mentsvá­ra, oltalmazója és nemegyszer megtartója volt”. S aligha lehet vitás: „a jövőben is nemzeti lé­tünk egyik biztosítéka és gondo­zója lesz.” A Magyar Október ötvenedik évfordulójára készülve érdekesek és izgalmasak azok az „óvatos” és „visszafogott” megnyilvánulások, melyeket a Vatikán feje, XII. Piusz pápa tett a magyar forradalom napjaiban. Vajda Barnabás tanulmánya foglalkozik azzal a három encikli­A Start könyvek sorozatban ad­ta ki az AB-ART Dömény Andrea novelláit, Szúrja namaszkára cím­mel. Különös, szokatlan néző­pontból látni és láttatni a világot - írói teljesítmény. Dömény Andrea képes erre: olyan közegből meríti témáinak többségét, olyan szög­ből láttatja, amely nem minden­napi, ahonnan mi - közönséges halandók - nemigen szoktuk fi­gyelni. Ezért izgalmasak a novel­lái: többnyire a halál közelébe érő embereket, kórházi miliőt, el- esettségünk, emberi nagyságunk bizonyítékait találjuk rendkívül nagy empátiával, szeretettel és fi­gyelemmel megírt történeteiben. Vér és Vitorla című kötetével szintén a Start könyvek sorozat­ban mutatkozik be Haris Éva. Naszvadon született, Pestre került kával, melyek 1956-ban íródtak és jelentek meg. A lap szépirodal­mi rovatában Vankó Attila, Hudák Katalin, Fecsó Yvett és Feliinger Károly verseit, Peter Bilý Szexodus című regényének egy részletét, valamint Végh Pé­ter és Csordás János elbeszélését olvashatjuk. Fried István Bogdán László versciklusáról írt kritikát, Csáky Károly pedig A farsangi szokások hiedelemköre, költésze­te és dramaturgiája című írásával okoz derűs pillanatokat, (zsolt) egyetemre, végül pedig a svédor­szági Uppsalát választotta lakhe­lyéül. Verseskötetéből a figyelmes olvasó a miértekre is választ kap: amikor az útra bocsátó szülőföld nem tud megélhetést, élhető éle­tet biztosítani, s az átmeneti haza sem kínál kapaszkodót, az ember két rossz közül a harmadikat vá­lasztja... Haris Éva versei egy átfo­góan gondolkodó, emberi-társa­dalmi anomáliákra érzékeny em­bert mutatnak. A napokban lát napvilágot a Vers- és prózamondók kézikönyve című, többszerzős kiadvány, amely ajándék verslemezt is tar­talmaz, és remélhetőleg hasznos támpontokat ad a vers és a próza kiválasztásához, felépítéséhez, előadásához minden hazai elő­adónak. (hrr) FELHÍVÁS A Csemadok OT megbízásából a Csemadok Művelődési Intézete és a Csemadok Dunaszerdahelyi Te­rületi Választmánya társrendezői­vel, Dunaszerdahely Önkormány­zatával és a Városi Művelődési Központtal közösen meghirdeti a XXXI. DUNA MENTI TAVASZ FESZTIVÁLT a következő kategóriákban: a/ bábjátékos kategóriában cso­portok és szólisták részére, b/ színjátszó kategóriában, C/ népi szerkesztett játékok. A fesztivál jelentkezési lapjai a Csemadok területi választmányain szerezhetők be, vagy a www. csemadok.sk honlapról letölthetők. Jelentkezési határidő: 2006. február 17. A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni: OV Csemadok, Bacsákova 240/ 13, P.O. BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A regionális fesztiválok és a vá­logatások időpontja: 2006. április 10 - 2006. május 1. A fesztivál időpontja és helyszí­ne: 2006. május 30.-június 3., Dunaszerdahely Pontos információkkal a Csema­dok Dunaszerdahelyi TV szolgál (tel.: 031/552 24 78, mobü: 0905/ 358 529, fax: 031/550 98 30). Gál Sándor írásával, Pomogáts Béla esszéjével, Vajda Barnabás tanulmányával Megjelent a januári Irodalmi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents