Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-03 / 2. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 3. RÖVIDEN Marián Chudovský a Nemzeti élén Pozsony. František Tóth kulturális miniszter visszahívta funkciójából Dušan Jamrichot, a Szlovák Nemzeti Színház főigazgatóját, és helyette a Szlovák Nemzeti Színház Operatársulatának igazgatóját bízta meg az intézményvezetésével. Chudovský az új főigazgató kinevezéséig marad a funkcióban, a törvény értelmében legtovább hat hónapig. A kulturális tárca a főigazgatói hely betöltésére januárban ír ki pályázatot. (TASR) A koncert vendégei: Eperjesi Erika és Klein Ottó (Képarchívum) Operettrészletekkel, operaáriákkal, héber zsoltárral Újévi Csermely-koncert KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa és környéke számára hagyománnyá vált, hogy az új év első szombatját a Csermely kórussal és vendégeivel töltse el a Művészetek Háza koncerttermében. A Csermely kórus már nyolcadszor rendezi meg újévi hangversenyét, az idei január 7-én lesz. A17 órakor kezdődő koncert első felében a kórusmuzsika kedvelői találnak maguknak nívós szórakozást. Elsősorban a „házigazdát”, a Csermely kórust hallhatják, valamint a magyar alapiskola és gimnázium mellett működő Csengety- tyű gyermekkórust. A Csermely vegyes kar széles repertoáijából idén többek között két héber zsoltár is elhangzik, természetesen eredeti nyelven. A helyes héber kiejtés érdekében a kórus még a zsidó rabbi segítségét is igénybe vette, és nem kis munkába telt a két zsoltár zenei átiratának elkészítése sem, az eredeti kottában ugyanis az európai kottairodalomtól eltérő zenei kulcsokat használnak. A vegyes kar programjában orgona- és zenekari kíséretű művek is lesznek, természetesen elmaradhatatlan a kórus kedvence, Georg Friedrich Händel Messiásának egy újabb részlete is. A Csengettyű tolmácsolásában Vodňanský, Orff, da Hola, Kodály és Karai műveivel ismerkedhetnek meg a komolyzene kedvelői. A koncert második részében főként a szólisták produkcióit hallhatja a közönség. Idén Klein Ottó tenoristának tapsolhat a nagyérdemű. Az Európa-szerte jól ismert, érsekújvári születésű művész az olasz bel canto mesterműveinek, valamint Mozart, Smetana, Gounod egyes operáinak tolmácsolásával szerzett nagy nevet magának. Az újévi koncertre inkább a köny- nyedebb műfajokból tallózott, így Lehár és Strauss egy-egy fülbemászó áriáját énekli majd el, ám Erkel Bánk bánjának legszebb részével is megajándékozza közönségét, és Donizetti is szerepel repertoárjában. A koncert másik szólistája a Miskolci Nemzeti Színház művésze, Eperjesi Erika lesz, akinek sokoldalúságát bizonyítja, hogy Strauss és Kálmán Imre mellett Puccini és Händel egy-egy szerzeményét is előadja majd. A két kóruson kívül más régi ismerősöket is láthatnak majd a jelenlévők, ünnepi beszédet ezúttal is Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mond, az orgona mellett a tavalyról már ismert Szabó Balázs ül majd, a zenekar elé pedig újra a tavalyi közönség kedvence, Karol Kevický lép a karmesteri emelvényre. Hamarosan a hazai mozik is műsorra tűzik Shane Black rendező Durr, durr és csók című thrillerét, amely egy piti tolvaj és kisstílű szélhámos, egy örök balek kalandjairól szól, aki egyszeriben egy színészmeghallgatáson találja magát. Képünkön a két főszereplő: Val Kilmer és Robert Downey Jr. (Képarchívum) Beszélgetés Dráfi Mátyás színművésszel az állami kitüntetéséről, az elmúlt évéről és erőforrásairól A színház egy másfajta csoda (Somogyi Tibor felvétele) A Pribina-kereszt harmadik fokozatát vette át vasárnap Dráfi Mátyás színművész Ivan Gašparovič államfőtől, a Szlovákia kulturális életének és színművészetének előmozdítása terén szerzett érdemei elismeréséül. A művésszel a rangos állami kitüntetés kapcsán beszélgettünk. MISLAY EDIT Milyen érzéssel vette át a kitüntetést? Úgy éreztem magam, mintha bemutatóm volna. Apró kis gyomorgörcs fogott el. De nézze, én már hatvanhárom éves vagyok. Az az érzésem, hogy ez valahol a „szépülés” jele is. Bár ahogy körülnéztem a kitüntetetteken, azt hiszem, egyike voltam a legfiatalabbak- nak. De komolyabbra fordítva: ez az elismerés azt jelzi számomra, hogy egyáltalán felfigyeltek rám. És gondolom nemcsak rám, hanem ezáltal a Komáromi Jókai Színházra is. Érdeklődött is az elnök úr, hogyan folyik a munka a színházban. Mondtam, hogy jó színház a miénk, jó társaság van ott. Annak ellenére is mondhatom ezt, hogy nyugdíjas vagyok, és már nem vagyok a színház tagja. Persze gond az anyagiak hiánya, ami nemcsak a mi színházunkat sújtja, hanem valamennyi vidéki társulatot. Amióta nem a kulturális minisztérium, hanem a megyék hatáskörébe tartoznak, eléggé kiszolgáltatottak a vidéki színházak a megye kénye-kedvének. Az ünnepek alatt a Duna Televízió révén a nézők tanúi lehettek annak, hogyan telt a karácsonya. És milyen volt az elmúlt éve? Komolyan mondom, nem emlékszem rá, hogy valaha is ennyire sűrű lett volna, mint az elmúlt esztendő. Amíg a színház tagja voltam, egyszerre három-négy darabban játszottam. És most hét darab „szakadt a nyakamba”. Azonkívül itt van a Gül baba című előadás, amelyet a Teátrum Színházi Polgári Társulással készítettünk, és amelynek január 6-án Keszegfal- ván lesz a bemutatója. Tényleg nagyon sok minden volt, kicsit el is fáradtam. Októberben már azt mondtam, most aztán le kellene állni egy ideig, de a Gül babát be kellett fejeznem. Szerepei több színházhoz kötik, így az utazásból is bőven kijutott önnek tavaly. Volt úgy, hogy délelőtt Pesten próbáltam, aztán beültem a kocsiba, utaztam haza délutáni előadásra Komáromba, majd újra vissza Pestre próbálni. A Bárka színházbeli őszi bemutató után Prágába vitt az utam, ahol önálló előadói esttel léptem fel. A közelmúltban három előadói estem volt Nagykanizsán és környékén. Az egyiket testi fogyatékos közönség előtt tartottam, és nagyon örülök, hogy sikerült egypár kellemes percet szereznem nekik. Legalábbis ők ezt mondták, és úgy tűnt, valóban örültek annak, hogy valaki elment közéjük, és megpróbált egy kis vidámságot, egy kis örömöt vinni az életükbe. Az elmúlt évben játszott szerepei közül melyik áll a legközelebb a szívéhez? Erre tényleg nem tudok válaszolni. A szabin nők elrablását például nagyon szerettem. Az Ármány és szerelmet, ha a klasszikus formájában játszódott volna, és a gyerekek megismerték volna, mi az a német romantika, szintén nagyon szerettem volna. De azért jól éreztem magam benne. Nagyon szeretem a szlovák színdarabot is, Peter Karvaš Hátsó ajtó című darabját, amelyet a Vertigo Szlovák Színházzal játszom Magyarországon, szlovákul. Egészen más műfaj Dür- ■ renmatt A vak című drámája, ez valóban a „modernek modemje”. A Herceget alakítom benne, ezt is nagyon szeretem. Nem tudok választani. Mindig az a legkedvesebb szerepem, amit akkor és ott el kell játszanom. Több évtizedes pályával a háta mögött, mi az, amiből ma erőt merít a játékhoz? Van egy szokásom. Néha furcsállják is a színházban a kollégáim. Majdnem minden egyes előadásnál megpróbálom humoros formában leteremteni a műszakiakat, azzal, hogy „milyen műszakiak azok, akik nem hagynak egy kis rést a kulisszák között, hogy lesni tudjam a közönséget”. Fantasztikus élmény számomra, amikor leshetem a közönséget, és látom, hogyan reagálnak. Hogyan örülnek, nevetnek, sírnak. Ez az, amiből erőt tudok merítem, mert érzem azt, hogy a közönségnek valóban kell a színház, kell az élmény, kell a katarzis, kell, hogy nevesse- nek-sírjanak. Nem tudom, miért, manapság a színház inkább a látványra törekszik. Nem érzem azt, hogy egy kicsikét az ember érzelmeire próbálna hatni. Hiszem azonban, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor észreveszik: a színház egy másfajta csoda, és nem csak az értelemre, a hideg észre kell hogy hasson. Mel Gibson ötvenéves - színészi sikerek után rendezőként is kipróbálta magát, és az Oscar-díjig vitte A rettenthetetlen „halálos mozifegyver” TALLÓSI BÉLA A New York állambeli Peeksül városkában született nagy családban: tizenegyen voltak testvérek. Vasutas édesapja, miután elveszítette állását, „összepakolta” a családot, és átköltöztette Ausztráliába: Mel Gibson 12 éves korától ott nevelkedett, előbb nagyon szigorú egyházi iskolába járt, majd - mivel nehezen viselte a szigort - átíratták állami tanintézetbe. Saját családjába sok mindent hozott otthonról - köztudottan ő is példás férj és családapa, feleségével hét gyereket nevelnek, tehát ők is nagycsaládosok. Már főiskolásként filmezett. A terror nyara című thrillerrel indult karrierje - ebben egy aranyifjút alakít, aki az utolsó független nyarát a tengerparton, az élvezetek jegyében szeretné tölteni, de a dolgok másként alakulnak, s szinte rémálommá válik a nyaralása. Ebből a mozgóképből lépett aztán át George Müler kultuszfümmé vált Mad Max című alkotásába, amelyben rendőrnyomozót alakít, aki társa, majd gyermeke gyilkosainak nyomába ered. Olyan siker lett a film, hogy elkészült a folytatás is, a Mad Max 2., valamint a Mad Max 3. - Az igazság csarnokán innen és túl, amelyben a rocknagyi, Tina Turner is szerepel. Mel Gibson számára ez a kultuszfilm hozta meg a vüághírt. A kezdetekben Peter Weir rendező lenyűgöző története, a két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szóló Gallipoli is nagy lehetőséget adott számára: ahogy értékelték, „lehengerlő alakítást nyújtott” a filmben. Egzotikus helyen, Indonéziában, a hatvanas években játszódik A veszélyes életet élve című kalandfilm, amelyben Gibson újságíróként járja a veszélyes térséget. Később tengerre száll A Bounty című filmben, s eljátssza a lázadó Fletcher Christian hadnagyot, akit egy korábbi változatban Marlon Brando keltett életre. Ezt követően visszatér a rendőrség kötelékébe egy újabb nagy sikerű sorozat, a Halálos fegyver kedvéért, amely oly népszerű lett, hogy négy rész is készült belőle. Gibson egy fiatal nyomozót alakít benne, aki egy idős, nyugdíj előtt álló, tapasztalt kolléga szárnyai alatt ered a bűnözők nyomába. A színészi sikerek után a rendezői székbe is beleült, s leforgatott egy megható szép történetet, Az arc nélküli ember című drámát, amelyben szerepet is osztott magára: egy sérült arcú és titokzatos múltú, kivetett fura figurát alakít, akihez csak egyetlen lény vonzódik, egy tizenkét éves fiúcska. Kettejük egymáshoz való közeledéséről szól az érzelmekkel teli film. Következő rendezői munkája, a majd háromórás megafilm, A rettenthetetlen a skót történelmi hősről, a szabadságharcos William Wallace-ról szól. Nemcsak a közönség, az Amerikai Fümaka- démia is elismeréssel fogadta; e pazar kivitelezésű mozgóképes történelmi freskó több Oscar-díjat is kasszírozott, egyebek közt a legjobb fűm és a legjobb rendezés kategóriában díjazták. Gibson közben azért másoktól is kapott szerepet: Randall Wallace Viet- nam-filmjében egy amerikai ezredest alakít, akit négyszáz katonával a Halál Völgyébe küldenek. 2004-ben legutóbbi rendezésétől, A passiótól volt hangos a filmvilág. Ebben a brutalitása és naturalizmusa miatt sokat vitatott opusban Jézus életének utolsó tizenkét óráját követi nyomon. A hírek szerint legújabban egy televíziós sorozat rendezésére készül. (Képarchívum)
