Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-03 / 2. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 3. RÖVIDEN Visszatértek a túszejtőkhöz Szanaa/Áden/Róma. Önként visszatért a Jemenben vasárnap túszul ejtett ötfős olasz turistacsoport szabadon engedett három női tagja az emberrablókhoz, hogy megpróbálják kieszközölni továbbra is fogságban lévő két férfi társuk kiszabadulását. Jemeni tisztségviselők vasárnap előbb arról számoltak be, hogy az egyik törzshöz tartozó emberrablók elengedtek három nőt, miután egy kormányzati tárgyaló meggyőzte őket: nőket fogságba ejteni ellentétes a törzsi értékekkel. Egy biztonsági tisztségviselő szerint a három nő azonban visszatért az emberrablókhoz, és csak a csoport férfi tagjaival együtt hajlandóak távozni. A jemeni hatóságok jelenleg is tárgyalnak a túszej- tőkkel a turisták szabadon engedéséről. A római külügyminisztérium is közölte, mindent megtesznek a túszok kiszabadításáért. Jemenben szombaton nyerte vissza szabadságát öt német állampolgár és három jemeni kísérőjük. Őket az ország keleti részén rabolták el egy törzs tagjai, hogy így alkudozzanak saját kormányukkal egy jogi vitában. (MTI) Bush megvédte a lehallgatásokat San Antonio. Védelmébe vette George Bush - helyi idő szerint vasárnap - az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által bírói engedély nélkül végzett lehallgatásokat. Az amerikai elnök egyben elítélte azt a kiszivárogtatást, amelynek eredményeként a közvélemény is értesült a titkos programról. Bush Texasban, San Antonio város katonai kórházában Irakban és Afganisztánban megsebesült amerikai katonákat látogatott meg az új év alkalmából. Az amerikai állampolgárok védelmét szolgáló fontos programnak nevezte a lehallgatást, amely szavai szerint korlátozott méretű volt: mindössze néhány olyan telefonszámra terjedt ki, amelyet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat ismert tagjai hívtak fel külföldről, az USA határain túlról. „Ha valaki az al- Kaidától felhívja magukat, mi szeretnénk tudni, hogy miért” -hangoztatta. (MTI) Irán ragaszkodik a dúsításhoz Teherán. Irán ragaszkodik az urániumdúsításhoz saját területén, és csak akkor veszi fontolóra az Oroszországban végzendő dúsítás ajánlatát, ha a moszkvai ajánlat nem zárja ki az iráni dúsítást. Ezt tegnap közölte Teheránban az iráni kormány szóvivője. Leszögezte: az iráni kormány elvi álláspontja, hogy az ország területén végezzen urániumdúsítást, és ennek az elvnek az alapján vizsgál meg minden javaslatot. Az Irán nukleáris programjáról folyó tárgyalások iráni vezetője, Ali Laridzsáni vasárnap igyekezett kisebbítem az orosz ajánlat jelentőségét, mondván, hogy az csak egyszerű ödet, nem érett, és komoly problémákat tartalmaz. (MTI) Ukrajna után Moldova sem kap orosz gázt - Norvégia nem tudja növelni a kitermelést - Európa földgázellátása nincs veszélyben Terebélyesedik az energiaválság Egyre több országban kell takaréklángra állítani (CTK/AP-f elvétel) Moszkva/Kijev. Az oroszukrán gázárvita kiterjedt energiaválsággá szélesedett azután, hogy tegnapra jelentős mértékben csökkentek a közép-európai országoknak szánt földgáz- szállítások. A Gazprom vasárnap reggel állította le Ukrajnának történő szállításait, miután Kijev nem egyezett bele az árak közel ötszörös emelésébe. ÖSSZEFOGLALÓ Norvégia, Nyugat-Európa legnagyobb földgázexportőre nem tudja pótolni azt a gázmennyiséget, ami a közép-európai országokban kiesett az orosz-ukrán gázvita miatt - jelentették tegnap ipari források. A norvég csővezetékrendszer jelenleg is közel teljes kapacitással működik, napi 270 millió köbméter földgázt szállítanak rajta Európába és Nagy-Bri- tanniába, de ha még lenne is hely további mennyiség szállítására, a kitermelést Norvégia nem tudja növelni. Egyébként Ukrajna után a Moldovába irányuló gázszállítást is leállította Oroszország amiatt, hogy Chisinaunak sem sikerült megállapodnia az új szerződés feltételeiről az orosz Gazprom- mal. Ezt tegnap jelentette be Vladimir Voronin moldovai államfő. Hangsúlyozta: a Gazprom által meghatározott, ezer köbméterenként 160 dolláros ár Moldova szerint nem piaci ár, ezért Chisinau folytatja a tárgyalásokat az orosz szállítókkal. Szerinte az orosz fél viselkedése arra mutat, hogy lépéseit kizárólag gazdaságon kívüli motívumok diktálják. Juscsenko javaslatai Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap azt mondta, országa mindent megtesz annak érdekében, hogy az orosz gáz fennakadások nélkül eljusson Európa országaiba. Az EU-tagállamok kijevi nagyköveteivel folytatott tanácskozása utáni sajtóértekezletén hangsúlyozta: Ukrajna jelenleg nem kap gázt az orosz féltől tranzitdíjként. (Oroszország eddig napi 60 millió köbméter gázt juttatott Ukrajnának a más országoknak szánt gáz továbbítása fejében.) Tájékoztatóján Juscsenko javaslatokat tett az orosz-ukrán gázvita megoldására. Szerinte mindenekelőtt kerülni kell a gázár és a gázszállítás tranzitdíjainak adminisztratív befolyásolását, továbbá külföldi szakértőket is be kellene vonni a vita megoldásába, s ha másként nem megy a megegyezés, szóba jöhetne a nemzetközi döntőbíráskodás is. Felvetette: a rendezésig léptessenek életbe moratóriumot a gázárra és a tranzitdíjra, vagyis a gázár is és a tranzitdíj is maradjon átmenetileg a jelenlegi szinten. A gáz esetében ez ezer köbméterenként 50 dollárt, a tranzitdíj esetében ezer köbméterenként 1,09 dollárt jelentene. Nyilatkozatháború Moszkva tegnap 100 millió köbméter földgáz ellopásával vádolta meg Ukrajnát. Alekszandr Medvegyev, az állami kézben lévő Gazprom elnökhelyettese azt mondta, az Ukrajna által január 1-jén eltulajdonított gáz piaci értéke meghaladja a 25 miihó dollárt. A Gazprom egyúttal azt javasolta, független szakértők mérjék fel, mekkora annak az orosz földgáznak a mennyisége, amely az ukrán gázhálózatba bekerült. Ivan Placskov ukrán tüzelő- és energiaügyi miniszter cáfolta a Gazprom vádját. „Ukrajna a szükséges gázmennyiséget fogyasztja. Ez részben hazai előállítású gáz, részben föld alatti tárolókból származik, részben pedig türk- mén importgáz, amelyet szigorúan az aláírt szerződéseknek megfelelően használunk fel.” Ugyanakkor figyelmeztetett: „Ha a hőmérséklet fagypont alá, mínusz 3, mínusz 5 fokra süllyed, fogyasztani fogjuk az orosz földgázt a tranzitszolgáltatás fejében, mert ezt az érvényes szerződéses feltételek lehetővé teszik számunkra.” Uniós figyelmeztetés Megegyezésre szólította fel Oroszországot és Ukrajnát tegnap az EU külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy Oroszország Ukrajna megfontolásait is elfogadja. A külügyi biztos Európa földgázellátását nem látja veszélyben, lehetségesnek tartja viszont a két országgal szembeni bizalom gyengülését. Andris Pie- balgs uniós energiaügyi biztos szerint mivel az uniós gázimport mintegy harmada származik ukrajnai tranzittal Oroszországból, ezért minden eshetőségre fel kell készülni. Holnapra Brüsszelbe összehívták az unió szakértőinek rendkívüli tanácskozását is. Ugyanakkor elemzők szerint Brüsszel visszafogottságot tanúsít a vitában. Az unió ugyan az energiapiacok nyitottságának növelésére törekszik, de a javaslatok ellenére egységes uniós energiapolitika nem létezik. Az unió nem rendelkezik olyan keretfeltételekkel, amelyekben a földgázellátás minimuma biztosítható lenne. 2002-ben Piebalgs elődje, Loyola de Palacio energiaügyi biztos intézkedési csomagtervet dolgozott ki az energiaellátás biztonságáról, a tagországok azonban elvetették - főképp az olajellátásra vonatkozó - felvetéseket. (Az EU 120 napra elegendő olajkészlet létrehozását javasolta a 90 nap helyett, de mozgósításáról nem az EU dönt.) Brit aggodalmak Európában egyelőre pánik nincs, de komoly aggodalmak tapasztalhatók a kontinensen. Viszont éppen Malcolm Wicks brit energiaügyi államminiszter jelentette ki: a brit lakossági piacon is meredek gázáremelkedéshez vezethet az orosz-ukrán gázvita, jóllehet Nagy-Britannia egyetlen köbméter fölgázt sem importál közvetlenül Oroszországból. Szavai szerint a brit gázellátásban nem fenyeget rövid távú fennakadás, de a kontinentális gázpiacon bekövetkező árhatásokat óhatatlanul megérzik a brit fogyasztók is. A The Times azt írta: a Belgium és Nagy-Britannia között húzódó Interconnector gázvezetéken az erős téli brit kereslet miatt jelenleg Nagy-Britannia felé áramlik a gáz, de ha Németország kereslete megugrik, az az európai szolgáltatókat elvben arra is késztetheti, hogy megfordítsák a vezetékben a gáz irányát, ami súlyos áreszkalációhoz vezethet a brit piacon. Nagy-Britannia egyelőre 90 százalékban önellátó földgázból északi-tengeri lelőhelyei révén; a fennmaradó 10 százalék zöme Norvégiából érkezik. Az északitengeri mezők hozama azonban már most is hanyatlik, és szakértők egyetértenek abban, hogy Nagy-Britannia hamarosan nettó gázimportőrré válik. (MTI, t, ú) Egész Európát sakkban tartaná London. A konzervatív The Daüy Telegraph kommentálja szerint Oroszország hatalmas olaj- és gázkincse megadta Vlagyimir Putyinnak, amire oly régen vágyott: a bizonyos félelemmel vegyes külföldi tiszteletet. Az orosz energiától egyre jobban függő európai országok úgy döntöttek, szemet hunynak Putyin önkényuralmi túlkapásai felett, amelyek révén Oroszország mára gyakorlatilag egypárti állammá lett, a sajtószabadság jelentős részét felszámolta, és szigorú ellenőrzés alá vonta a civil társadalmat. A nyugati kormányilletékeseket elsősorban annak első jelei aggasztják egyre inkább, hogy Moszkva kész politikai fegyverként használni energia- hordozóit. Egy diplomata azt mondta a lapnak: eljöhet az az idő, amikor Oroszország egész Európát sakkban tudja tartani energia- hordozóival, ha úgy látja jónak. (MTI) Haríri-gyilkosság: Aszad ellen vallott egykori helyettese, a Párizsban élő Abdel-Halím Haddám Egyre gyanúsabb a szíriai államfő MTI-HÍR Bejrút. A Haríri-gyilkosságot vizsgáló ENSZ-bizottság a lehető legrövidebb időn belül találkozni akar Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, Faruk as-Saraa külügyminiszterrel, valamint Abdel-Halím Haddám volt alelnökkel is. Ezt tegnap közölte Bejrútban a bizottság szóvivője. Az ENSZ-bizottság távozó vezetője, Detlev Mehlis német vizsgáló- bíró korábban már kérte, hogy találkozhasson a szíriai államfővel és a külügyminiszterrel, de Damaszkusz ezt elutasította. Haddám, aki júniusi lemondása óta Párizsban él, az al-Arabíja műholdas hírtelevízióban péntek este sugárzott, nagy port felvert interjújában azt áhította, hogy Aszad 2004 augusztusában megfenyegette Harírit, és mindenképpen tudnia kellett a volt libanoni kormányfő ellen készülő merényletről, mert a tudta nélkül egyetlen titkosszolgálat sem cselekedhet. Haddám szerint Aszad kijelentette: „Eltaposok mindenkit, aki megpróbál nekünk nem engedelmeskedni.” Aszad mindeddig tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz. A szíriai parlament szombaton egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a kormány kezdeményezze Haddám bíróság elé állítását hazaárulás miatt, vasárnap pedig az országban uralkodó Baasz Párt kizárta soraiból a volt alelnö- köt ugyanüyen címen. A vizsgálóbizottság, amelynek mandátumát a közelmúltban hosszabbította meg az ENSZ további hat hónappal, októberi, majd decemberi részjelentésében megállapította: szíriai és libanoni vezetőknek egyaránt közük volt Haríri február 14-i halálához. Az októberi jelentésben az is megjelent, hogy Saraa hamis információt adott a bizottságnak, amikor Aszad és Haríri egyik találkozóját barátinak nevezte, miközben több libanoni szemtanú szerint a szíriai elnök megfenyegette a libanoni kormányfőt. A szíriai vezetés egyelőre nem fűzött megjegyzést a bizottság újabb kéréséhez. Annektálná Ciszjordániát Felmondja az útitervet? Jeruzsálem. A közel-keleti útiterv felmondására készül Ariel Sáron izraeli miniszterelnök, s helyette az USA támogatását szeretné elnyerni a megszállt Ciszjordánia egyes részeinek bekebelezéséhez. Ezt írta tegnap a Maariv izraeli napilap, források megnevezése nélkül. A lap szerint Sáron tucatnyi zsidó települést adna fel Ciszjor- dániában, hogy cserébe a megszánt terület kiterjedt részeit Izraelhez csatolhassa. Állítólag azzal indokolná ezt az egyoldalú lépést, hogy a palesztin vezetésnek nem sikerült legyűrnie a különböző fegyveres csoportokat, amit pedig előír a nemzetközi közvetítéssel létrejött megállapodás, a közel-keleti békét célzó útiterv. A cikk szerint Sáron a január 25-re kitűzött palesztin választások után hozza nyilvánosságra tervét. (MTI) Bassár el-Aszad szíriai államfő. Nélküle nem cselekedhettek a titkosszolgálatok. (TASR/AP-felvétel)
