Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-14 / 11. szám, szombat

14 Családikor ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 14. www.ujszo.com ILLIK TUDNI Betegség, gyász KÖVES J. JULIANNA A leghosszabb ideig tartó gyász az özvegyeké. Ők egy egész évig viselnek mély gyászt s egy fél évig félgyászt. Legalább így parancsol­ja az illem, bár gyakran megtörté­nik, hogy özvegyek nem gyászol­nak tovább egy évnél. Egy évi gyász szokásos szülőkért, azaz félévi mély gyász és félévi fél­gyász. Nagyszülőkért hat hónapig szokás gyászolni, úgy testvérekért is. Unokatestvért, nagybátyát stb. három hónapig gyászolunk, azon­ban nem egészen mélyen: két-há- rom hét múlva már fehér gallért is ölthetünk. Háromheti gyász illet meg távolabbi rokonokat és - ha az ember hivatalos állást foglal el - az uralkodóház valamely tagját is. (Egy nagyvüági hölgy, 1880.) Ha tudomásunkra esik, hogy egy közelebbi ismerősünk családjában betegségi eset fordul elő, úgy köte­lességünk időről időre annak egészségi állapota felől tudakozód­ni. A beteget látogatásokkal zavar­ni nem tanácsos, mert könnyen ter­hére lehetnénk. De a tudakozódás mindig hálával fogadtatik, és ma­gának a betegnek is jólesik. (Kalo­csa Róza, 1884.) A látogatást a beteg felgyógyulá­sa után viszonozza. (Szabó István Andor, 1923.) Gyászolj inkább rövidebben, de őszintén. (Dr. Vida Vilmos, 1940.) Feketeszegélyes levélpapíron senkinek sem írhatunk valami ör­vendetes esemény alkalmából gra­tulációt. (Dr. Berkylmre, 1947.) Részvétlátogatásra csak közeli ismerősök menjenek, de ők ne vi­gyenek virágot. (Burget-Kovács- völgyi, 1959.) A távirat olyan, mint a kézszorí­tás, múlt az a pár szó, amit a sír mellett alkalmunk lehet elmonda­ni. A levélben viszont az elhunytról emlékezve nemcsak részvétünket fejezzük ki, hanem személyes vesz­teségünket, kapcsolatainkat is leír­juk. A veszteségek között semmi esetre sem lehet anyagi vesztesége­inket felsorolni... (Hálák László, 1984.) Nem azért került egy fejezetbe a címben jelzett két fogalom, mintha a második óhatatianul s minden esetben következménye lenne az elsőnek. Jóllehet a haláleseteket többnyire - a váratlan balestek ki­vételével - valamiképpen műidig a betegség előzi meg, egy illemkó­dexben egészen más indokolja együttes tárgyalásukat. Az, hogy az emberek nem is csekély része kife­jezetten zavarban van, ha ismerő­seinek, rokonainak körében várat­lanul betegséggel, netán haláleset­tel találkozik; nem tudja, hogyan is illik viselkednie látogatásnál, kór­házban vagy otthon, s bár őszintén és szíve legmélyéből együtt érez az elhunyt hozzátartozóival, zavara esedenné, bizonytalanná teszi, s képtelen tisztességesen kifejezni részvétét. Pedig betegség, sőt haláleset al­kalmával is vannak úgyszólván kö­telező illemszabályok. Betartásuk nemcsak illő, hanem egyúttal hasz­nos is - éppen a félszegeknek, a bi­zonytalanoknak nyújtanak segítsé­get ahhoz, hogy ne kövessenek el tapintaúanságot a beteggel vagy a rokonokkal szemben. 182. §. Ha tudomásunkra jut is­merősünk, rokonunk, kollégánk betegsége, ülik érdeklődnünk álla­potáról. 183. §. Ha elfoglaltságunk vagy más ok miatt nem tudjuk a beteget meglátogatni, legalább üzenjünk neki, tudósítsuk együttérzésünk­ről, kívánjunk neki gyors gyógyu­lást. 184. §. Ragályos vagy fertőző betegség esetén (bármüyen köny- nyű lefolyású is) inkább tartózkod­junk a látogatástól. 185. §. Influenzajárvány esetén se látogassunk fekvő beteget, ne te­gyük ki újabb fertőzés veszélyének. 186. §. Tapintatlanság a beteg előtt annak rossz állapota, sápadt­sága stb. miatt sopánkodnunk. Kellő lelkierővel igyekezzünk in­kább életkedvét, gyógyulni vágyá­sát segíteni. De vigyázat: a har- sányság, a túlzott kedélyesség gyanús! 187. §. Kórházban fekvő beteg­nek ma már - egészségügyi okok­ból - nemigen lehet virágot vinni. Ahol azonban ez megengedett (például szanatóriumban) férfi be­tegnek is vihető. 188. §. Betegágyban, kórházban fekvő ismerőseinkhez általában nem megyünk üres kézzel. Aján­dékként vihető: befőtt, gyümölcs, gyümölcslé, esedeg könyv, képes­lap stb. 189. §. Ügyelnünk kell arra is, hogy nehéz ételekkel ne traktáljuk a legyengült, fekvő beteget. 190. §. Ugyancsak nem való ágy­ban fekvő betegnek szeszes italt vinni ajándékba. 191. §. Ügyeljünk arra, hogy a beteglátogatás rövid legyen, ne fá­rasszuk ki a gyengélkedő, ágyba kényszerített beteget. 192. §. Kórházban - vagy a be­tegágy közelében - ne dohányoz­zunk. 193. §. Betegségünket igyekez­zünk türelemmel elviselni, ne te­gyük még nehezebbé, fárasztóbbá a bennünket ápolók amúgy is ne­héz helyzetét. 194. §. Betegség, rosszullét ese­tén ne a szomszédok, ismerősök ta­nácsait kövessük, hanem fordul­junk orvoshoz. 195. §. Ha beteget ápolunk ott­hon, a betegszoba tisztaságáról és jó levegőjéről kiemelt figyelemmel gondoskodjunk. Szellőztessük ki a betegszobát naponta többször, de mindig rövid időre. 196. §. Ápoltunknak igyekezzünk a lehető legnagyobb nyugalmat biz­tosítani, tartózkodjunk a hangos té­vénézéstől, rádiózástól stb. 197. §. Ne csak a környezetét, hanem a beteget is tartsuk tisztán. Segítsük rendszeres mosdatását, fésüljük meg stb. 198. §. Az orvos részére, ha há­zunkhoz várjuk, gondoskodjunk előre a meleg vizes kézmosás fel­tételeiről, készítsünk elő szappant és tiszta kéztörlőt. 199. §. A legkörültekintőbb gon­doskodás, a legalaposabb orvosi kezelés mellett is sokszor szembe kell néznünk az emberi élet befeje­zésével, a halállal. A szeretett hoz­zátartozó elvesztése miatt érzett fájdalmunk, megrendülésünk ter­mészetes, ezért azt nem kell titkol­ni. Megjegyezzük, hogy eltúloz­nunk sem, az emberre jellemző önfegyelemmel kell megpróbál­nunk uralkodni természetünk szél­sőségein. 200. §. Legközelebbi rokona­inkkal, ismerőseinkkel a halálese­tet nem levélben, hanem szemé­lyesen Ülik közölnünk. Illő, hogy ők azután segítségünkre legyenek, s magukra vállalják a távolabbi ro­konok, barátok, ismerősök értesí­tését. 201. §. Szokás a temetés helyé­nek és idejének megjelölésével nyomtatott gyászjelentést (parte­cédulát) küldeni ismerőseinknek. A gyászjelentés legyen egyszerű, sallangmentes, szorítkozzék a legfontosabbak közlésére. 202. §. Újságban közlemény­ként is feladható a rövid gyászje­lentés. De kerüljük a patetikus túl­zásokat! 203. §. Ha valaki - legyen bár­milyen közeli barát is - nem kap nyomtatott értesítést, nem illik megsértődnie. Gondoljon arra, hogy a hozzátartozók mély gyá­szukban és a szertartást megelő­ző ügyintézések közepette óhatat lantil megfeledkezhetnek né­hány személy értesítéséről. 204. §. Ha rokonunk, is­merősünk haláláról érte­sülünk, igyekezzünk / mielőbb részvétünket kifejezni az elhunyt hozzátartozóinak. Ezt megtehetjük személye­sen, vagy ha erre nincs le­hetőségünk, mert például távol lakik a család, táv­iratban vagy levélben is. Telefonon nem szokás részvétet nyilvánítani, csak ha valamilyen ok­ból minden más lehető­ség kizárt. 205. §. A távirat legyen tömör, a levél legyen részle­tesebb és személyesebb. Levélben fejezzük ki személyes veszteségün­ket is. 206. §. Nem szokás a részvét- nyüvámtás utcán, nyüvános he­lyen. 207. §. Az elhunyt családjának gyászára a szomszédok is legyenek tekintettel. Lakása közelében nem illik hangoskodni, zajosan magnóz­ni, rádiózni. 208. §. A temetés, a szertartás gondos előkészítése nagy figyelmet igényel. A legjobb, ha valamelyik közeli - de nem a közvetlen család­ba tartozó - rokon átvállalja a csa­ládtól az ügyintézést, vagy ha erre i t (Székely Katalin grafikája) nincs mód, ezzel foglalkozó intéz­ményre lehet bízni. 209. §. Koszorút, virágot a rava­talnál kell elhelyezni. Ha küldjük, gondoskodjunk arról, hogy idejé­ben megérkezzék a temetőbe. 210. §. A temetésen csak a köz­vetlen hozzátartozók legyenek fe­kete gyászruhában. (Kisgyereke­ket, akik nem értik még, mi tör­tént, nem kell feketébe öltöztet­ni.) Az ismerősök, barátok ne fe­ketébe, csak sötét ruhába öltözze­nek, s ezzel fejezzék ki együttérzé­süket. 211. §. A gyászszertartáson el­mondott beszéd ne legyen hossza­dalmas, és ne fokozza még jobban a hozzátartozók fájdalmát. 212. §. Nők temetésre (az állan­dóan viselt jegygyűrű, karóra kivé­telével) ne menjenek felékszerezve. 213. §. Temetésen, gyászmenet­ben társalogni kegyeletsértés. Ugyancsak illetlenség a temetőben dohányozni. Nem kell sok önfegye­lem ahhoz, hogy legalább a kapuig kibírjuk rágyújtás nélkül. 214. §. Részvétet nyilvánítani a temetés (elföldelés, urnaelhelye­zés) után szokás. Ilyenkor nem szükséges hosszan ecsetelni együtt­érzésünket, s még inkább felzaklat- ni a gyászolókat. Helyette egy néma kézszorítás is elég. 215. §. Ha valaki a temetéstől tá­vol marad, később is tehet részvét­látogatást. Ilyenkor azonban ügyel­ni kell szavainknál a múló időre, ar­ra, hogy a gyógyuló sebeket ne tép­jük fel. 216. §. Arészvét-megnyüvánulá- sokat illik megköszönni. Ezt tehet­jük levélben vagy napüapokban, köszönetnyilvánító közlemény fel­adásával. Vigyázat: a szóban közölt részvétnyilvánítást megtörténtekor megköszönjük, tehát ez a paragra­fus csak a táviratban, levélben kül­dött együttérző sorok esetében ér­' vényes. '■ 217. §. A gyász hosszára vonat­\ kozólag ma már nincsenek \ merev szabályok. Régen ' pontosan előírták, mint i azt a fejezet élén lévő y egyik szemelvény tanú- ' sítja. A régi kódex ismert mély gyászt és félgyászt, s olyan furcsaság is volt, hogy pél­dául az özvegy férjnek csak felean­nyi ideig kellett gyászolnia, mint az özvegy feleségnek. Ma azt mondhatjuk: az ember nem külső­ségekben hordja gyászát, ezért a gyásznak nincs előírt hossza. Csak addig gyászoljunk, amíg ezt őszin­tén tesszük. (IZZik tudni - A kulturált viselke­dés szabályai, K.U.K. Kiadó 2000) CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kér­déseire. A megfejtést levelezőla­pon küldje be a Családi Kör cí­mére, de ne feledje el feltüntet­ni a sajátját sem. Mert ha ve­lünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is meg­nyerheti. Beküldési határidő: január 18. 1. Hol ünnepelték a Mikulást a mátyusföldi nagycsaládosok? a) Pereden b) Budakalászon c) Nyergesújfalun 2. Hol alakult meg az Euró­pai Nagycsaládosok Szövetsé­ge? a) Fatimában b) Lisszabonban c) Lourdes-ban 3. Ki mondta azt egy újság­írónak, hogy: „ha eljön, lelö­vöm”? a) Hemingway b) Swift c) Nobel 4. Mi az empátia? a) a másik helyzetébe való be­leélés b) a másik érzéseinek megérté­se c) a másikkal való rokonszen- vezés 5. Milyen örökséget kaptak intézeti idős rokonuktól a csa­ládtagok? a) ékszereket b) házat c) rühességet Január 7-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3b, 4c, 5a. A Nap Kiadó ajándékát Berta Edit, kisgéresi kedves olvasónk nyerte. A Családi Kör karácsonyfája alól Új Szó-pólót kapott: Bezúr Klára, Gúta, Csépe Pál, Várgede. Új Szó-takarót nyert: Deák Piroska, Püspüki. Egy-egy könyvcsomagot pedig: Csuka Gyula, Szene, Róka Ilona, Tornaija. Lőrincz László december 17-ei keresztrejtvényének helyes megfejtése így hangzott: Családi körben legszebb a karácsony. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Penésztől óvás Penésztől megóvni nedves szo­bákat legjobban úgy lehet, ha pléh- dobozban égetett, oltatlan meszet helyezünk a szobába. Nedves háló­szobába vagy betegszobába te­gyünk az ágy alá sóval telt edényt. Jó szolgálatokat fog tenni. Ha a só már egészen átnedvesedett, meg­szárítjuk és ismét használhatjuk. A klórmész is nagy mértékben magá­ba szívja a légköri nedvességet, de erős szagánál fogva lakószobában nem használható. Penészt bőrről faecettel mosunk le. Bőrből készült tárgyakat úgy óvunk meg penésztől, hogy kilenc rész terpentinolaj és egy rész kám­forból álló keverékkel kenjük be őket. Penészt tapétázott falakról szalicüsavas ledörzsöléssel távolí­tunk el. Szivacsot mártsunk a keve­rékbe, mely áll 4 rész spiritusz és 1 rész szalicilsavból, ezzel könnye­dén lemossuk a penészt. Petróleumtartó szagtalanítása Égetett meszet vízzel mésztejjé keverünk és egy ideig hordóban áll­ni hagyjuk. Fűrészporral alaposan ki kell súrolni a hordót és tiszta víz­zel kiöblögetni. Pezsgőbor 10 rész szódabikarbónát, 9 rész borsavat, 19 rész cukrot keverünk össze. Minden alkotórésznek na­gyon finom pornak és teljesen szá­raznak kell lenni. Jól záródó porce­lánedényben tároljuk. Az angol pezsgőbor csak abban különbözik az előbbitől, hogy az alkotóeleme­ket csak használat előtt vegyítjük össze. Pincenedvesség ellenszere Először is a falakat, hordók he­lyét, mindent alaposan leseprünk és nagyon jól szellőztetünk. Az­után minden nyílást elzárunk és a pince nagyságához arányított mennyiségű (minden köbméterre 2 rendes kéndarabot) vasedényké­ben elhelyezett ként rakunk le. Meggyújtjuk őket és a pincét be­zárjuk. A kéngázok megölik a pe­nészgombákat és megszüntetik a pince dohosságát is. Többször is ismételhetjük. Hordókat, dézsákat és a pince falát langyos vízzel ké­szített tömény bóraxoldattal ken­jük be, ez megvédi a penész- és gombaképződéstől. A pincefala­kat gyakran kell meszelni. A dé­zsákat, csebreket kívül forró para- finnal, belül formalinoldattal imp­regnáljuk. A polcokat, ajtót és lép­csőket pedig vas- vagy rézvitriol- oldattal mossuk le. A pince nedvességét mielőbb meg kell szüntetni, különben min­den benne elhelyezett élelmiszer megromlik. Tartós és tökéletes vé­delmet nyújt a pince nedvessége ellen, ha téglaport és ólommázat lenolajfimisszel sűrű péppé keve­rünk és ezzel kenjük be a falakat. 92 rész téglaporhoz vegyünk 8 rész ólommázat és annyi lenolaj- firniszt, hogy jól lehessen kenni az egészet. Plüss és bársony bútorhuzat Felfrissítése. Először nedves ke­fével átkeféljük, majd szárazzal ke­féljük fel. Mikor tökéletesen kiszik­kadt, újból átkeféljük. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents