Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-11 / 8. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 11. Szülőföldünk 28 A galántaiak hatodik helyezést értek el a világbajnokságon Szlovák kártyajátékosok Yokohamában Galánta. Egy nem mindennapi sportágban, a Magic nevű kártyajátékban szerezte meg az előkelő hatodik helyet a nemrég Yokohamában rendezett világ- bajnokságon Szlovákia. GAÁL LÁSZLÓ „A játékszabályokat nehéz lenne néhány mondatban elmondani, nagyon bonyolult logikai játékról van szó, én hét éve játszom és még mindig van mit tanulnom - árulta el a galántai Marián Kováč, aki a háromtagú szlovák csapat egyik erősségeként vett részt a yokohamai bajnokságon. Elmondta, a játékosok egyben gyűjtők is, minden játékosnak saját kártyái vannak, mert ez egyáltalán nem olyan, mint a romi vagy a póker, ahol a világon minden pókercsomagban ugyanolyan lapok vannak. Itt minden egyes kártya sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Egy-egy kártyalap a játéknak valamilyen szereplőjét ábrázolja - egy szörnyet, egy harcost, vagy hasonló alakot - és mindegyik alaknak más-más tulajdonsága, más ereje van, ami a kártyalapon egy rövid angol nyelvű szövegben van feltüntetve. A videojátékokhoz hasonlóan egy-egy szereplőnek lehet két-há- rom élete, de lehet olyan tulajdonsága is, hogy ha legyőzik, akkor két-három további szereplőt - kártyát - is magával ránt, vagyis a játékos ennyi pontot veszít. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen a játékban, először saját kár- tyapaklit kell összeállítania. A kártyákat speciális botokban, laponként lehet megvásárolni, vagy más játékosokkal, gyűjtőkkel csereberélni. Egy-egy kártya ára nagyon eltérő, vannak alacsony értékű, a játékban csekély erőt képviselő lapok, ezek akár 5 koronáért is megvásárolhatók, de egy nagyjátékerőt képviselő kártyalapért akár 500 koronát is elkérnek. Ajátékos általában 60 lapból állítja össze a pakliját, amit akár több ezer, egyéni tulajdonsággal rendelkező kártyalapból válogat össze. A Magic kártyák kiadója négyhavonként jelentet meg egy- egy új sorozatot, általában 300 vagy 150 különböző kártyalappal, és van olyan verseny, ahol a legutóbb kiadott 15 sorozatból lehet kiválogatni a szereplőket, vagyis a versenyző több ezer szereplő, azaz kártyalap közül állítja össze a saját 60 kártyás pakliját. A versenyeken mindig két játékos küzd egymás ellen. Sok múlik azon is, milyen szereplőkből, harcosokból állította össze a pakliját, le tudja-e ezekkel győzni az ellenfél harcosait, szörnyeit és más, a kártyalapon szereplő alakokat. A pontozás olyan, mint a futballban, a győzelem 3 pontot ér, a dönteüen 1 pontot a vereség 0 pontot. Aránylag fiatal játékról van szó, 1993-ban egy USA-beli férfi, Richard Garfield találta fel, tíz éve világbajnokságokat is rendeznek a „sportágban”, és a világ- versenyekre az országos bajnokságokon elnyert helyezéssel juthatnak ki a versenyzők. Mindig az első három helyezett kap meghívót a világbajnokságra. A mostani, Japánban rendezett bajnokságra Marián Takáčnak két pozsonyi versenyzőtársával, Róbert Jurkovičcsal és Ivan Flochhal együtt sikerült eljutni. A yokohamai világbajnokság négynapos versenyén hatvan ország játékosai indultak, a szlovák versenyzők a hatodik helyet szerezték meg, ami nem kis teljesítmény, szlovák csapatnak ilyen eredményt eddig nem sikerült elérnie. A világbajnokság tízéves történelmében eddig kilencszer az USA lett a világbajnok, csak egyszer sikerült őket legyőzniük a japánoknak. A mostani versenyen is japán győzelem született. Az utol só körben éppen a japán csapat ellen küzdöttek a szlovákok. A 2006. évi világbajnokságot a Ha- wai szigeteken tartják. Előtte több válogató versenyen kell részt venniük a világbajnokságra pályázóknak. Maroš Takáč legközelebb egy prágai nemzetközi bajnokságon próbál majd szerencsét. Marián Takáč: Minden kártyaalak egyéni tulajdonságokkal rendelkezik, ezért rendkívül fontos, hogyan válogatjuk össze a paklit (Szőcs Hajnalka felvétele) Háromnyelvű fényképes album jelent meg Érsekújvárról Strba Sándor, a város krónikása óvárosi sétát ígér SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Érsekújvári - Novozámocký album címmel, a napokban jelent meg Strba Sándor reprezentatív fényképes albuma, amelyben a szerző bemutatja az Európában egyedülálló cigánymuzsikás vasúti pályaudvart, a sasvári búcsút, a Kálváriát, az újvári pérót. „A város történetét 1545-től a vár alapításától egészen a napjainkig feldolgoztam, magyar, szlovák és angol nyelven. Másfél évvel ezelőtt kezdtem el a munkát. Számos különleges, egyedinek számító eseményen keresztül mutatom be a várost” - tájékoztatott Strba Sándor. A könyv legérdekesebb része kétségkívül a képanyag, amelyet összeállítója három részre osztott fel. Az elsőben 1545-től 1724-ig a vár alapításától, annak lebontásáig láthatók metszetek, a könyvben szerepel Széchényi György kiváltságlevele. A második részben ma már nem létező utcák, házak, terek is láthatók, a száztizennégy feketefehér felvétel Major Ferenc hely- történész mintegy kétezer képből álló gyűjteményéből, a szerzőnek felajánlott hagyatékából valók. A harmadik részben már megtalálható a mai Széchényi György és Anton Bernolák szobor, a nyolcvan színes felvételt Štefan Pirohár készítette. A kiadványban légi felvétel, térkép, és a város címere is látható. Strba Sándor, a város krónikása 1988-tól foglalkozik Érsekújvár történelmével. A gimnázium megalakulásának 150. évfordulója kapcsán jeles személyiségekről, a kiváltságlevél átadásának 300. évfordulójára a város alapításáról jelentetett meg egy- egy kiadványt. Az Érsekújvár száz képeslapon címmel megjelent könyve után, 2003-ban látott napvilágot az Érsekújvári zsidóság története, tavaly a Thain János életét, munkásságát bemutató könyvvel lepte meg az olvasókat. Az Érsekújvári - Novozámocký album háromszáz példányban jelent meg, az Ag 22 Kiadó gondozásában, az érdeklődők a Bibliotheka Kaláka magánkönyvtárban vehetik kézbe. Lépes Arnold megáldotta és felszentelte a borosgazdák bormintáit (A szerző felvételei) A szentelt hordóból minden hordóba öntöttek egy keveset Az újbor ünnepe Szentpéteren M1R1ÁK FERENC A néphit azt tartja, karácsonykor a kutak és a források vize egy pillanatra borrá változik, s aki ezt a pillanatot eltalálta, egészséget és szépséget adó „életvizet”, vagy „aranyvizet” ihatott belőle. Karácsony másnapján viszont tilos volt minden pincemunka. Szent János napja a bor ünnepe. Ezen a napon a katolikus vidékeken a boros gazdák bort szenteltettek és a szentelt hordóból minden hordóba öntöttek egy keveset, hogy ne romoljon meg a tartalma. Ä maradékot eltették gyógybornak. Az Ógyallai Szent Orbán Borlovagrend első alkalommal rendezte meg az újboráldási ünnepséget Szentpéter községben, a római katolikus templomban. Az ünnepélyes istentiszteletet a helyi katolikus gyülekezet plébánosa, Lépes Amold tartotta Igehirdetésében rámutatott a szőlő és bor történelmi jelentőségér. Egyes rabbik szerint az édenkerti tiltott fa szőlőtő lehetett. A nemes növényt Noé mentette meg az özönvíztől, és ő az első szőlész - és az első részeg is. A szőlő és a bor a vallási ceremónia részévé vált, komoly szimbolikus jelentéssel. A Bibliában rengeteg példát találunk erre: a szőlő a bőség jelképe, a szőlő érték, az ültetvény fontos helyszín romantikus szimbólum, az élet fontos kelléke: a hét faj egyike a búza, az árpa, a füge, a datolya, az olíva, a gránátalma mellett. A zsidók Tórája a keresztény Biblia Ószövetségének felel meg, így a keresztény hagyományokba, ceremóniákba is átöröklődött a szőlő, a bor szerepe A borkóstolások végén magyar szokás szerint az utolsó hivatalos pohár bor után a búcsúpoharat vagy a Szent János-áldást fogyasztják el. Ennek eredete, hogy János evangélista meg akarta téríteni Aristodemos pogány főpapot, aki a kereszténység ádáz ellenségének mutatkozott. Aristodemos megígérte, áttér a keresztény hitre, ha Szent János kiissza a méreggel teli kelyhet, amely a szeme láttára már megölt két gonosztevőt. Szent János fogta a kelyhet, megáldotta a kereszt jelével, imádkozott, mire láng csapott föl a kehelyből, mérges kígyók hullottak belőle, majd fenékig kiitta a tartalmát. Semmi baja sem esett, Aristodemos mégsem váltotta be ígéretét. Erre Szent János átnyújtotta neki a köpenyét, hogy terítse a gonosztevőkre. Aristodemos megtette, mire a gonosztevők életre keltek. A kettős csoda hatására Aristodemos és vele együtt sok nép megkeresztelke- dett. A magyarok már a honfoglalás előtt ismerték a szőlőt és a bort és szívesen fogyasztották azokat. Vérszerződés kötésekor vérüket borba csorgatták, és azzal szentesítették fogadalmukat. A perzsáknál a szőlőtőkét a nap gyermekének, a bort pedig királyi orvosságnak, édes méregnek mondták, és az emberi arc szé- pítőjének, az egészséget visszavarázsoló szernek tartották. A termékenység ősi szimbóluma és az emberi vérrel azonosított mitológiaijel. Az Ógyallai Szent Orbán Borlovagrend tagjai
