Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-10 / 7. szám, kedd
14 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 10. www.ujszo.com (Illusztrációs felvétel) Szinte valamennyi tagországban problémát jelent Az utántermesztett vetőmag használata ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Vetőburgonya Az EU szinte valamennyi tagországában problémát jelent az ön- termékenyülő növényeknél az utántermesztett vetőmag (un. Farm Saved Seed /FSS/J használat növekedése, a fémzárolt vetőmag használat rovására. Az Európai Vetőmag Szövetség /ESA/ a nemzeti tagszövetségeinek bevonásával egy felmérést készített a helyzet pontos megismerésének érdekében. Mint ismeretes, a 2001/94/EK növényfajta oltalmi jogokról szóló rendeletének értelmében lehetőség van az FSS után licencdíj beszedésére oltalmazott fajták esetében. Azonban a hatályban lévő jogszabály ellenére EU-25-ön belül eddig csupán 9 országban van működő rendszer az FSS után járó licencdíj beszedésére. Sajnos, ezekben az országokban sem működik tökéletesen a rendszer. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nemesítő nem kap információt az egyes gazdaságok FSS használatára vonatkozóan. Mindezek tudatában és a kialakult kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében az ESA határozottan fel kíván lépni uniós szinten. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság irányába konkrét lépéseket lehessen tenni, szükség van a probléma méretének pontos ismeretére. Az ESA a nyár folyamán a tagországok nemzeti vetőmag szövetségeinek bevonásával egy felmérést végzett az érintett növényfajok esetében. A felmérés eredménye a következő: Kalászosok A kérdőívre Portugália, Görögország, Luxemburg, Málta, Ciprus és Szlovénia kivételével minden tagszövetség válaszolt. A beérkezett adatok szerint 2004-ben ösz- szesen 44 millió hektáron folyt kalászos termesztés az EU-ban, amelynek 53%-án, azaz közel 24 millió hektáron használtak nem fémzárolt vetőmagot. A folyamat tendenciáját tekintve sem megnyugtató, mivel évente 2%-al csökken a vetőmag felújítás mértéke. Utántermesztett /FSS/ vetőmag használat mértéke az EU-ban növényfaj terület mii. ha FSS % F S S terület mii. ha őszi búza 17,8 54 9,7 őszi árpa 6,2 56 3,4 rozs 2,7 78 2,1 triticale 2,3 62 1,4 durumbúza 3,3 1 0,03 tavaszi búza 1,3 75 0,9 tavaszi árpa 6,4 45 2,9 zab 2,5 69 1,7 gabonakeverék 1,4 90 1,26 összesen 44 53 23,5 A választ adó tagországok adatai alapján 2,3 millió hektáron folyt burgonyatermesztés, melyből 63%-on, azaz 1,4 millió hektáron nem minősített vetőburgonyát használtak 2004-ben. Az FSS használat igen eltérő a tagországokban. A legjobb a helyzet a skandináv országokban, ahol csak 20% körüli az utántermesztett vetőgumó használat. Lengyelország mutatja a legrosszabb képet, ahol a burgonyatermesztő területek 3- 4%-ára kerül minősített vetőburgonya. Káposztarepce A repce tekintetében kicsit más a helyzet, mint az előbbi két növény esetében. Itt vannak olyan országok, ahol nincsen probléma és csaknem 100%-os a vetőmag felújítás (Dánia, Németország, Svédország, Ausztria stb.) Az EU tagországok másik csoportjába, ahová jelentős repcetermelő országok tartoznak (Franciaország, Lengyelország, Anglia) az FSS használat viszonylag magas (25- 55%) és növekvő tendenciát mutat. Utántermesztett vetőmag használat /FSS/ a repcénél az EU-ban Az FSS használat az említett növényfajok esetében 65.000.000 _ bevétel kiesést okoz az európai növénynemesítés számára. Ez az összeg már önmagában is számottevő, de ha még azt is hozzátesszük, hogy ez az összeg csak a fémzárolt vetőmag árába beépített licencdíj felével van kalkulálva, és azt, hogy ez a bevétel kiesés minden évben megjelenik, akkor még nagyobb a nemesítő cégek vesztesége. A kilátások nem javulnak, sőt sok tekintetben egyre kedvezőtlenebbek a területen több országban is:- csökken a vetőmag felújítás,- nincs előrelépés a begyűjtési rendszer kialakítását illetően,- nehéz betartatni a meglévő megállapodásokat. Számos probléma van a hatályban lévő nemesítői jogok alkalmazását, végrehajtását illetően:- együttműködés és párbeszéd hiánya a gazdálkodók és a faj- tatulajdonosok között,- a politikai és közigazgatási támogatás hiánya,- érvényesíthetetlen jogszabályok. Ennek tükrében a jelenlegi helyzet nem igázságos és ellehetetlenítheti a korszerű nemesítést és fajta-előállítást. Ennek az állapotnak a javítása érdekében az ESA egy javaslatcsomagot kíván kidolgozni a közeljövőben, (eu-info) Az árak 2008-ig várhatóan csökkenni fognak, s csak ezután indul meg bizonyos növekedés Tejpiaci előrejelzés 2014-ig (Illusztrációs felvétel) A tej és tejtermékek világpiaci árai az előrejelzések szerint még 2014-ben sem érik majd el a 2004-es árszintet. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Erre a megállapításra jutottak a FAO és az OECD szakemberei akik ebben a kérdéskörben széleskörű felmérést és kutatásokat végeztek, amelyek eredményeit tanulmányban tették közzé. Ezek alapján az ágazati termékek nominális árai ugyan növekedni fognak, de a reális árak csökkennek majd. A tejtermékek piacán az olcsó előállítási költségekkel termelő országok (pl. Argentína) exportja kerül előtérbe, ezek fogják meghatározni az árakat. Mivel a tej és tejtermékek kínálata meghaladja a keresletet az árak 2008-ig várhatóan csökkenni fognak, s csak ezután indul meg bizonyos növekedés, de még így sem éri majd el a 2004-es árszintet. A sajtok világpiaci árának alakulásában az előrejelzés 2014-ig a 2004-es adatokhoz viszonyítva 15 %-os csökkenéssel számol, a vaj és a tejpor árának visszaesése 1-3 százalékos lehet. A tanulmány szerzői ugyan hozzátették, hogy a 2014-es árszínvonal meghaladja majd a 90-es évek árszintjét. Az előrejelzések alapján a tejtermelés szintje évente 2 százalékkal növekszik majd, s 2014- re eléri a 747 millió tonnát. Ennek kétharmadát az EU, Oroszország, Pakisztán Brazília és Kína termeli. Az ágazati termelés 58 %-át a fejlődő országok állítják majd elő, jelentős mértékű fejlődést prognosztizálnak India és Kína termelésében, miközben a fejlett országokban többnyire állandósul a termelés szintje. A vaj, a zsíros sajtok és a zsíros tejpor előállítása 2014-ig várhatóan mintegy 20 százalékkal növekszik, ugyanakkor a lefölözött tejből előállított tejpor gyártása 5 százalékkal csökkenni fog. Érdekes megállapítás, hogy az OECD tagországokon kívül mindenüttt növekszik majd a tejtermékek előállítása, az OECD tagországokban azonban csak a sajtok gyártása kerül növekvő pályára, (forrás: agronavigator) A sertések etetésében enzimekkel egészítették ki a búza alapú takarmányadagot Bevált a búza etetése ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a gabonafélék olyan poliszaharidokat is tartalmaznak, amelyeket a sertések bizonyos hiányzó enzimek miatt csak nagyon nehezen tudnak megemészteni. A búzában ezt elsősorban a pentáz alapú poliszaharidok képezik, amelyek részben a többi tápanyag felvételét is befolyásolják. Németországi kutatók Hannoverben nemrégiben azt vizsgálták, hogy ezeknek a hiányzó enzimeknek a pótlásával, vagyis a takarmányadagba való adagolásukkal mennyire lehet befolyásolni az említett poliszaharidok emészthetőségét, s ezzel együtt a sertéshizlalás hatékonyságát. A tesztelés során kizárólagosan csak búzából készült takarmányadagokat használtak. Az előhizlalásban 71 %, a végső fázisban 69 % volt az arányuk. Az egyik állatcsoport takarmányadagját azonban beta- glukanáz és beta-xylanáz enzimekkel dúsították. A vizsgálati eredmények alapján az enzimmel dúsított takarmánnyal etetett állatok tömeggyarapodása az előhiz- lalás során napi 934 grammot tett ki, a kontroll csoporté 893 g volt. A hizlalásban úgyszintén az enzimes csoport ért el 37 g-mal magasabb tömeggyarapodást. A teljes hizlalási időszak alatt az állatok csoportjai 962 illetve 925 g-os tömeggyarapodást produkáltak, az enzimmel is táplált csoport jobb eredménye statisztikaüag is jelentős. (w: agn) (Illusztrációs felvétel) Tilos a növekedésszabályozó antibiotikumok használata az állattartásban Januártól nálunk is érvényben ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Európai Unió állattartást szabályozó jogrendszerében jelentős változást hozott az a rendelet, amely a gazdasági állatoknál megtiltja a növekedésszabályozó antibiotikumok alkalmazását. A rendelkezés, amely a szlovákiai állattartók számára 2006. január elsejétől szintén kötelező, egyértelműen kizárja az ilyen növekedésszabályozó antibiotikumok felhasználását az állományokban. Az antibiotikumokat a takarmányadagok kiegészítőjeként főleg a nagyobb létszámú állományokban elsősorban az állatok megbetegedésének megelőzésére, egyúttal a takarmányok jobb értékesülése és ezáltal a napi tömeggyarapodás javítására is kihasználták, ami az állattartás gazdaságosságát egyértelműen növelte. A készítmények alkalmazása által elérhető gazdasági előnyök ellenére a fellépő veszélyek, elsősorban a reziszzens mikroroga- nizmusok felszaporodása egyértelműen a tütás irányába vitte el ennek a kérdésnek a kezelését. Hozzá kell azonban tenni, hogy az európai sertéstenyésztőknek alternatív megoldást kell találniuk erre a problémára, hogy a versenyképességüket megőrizzék, hiszen a tengeren túli országokban üyen tiltó rendelkezések nincsenek. (ú) Felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy az AGRÁRKÖRKÉP 2006-ban továbbra is havonként (kedden) a következő időpontokban jelenik meg: Január 10 Február 7 Március 7 Április 4 Május 9 Június 6 Július 11 Augusztus 17 (csütörtök!) Szeptember 5 Október 10 November 7 December 5 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
