Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-03 / 279. szám, szombat
/ „Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mbit csillagok közé nyájas hold világa. ” (AranyJános) CSALÁDI KOR ,y4 gazda pedig mond egy szivesjó estét, Leül, hogy nyugassza eltöródött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével ” (AranyJános) 2005. december 3., szombat 9. évfolyam 48. szám „A mai gyermek a jövő olvasója. Ma rajtunk múlik, holnap már tőle függ a kultúra sorsa. S jaj annak az irodalomnak, amelyik elfelejti fölnevelni a maga közönségét!” A gyerekeknek szükségük van közösségre és játékra A nagycétényi Tóth Pre- sinszky Marika hangját sokan ismerik, hiszen öt éve tudósítója a Pátria rádiónak. Szeptembertől azonban már lelkesen gyakorolja pedagógusi hivatását is a tardoskeddi magyar tannyelvű Szent István Egyházi Óvodában, s ezáltal a vasárnap délelőtti Gyerekzsúr című gyermekműsor sztárhangjai is növendékei közül kerülnek ki. BENKŐ TÍMEA „Tulajdonképpen nagy vargabetűvel kerültem erre a pályára, hiszen a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémián érettségiztem, de nem dolgoztam egy pillanatig sem a közgazdász szakmában. Érettségi után külső munkatársa lettem a Pátria rádiónak, ahová éppen akkor kerestek egy tudósítót. A zobor- alji kultúra tolmácsolása lett a feladatom, falunapokra, Csemadokés MKP-rendezvényekre jártam, valamint a Nyitrai járás három teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskoláját: a nagycété- nyit, a pogrányit és a gímesit látogattam rendszeresen. Aztán felvettek a nyitrai Konstantin Egyetemre, s amikor elvégeztem az alsó tagozatos pedagógusi szakot, azonnal Tardoskedden adódott munkalehetőség számomra, amivel én boldogan éltem - mondja a kiscsoportosok óvó nénije. - Nagyon megtaláltam itt a számításaimat. A szakképzett pedagógusgárdán kívül logopédus, gyógytornász is foglalkozik a gyerekekkel. Holnap éppen egy könyvbemutatóra megyünk a könyvtárba, s ezen a héten még egy szakember jön, akivel kukoricacsu- héból babákat és szalmafigurákat készítenek majd közösen a gyerekek. A nagycsoportosok angolul tanulnak és iskolai előkészítőbe járnak. Nagyon inspiráló számomra, hogy meg tudom valósítani a saját elképzeléseimet.” A jövő olvasói Amikor Marika a munkájáról beszél, rövidesen lehorgonyzunk egyetlen - mindkettőnk számára kedves - témánál, az irodalomtanítás módszertanánál. „Az óvodában a verstanítást a képzőművészettel kötjük össze. Mi úgy tanulunk verset, mesét, hogy mindent lerajzolunk. Természetes alapanyagokkal dolgozunk, például amikor Sün Balázsról beszélgettünk, a tüskéit tökmagból ragasztottuk. A kakasunk igazi toliakból készült, a csigabigánk pamutból. Minden verset, mesét dramatizálunk is, és rengeteg zenét hallgatunk. Számunkra a nap megzenésített versekkel kezdődik. A gyerekek játszva tanulják meg a szöveget, odamennek a magnóhoz, leülnek a földre, s figyelik, hogy miről énekel a bácsi. Számomra nagyon fontos, hogy ne csak a magyarországi költőket ismerjék, hanem a hazai, szlovákiai magyar költők verseit is megtanulják. Komáromi Gabriella tollából olvastam, hogy: »A mai gyermek a jövő olvasója. Ma rajtunk múlik, holnap már tőle függ a kultúra sorsa. S jaj annak az irodalomnak, amelyik elfelejti fölnevelni a maga közönségét!« Engem nagyon megragadott ez a gondolat, ehhez igyekszem tartani magam, mert valóban a korai gyermekkorban van az irodalom szeretetének a csírája.” Játszani is engedd Televíziót, videót elvből nem néznek az oviban, helyette diafilmről vetítenek meséket és olvasnak. És sokat, sokat játszanak. Erről egy ötletes faliújságot is készítettek az osztályban. „Nagyon élvezték a kicsik, amikor fényképeztem őket, a harmadik-negyedik alkalommal kimondottan pózolni kezdtek - meséli nevetve Marika. - Az óvodai nevelés feladata szerintem az, hogy hagyjuk a gyerekeket játszani. Tanulni még nagyon-nagyon sok idejük lesz, a játék örömét azonban nem szabad tőlük elvenni. Az egyetemen az egyik tanárom mondta, hogy a tanulást később bármikor lehet pótolni, de a szere- tetet, amit én adhatok annak a gyereknek, és a játékot - nem. Ha ezt a momentumot elhibázzuk, soha nem pótolhatjuk a hiányt. Szükségük van a közösségre, a mottónk az említett faliújságon is: Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” A fiatal óvó néni hagyományőrző sarkat is készített az osztályban saját korábbi munkáiból. „Szívesen és érdeklődéssel nézegetik a gyerekek a csuhé- és rongybabákat. A kiállított tárgyak között van sókerámia, agyagkerámia, fából faragott katicabogár, gyöngynapocska...” A szülői minták Megtudom, a mai gyerekek is elsősorban papás-mamást játszanak, s a játékba beleviszik az otthoni mintát: a lányok babát dajkálnak, a fiúk fogják aktatáskájukat, s munkába mennek, közben pedig rendüleüenül telefonálnak. „A fiúk körében az építőkocka a nyerő, és őrült jó autópályákat tudnak építeni, míg a lányok inkább leültetik babájukat, és mesét olvasnak neki. Ami tiltott dolog: az agresz- szió. Fegyver, harci eszköz nem való az óvodába. Itt-ott megrángatják ugyan a fiúk a lányok copfját, de egyébként nem jellemző rájuk az agresszív magatartás.” Már a korai gyermekkorban is alakulnak barátságok, sőt szerelmek is szövődnek. „Azt látni a gyerek egy-egy gesztusából, ki kedves számára, kivel játszik a leggyakrabban. A barátok sokat vannak együtt, sokat beszélgetnek.” Kiscsoportosokról lévén szó nagyon nehéz időszakot tud maga után a pedagógus, a szülő és gyerek egyaránt. „Nehéz dió volt számunkra a tanévkezdés, sokan csak most kezdtek óvodába járni - vallja be Marika. - A szeptember arról szólt, hogy pityeregtek a kezdők, de ilyenkor nem kell félni, mert a gyerek csak addig sír, amíg be nem csukódik az anyuka mögött az ajtó. Ha sajnálgatják, babusgatják, tizenöt percig búcsúzkodnak az osztályban, az senkinek sem jó, mert azt érjük el vele, hogy egy gyerek helyett öt fog sírni, s elkezdik azok is az anyukát követelni, akik már jól érezték magukat. Tudom, hogy nehéz, hiszen meg kell tanulnia kezelni ezt a helyzetet a szülőnek is. A pedagógus minden gyereket le tud kötni. Hamar kitapasztalja, melyik csemete kedveli inkább a zenét, melyik a mesét, s ha a gyerek nem találja fel magát, leülök mellé a szőnyegre, nem hagyom, hogy unatkozzon.” Elszakadás Marikának azonban el kell válnia növendékeitől, férjét Marokkóba szólítja új munkahelye, s ő vele tart. Úgy tervezi, a következő három év alatt Afrikában is gyakorolni fogja hivatását. „Az ott dolgozó szlovák szülők gyerekeivel fogok foglalkozni, hogy ne felejtsék el a francia környezetben anyanyelvűket. Korábban Ausztriában főiskolásként két nyáron át két-két hónapig bébiszitterked- tem, úgyhogy ez a fajta munka sem idegen számomra. Ugyanakkor most lehetőségem lesz kipróbálni magam a közgazdász szakmában is, férjemnek ugyanis én leszek az asszisztense. Sajnálom az óvásaimat, alig ismertük meg egymást, s máris el kell búcsúznunk, de mit tehetek, így adódott. Az biztos, hogy nagy szeretettel fogok emlékezni rájuk...” ...pipi _ Do rothy Law Holtz Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegezettnek lenni Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. ——-----„S zeretettelfogok emlékezni rájuk.. (A szerző felvételei) Ingyen kapják, ingyen osztják - Akik évek óta kapcsolatban állnak a nehéz élethelyzetben lévőkkel, gyakran szembesülnek nemcsak a szegénységgel, az éhséggel is Hamarosan megkezdi működését a szlovákiai élelmiszerbank PÉTERÉI SZONYA Az USA Arizona államában jött létre 1967-ben az első élelmiszerbank, ezt követte a kanadai. A sikeres kezdeményezés hírére 1984- ben Párizsban létrejön az első európai, majd több társulás megalapítja az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét. Mára 13 európai országban 180 élelmiszerbank kutatja és juttatja el a felhalmozódó élelmiszerfelesleget a rászorulóknak. Világszerte nagyon sok értékes élelmiszer kerül kidobásra, megy veszendőbe, miközben köztudott, hogy egyre nő a szegénységben élő, éhező emberek száma. - Nincs ez másképp Szlovákiában sem, bár tájainkon hivatalosan nem beszélünk szegénységről, csak anyagi szükségről. Mi viszont, akik évek óta a nagycsaládosok klubján keresztül kapcsolatban állunk a nehéz élethelyzetben lévőkkel, gyakran szembesülünk nemcsak a szegénységgel, az éhséggel is - nyilatkozta Stanislav Tmovec és Ester Mateášiková élelmiszerbankár. Bár számos országban az élelmiszerbank non-profit szervezetként működik, Szlovákiában polgári társulatként jegyezték be, ami kissé bonyolítja a karitatív tevékenységet. - Azon túl, hogy összegyűjtjük a nagy bevásárlóközpontokban, élelmiszergyárakban és feldolgozó üzemekben a feleslegessé vált élelmiszereket, a velünk szerződésben álló ugyancsak karitatív szervezetek segítségével szétosztjuk a rászorulók között. A szigorú szabályozási keretek egyben garanciát jelentenek az élelmiszer megfelelő minőségére, fogyaszthatóságára - ismertette a terveket a négygyermekes anya, Ester asszony. A polgári társulás az élelmiszerbankot támogató vállalkozók jóvoltából jelenleg két nagyraktár megtöltésére törekszik, de a szervezők szerint igyekezni fognak a tartós élelmiszer azonnali kiszállítására. Úgy vélik, hogy az országban 5-7 .nagyraktárból történhetne a rászorulók segítése. - Két fő alapelv betartására köteleznek bennünket a nemzetközi szabályok: a hangsúly az ingyenességen van, valamint a politikai, vallási és ideológiai függetlenségen. Mivel az élelmiszerbank közvedenül nem oszt élelmiszert, eddig már vagy 50 karitatív szerevezettel léptünk kapcsolatba. (Érdeklődni a pbs@pbs.sk e-maü címen lehet, további információk a www.pbs.sk honlapon.) Az élelmiszerbank számol a magánszemélyek adományaival is. Önkéntesek segítségével karácsony előtt a nagyobb üzletekben gyűjtést tervez. Elkészítenek egy listát az adományozható ételekről, s az a vevő, aki támogatja a szervezetet, tehát a rászorulókat, egy csomaggal több száraztésztát, zacskó cukrot vagy lisztet tesz bevásárlókocsijába, majd miután kifizette, átadja az önkéntesnek. A listára azért van szükség, mert az élelmiszerbank olyan élelmiszereket tud csak tárolni, amelyek nem igényelnek hűtést. Az európai élelmiszerbankok tavaly összesen 180 ezer tonna, 407 millió euró értékű élelmiszert osztottak szét csaknem 20 ezer karitatív szervezet között, amelyek közel 3 millió rászorulónak juttatták el a táplálékot Tóth Presinszky Marika: „Az irodalom szeretetének a korai gyermekkorban van a csírája”