Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-31 / 301. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 31. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Tíz keresettet megtaláltak Kassa. Összehangolt akciót szervezett szerdán és csütörtö­kön a rendőrség a Kassai kerü­letben: közúti ellenőrzésekkel próbálták kiszűrni a megyei ü- letőségű körözött személye­ket. Az akcióban 235 rendőr vett részt, összesen 457 sze­mélyt igazoltattak és 174 jár­művet ellenőriztek. Rendőr­kézre került négy gyanúsított, kilenc körözött személy, és egy olyan személy is, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, (ú) Elvették a mobiljaikat Kassa. Kiraboltak három helyi fiatalt szerdán a város egyik sötét utcáján. A tettesek az áldozatoktól elszedték azok mobiltelefonjait, a rabolt tár­gyak értéke összesen 7200 ko­rona. Személyi sérülés nem történt, a rendőrség nyomo­zást indított az ügyben, (ú) Nem adott vissza negyedmilliót Poprád. Egy bozitapusztai (Buzitka) lány 250 ezer koro­nát kölcsönzött egy 52 éves késmárki asszonytól, a pénzt azonban elfelejtette visszaad­ni. A 22 éves csaló ellen eljárás indult, (ú) A telefonfülke mint pénzforrás Bártfa. Öt nyilvános tele­fonfülke kasszáját törték fel egyedenegy délutánon a Bánfai és a Felsővízközi (Svidník) járásban. A szerdai bűncselekmények során a rablók legalább 28 ezer koro­na összkárt okoztak. Érdekes módon egyeüen szemtanúja sem akadt az eseményeknek, pedig a fülkék jól látható he­lyen állnak, (ú) A városi képviselő-testület jobboldali többsége szerint a Kosit cég „szemét módon” akar nyerészkedni a lakosságon Kassán nem emelik a szemétdíjat Kassa. A háztartási hulla­dék elszállításának és megsemmisítésének díja jövőre egy fillérrel sem emelkedik. A városi képvi­selő-testület e döntése - úgy tűnik - alaposan meg­lepte a közvéleményt, hi­szen a sajtó az utóbbi he­tekben már szinte kész tényként tálalta a közelgő emelést. JUHÁSZ KATALIN A jobboldali többségi koalíció azonban ezúttal összefogott, és parázs vitát követően leszavazták az erre vonatkozó javaslatot. A magisztrátus ugyan három verzi­ót is kidolgozott (700, 760 vagy 804 koronára való emelésre), a városatyák többségének azonban egyik lehetőség sem tetszett. Az SDKÚ-s Michal Kravčík sze­rint a köztisztaságért felelős, olasz többségi tulajdonú Kosit cég sorozatosan kész helyzet elé állít­ja a város vezetését. Az emelés szükségességét például azzal in­dokolták, hogy a hulladék meg­semmisítése jövőre 265 millió ko­ronájukba fog kerülni, ami hat­vanmillióval kevesebb, mint a la­kossági szemétdíjból befolyó ösz- szeg. A jobboldal megalapozat­lannak tartja ezt a kalkulációt; az ominózus ülésen ezt több város­atya jelezte. Egyesek azt is kiszá­mították, hogy - ha a Kosit adata­it veszik alapul - Kassán egy ton­na szemét megsemmisítése jelen­leg 4550 koronába kerül, míg a szomszédos Ausztriában ez az összeg alig ötezer korona. Esze­rint csupán 30 milliót kellene ta­lálni a városkasszában ahhoz, hogy a kassaiak szemetét nyugati szomszédunknál semmisítsék meg. Az ötlet nagy derültséget keltett a teremben, a komolyabb ellenérvek között viszont szere­pelt az is, hogy a város évről évre többet juttat a költségvetésből a köztisztasági vállalatnak, amely ily módon vélhetően tisztes ha­szonra tesz szert. Ezért nem vár­hatják el a lakosságtól, hogy to­vább hizlalja a cég bankszámláját. Értesüléseink szerint a magiszt­rátus a tartalékalapból, illetve más területek költségvetését meg­kurtítva kész előteremteni a szó­ban forgó, mintegy hatvanmillió koronát a Kosit cég számára, a la­kossági szemétdíj összege pedig továbbra is 650 korona marad. A városban egy tonna szemét megsemmisítése jelenleg 4550 koronába kerül (A szerző felvétele) Rozsnyón jövőre hulladékgazdálkodási átalánydíjként lakosonként naponta 1,50 koronát hajtanak be Rozsnyó. Mindössze két kér­vényt tartanak nyüván a városi hivatalban, amely a szemétszállí­tást mennyiség szerint kérvénye­zi. Rozsnyón ugyanis átalánydí­jas fizetési rendszer van, amely lakosonként 1,50 koronát jelent az év minden napjára. A város viszont a szeptember végéig beérkezett kérvények alapján köteles eleget tenni a mennyiség szerinti szállításnak és díjszabásnak. Tavaly heves vita előzte meg az új fizetési rendszer bevezetését is, amely a vendéglá­tó-ipari egységeket működtető vállalkozókat érintette. Az új tör­vény szerint „székenként”, azaz férőhelyenként határozták meg a szemétdíj nagyságát. A szemé­lyes és a hivatalba beérkezett til­takozások ellenére a város mégis bevezette ezt a rendszert. Várható volt, hogy a 2006-os általános érvényű rendelet véle­ményezői között számtalan vál­lalkozó lesz, akik ezt a rendszert továbbra is kifogásolják majd, és módosítást kérvényeznek. Ám mindössze egy vállalkozótól és a vállalkozói kamarától érkezett le­vél a hivatalba. Mindkét kérvény a mennyiség szerinti szemétszál­lítást mint alternatív megoldást javasolja az átalánydíj mellett, s hivatkoznak más városokban gyakorlatára. Ezenkívül a vállalkozói kamara azt szeretné, hogy más, olcsóbb szállítót is igénybe vehessenek a rozsnyói vállalkozók. A válaszban azonban az szerepel, hogy a vá­rosnak nem érdeke a mennyiség szerinti díjszabás, mivel szerintük ez visszafejlődést jelentene, és csak az engedély nélküli szemét­lerakatok számát növelné. Más szállítót pedig, mint amellyel a város szerződésben áll, a törvény nem engedélyez. A vállalkozói ka­mara azonban másként értelmezi a törvényt, és a piacgazdálkodás mechanizmusára hivatkozik. Több, a szemétdíj elengedését kérvényező levél is érkezett a vá­rosi hivatalba. Többek között az evangélikus, valamint a római katolikus egyház kéri a város tör­ténelmi központjában lévő épüle­tei után a díj elengedését. Ugyan­csak a szemétdíj elengedését kér­te a Szlovák Útépítő Vállalat azon épületei után, amelyek a város te­rületén vannak. Kérvényét azzal indokolta, hogy a vagyon átadá­sáról szóló szerződés értelmében az eddig a vállalathoz tartozó épületek ezentúl a megyéhez tar­toznak majd, ám a szerződéseket a rendezetlen tulajdonjogi viszo­nyok miatt még nem írták alá. Mindezen kérvények esetében a városi tanács 10 százalékos adó- csökkentést javasolt, de a szemét­díjat nem engedte el. (kov) Idén mintegy tizenkétezer látogatót fogadott a füleki vár, amelynek felújításához nagy reményeket fűznek Múzeum lesz a Bebek-toronyból ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Fülek. Három pályázaton el­nyert és saját forrásból származó pénzeket, összesen mintegy 3,5 millió koronát ruháznak be a vá­rosban jövőre, hogy megkezdhes­sék a vár felújítását. A 16. század közepén épült Bebek-toronyban vármúzeumot szeretnének létesíteni. A megva­lósításra az építésügyi és régiófej­lesztési minisztériumtól 2,5 millió koronát, a kulturális tárcától 260 ezer koronát, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hiva­taltól pedig kétmillió forintot si­került szerezni - a vár megmenté­séért tevékenykedő Oppidum Fi- leck Polgári Társulással közösen. Fülek városrendezési tervében nagyon fontos szerepe van a vár­nak és a környékén lévő utcák­nak; idén már látványos fejlődés, építkezés indult - magántőkéből is - a városközpontban. A Bebek-toronyba tervezett vármúzeummal az épület min­den szintjét szeretnék felújítani, modernizálni, a múzeumi köve­telményeknek eleget téve átalakí­tani. Agócs József, a város pol­gármestere szerint ennek a beru­házásnak a megkezdése mérföld­kő lesz a vár legújabb kori törté­nelmében. „Saját anyagi forráso­kat is felhasználunk majd, és sze­retnénk bekapcsolni a szociális foglalkoztató programban alkal­mazottakat is a vármúzeum épít­kezési munkálataiba. Idén pár száz híján tizenkétezer látogatót fogadott a vár, ami szép ered­mény. Ezt a magyarországi utazá­si irodákkal kialakított jó kapcso­latoknak is köszönhetjük. Elké­szült egy kiadvány is, amely Fü­lek várát mutatja be, ezt a nyár vége óta tudjuk kínálni az ide lá­togatóknak. A város gazdasági és kulturális életének fellendítése egyik lehetséges kitörési pontja­ként a vár teljes felújítása és ki­használása szerepel a fejlesztési tervekben” - mondta Agócs. Az Oppidum Fileck Polgári Tár­sulás 2006-ban is szeretné meg­szervezni a várszépítő és az érték­felmérő táborokat a városban. Idén mindkét táboruk iránt nagy volt az érdeklődés, emellett a vár­játékok is nagyon sok nézőt von­zottak Fülekre. A vár alatti sza­badtéri színpad jövőre is otthont ad majd a Nógrádi Nemzetközi Folklórfesztiválnak, a Váralja ut­cában pedig információs központ építését tervezik, s ehhez pályáza­ti úton támogatást is szeretnének szerezni, (szászi) A Bebek-torony (Szekeres Éva felvétele) Ötletgazdag területfejlesztési szakértők a régióban Nógrádi tervek 2013-ig SZÁSZI ZOLTÁN Losonc. A fél évtizede a vidék fejlesztését szolgáló Eurorégió Ne- ogradiensis munkatársai már a 2007 és 2013 közötti uniós prog­ramidőszakra készülnek. Az Eurorégió Neogradiensis megalakulásáról szóló szándéknyi­latkozatot 1999-ben írták alá, majd 2000-ben megalakult a határon át­nyúló szerveződés, amely a szlová­kiai oldalon magában foglalja a Lo­sonci, a Poltári és a Nagykürtösi já­rást, a magyarországi oldalon pe­dig Nógrád megyét. Az elmúlt öt év alatt számos sike­res pályázati munkájukat valósítot­ták meg. Ezeknek a pályázatoknak köszönhetően mára már elkészül­tek azok a hatástanulmányok, ame­lyek a történelmi Nógrád közleke­dési inffastuktúrájának fejleszté­sét, a határ menti gazdasági kap­csolatok kialakítását, a humán erő­források képzését, a kulturális és sportkapcsolatok erősödését hoz­ták magukkal. Természetesen, emellett a környezetvédelem prob­lematikájával is foglalkoznak az eurorégió projektjei. Mihályi Gábor, az eurorégió ve­zető szakembere szerint a határ menti együttműködés tapasztala­tai azt mutatják, mindkét oldalon fontosnak tartják az eurorégió munkáját, amit a sikeres pályáza­tok is igazolnak. A szlovák oldalon a jövőben a Nógrádi Geopark kiala­kítására, a Történelmi végvárak el­nevezésű túraútvonal működteté­sére, a losonci ipari park további fejlesztési lehetőségeinek megte­remtésére, a közlekedési infra­struktúra javítására, a kerékpáros túraútvonalak kiépítésére és a kör­nyezetvédelmi nevelésre szeretnék fektetni a súlyt. Fel kell készíteni az eurorégiót az Európai Unió 2007 és 2013 közötti programidőszakára, az Ipoly men­te fellendítésére is. „Az eurorégió területén egységes, mindkét oldal által támogatott, a belső erőforrá­sokat közösen hasznosító, sikeres gazdasági erőtér alakult ki, amely versenyképes a területi gazdasági versenyben, lakóinak pedig jó élet­minőséget és perspektivikus jövőt biztosít. A Besztercebányai Kerületi Önkormányzattal is jó együttmű­ködésre fogunk törekedni. Idén a szlovákiai építésügyi és régiófej­lesztési szaktárcánál nyertünk egy pályázatot a határokon átnyúló együttműködés támogatására. Ez a projektünk a közszféra és a magán- szektor együttműködését kívánja elősegíteni. Tavaly januártól műkö­dik a www.euroregio-neo- gradiensis.sk honlapunk is” - nyi­latkozta Mihályi Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents