Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-01 / 277. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 1. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Orosz-ukrán gázárvita Oroszország igyekszik bevonni az Európai Uniót az Ukrajnával folytatott gázárvitájának rendezésébe, de Brüsszel ódzkodik a döntőbírói szereptől, írta a Vedo- mosztyi című orosz üzleti lap. Az állami ellenőrzésű Gazprom orosz monopólium azzal vádolta Kijevet, hogy szabotálja a 2013-ig érvényes kormányközi megállapodás 2006-ra szóló kiegészítő jegyzőkönyvének aláírását, amely rögzítené az Ukrajnának szánt jövő évi orosz gázszállítások árát és az Európába irányuló szállítások tranzitdíját. Ez fenyegeti az európai fogyasztók orosz gázzal való zavartalan ellátását. Ukrajna vonakodik lemondani az olcsó, ezer köbméterenként 50 dolláros orosz gázszállításokról, még ha ezeket kedvezményes tranzitdíj ellentételezi is. A Gazprom mindenekelőtt tranzitmegállapodást akar kötni Ukrajnával 116 milliárd köbméter nyugat-európai szállításáról területén át. A Gazprom piaci árat igényel ukrajnai szállításaiért, ami több mint 160 dollár lenne. Ez esetben az orosz monopólium kész 1,75 dollárra emelni az általa fizetett tranzitdíjat. Az új feltété- . lek 1,8 milliárd dollár többletprofitot hoznának a Gazp- romnak, de a kért ár meghaladja az ukrán fizetőképességet. A Vedomosztyi szerint azonban az orosz kormány nem akar engedni, és az EU segítségével próbál nyomást kifejteni a vonakodó szomszédra. Jegyzőkönyv hiányában Ukrajna megcsapolhatja a tranzitgázt, és Oroszország a gázcsap ideiglenes elzárására kényszerülhet, mint az tavaly Fehéroroszország esetében történt. Tisztázni kell a CIA-börtönök ügyét Franco Frattini európai bizottsági alelnök bízik az EU tagországaiban, hogy igazat mondanak az állítólagos titkos CIA-börtönökkel kapcsolatban, de kíváncsi az amerikai információkra is - derül ki a La Libre Belgiqüe-nek adott interjújából. „Ha a Egyesült Államok azt mondja, hogy európai területen soha nem volt titkos börtön, hitelt kell adnom a szavának” - hangoztatta az olasz politikus, leszögezve, hogy nincs elég hatalma azt mondani, nem az igazságot hallotta. Emlékeztetett arra, hogy az EU-nak nincs vizsgálati jogköre a témában. Van viszont az Európa Tanácsnak, és azzal folyamatosan kapcsolatban áll - fűzte hozzá. Figyelmeztetett, ilyen kérdésekben nem szabad ítéletet mondani addig, amíg nincs bizonyíték. „Puszta vádaskodások alapján nem teszek javaslatokat szankciókra” - szögezte le a biztos, aki korábban jelezte, azon uniós tagállamok szavazati jogának felfüggesztésére is sor kerülhet, amelyekről kiderül, hogy titkos CIA-börtönt működtetett. Jövő héten Európában tesz látogatást Con- doleezza Rice amerikai külügyminiszter, és a megbeszéléseken ez a téma minden bizonnyal szerepelni fog. A következő hetekben a történelemmel lesz randevúnk... A visegrádi négyek levele Tony Blairhez Nemcsak nagy várakozással, de növekvő aggodalommal tekintenek a visegrádi országok kormányfői az Európai Tanács következő ülése elé - áll Mikuláš Dzu- rinda szlovák, Gyurcsány Ferenc magyar, Kazimierz Marcinkiewicz lengyel és Jirí Paroubek cseh miniszterelnök levelében, amelyet Tony Blair miniszterelnöknek, az EU soros elnökének írtak. DOKUMENTUM A négy vezető politikus a tagországok és a teljes unió számára kulcsfontosságúnak tartja, hogy megállapodás jöjjön létre a 2007- től 2013-ig terjedő időszak pénzügyi perspektívájáról. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a levelet. „A következő hetekben a történelemmel lesz randevúnk. Célunk, hogy elfogadjuk a kibővített Európai Unió pénzügyi perspektíváját. Bízunk abban, hogy továbbra is számíthatunk az Egyesült Királyság elkötelezett magatartására éppen úgy, ahogy a csatlakozás előtti időszakban. A hidegháború vége óta mindig is az Egyesült Királyság volt az EU kibővítésének egyik legerősebb támogatója. A csatlakozási tárgyalások az előző Egyesült Királysági elnökség alatt indultak meg 1998 márciusában. Az Egyesült Királyság nemcsak támogatta a közép- és kelet-európai új demokráciákat, de közvetve és közvetlenül is hozzájárult ahhoz, hogy sikerrel csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Ugyanakkor nemcsak nagy várakozással, de növekvő aggodalommal tekintünk az Európai Tanács következő ülése elé. Kulcsfontosságú a tagországok és a teljes Unió számára, hogy megállapodásjöjjön létre a 2007-től 2013-ig terjedő időszak pénzügyi perspektívájáról. Mindannyiunk számára fontos és szükségszerű, hogy értsük, milyen célokat kell követnünk, és ezek eléréséhez milyen erőfeszítéseket kívánunk tenni. Az Unió működőképességének és kohéziójának fenntartása valamennyi tagország közös érdeke és felelőssége, az újonnan csatlakozott országok számára azonban fokozott jelentősége is van. 2004. május 1-je Európa életében történelmi pillanat, az akkor csatlakozó országok életében pedig sorsforduló volt. Ezt a pillanatot azonban hosszú felkészülés előzte meg, és még hosszabb beilleszkedés követi. Beilleszkedésünk és az egységes Európa sikere egyaránt azon múlik, hogy az Európai Unió mennyire képes hatékonyan működni a közeljövőben. Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi perspektívája alapvető feltétele annak, hogy közös politikánk tervezhető és stabil legyen. Ez kínál alapot az új tagországok számára ahhoz, hogy előkészítsék és megvalósítsák fejlesztési terveiket. Arra számítunk, hogy az új költségvetésnek erősítenie kell a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, ösztönöznie kell a versenyképességet, és támogatnia kell a strukturális reformokat a tagországokban. A decemberi megállapodás hiányában késedelmet szenvednének az egyre komolyabb kihívásokra adandó válaszok, csökkennének nemcsak az EU új tagjainak felzárkózási esélyei, de ambíciói is, a megegyezés hiánya pedig aláásná az egymás iránti bizalmat, és azt a ma még szilárd meggyőződést, hogy a kibővített EU tagjai képesek megállapodásra jutni. Mi más kínálhatna nagyobb tartalékot Európa számára a versenyképesség növelésének területén, mint a társadalmi és regionális diszparitások kezelése a kohéziós politika segítségével? Az Európai Unió erőforrásait az új tagországok az infrastruktúra fejlesztésére, az innováció és a humántőke erősítésére kívánják felhasználni, így válaszolva a XXI. század elején az EU előtt álló egyik legnagyobb kihívásra. Júniusban, a brüsszeli tárgyalások során közeljártunk a megállapodáshoz. Néhány tagország kritikus volt azzal az indítvánnyal szemben, amit akkor az asztalra tettünk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy semmilyen kritika nem illette az új tagországok számára tervezett kohéziós forrásokat. Azóta újabb ötletek merültek fel, de mi azt a nézetet osztjuk, hogy a szolidaritás elvének továbbra is alapvető pillérnek kell megmaradnia az Európai Unióban. Mindazonáltal alapvetően fontos, hogy - új megoldások keresésekor - ne veszítsük el a politikai fókuszt, aminek lényege, hogy az új tagországoknak azonos esélyt biztosítsunk a felzárkózásra, hogy ugyanolyan sikeresek lehessenek, mint a kohéziós politika korábbi haszonélvezői. így lehet Európát valóban egységessé és erősebbé tenni mind gazdaságilag, mind politikailag. Számunkra magas a tét. Az Európai Tanács decemberi sikere vagy kudarca választ ad majd arra az alapvető kérdésre, hogy vajon meg tudunk-e felelni a legutóbbi bővítés elvárásainak. Az Egyesült Királyság mindig is az Unió kibővítésének szószólója volt. Mi mindig nagyra értékeltük ezt. Bátorítónak ítéljük, hogy az Egyesült Királysági elnökség nyilván tudatában van azon felelősségének, hogy a bővítés sikeres legyen. Ha a 2007-2013-as pénzügyi perspektíváról létrejön a megállapodás, az nagy lendületet adhat minden tagországnak ahhoz, hogy a Hampton Court-i találkozó szellemének megfelelően dolgozzon együtt Európa modernizációjáért. Mikulás Dzurinda, Szlovákia, Gyurcsány Ferenc, Magyarország, Kazimierz Marcinkiewicz, Lengyelország, Jirí Paroubek, Cseh Köztársaság.” (MTI) Beilleszkedésünk azon múlik, mennyire hatékonyan működik az EU. KOMMENTÁR Putyin él és élni fog MALINÁK ISTVÁN A főleg külföldi támogatással tevékenykedő - ezért a hatalom által nehezen ellenőrizhető - nem kormányzati szervezetek működésének ellehetetlenítését szolgáló törvényt hagyott jóvá a napokban a duma. Nem nehéz kitalálni, honnan jött az ukáz, hiszen az orosz törvényhozást teljesen a putyini párt ellenőrzi. De nem is ez volt a legfontosabb azon lépések sorában, amelyek azt szolgálják, hogy teljesen a központ irányítása alá vonják a politikai és közéletet, a propagandát. Jogilag nincs is velük semmi probléma, hiszen egy demokratikusan megválasztott parlamentben a demokrácia játékszabályainak megfelelően járnak el. Szemben a posztszovjet térség olyan tragikomikus, bohózatba illő kreatúráival, mint a türkménbasi vagy Lukasenko. Az egykori fehérorosz kolhozelnök legalább őszinte, nem játssza meg a demokratát. A Kreml ura sokkal ravaszabb, ezért veszélyesebb, amit viszonylag magas, sok nyugati politikus által is irigyelt népszerűségi mutatói bizonyítanak a legjobban. Ami közös bennük: a hatalomgyakorlás szovjet módszereihez való ragaszkodás: aki egyszer a csúcsra került, annak élete végéig ott kell maradnia. Putyin megnyugtatta a külföldet: 2008-ban jár le a mandátuma, azután nem akar elnök lenni, hiszen az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy ismét induljon, s ő nem akarja módosítani az alaptörvényt. A parlamenti választások 2007-ben esedékesek, a választási törvényt már módosították - ha a helyzet úgy kívánja, még fogják is -, emelték a pártok számára a bejutási küszöböt, a függetlenek indulását gyakorlatilag kizárták, a megválasztott honatyák pedig nem hagyhatják ott azt a pártot, amelynek színeiben indultak. Az orosz pártstruktúra ismerői számára teljesen nyilvánvaló, mindez az elnöki párt fölényes győzelmét hivatott biztosítani. Nemrégiben Putyin kinevezett két új miniszterelnökhelyettest, az egyik az elnöki adminisztráció eddigi vezetője, a másik a védelmi miniszter. Erről már nyugati hírmagyarázók is azt írták, hogy gyakorlatilag kijelölte utódait, akik az elnöki székben követhetik, hiszen mindkettőről közismert, hogy Putyin feltétlenül megbízik bennük. Az elképzelhetetlen, hogy Putyin 2008 után elmenjen egy kiadóba tanácsadónak, mint barátja, Schröder. Oroszországban a hatalom annyira elnöki központú, hogy ha felmérést végeznénk a politikában jártasabb emberek körében, ki most az orosz kormányfő, valószínűleg nagyon kevesen tudnák a választ. Nos, ez hamarosan változni fog, a Kreml minden lépése azt a sejtést erősíti, hogy Putyin - ha már elnök nem lehet, mert meg akarja őrizni a demokrácia látszatát - a kormányfői posztra pályázik. És ezután jönnek csak a nagy változások, majd az orosz demokrácia fejlesztésére irányuló reformokként fogja eladni a külvilágnak. Vagyis: az elnöki rendszer fokozatosan átalakul egy általa kreált parlamenti demokráciává, amelyben a kormányfő kezébe csúszik át a legfőbb hatalom. Politikai ínyencek számára igazi csemege lehet az elkövetkező egy-két évben az ebbe az irányba ható tendenciák megfigyelése. Az utód(ok) kijelölésével előre biztosította, hogy a majdani elnök ne nagyon berzenkedjen. JEGYZET Posta! KOZSÁR ZSUZSANNA Mari néni életében mindig fontos szerepet játszott a posta. Azelőtt ismerte a postást, ki ne ismerte volna a faluban. Kemény idők voltak azok. Ha megjelent a kapuban, Mari néni is csak sóhajtott egyet, és várta a rossz hírt a frontról. Később, a felszabadulás után megritkultak a küldemények, inkább csak névnapra, születésnapra futott be holmi csiricsáré képeslap. Mari néni mindig váltott pár barátságos szót a postással, jó ember volt, még a kutya se ugatta meg. Mikor felköltöztették Mari nénit a városi kislakásba, azt is meg kellett szoknia, hogy nem beszélgethet a mogorva postásnővel, mert az mindig szalad, ráadásul magyarul se tud, csak néhány káromkodást, azt is rosszul. Mari néni már nem lesi a postást, a nyugdíjat rendben megkapja, a rossz hír elkerüli, a csiricsáré képeslapokat meg felváltotta a sietős telefon- beszélgetés. Azért Mari néni mindennap lelkiismeretesen leballag a postaládához, hogy kiszedje belőle a nagyvilág üzeneteit. Villany- és telefonszámlán kívül sok szép színes papírt szokott kapni. Az egyiken előnyös munkát kínálnak, a másikon mosógépet részletre, a harmadikon ötven fülérrel olcsóbb kenyeret és leértékelt temetőgyertyát. Elszórakozik vele Mari néni, njíg mindet végignézi, bár szlovákul a felét se érti meg. Szerencsére legtöbbször képek is vannak a papirosokon. Ősz végén mosógépek, kenyerek és temetőgyertyák helyett ábrándos tekintetű vagy vad baj- szú férfiak jelentek meg a papirosokon. Némelyik egész fess volt, sőt az egyik még az öregre is hasonlított, bár az, Isten nyugosztalja, azért szebb szál legény volt hajdanán. Az öltönyös férfiak képei alatt sok-sok érthetetlen szó, ez már nem a Mari néni éppenhogycsak-szlováktudásá- nak való. Meg is kérdezte a lányát, ugyan mit írnak, mit hirdetnek ezek a marcona alakok. Fűt-fát, anyuka, csak hogy rájuk szavazzon, mondta a lánya, mert ezek egytől-egyig mind politikusok. Aha, mondta Mari néni, aztán szépen összehajtogatta az öltönyös férfiakat, berakta a többi lom közé. Mostanság karácsonyfák vannak a papirosokon. Ezek szerint elkelt a fű-fa, az öltönyösökre nincs már szükség. Mari néni azért most is minden nap leballag a ládához, hogy kiszedje belőle a nagyvüág üzeneteit. (Kiss Tibor rajza)- Végre egy hajó, megmenekültem!
