Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-30 / 300. szám, péntek
? r/i KERTESZKEDO 2005. december 30., péntek 2. évfolyam49. szám Az örökzöldek télen is párologtatnak, fotoszintetizálnak, így ezeket fagymentes napokon öntözni kell Hasznos tanácsok gyümölcstermelőknek Tél okozta károk a díszfákon A hó- és jégnyomás elsősorban a terebélyes lombú örökzöldekben tesz kárt. A hó és ajég súlya letöri az ágakat. (Képarchívum) Miért fagyérzékeny a kajszibarack? A díszfákat és -cserjéket veszélyeztető téli károk közül az első helyen a kiszáradás szerepel. Ez különösen a tű- és lomblevelű örökzöldeknél fordul elő csapadékszegény ősz után, vagy tartós nagy hidegben, amikor a talaj annyira átfagy, hogy a gyökerek nem képesek a vízfelvételre. PAP EDINA Az örökzöldek télen is párologtatnak, fotoszintetizálnak, így ekkor is szükségük van nedvességre, amit a téli öntözéssel pótolhatunk. Erős szél és napsütés esetén is oda kell figyelni ezekre a növényekre. Az örökzöldeket fagymentes napokon nagy mennyiségű, 40-50 liter vízzel öntözzük meg. Az idősebb példányoknak 4-6 hetente, az ősszel telepített növényeknek kéthetente adjunk vizet. Lehetőleg a délelőtti órákban öntözzünk, hogy mire az éjszakai fagy megérkezik, a víz beszivárogjon a talajba. A talajnedvességet a növény törzse, illetve töve körül 5-8 centiméter vastagságban szétterített, durva takaróanyaggal, például fenyőkéregzúzalékkal, faaprítékkal, hullott lombbal tarthatjuk a talajban. A mulcsozás, különösen a sekélyen gyökeresedő fajok számára, a túlélést jelenti. A párologtatást árnyékolással csökkenthetjük. Szeles vidékeken az örökzöldeket a kert uralkodó széliránnyal ellentétes részébe ültessük. A lomblevelű örökzöldeknél száraz, napsütéses, hideg időben a napégetés okozhat bronzos, barnás elszíneződést a lombon, ami nem tévesztendő össze a növény természetes őszi lomszínével. A félárnyéki, árnyéki lomblevelű örökzöldek, így a puszpáng (Buxus sempervirens), a magyal (Ilex) néhány fajtája és az örökzöld bangita (Viburnum rhyti- dophyllum) érzékenyek rá. Számos növény egyedi módon védekezik a tél okozta károk ellen. A fagyai például nagy hidegben lehullatja lombját, a havasszépe levelei pedig bepöndörödnek. A bangiták lombja egész télen át hervadtan csüng az ágakon. A boróka, a tuja, a puszpáng és a japánciprus (Cryptomeria) vörhe- nyés lombszíneződéssel csökkenti fotoszintézisét. A fagyás elsősorban azokat a növényeket fenyegeti, amelyeket ősszel későn metszettünk, illetve műtrágyáztunk, így az új hajtásoknak nem volt idejük beérni. A korán kihajtó díszfákat és díszcserjéket a tartós enyhülés utáni hirtelen lehűlés veszélyezteti, mert a megpattant virág- illetve levélrügyek tartósan károsodhatnak. Az értékesebb fajokat úgy védhetjük meg, hogy mínusz 5 C fok alatti hőmérsékleten enyhe sugárban vizet perme- tesünk rájuk. A víz a hajtásokra fagy, miközben hőt ad le a környezetének, így védi a belső szöveteket a fagykártól. A sima kérgű (pl. díszcseresznye), illetve az árnyéki fák és cserjék (pl. havasszépe) kérge az erős hőingadozás hatására megrepedhet. Ez ellen a legjobb védekezés, ha a törzset két rétegben hullámpapírral vagy jutaszövettel takarjuk be. A hó- és jégnyomás elsősorban a terebélyes lombú örökzöldekben tesz kárt. A hó és a jég súlya letöri az ágakat, ezért a lomb előzetes összekötözése, valamint az ágvégeken lógó jégcsapok erős szélben nemcsak az ágakat hasítják le, de balesetveszélyesek is. A tél okozta károk mértékét igazából csak tavasszal, a kihajtás után tudjuk felmérni. Akkor távolítsuk el az elfagyott hajtásokat fél centivel az élő rügy fölött. A törött ágakat fűrészeljük le, és a sebeket kezeljük. A repedezett kérgű ágakat még ne bántsuk, mert a szövetek összenőhetnek, és a tenyészidőszak folyamán helyre jöhet a növény. ÖSSZEFOGLALÓ A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli eredetére (Kö- zép-Ázsia, Afganisztán, Irán Örményország, Törökország) vezethető vissza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén, február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe az idő, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha az átmeneti enyhülést hideg idő követi, akkor a rügyek elfagyhatnak. A tavaszi fagyok pedig a virágbimbókat károsítják. A kajszi hajlamos az alternan- ciára, ami annyit tesz, hogy az egyik évben sokat, a következő évben keveset terem. A bőtermő évben, ha nem ritkítunk termést, akkor a fa minden erejét (a szer- vesanyag-termelés nagy részét) a gyümölcsképzésre használja fel. Ennek következtében vesszői nem érnek be, a tél beállta előtt, így egy kemény tél nagy károkat tehet a fában. A kajszi fagyérzékenységét az ún. gutaütés tovább fokozza. A betegséget valószínűleg egy baktérium (Pseudomonas syringae) és egy gombafaj (Leucostoma cincta) összejátszása okozza. A kórokozók november elejétől márciusig fertőznek. Sebzéseken keresztül hatolnak a növény kambiumába és háncsszövetébe, ahol a cukortartalom ennek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hígabb cukoroldat magasabb hőmérsékleten fagy, s ez a jelenség a kajszi fagytűrését csökkenti. A baktérium sejtfalában lévő fehérjéknek jégmag- képző szerepe van, ezért a fa szövetnedvében hamarabb indul be a fagyási folyamat, mint normális esetben. A kambium és a háncsszövet is elpusztul. A fa egy-egy ága, vagy a törzs károsodása esetén az egész fa elhal. Ezért fontos, hogy a kajszi metszését lehetőleg március végére, április elejére időzítsük és a sebeket előírás szerint kezeljük. Alternatív megoldásként zöldmetszést is végezhetünk, (édenkert.hu) Ha a hőmérséklet -20 fok alá csökken... A fák és bokrok télen is lélegeznek, oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki. Ezért, ha ólmos eső következtében a fák és bokrok vesszőm jégbevonat alakulna ki, akkor óvatos veregetéssel ezt a jégréteget el kell távolítani a növények felületéről. A fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökken. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint bízunk abban, hogy a növények túlélik a téli zimankót, (bálint) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,848 Lenqvelzlotv 9,808 Anqolfont 54,938 Maqvar forint (100) 15,017 Cseh korona 1,308 Svéd korona 4,023 Dán korona 5,074 Szlovén tollár (100) 15,805 Japán jen (100) 27,103 Svájci frank 24,275 Kanadai dollár 27,404 USA-dollár 31,948 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,88-38,88 31,19-32,84 1,28-1,34 14,35-15,65 OTP Bank 36,91-38,84 31,13-32,85 1,27-1,34 14,44-15,55 Postabank 36,88-38,82 31,18-32,72 1,28-1,34 13,22-16,82 Szí. Takarékpénztár 36,90-38,79 31,11-32,75 1,27-1,34 14,31-15,66 Tatra banka 36,89-38,85 31,18-32,84 1,28-1,34 14,39-15,57 UniBanka 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Általános Hitelbank 36,89-38,85 31,17-32,83 1,27-1,34 14,43-15,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa december 28-án december 28-án december 28-án december 28-án december 29-én december 28-án december 28-án sárgarépa 20 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 18-20 Sk/kg 12 Sk/kg 14-18 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 28 Sk/kg 28 Sk/kg 27 Sk/kg 29-35 Sk/kg 33-42 Sk/kg 25 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 6 Sk/kg 5-7 Sk/kg 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg tojás 1BHNI 4,00-4,20 SkSk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db 2,80 Sk/db 2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 14 (100) Sk/kg 10-14 (x) Sk/kg 12 (90) Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 10-12 (85-95) Sk/kg 12-15(109-115) Sk/db 8(108)Sk/db zeller iflHHH 15 Sk/db 8 Sk/db 30 Sk/kg 15 Sk/db 26-28 Sk/kg 29 Sk/kg 25 Sk/kg zöldpaprika 88 Sk/kg X X X 60-85 Sk/kg 55-89 Sk/kg 59 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg 55 Sk/kg 49-55 Sk/kg 56 Sk/kg kelkáposzta 25-29 Sk/db ' "X-— 25 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 25 Sk/kg 16 Sk/kg karalábé 10 Sk/db WHKKKKKHHKtí 10 Sk/db 12 Sk/db 20 Sk/kg fMI 20 Sk/kg X alma 12-28 Sk/kg 20-26 Sk/kg 12 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25 Sk/kg 14-40 Sk/kg 15-20 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej X X 35 Sk/db X mák (dióbél) x (250) Sk/kg 100 (150-160) Sk/kg 100 (x) Sk/kg 80 (120) Sk/kg X 88 (100) Sk/kg 120 (x) Sk/kg őrölt fűszerpaprika mhbbhhmbhi 280-300 Sk/kg X 200-250 Sk/kg X X sütőtök X 15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/szelet X X X
