Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-30 / 300. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 30. RÖVIDEN Ellenőrzések Koszovóban Belgrad. A megszaporodott lövöldözések és robbantgatások miatt fokozott biztonsági intézkedéseket foganatosított a koszovói rendőrség és az ENSZ-rend- őrség az etnikailag megosztott Kosovska Mitrovica szer- bek lakta részében. Mitrovica többségében szerbek lakta északi negyedében az eddiginél több rendőr fog járőrözni, és több ellenőrző pontot helyeznek ki gépkocsik vizsgálatára. (MTI) Kamikáze a Jordán partján Tulkarm. Öngyilkos palesztin merénylő robbantotta fel magát a Jordán folyó nyugati partján egy ellenőrző pontnál, egy izraeli katona életét vesztette, két személy megsérült. A Tulkarm település közelében történt merénylettel összefüggésben szemtanúk két robbanásról számoltak be. (MTI) Merénylőket bombáztak Bagdad. Amerikai harci gépek légicsapást mértek egy falura Irak északi részén, s a támadásban életét vesztette tíz ember, aki robbanószerkezeteket-készült elhelyezni a közeli úton. A bombázás kedden történt a Kirkuktól 50 kilométerre délnyugatra fekvő Havija településnél. Az amerikai harci gépek két 225 kilogrammos, lézervezérlésű bombát dobtak le. (MTI) Újabb terroristák Rabat. Három újabb marokkóit vettek őrizetbe és hallgattak ki az ügyészségen szerdán Rabatban, akiket tizennyolc társukkal együtt azzal gyanúsítanak, hogy egy olyan terrorsejt tagjai voltak, amely Marokkóban lévő amerikai és zsidó célpontok ellen készített elő támadásokat. (MTI) Véletlenül robbantottak Kabul. Felrobbant két, öngyilkos merényletre készülő tálib lázadó csütörtökön Afganisztánban, még mielőtt bárki másban kárt okozhattak volna. A kandahári tartományi rendőrség úgy gondolja, a két férfi az Afganisztánban állomásozó, amerikai vezetésű nemzetközi haderő ellen készült pokolgépes támadásra. (MTI) Vallási tisztogatás Bagdad. Vallási tisztogatási merényletben meggyilkolták egy síita család 11 tagját csütörtökön az iraki Latíftjában. Hat ismeretlen fegyveres behatolt a család házába a Bagdadtól 20 kilométerrel délre található város főleg szunniták lakta negyedében, megkötözte az ott talált hét férfit és négy nőt, átvágta a torkukat, majd két gépkocsival elhajtott. A rendőrség szerint fegyveres lázadók előzőleg felszóh'tották a családot, hogy költözzön ki a szunnita negyedből. (MTI) A Gazprom azzal fenyegeti Ukrajnát, hogy január 1-jén leállítja a neki szánt szállításokat Tovább folytatódik a gázárviszály Ukrajna megcsapolná (Reuters-felvétel) Moszkva. Oroszország csütörtökön bejelentette türk- menisztáni gázvásárlásainak megháromszorozását, drasztikusan megcsapolva az Ukrajna által importálható türkmén gázmennyiséget, s ezzel tovább fokozva a Kijevre nehezedő nyomást kettejük gázárviszályában. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz állami ellenőrzésű Gazprom monopólium azzal fenyegeti Ukrajnát, hogy január 1- jén moszkvai idő szerint délelőtt tíz (közép-európai idő szerint reggel nyolc) órakor leállítja a neki szánt szállításokat, ha Kijev nem megy bele egy azonnali négy és félszeres áremelésbe 2006-ra vonatkozólag. Ukrajna jogot formál arra, hogy ebben az esetben tranzitdíj fejében 15 százalékot, vagyis évi csaknem 23 millió köbmétert lecsapoljon a Nyugat-Európának szánt, évi 150 milliárd köbmétert kitevő orosz gázból, amit a Gazpromnak mindenképpen bele kell pumpálnia az ukrajnai vezetékrendszerbe. Ukrajna kifejezte készségét az európai gázárakra való fokozatos áttérésre, de 2006 első felében még csak 95 dolláros árat ajánlott ezer köbméterenként (az eddigi 50 dollár helyett) a Gazpromnak, a tőle kapott tranzitdíj 2 dollárra való egyidejű növelése mellett ezer köbméterenként és száz kilométerenként a jelenlegi 1,09 dollárról. Ebben az esetben a tranzitdíj még mindig kis híján fedezné az évi 23 millió köbméter orosz gáz importját. Mindamellett ez még mindig messze van a Gazprom korábbi, kompromisszumosnak szánt ajánlatától (160 dolláros ár, 1,75 dolláros tranzitdíj) is. De Ukrajna nemcsak Oroszországtól vásárol gázt, hanem Türkmenisztántól is, mégpedig évi közel 36 milliárd köbmétert. Ukrajna a múlt hónapban közölte, hogy megállapodott Türkmenisztánnal a 2006-os gázimportról, de nem tárta fel sem a mennyiséget, sem az árat (piaci hírek szerint 60 dollárba ment bele). Ezzel szemben Alekszej Miller Gazprom-vezér csütörtökön, Asgabadból visszatérve, bejelentette, hogy az (eddig hétmilliárd köbméteres) türkmén gázimport 30 milliárd köbméterre való növelésében állapodott meg a Türk- ménbasival, Sapurmarat Niyazov- val, 65 dolláros áron az eddigi 44 helyett. Ezzel az orosz monopólium legfeljebb évi 15 milliárd köbméter importálható türkmén gázt, vagyis az eddigi mennyiség 40 százalékát hagyja meg Ukrajnának, amely még inkább rászorul az orosz gázimportra. A Gazprom egyébként a vezetékeket is kézben tartja Türkmenisztán és Ukrajna között. A rendszer éppen annak mérésére nem alkalmas, hogy hány munkavállaló érkezik a kelet-európai országokból Eltörölné a bejegyzési kötelmet Nagy-Britannia MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit Konzervatív Párt szerint el kellene törölni az új kelet-európai EU-tagországok munkavállalóira kirótt egyszeri bejegyeztetési kötelmet, amelyet a munkáspárti kormány egyébként éppen a toryk és a sajtó erőteljes nyomására honosított meg. Nagy-Britannia a nagy EU- gazdaságok közül egyedüliként nyitotta meg korlátozás nélkül, a bővítés első pillanatától munkapiacát a kelet-európai csatlakozó országok előtt, annak ellenére, hogy a konzervatív ellenzék és az unióval kevéssé rokonszenvező brit sajtó rendkívül heves kampányt folytatott korlátozások bevezetéséért. A kormány ezt azzal indokolta, hogy figyelemmel akarja kísérni az új EU-tagállamokból érkező bevándorlók számát. Damien Green, a konzervatív árnyékkormány belügyi államminiszter-jelöltje azonban a csütörtöki The Guardiannek azt mondta: a bejegyzési rendszer egyszerűen működésképtelen, ezért szükségtelen. Green szerint a kormány ezt csak azért vezette be, mert „keménynek akart látszani”, de csak azt érte el, hogy több tízezren továbbra sem jelennek meg a „hivatalos” brit gazdaságban, ami lassítja a beilleszkedési folyamatot. A tory politikus közölte: az késztette a bejegyzési rendszer eltörlésének szorgalmazására, hogy egy általa látott felmérés szerint a brit mezőgazdaságban és élelmiszeriparban 90-150 ezer kelet-európai munkavállaló kapott állást, miközben közülük alig 41 ezren jegyeztették be magukat hivatalosan. Green szerint a rendszer így éppen annak mérésére nem alkalmas, hogy hány munkavállaló érkezik a kelet-európai országokból. A családtagok meghatalmazás ellenében felvehették a népirtással vádolt Ratko Mladics nyugdíját Obsitos háborús bűnös MTI-JELENTÉS Belgrad. Belgrádi sajtóértesülések szerint egészen a közelmúltig rendszeresen kapott nyugdíjat a szerbia-montenegrói hadseregtől a srebrenicai népirtás főfelelősének tartott Ratko Mladics, és a tábornok járandóságát két katonatiszt és a tábornok családja vette fel meghatalmazással. A B92 belgrádi rádiótelevízió és a Glas Javnosti című belgrádi napilap azonos információkat közölt csütörtökön arról, hogy a hadsereg két tisztje és Mladics családtagjai is felvehették meghatalmazással a tábornok nyugdíját, de egy hónappal ezelőtt leállították a havi apanázs folyósítását. A két tiszt állítólag a katonai biztonsági szolgálatból való, ahol igen sokan rokonszenveznek a hágai szökevénnyel. A szabályok szerint a nyugdíjfelvételhez szükséges meghatalmazást félévente meg kell újítani, de a meghatalmazás egy hónapja lejárt, és nem újították meg, ezért Mladic elesett járandóságától. A Glasz Javnosti erről megkérdezte Zoran Sztankovics védelmi minisztert, aki nem kiSzerbiában vánta sem megerősíteni, sem cáfolni azt, hogy két katonatiszt is felvette Mladic nyugdíját. Azt viszont elismerte, hogy személyesen felkereste a vádlott tábornok családját. Az elmúlt napokban a belgrádi és a nyugati sajtóban is hírek sokasága jelent meg arról, hogy a titkosszolgálat lehallgatta Mladics telefonját, amely állítólag Oroszországból érkezett. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a hatóságokat megtalálták a tábornokot, és tárgyalások folytatnak vele. Sztankovics leszögezte, hogy minderről nincs tudomása. Ratko Mladics (TASR-felvétel) Azzal gyanúsítják, hogy a második világháború alatt őrként szolgált náci haláltáborokban Kitoloncolják „Rettegett Ivánt”, a szadista őrt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Cleveland. Az Egyesült Államok legfőbb bevándorlási bírája szerdán elrendelte John Demjanjuk Ukrajnába történő kitoloncolását; az idős férfit azzal gyanúsítják, hogy a második világháború alatt őrként szolgált náci haláltáborokban. Michael Creppy főbíró úgy ítélte meg: nincs bizonyíték arra, hogy Demjanjukra kínzás várna, ha az Egyesült Államokból Ukrajnába, Németországba vagy Lengyelországba toloncolnák ki. Arra hivatkozva, hogy üldöztetés vagy kínzás várja, ha visszato- loncolják szülőhazájába, Ukrajnába, Demjanjuk Creppy főbíró egy korábbi döntése ellen fellebbezett, amely szerint kiutasítható az Egyesült Államokból. Demjanjukot bűnösnek találták abban, hogy hazudott, amikor letelepedését kérte az Egyesült Államokban. Az amerikai állampolgárságától megfosztott, 85 éves férfinek 30 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Demjanjukot először 1977-ben fosztották meg az amerikai állampolgárságtól, azzal vádolva, hogy ő volt a treblinkai náci haláltábor „Rettegett Iván” néven ismert szadista őre. Kiadták Izraelnek, ahol halálra ítélték, de az izraeli legfelsőbb bíróság végül úgy ítélte meg, hogy feltehetően nem Demjanjuk volt az a bizonyos őr. Demjanjuk visszatért ohiói otthonába, és visszakapta az állampolgárságát is. Az újabb eljárást 2002-ben egy, az amerikai igazságügyi minisztérium által a nyilvánosság elé nem tárt bizonyítékra hivatkozva indították meg, amely szerint Demjanjuk mégis fegyveres őr volt a sobibori, a majdaneki és a flos- senburgi koncentrációs táborban. Demjanjuk tagadta az ellene felhozott vádakat, mondván, hogy a szovjet hadseregben szolgált, de háború alatt többnyire német fogságban volt. Amíg nincs atomfegyver Egyelőre nem támad Izrael Jeruzsálem. Az izraeli vezérkari főnök kizárta egy, az iráni nukleáris létesítmények elleni katonai akció rövid távú eshetőségét. Dán Haluc tábornok csütörtökön az izraeli katonai rádióban úgy vélekedett, hogy egyelőre nincs szükség Irán ellen katonai intervencióra. „Semmüyen veszély nem fenyegeti Izrael létét mindaddig, amíg Irán nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel” - tette hozzá. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az irániak elhatározták, nukleáris fegyverhez jutnak, és ha sikerül nekik, akkor nem csak Izrael válik célponttá. Ami a Gázai övezetből Izrael területére kilőtt palesztin Kasszám rakétákat illeti, az izraeli vezérkari főnök így válaszolt: „A lehető legjobban kell megvédenünk állampolgárainkat, még akkor is, ha ez a védelem nem válhat teljesen hermetikussá”. (MTI) 600 ezer dollárt kínált fel Berlusconi vesztegetett? Róma. Eljárást indított Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ellen a milánói ügyészség egy ügyvéd megvesztegetésének gyanújával. A Corriere della Sera beszámolója szerint Berlusconit azzal gyanúsítják, hogy legkevesebb 600 ezer dollárt fizettetett ki egy brit ügyvédnek, hogy hamis tanúzásra búja rá két, a miniszterelnök elleni perben. Az érintett ügyvéd, David Mills jogi képviselője a cikkre reagálva azt nyilatkozta, hogy fenntartják a jogot, hogy „elutasítsák a vádakat a megfelelő időben és a megfelelő módon”. Mills a brit kulturális miniszter, Tessa Jowell félje. Az egyik perben az volt a vád Berlusconi ellen, hogy adóellenőröket vesztegetett meg. A másik esetben az volt a vád, hogy egy fedőcégen keresztül finanszírozta a egykori Olasz Szocialista Pártot. Mindkét esetben elítélték, majd utóbb felmentették Berlusconit. (MTI) Nyomás Szíriára Folytatódik a Haríri-vizsgálat Damaszkusz/Nicosia. Szíria szerdán megígérte, hogy teljes egészében együttműködik a Rafik Hariri volt libanoni kormányfő meggyilkolásának ügyében vizsgálatot folytató ENSZ-bizottság új vezetőjével, ugyanakkor betiltotta egy arab lap terjesztését, amelyben a bizottság leköszönt vezetője Szíriát okolta a merényletért. Faruk as- Saraa szíriai külügyminiszter azután beszélt Damaszkuszban országa együttműködési készségéről, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy belga ügyészt nevezett ki a Haríri- gyilkosságot kivizsgáló ENSZ-bi- zottság élére. Serge Brammertz, a hágai Nemzetközi Törvényszék helyettes ügyésze váltja fel a bizottság élén a német Dedev Mehlist. Szíria, amelyre nagy nemzetközi nyomás nehezedik, hogy működjön együtt az ENSZ-vizsgálóbizott- sággal, ismételten tagadta, hogy köze lett volna Hariri meggyilkolásához. Faruk as-Saraa Damaszkusz korábbi követelését megismételve közölte: Szíria jegyzőkönyvet szeretne aláírni az ENSZ-bizottság új vezetőjével az együttműködésről, amelyben rögzítik „mindkét fél jogait és kötelességeid’. (MTI)
