Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-03 / 279. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 3. RÖVIDEN Hosszabbítást kér Libanon Bejrut. Libanon úgy dön­tött, kérni fogja a Rafik Hariri volt kormányfő meggyilkolá­sának ügyében vizsgálatot folytató ENSZ-bizottság meg­bízatásának újabb fél évre tör­ténő meghosszabbítását. Ezt Eliász Murr miniszterelnök­helyettes közölte. New York-i ENSZ diplomaták pedig el­mondták, Dedev Mehlis bíró, az ENSZ-bizottság vezetője az év végén távozni kíván poszt­járól. Mehlist májusban nevez­ték ki a február 14-én pokol­géppel elkövetett merénylet ügyében vizsgálatot folytató ENSZ-bizottság élére. A német bíró a tervek szerint december közepén nyújtja be jelentését az ENSZ BT-nek. (MTI) Újabb pofon Berlusconinak Róma. Bírák megvesztege­tése miatt 5 év letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte Cesare Prevití volt olasz védelmi mi­nisztert, Süvio Berlusconi mi­niszterelnök bizalmasát a mi­lánói fellebbviteli bíróság. Ez­zel helybenhagyta az első fo­kon született ítéletet, amely még 2003 novemberében szü­letett. Attüio Pacifico ügyvéd, Prevití barátja 4 év börtönt ka­pott, míg a 434 ezer dollár ke­nőpénzt elfogadó volt római bíró, Renato Squillante bünte­tését 8 évről 7-re mérsékelték. A fellebbviteli bíróság szerint Prevití a Berlusconi-birodalom jogtanácsosaként, 1991-ben kenőpénzt adott egyes római bíráknak, hogy a miniszterel­nök családja által irányított Fininvest javára döntsenek a SME élelmiszer-ipari cég felvá­sárlásával összefüggő peres ügyekben. (MTI) Cesare Prevití, Berlusconi egykori jobbkeze (TASR/AP-felvétéi) Izraeli Nyű a Sahab ellen Jeruzsálem. Izrael sikeres kísérletet hajtott végre tegnap egy Nyű (Hec) típusú rakétá­val, mely befogott és megsem­misített egy a Sahab-3 típusú, nagy hatótávolságú iráni raké­tához hasonló rakétát. A Sahab-3-at nukleáris robba­nófejjel lehet ellátni, és Tehe­rán azt állítja, a fegyver képes elérni Izraelt és különböző amerikai katonai bázisokat a Közel-Keleten. Az EU az el­múlt hónapban azzal vádolta meg Iránt, hogy olyan leírások vannak a birtokában, melyek a nukleáris robbanófejek előállí­tásának módját taglalják. Az USA-hoz csatlakozva arra fi­gyelmeztette a közép-keleti or­szágot, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa elé fogja utalni az Irán-dossziét büntetőintézke­dések végett. (MTI) Budapesten nem született kompromisszum az EU-büdzséről - ne az új tagországok fizessék a régi uniós kompromisszumok árát Kell a megállapodás, de nem mindenáron Míg Blair és Gyurcsány az égiektől várta a megoldást, Dzurinda (baloldalt) és Marcinkiewicz angolo­san távozott (TASR/EPA-felvétel) Budapest. Nem született kompromisszum az EU 2007-2013 közötti költség- vetéséről tegnap a magyar fővárosban, ahol az unió soros elnöki tisztét betöltő Tony Blair brit miniszterel­nök a visegrádi négyek kormányfőivel tárgyalt. ÖSSZEFOGLALÓ Európának szüksége van költ­ségvetésre, a V4-ek egyetértenek a büdzsében végrehajtandó refor­mok szükségességében, de azt nem fogadhatjuk el, hogy csak egyetlen ponton, a kohéziós politika terén hajtsunk végre változtatásokat - je­lentette ki Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök a Blair-V4 találkozót követő sajtóértekezleten. A tárgya­lásokról a megállapodás értelmé­ben a házigazda és a brit vendég tá­jékoztatta a médiát, Mikuláš Dzu­rinda szlovák, Jin' Paroubek cseh és Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő nem vett részt a sajtótá­jékoztatón. Gyurcsány Ferenc azt mondta, nagyobb nyitottságra és megértés­re lenne szükség a költségvetés mé­rete és az uniós pénzekhez való hozzáférés ügyében. „A reform ne legyen helyettesíthető kizárólag a költségvetési kiigazítással” - fogal­mazott. Tony Blair hangsúlyozta: Nagy-Britannia semmiképpen nem mondhat le a neki jelenleg járó me­zőgazdasági visszatérítésekről. Hozzátette: a tíz új tagállamnak elemi érdeke, hogy még az idén megállapodás szülessen az uniós büdzséről, hiszen elképzelhető, hogy jövőre sem születik kompro­misszum. „Ha a megállapodások hiányában az Európai Parlament veszi át az ellenőrzést a költségve­tési folyamatok felett, a tizek csak egyharmadát fogják kapni a jelen­leg nekik járó felzárkóztatási pén­zeknek, ami nem lehet érdekük” - vélte Blair. Gyurcsány a kompromisszumok esélye kapcsán megjegyezte, a brit EU-elnökség még nem mondta ki az utolsó szót, igaz, hivatalosan még az elsőt sem. Azt mondta, „egyre jobban értjük egymást”, azonban nem tartotta elfogadható­nak, hogy a brit visszatérítésekhez és a közös agrárpolitikához nem nyúlna a brit elnökség, a kohéziós forrásokat viszont megkurtítaná. „Olyat nem támogatunk, hogy az új tagországok fizessék ki a régi uniós kompromisszumok árát” - fogalmazott Gyurcsány. Blair a sajtóértekezleten azt mondta, a jövő hét elején teszi le az asztalra az EU hétéves pénzügyi perspektíváira vonatkozó elképze­lést. Szerinte a büdzséjavaslat tar­talma figyelemmel lesz arra is, hogy a hét végén a G?-ek pénzügy- miniszterei brazil, indiai, kínai és dél-afrikai partnereikkel a WTO- tárgyalások újraindításáról folytat­nak megbeszélést. A brit kormány­fő egyetértett azzal a megközelítés­sel, hogy a büdzséről szóló megál­lapodásnak fairnek kell lennie, és a szolidaritásra kell épülnie, ugyan­akkor, mrnt mondta, nem igazán van lehetőség a megállapodás újabb elhalasztására. Gyurcsány Ferenc szerint olyan megállapodásra van szükség, ami­vel Magyarország és a többi új tag­ország végre tudja hajtani nemzeti fejlesztési programját. Kiemelte: a brit EU-elnökség, a régi tagorszá­gok, illetve a tizek által is támogat­hatónak látszó kompromisszum egyik pontja az uniós támogatási források kiteijesztése lehet példá­ul épületek, városrészek rekonst­rukciójára. „A társfinanszírozási arányok megváltoztatásával, ab­ban a nagyobb európai arány ki­alakításával a V4 országai előny­höz jutnának” -jelentette ki Gyur­csány Ferenc. Ezzel kapcsolatban Tony Blair hozzáállása sem volt el­utasító. Abban viszont vita bonta­kozott ki közöttük, mi az oka az uniós források felhasználásában jelentkező nehézségeknek. Blair szerint ezek oka a források bősége. Gyurcsány viszont úgy vélte, eb­ben téved a brit kormányfő, és az alacsony felhasználási hányadért nem a források bősége, hanem a forrásokhoz való hozzájutás rugal­matlansága a felelős. Példaként hozta fel, hogy Magyarország első uniós évében jobban használta ki az alapokat, mint a britek uniós tagságuk első évében. László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke bejelentette: Gyur­csány Ferenc a találkozó után tele­fonon tájékoztatta Jósé Manuel Barrosót, az EB elnökét a megbe­szélésen elhangzottakról, valamint arról, hogy a visegrádi együttmű­ködés országai szeremék, ha még a brit EU-elnökség alatt megállapo­dás szülémé a következő hétéves költségvetésről, de nem minden­áron. (MTI, t, ú) Ellentmondásos brit nyilatkozatok London. Nagy-Britannia kész lenne lemondani uniós visszaté­rítésének akár 15 százalékáról is - mondta tegnapi londoni beszá­molók szerint a brit kormányfő szóvivője Budapesten, maga Tony Blair ugyanakkor azt mondta, hogy a közös agrárpoli­tika reformja nélkül Nagy-Bri­tannia semmit nem hajlandó fel­adni a neki visszajáró pénzből. A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós uniós visszatérí­tést, amely a jelenlegi EU- költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Bri­tannia befizetéseihez képest ele­nyésző mezőgazdasági juttatá­sokban részesül. Blair tegnap a BBC rádiónak Budapesten azt mondta: az EU közös agrárpoliti­kájának alapvető reformja nél­kül a brit visszatérítés összege növekedni fog, nem csökkenni. Blair szerint az új tagországokat fenyegető tényleges veszély az, hogy költségvetési alku hiányá­ban nem tudnak hozzájutni az uniós pénzekhez, „ezért szegé­nyek maradnak, s a bővítés küá- tása most és a jövőre nézve ele­nyészik, ami rossz lenne Nagy- Britanniának”. (MTI) Kiszivárogtatták az öngyilkos merénylőnő esetét Eljárt a franciák szája Újabb amerikai hadművelet kezdődött Ramádinál Arab nem mehet Irakba ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs. Dühösek a bel­gák a franciákra, mert egy kiszivá­rogtatással tönkretették annak a 130 embernek a többheti munká­ját, akik az iraki terrorista akciókat Európában szervező hálózat lelep­lezésén dolgoznak. Erről a párizsi Le Figaro számolt be tegnap. A terrorizmuselhárítással foglalkozó Jean-Louis Bruguiere francia vizs­gálóbíró szivárogtatta ki a világsaj­tóba, hogy egy belga nő hajtott vég­re november 9-én öngyilkos me­rényletet Irakban, megnehezítve ezzel a belga nyomozók munkáját. „A francia kiszivárogtatás 130 emberünk többheti munkáját tette tönkre. A gyors reagálásnak kö­szönhetően le tudtuk tartóztatni a hálózat kemény magját, de a cé­lunk ennél komolyabb volt, s ez most nagyon bosszantó” - nyilat­kozta egy belga nyomozó a Le Figa­rónak, amely emlékeztet: a belga titkosszolgálat hónapok óta dolgo­zik a párizsi vizsgálóbíróval és a francia kémelhárítással közösen az iraki terrorcselekményekre tobor­zott európai hálózat leleplezésén. „Hogyan bízzunk meg bennük, ha nem tudják a szájukat tartani?” - kérdezi a lapban a belga nyomozó. Laurette Onkelinx belga igazság­ügyi miniszter kijelentette: francia kollégájával tisztázni kívánja a kér­dést, s a francia igazságügyi tárca ­a Le Figaro szerint - már vizsgála­tot rendelt el. „A történet rossz ké­pet fest Franciaországról, amely mindenkit kioktat Európában a ter­rorizmus elleni harcról” - mondja egy magát megnevezni nem kívánó belga diplomata. Felfüggesztették spanyolországi és marokkói pokolgépes merényle­tekkel összefüggésbe hozott 13 mu­zulmán szélsőséges november ele­jén kezdődött perét tegnap Brüsz- szelben, miután gyanús bőröndre bukkantak az igazságügyi palota közelében. A csomagot a hatósá­gok felrobbantották, amivel bebi­zonyosodott, hogy a riadó hamis volt. Ezután ismét megnyitották az igazságügyi palotát. A13 marokkói származású férfit a Marokkói Harcoló Iszlám Csoport (GICM) terrorszervezet tagjainak tartják. Gyaníthatóan a GICM fele­lős a marokkói Casablancában 2003-ban végrehajtott, 44 ember életét követelő merényletért és a ta­valyi madridi, 191 személy halálát okozó vonatrobbantásokért. Az isz­lámista hálózatok napok óta az ér­deklődés homlokterében állnak Belgiumban. A GICM-peren kívül óriási médiavisszhangot kaptak a több belga városban végrehajtott szerdai razziák, amelyek a dzsihá- dista (iszlám szent háborúra jelent­kező) önkénteseket toborzó és ki­utaztató hálózatok felszámolására irányultak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. A bagdadi hatóságok megtiltották a nem iraki arabok be­utazását Irakba, a december 15-re kitűzött általános választásokkal kapcsolatos biztonsági intézkedé­sek keretében. Az iraki belügymi­niszter rendeletét biztonsági szem­pontok indokolták, határozatlan időre szól, műiden határátkelő pontra vonatkozik, legyen az repü­lőtér, szárazföldi átkelő vagy kikö­tő. A januári választásokat és az ok­tóberi népszavazást is szigorú biz­tonsági intézkedések kísérték, töb­bek között háromnapos határzárla­tot rendeltek el. Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy ilyen hosszú időre teljesen megtiltják a belépést araboknak. A jordániai királyi légi- társaság alkalmazottai pénteken nem engedték fel az AP amerikai hírügynökség égjük, egyiptomi ál­lampolgárságú tudósítóját egy Irakba tartó gépre. Mint mondták, iraki kérésre egyetlen arabot sem engedhetnek felszállni. Muktada asz-Szadr iraki radiká­lis síita hitszónok és a szunnita ulématanács’ is fellépett tegnap az elrabolt Susana Osthoff német ré­gész kiszabadulása érdekében. Szadr felszólította az emberrabló­kat, hogy engedjék el a humanitári­us tevékenységéről is ismert „né­met muzulmán archeológust”. Az ulémák (vallástudósok) tanácsa is arra emlékeztetett, hogy Osthoff áttért az iszlámra, irakival házaso­dott össze, és pozitív magatartást tanúsított Irak megszállása ügyé­ben. Osthoff tíz éve él Irakban. A múlt héten rabolták el Ninive térsé­gében. Ötszáz amerikai és iraki katona részvételével újabb hadművelet in­dult a lázadók Ramádiból való ki­füstölésére tegnap, egy nappal azu­tán, hogy álarcos fegyveresek rövid időre átvették a Bagdadtól 110 kilo­méterre nyugatra fekvő város köz­pontjának ellenőrzését. „Kétszáz iraki katona és 300 tengerészgyalo­gos megkezdte a Lándzsa hadmű­veletet, az ötödiket azon katonai akciók sorában, amelyeknek célja, hogy felszámolják a lázadást és megfelelő körülményeket teremt­senek a december 15-i választások­hoz al-Anbár tartomány fővárosá­ban” - jelentette be az amerikai erők parancsnoksága. A közlemény utal arra, a lázadók a helyi lakosok, valamint az iraki és amerikai biztonsági erők elleni tá­madások kiindulópontjaként hasz­nálják Ramádit és környékét. Az amerikai hadsereg igyekezett ki­sebbíteni annak jelentőségét, hogy csütörtökön a felkelők átmenetileg látványosan ellenőrzésük alá von­ták Ramádi belvárosát. Elismerték egyúttal, hogy aznap a lázadók ra­kétavetővel lőttek egy amerikai-ira­ki megfigyelőállást. Petíció Szilinek Tüntettek a szlovákok Budapest A kisebbségi jogok megvalósulása érdekében és a jövő évi költségvetés ellen tartottak til­takozó demonstrációt budapesti szlovák szervezetek tegnap. A tün­tetés a Nagymező utcában kezdő­dött, majd a mintegy 50 ember rendőri kíséret mellett a Kossuth térre vonult. A parlament előtt Noszlopy Katalin, a fővárosi szlo­vák önkormányzat tagja felolvasta a Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett petíciót. A szer­vezetek egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létre­hozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az oktatási minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fej­kvóta eltörlését, illetve csökkenté­sét. A demonstráción a szlovák mel­lett horvát, német és szerb szerve­zetek is képviseltették magukat. Je­len voltak a szlovákiai Matica slovenská képviselői is. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal közölte: az Országgyűlés és a kormány fontosnak tartja a nem­zetiségek képviselőivel fenntartott párbeszédet. A közlemény az Or­szággyűlés pártjai között folyama­tos egyeztetés zajlik többek között a törvényhozás képviselőinek jövő­beni létszámáról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents