Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-03 / 279. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 3. Fókuszban: a dolgozó nyugdíjasok járadéka 3 Az „új” nyugdíjasoknál a ledolgozott éveket ugyanúgy veszik figyelembe, mintha nem kapnának nyugdíjat Rosszul jártak a régi nyugdíjasok A nyugdíjrendszer tovább­ra is kétféle nyugdíjast is­mer: a 2003 decembere előtt és a 2004 januárja után nyugdíjba vonultakat. LAJOS P. JÁNOS Az úgynevezett „régi” és „új” nyugdíjasok közti különbség nem csak a nyugdíjak összegében mu­tatkozik meg - a régi nyugdíjasok általában alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint az új nyugdíjasok, ez főleg a jobb fizetési kategóriá­ba tartozók esetében igaz. Jelentős különbséget tapasztal­hatnak azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjas koruk után ledolgozott időszak alapján kérik járadékuk emelését. A jelenlegi jogszabály ugyan lehetővé teszi ezt mindkét esetben, a feltételek azonban je­lentősen eltérnek. Az „új” nyugdíjasok esetében a ledolgozott éveket ugyanúgy ve­szik figyelembe, mintha nem kap­nának nyugdíjat, míg a „régi” nyugdíjasok egy ledolgozott év után legfeljebb 123 korona eme­lésre számíthatnak. Ezt a különb­séget az eredményezi, hogy a „ré­gi” nyugdíjasok esetében a nyug­díjemelés kiszámításakor azt az átlagbért veszik alapul, mely sze­rint a nyugdíjat kiszámították. A 2004 előtt érvényes jogsza­bály meghatározta a nyugdíj felső határát is, így a legjobban keresők is csak alig több mint 9 ezer koro­nás nyugdíjat kaphattak. További igazságtalanság velük szemben, hogy 2003 decemberé­ig csak egyes foglalkozások eseté­ben - például tanítók - volt meg­engedett, hogy a nyugdíjas dol­gozzon, vagyis egy időben fizetést és nyugdíjat is kapjon. Ha munkát vállalt, a már kiszabott nyugdíját nem folyósították addig, amíg al­kalmazásban volt. A „régi” nyugdíjasok számára hátrányos az is, hogy csak a 2004 januárja óta ledolgozott idősza­kot veszik figyelembe a nyugdíj emelésekor. A 2003 decemberéig ledolgozott időszakok tehát két­szeresen is elvesztek számukra: azalatt általában nem kapták a nyugdíjat, és még a nyugdíj eme­lésébe sem számítanak be. A szociális ügyi minisztérium utólag próbál legalább részben se­gíteni nekik: egy módosítási javas­lat alapján januártól már az ő nyugdíjuk is az „új” nyugdíjasoké­val azonos módon emelkedne a le­dolgozott évek után. Ehhez azon­ban még a parlament jóváhagyása is kell, mindenképpen érdemes azonban kivárniuk a nyugdíjeme­lésre vonatkozó kérvény benyújtá­sával a 2006január elsejét. Sok nyugdíjasnak nincs oka mosolyogni... (TASR-felvétel) HOGYAN EMELKEDIK A NYUGDÍJ A DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK ESETÉBEN? Akik dolgoznak és nyugdíjat is kapnak: ♦ a „régi” nyugdíjasok - a 2003. december 31-e előtt, a 100/1988- as jogszabály szerint nyugdíjba vonulók - esetében miden 90 nap biztosítás után a nyugdíj kiszámí­tásánál figyelembe vett ádagbér 0,75 százalékával emelkedik a havi járadék összege ♦ az „új” nyugdíjasok - a 2004. január 1-je utáni nyugdíjba vo­nultak - esetében a 461/2003­as jogszabály szerint a nyugdíj- számításhoz hasonlóan a sze­mélyi bérpont alapján emelke­dik a járadék ♦ mindkét esetben csak évente egyszer lehet kérni a ledolgozott idő beszámítását a járadékba, az „új” nyugdíjasok azonban csak akkor, ha a munkaviszonyuk vé­get ér, vagy megszakad, a „régi” nyugdíjasoknál ez nem feltétel ♦ 2006 januárjától várható, hogy mindkét esetben azonos módon emelkednek majd a nyugdíjak Ha a nyugdíjas korú nem kap nyugdíjat, és dolgozik ♦ az új nyugdíjasok esetében, ha a nyugdíjra jogosult nem szedi nyugdíját, akkor annak összege a ledolgozott időszak alatt szerzett átlagos személyi bérpont (POMB)és az aktuális nyugdíjérték (ADH) szorzatá­val emelkedik, plusz minden 30 nap biztosítás után 0,5 száza­lékkal. Forrás: Szociális Biztosító NYUGDÍJ 2004 ELŐTT 2003 óta nyugdíjas vagyok, de azóta folyamatosan dolgo­zom. Még egyszer sem kértem a nyugdíjam emelését a ledol­gozott időszak alapján. Mek­kora nyugdíjemelésre számít­hatok, hogyan kell kérnem? Azoknak, akik 2003. decem­ber 31-e előtt mentek nyugdíjba, még az 100/1988-as törvény alapján számították ki a járadé­kát. A meghatározásnál az átla­gos havi jövedelmet vették ala­pul. A nyugdíj emelését a nyugdí­jaskorban ledolgozott időszak alapján a jelenleg érvényes - 461/2003-as - nyugdíjtörvény teszi lehetővé. Az emelésnél csak a 2004. január 1-je óta ledolgo­zott időszak vehető figyelembe. Ebben az esetben nem feltétel, hogy a nyugdíjas munkaviszo­nya befejeződjön, de ezt is csak évente egyszer lehet kérni. A 2003. december 31-e előtt megszabott nyugdíj minden le­dolgozott 90 nap után a kiszámí­tásnál figyelembe vett átlagbér 0,75 százalékával emelkedik. A nyugdíjas kérheti azt is, hogy milyen dátumtól emelked­jék nyugdíja, vagyis azt, hogy milyen időszakot vegyenek fi­gyelembe az emelés kiszámítá­sánál. Ha például 2004. decem­ber 26-ával kéri nyugdíja emelé­sét, akkor a 2004-es esz­tendőben nem marad olyan nap­ja, amit nem vesz figyelembe a biztosító (4x90 nap=360 nap), és ebben az esetben a nyugdíja a kiszámításnál figyelembe vett át­lagkereset 3 százalékával emel­kedik (4x0,75%=3 %). Vigyázni kell azonban arra, hogy a törvény a nyugdíj kiszá­mításánál figyelembe vett átlag­bért veszi alapul, 2003 decembe­re előtt azonban az akkor érvé­nyes jogszabály megszabta a fi­gyelembe vehető átlagbér felső határát, mely 4067 korona volt. Legfeljebb tehát ennek három százalékával emelkedhet a nyug­díj, ami mindössze havi 123 ko­ronás emelést jelent. A nyugdíjas abban az esetben, ha 2005-ben is folyamatosan dolgozott, akkor legoptimálisabban december 21- étől kérheti újra nyugdíja emelé­sét. A törvény nem munkanapo­kat, hanem naptári napokat vesz figyelembe. A nyugdíj emelését ebben az esetben is egy egyszerű kér­vénnyel, levéllel lehet kérni, me­lyet a Szociális Biztosító helyüeg ületékes kirendeltségébe kell el­juttatni. A kérvényben fel kell tüntetni azt is, hogy milyen dátumtól kéri a nyugdíja emelését, és mellékel­ni kell munkaadójának igazolá­sát, hogy az adott időszakban fo­lyamatosan fennállt a munkavi­szony. Ha a munkaviszony megsza­kadt, vagy bizonyos időszakban a nyugdíjas beteg volt, vágyás táppénzt kapott, akkor ezt le kell számítani a figyelembe vett időszakból, mivel ez után nem jár nyugdíj. A nyugdíj emelésénél csak a 2004. január 1-je óta eltelt idősza­kot lehet figyelembe venni, mivel ekkor lépett életbe az a törvény, mely ezt lehetővé teszi. A koráb­ban ledolgozott időszakok nem vehetők figyelembe. (lpj,p) NYUGDÍJ 2004 UTÁN Hogyan emelkedik a nyugdíj a 2004 után nyugdíjba ment, és mellette dolgozó nyugdíjas esetében? Az öregségi nyugdíjat ebben az esetben már a 2004 január else­jétől az új, a 461/2003-as, a szociális biztosításról szóló törvény alap­ján számították ki, ezért a dolgozó nyugdíjas járadéka is ez alapján emelkedik. A kiszabásnál az átlagos személyi bérpont összegét vették figye­lembe, melyet az évek során elért átlagbér alapján számítottak ki. Ha a nyugdíjas dolgozik, tehát fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor jogosult nyugdíja összegének emelésére a befizetett járulék arányában. A nyugdíjtörvény megszabja az emelés kérvényezésének módját. Eszerint a nyugdíj emelését csak azt követően lehet kérni, hogy a nyugdíjasnak megszűnt a munkaviszonya. A jogszabály kimondja azt is, hogy a Szociális Biztosító csak évente egyszer emelheti a nyugdíjat a ledolgozott időszak alapján akkor is, ha a nyugdíjasnak az adott évben több egymást követő időszakban is volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy nem érdemes év közben csak azért megszakíta­nia a nyugdíjasnak a munkaviszonyt, hogy a biztosítótól kéije járadé­kának emelését. A törvény megszabja azt is, hogyan emelkedik a nyugdíjas járadé­ka a ledolgozott időszak alapján. Gyakorlatilag az öregségi nyugdíj kiszámításán alapul a nyugdíjemelés módszere is, vagyis kiszámítják az adott időszakra vonatkozó személyes bérpontot. Ha a nyugdíjas tehát 2004-ben ment nyugdíjba, és 2005. decem­ber 31-ig dolgozik, akkor az adott időszakra kiszámítják az átlagos személyi bérpontot, amit megszoroznak az aktuális nyugdíjértékkel, mely a munkaviszony befejezését követő napon érvényes. Ha valaki kérvényezni akaija nyugdíja emelését, érdemes december 31-ig dol­goznia, ugyanis az aktuális minden évben január elsején emelkedik. A nyugdíj emelését egy egyszerű kérvényben, levéllel lehet kérni, melyet azonban a munkaviszony befejezését követő 3 napon belül postára kell adni. A kérvényt a Szociális Biztosító helyileg illetékes ki- rendeltségéhez kell eljuttatni. Hogyan emelkedik a nyugdíjam, ha jelenleg korkedvezmé­nyes nyugdíjat kapok, de mellette dolgozom? A nyugdíjat 2004 januáijától kapom, amikor elvesztettem állásomat, de áprilistól újra dolgozom. Jár az emelés? A korkedvezményes nyugdíjra ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint a 2004 januáija után kiszabott rendes öregségi nyugdíjra, tehát ugyanúgy kérheti emelését, mint ahogyan azt az előző példában is­mertettük. Már 10 éve rokkantnyugdíjat kapok, melyet 2005 januátjában átminősítettek öregségi nyugdíjra. Mivel van állásom, kértem én is a nyugdíjam emelését a ledolgozott időszak alapján, de a Szo­ciális Biztosító elutasította kérésemet. Miért nem jár a nyugdíj- emelés, hiszen én is fizetem a nyugdíjjárulékot a fizetésemből? Mivel a jelenleg kapott öregségi nyugdíját rokkantnyugdíjból minősítették át, ez azt jelenti, hogy nem keletkezett jogigénye öreg­ségi nyugdíjra a 2004. január előtt érvényes jogszabály szerint. A jelenleg érvényes jogszabály nem szabályozza az üyen típusú nyugdíjak emelését, ezért a Szociális Biztosító kénytelen elutasítani az üyen kérvényeket. Felmerült azonban a nyugdíjtörvény módosításának lehetősége, mely lehetővé tenné ezeknek a nyugdíjaknak az emelését is. Ezt a módosítást azonban még a parlamentnek is el kell fogadnia, (lpj, p) Kinek több, kinek kevesebb nyugdíjat hoz a postás (Ján Krošlák felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, SOK CSAPADÉK; 0-6 FOK ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.25-kor - nyugszik 15.58-kor A Hold kel 09.52-kor - nyugszik 17.12-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, apad; Medve: 105, apad; Komárom: 110, apad; Párkány: 40, apad. ELŐREJELZÉS Többnyire fel­hős lesz az ég, az alacsonyabban fekvő régiókban reggel köd ala­kulhat ki. Délután fokozatosan megnövekszik a felhőzet - nyu­gaton eső, keleten hó vagy havas eső várható. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0 és 4 fok kö­zött alakul, felerősödik a délke­leti irányú szél. Az éjszaka folya­mán -2-2 fok valószínű. Holnap egy meleg, csapadékos front éri el az országot, sok esővel, borús idővel számolhatunk. A nap folya­mán különösen a mozgásszervi-, valamint a szív­ás érrendszeri be­tegségekkel küszködök fájdalmai jelentkeznek fokozott mérték­ben. Gyakrabban léphetnek fel az ízületi fájdalmak, valamint a fantomfájdalmak. Nehéz napra számíthatnak a légúti problé­mákkal küszködök, növekszik az idegességre és a fáradtságra való hajlam. Gyakrabban jelentkezik a depresszió, nehezebbé válik az összpontosítás. TUNISZ 2í ...

Next

/
Thumbnails
Contents