Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-28 / 298. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 28. Fókuszban: az év természeti katasztrófái Súlyos viharfront söpört végig Észak-Európán; az özönvízszerű esőzések következtében árvíz alakult ki Székelyföldön és Dél-Moldvában A természeti csapások éve volt A katasztrófák éve volt 2005. A délkelet-ázsiai cu- nami közel 300 ezer ember életét követelte, az Egye­sült Államok pedig történe­tének legsúlyosabb termé­szeti csapását élte át, mi­kor víz alá került a keleti partvidék egy része. Össze­foglalónkban felelevenít­jük az év legsúlyosabb ter­mészeti katasztrófáit. ÖSSZEFOGLALÓ Délkelet-Ázsia: Az év eleji összesítés szerint 287 ezer ember halt meg, illetve tűnt el a 2004. december 26-i, Richter-skála sze­rinti 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következté­ben - egy részük már 2005-ben, a másodlagos következmények (sé­rülések, éhség, betegségek) mi­att. 2005 végén az egyes orszá­gok pontosabb jelentései alapján 220 ezer volt a leggyakrabban említett szám, de a Caritas szer­vezet egyik becslése 400 ezer ál­dozatot tüntetett fel. A Szumátra közelében a tengerfenék alatt ki­robbant rengés hatására keletke­zett cunami nyolc dél-ázsiai or­szág tengerpartjait tarolta le, s el­érte Afrika keleti partvidékét is. Több ezer ott nyaraló európai, amerikai és ausztrál turista ve­szett oda, és óriási anyagi kár ke­letkezett. A helyreállítás külön­böző ütemben halad országon­ként, de mindenképpen éveket vesz igénybe. Január 8-10., Észak-Európa: Súlyos viharfront söpört végig Észak-Európán. Az Írországtól Oroszországig pusztító szélvihar összesen 14 halálos áldozatot kö­vetelt, nyomában árvizek sokasá­ga, közlekedési káosz alakult ki, és ezrek maradtak áram nélkül. Január 10., Egyesült Álla­mok: A kaliforniai La Conchita városkában a napok óta tartó esőzések következtében egy egész domboldal zúdult le a lakóházak­ra, 19-en vesztették életüket. Február 10., Pakisztán: Belu- dzsisztán tartományban a heves esőzések miatt átszakadt egy 160 méter hosszú gát, amelynek kö­vetkeztében a közeli Paszni falu lakói közül legalább 50 ember meghalt és több mint 400 eltűnt. Február 22., Irán: A Richter- skála szerint 6,4-es erősségű föld­rengés rázta meg az ország kö­zépső részét, Zarand városának térségét, a halottak száma elérte a 600-at. Március 28., Indonézia: Szu­mátra szigete közelében (közel a 2004. évi karácsonyi rengés hely­színéhez) a Richter-skála szerinti 8,7-es erősségű földrengés tör­tént. A földmozgás legerősebben Nias szigetét sújtotta, több száz halálos áldozatot követelve. Július 26-29., India: A mon­szunesőzés okozta áradások és földcsuszamlások halálos áldoza­tainak száma elérte az ezret, a leg­többen Mumbai (Bombay) városá­ban vesztették életüket, a rekord- mennyiségű csapadék napokra megbénította a város életét. Július, Románia: Az özön­vízszerű esőzések következtében súlyos árvíz alakult ki Székelyföl­dön és Dél-Moldvában. Az ár 30 ember halálát okozta, az anyagi kár elérte a 2,4 milliárd új lejt. Július-szeptember, Portugá­lia, Spanyolország: Súlyos erdőtűz pusztított az Ibériai-fél­szigeten. Portugália északi ré­szén a tűz lakott területre is átter­jedt, az októberi hivatalos jelen­tés szerint 15 ember meghalt, s több mint 300 ezer hektár erdő és mezőgazdasági terület vált a lán­gok martalékává. Augusztus 23., Románia: A felhőszakadások nyomán a he­gyekből lezúduló, medrükből ki­lépett patakok döntötték Szé­kelyudvarhely egy részét és a kör­nyékbeli falvakat, az áradás 16 ember életét követelte. A lezúdu­ló víz mintegy 30 hidat és 30 há­zat vitt el, 1560 ház és 150 hektár termőföld került tartósan víz alá. Augusztus 29., Egyesült Álla­mok: Az ország történetének leg­súlyosabb természeti csapását okozta a Katrina hurrikán és a nyomában keletkező esőzés és ár­víz Mississippi, Louisiana és Ala­bama államban. A jórészt tenger­szint alatt fekvő New Orleans vá­rosának négyötöde víz alá került, a települést ki kellett üríteni. A halálos áldozatok száma megha­ladta az ezret, az anyagi kár a 34,4 milliárd dollárt. A szélvihar több mint 160 ezer házat rombolt le és egymillióan maradtak fedél nélkül. Leállt a termelés a Mexi­kói-öböl térségében lévő olajku­tak és -finomítók egy részében is, aminek következtében egy időre világszerte drasztikusan emel­kedtek a nyersolaj- és benziná­rak. A mentés hiányosságai, a ké­sedelmek feltárása érdekében George W. Bush elnök vizsgálatot rendelt el. Szeptember eleje, Kína, Ja­pán: Legalább 145 ember életét oltotta ki a Talim és a Nabi tájfun, ületve az annak következtében keletkezett esőzés, áradás és föld­csuszamlás. Szeptember 24., Egyesült Ál­lamok: Texas és Louisiana álla­mokban kilenc halálos áldozatot követelt a Rita hurrikán, amely­nek nyomában áradások, tüzek keletkeztek, több városban na­pokra kimaradt az áram. A Mexi­kói-öbölben ismét leállt két napra az olajtermelés. Október 1., Salvador: Kitört a Santa Ana vulkán, 2 ember halá­lát okozva. Több ezer embert te­lepítettek ki a tűzhányó környé­kéről. Október 5-8. Közép-Ameri­ka: A Stan hurrikán pusztított a térségben. A legnagyobb kár Gua­temalát érte, ahol 614 halottat re­gisztráltak, több mint 800 ember eltűnt, az ország kávétermésének 6 százaléka semmisült meg. Október 8., Pakisztán: Az utóbbi száz év legerősebb, a Rich­ter-skála szerinti 7,6-es erősségű földrengése rázta meg Dél- és Kö- zép-Ázsia térségét. A rengés epi­centruma közel volt a fővároshoz, Iszlámábádhoz, a legnagyobb rombolás Kasmír pakisztáni el- lenőrzésű részét érte. Hatalmas földtömegek temettek maguk alá völgyekben fekvő falvakat, utakat torlaszoltak el a földcsuszamlások. Több mint 73 ezer ember vesztette életét, több mint 3 millióan marad­tak hajlék nélkül. (MTI) Október 1-jén Salvadorban kitört a Santa Ana vulkán, 2 ember halálát okozva. Több ezer embert telepítettek ki a tűzhányó környékéről Júliusban az özönvízszerű esőzések következtében súlyos árvíz Kilátástalan küzdelem. Egész nyáron át égett az Ibériai-félszi- Február 22-én a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés alakult ki Székelyföldön és Dél-Moldvában. Az ár 30 ember halá- get, 300 ezer hektár erdő és mezőgazdasági terület semmisült rázta meg az ország középső részét, Zarand városának térségét, lát okozta, az anyagi kár elérte a 2,4 milliárd új lejt. meg. a halottak száma elérte a 600-at (Reuters-felvételek) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, HAVAZÁS: -2 - +2 FOK A Nap kel 07.44-kor - nyugszik 16.03-kor A Hold kel 04.56-kor - nyugszik 13.16-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 160, apad; Komárom: 160, apad; Párkány: 80, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Felhős égre és havazásra szá­míthatunk, a ke­leti országrész a- lacsonyabban fekvő területein esős idő várható. Délután a nyugati régióban foko­zatosan kitisztul az égbolt és eláll a havazás is. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet -2 és 2 fok között alakul, gyenge délkeleti irányú szél várható. A hegyekben -3 fok valószínű, az éjszaka folyamán -2 és -7 fokra csökkenhet a hőmér­séklet. Holnap kevesebb felhőre és csapadékra számíthatunk. Az időjárásra érzékenyek jóval több nehézség­gel számolhat­nak, mint az el­múlt napokban, leginkább a reu­matikus jellegű mozgásszervi megbetegedésekkel küszködők- re vár nehéz nap. Csökken a szervezet teherbírása, gyakrab­ban léphet fel fejfájás, migrénes fájdalmak. Növekszik a dep­resszióra való hajlam, de sok problémája lesz a szív- és érrend­szeri, valamint a légzőszervi be­tegségekkel küszködőknek is.

Next

/
Thumbnails
Contents