Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-27 / 297. szám, kedd

Ankét Ki 2005 Szlovákia, magyarja? részletek a 16. oldalon 2005. december 27., kedd Ára 10 korona (előfizetőknek 9 korona) 58. évfolyam, 297. szám www.ujszo.com Emlékeztek az áldozatokra Soha nem lesz ismert, hogy hányán haltak meg a katasztrófában 4. oldal Terjedő banki szolgáltatások Ötmillió korona körül mozog az a betét, amely kiemelt ügyféllé tesz bennünket 8. oldal Linda lett a milliomos Véget ért a valóságshow; a lány Pozsonyba költözik 16. oldal Megnyílt a határátkelő Nagy- és Kisszelmenc között; a beutazási engedély nélkül érkezőket visszafordítják Odaátról még vízummal Nagyszelmenc. Az Ung-vidéki település lakosainak hat­van év után idén először nem kellett hosszú kilométere­ket kerülniük ahhoz, hogy kellemes karácsonyi ünnepe­ket kívánjanak kisszelmenci szeretteiknek, ugyanis de­cember 23-án megnyílt a két községet összekötő határ- állomás. LECZO ZOLTÁN Lizák Péter elmondta, több év­tizedes álma teljesült akkor, ami­kor elsőként mehetett át a kisha- táron, hogy megölelje odaát élő unokatestvérét. A régen várt örömbe azonban egy kis üröm is vegyült, ugyanis az ukrán hatóságok csak azokat a kisszelmen- cieket engedik átlépni, akiknek van érvényes ví­zumuk. Bár pénteken, a határnyitást követő eufória első perceiben mindenki korlátozás nélkül használhatta a kishatárt, a politikusok távoztával az ukrán hatóságok a vízum nélkül érkező kárpátaljaiakat visszafordították a határról. Megrázó élmény volt látni az egyenruhások sorfala mögül nem egy esetben könnyes szemmel integető kisszelmenci embereket, akik mindössze hoz­zátartozóikat szerettték volna megölelni, vagy elhunyt rokona­ik Nagyszelmencen lévő sírjára akartak egy-egy csokor virágot elhelyezni. A helyiektől megtud­tuk, a karácsonyi ünnepek alatt is inkább a vízummentességet él­vező szlovák állampolgárok jár­tak át a rokonaikhoz, ugyanis sok Kisszelmecen élő idős embernek Erre a pecsétre hatvan esztendőt kellett várni nemhogy vízuma, de az utazás­hoz szükséges útlevele sincs. A határnyitást követően Berényi József, a pozsonyi külügyminisz­térium államtitkára is arról be­szélt, hogy ukrán kollégáikkal keresni fogják annak lehetősé­gét, hogy az átkelőt a jövőben a kárpátaljai községek lakosai ví­zummentesen használhassák. A jelenlegi helyzetben megoldást jelentene, ha a kisszelmenciek kedvezményesen juthatnának hozzá a szükséges okmányhoz, amire egyébként az államtitkár ígéretet is tett. Az ünnepségen részt vevő Eörsi Mátyás magyar európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy azoknak a politikusoknak, akik beleszület­tek Európa egykori megosztott­ságába, most az embereket elvá­lasztó kerítések és határvonalak felszámolásáért kell küzdeniük. Németh Zsolt, a budapesti parla­ment külügyi bizottságának el­nöke azt mondta, a helyiek szá­mára - a kishatár megnyitásával - csak idén fejeződött be végér­vényesen a második világháború. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes javasolta, hogy tavasszal a kis- és nagyszelmenciek közösen rendezzenek egy újabb ünnepsé­get, amelyen az átkelő megnyitá­sáért tevékenykedő összes hazai és külföldi politikust, civil szer­vezetet és magánszemélyt vendé­gül látják. A rendezvény költsé­geinek fedezéséhez a miniszter­elnök-helyettes 100 ezer koronát ajánlott fel. Az itt élők számára azonban az igazi örömet az je­lentené, ha erre a közös falunap­ra jövőre már a kisszelmenciek is korlátozások nélkül jöhetnének. Az egyenruhások sorfa­la mögül könnyes szem­mel integettek. A nagyszelmenciek türelmesen várták, hogy végre megnyaljon az át­kelő a szlovák-ukrán határon (Szabó Bernadett felvételei) NAHÁT! Négyszeres becsületbűntett Multan. Újabb borzalmas „becsületbűntény” történt Pakisztánban: egy apa átvág­ta mind a négy lányának tor­kát, hogy „így mossa tisztára becsületép’ annak nyomán, hogy a legidősebb közülük szerelmi házasságot kötött. A férfí ezt követően jelentke­zett a rendőrségen. Nazir Ah­med azért ölte meg a szerel­mesével az ő tilalma ellenére összeházasodó 25 éves lá­nyának 12, 8 és 6 éves húgát is, mert attól tartott, hogy ők is követik nővérük példáját. Pakisztánban és más délke­let-ázsiai országokban gya­koriak a nők ellen elkövetett „becsületbűntettek”. Az el­múlt négy évben mintegy 4000 nő vált ilyen cselek­mény áldozatává Pakisztán­ban. Musarraf pakisztáni el­nök bejelentette: halállal bün­tetik az elkövetőket. (MTI) A terrorizmus és a szegénység ellen emelte fel szavát a pápa karácsonykor XVI. Benedek első Urbi et Orbi áldása HÍRÖSSZEFOGLALÓ Róma. A terrorizmus és a sze­génység ellen emelte fel szavát bé­keüzenetében XVI. Benedek pápa, aki karácsony első napján a vati­kánvárosi Szent Péter téren har­minckét nyelven - így magyarul is - osztott Urbi et Orbi áldást több tízezernyi hívő előtt. A pápa vasár­nap délben a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről mondta el ka­rácsonyi köszöntőjét, majd a vá­rosra és a világra adta áldását. Az egyházi eseményt 68 ország 111 tv-csatornája közvetítette. (XVI. Benedek pápa első éjféli szentmi­séjét élő adásban a világ 74 orszá­gából 122 csatorna sugározta). Joseph Ratzinger - aki először mondott karácsonyi köszöntőt áp­rilisi trónra lépését követően - elődje, Karol Wojtyla szellemében a béke megszilárdítására szólított fel. Külön említette az afrikai kon­tinens válságait, a testvérgyilkos harc beszüntetésére, a fejlődés és a biztonság feltételeinek megszi­lárdítására szólított fel. Megfogal­mazása szerint a Szentföldön, Li­banonban és Irakban is a remény­ségjelei mutatkoznak, de ezeket a folyamatokat meg kell erősíteni, a lojalitás és a bölcsesség által su- gallt magatartással. A katolikus egyházfő síkraszállt az ázsiai or­szágok közötti párbeszédért is. XVI. Benedek az emberiség egysé­gét szorgalmazta olyan kihívások leküzdése érdekében, mint a ter­rorista fenyegetés és a megalázó szegénység, a fegyverek elterjedé­se, a járványok és a környezet- szennyezés. Megfogalmazása sze­rint a modern embernek új világ­rendet kell építenie, amely az igazságos etikai és gazdasági kap­csolatokon alapul. (MTI) Az esős idő ellenére sokan hallgatták a katolikus egyházfőt, a teret valóságos esernyőerdő borította (SITA/AP-felvétel) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan támogatja az állam a kulturális intézményeket? Száraz Jó­zsef, a Csema- dok elnöke: Már elkészült a miniszteri ren­delet az új támogatási rendszer konkrét feltételeiről. A tervek szerint ezentúl bérköltségeket is el lehet majd számolni a ki­adások között. Ha ez valóban így lesz, élni fogunk a lehetős­séggel. A Csemadok részéről ennek nagyon örülnénk. Jelenleg a szervezet egyik legnagyobb gondja, hogy nem képes megfizetni a pá­lyázatokat kidolgozó és a rendezvényeket lebonyolító személyeket. Eddig is lehetett támogatást kérni különféle rendezvények­re, ám nem volt olyan keret, melyből jutalmazni tudtuk vol­na a szervezőket. Nagy meg­könnyebbülést jelent, hogy jö­vőre talán már lesz mód arra, hogy a 17 területi egységünkön valamilyen pénzt bérekre jut­tassunk, mert például a fővá­rosban dolgozóknak már ápri­listól csak minimálbért Űzet­tünk. Előrehaladást jelenthet, hogy jövőre a kisebbségi kultúrák támogatására 160 millió jut az állami költség- vetésből. Bízom benne, az elkövetkező időszak fellendülést jelent majd, s külön öröm lenne szá­momra, ha például a valamiko­ri zselízi népművészeti feszti­válnak sikerülne visszaadnunk a fényét. (További részletek a 2. oldalon.) (sza) 9 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN ▼ ▼▼▼▼▼ 31,770 37,737 55,205 1,303 15,017 9,811 IDŐJÁRÁS Felhős ég, néhol hó A hőmérséklet -3 és +1 fok között várható. NÉVNAP Ma János nevű kedves olvasóinkat köszöntjük. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Telefon: 02/59 233 403-405

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents