Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-23 / 296. szám, péntek

l/CDTIľC71/Tľnn JVJľiJlv 1 JĽi jZjIa Iľi \ J\j 2005. december 23., péntek 2. évfolyam 48. szám A mikulásvirág Nyugat-Európa egyes országaiban a karácsony jelképe. Igazi díszítőértéke nem a virágjában, hanem paprikapiros fellevelében rejlik. A mikulásvirág titka Mielőtt a mikulásvirág az adventi és a karácsonyi asztal díszévé vált Európában, nagy nép­szerűségnek örvendett a közép-amerikai aztékok körében. A növény piros leveléből festékanyagot vontak ki, illetve gyógynövényként lázcsillapításra használták. A téli szobák egyik kedvelt dísze a mikulásvirág. Lán­goló vörös, vagy krémszínű árnyalataival az adventi időszak elejétől ünnepi hangulatot varázsol laká­sunkba. A karácsonyi ünne­pek elmúltával az elvirág- zott növények általában a kukába kerülnek. A miku­lásvirág azonban megfelelő gondoskodással tovább ne­velhető, és a következő években is „lángba borul” az ünnep tiszteletére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez a kutyatejfélékhez tartozó dísznövény Közép-Amerikából, Mexikóból származik. Az USA- ban 1825-ben Joel Robert Poin­sett, az USA első mexikói nagykö­vete révén vált ismertté. Kertésze­ti értékeit a kaliforniai R. Buist is­merte fel elsőként, majd Albert Ecke a kaliforniai Hollywoodban 1902-1909-beh kezdte termesz­teni és nemesíteni. Európában 1920-tól termesztik, térségünk­ben a hatvanas években még vá­gott virágként volt ismert, ma ki­zárólag cserepes növényként ter­mesztik. Hazájában, Közép-Ame- rikában, 3-4 méter magasra is megnőhet, azonban a lakásban tartott példányok ritkán érik el ezt a méretet. A mikulásvirág vörös árnyala­tokban pompázó levelei nem virá­gok, hanem az azokat körülvevő fellevelek. Az apró sárga, jelenték­telen virágcsomók a színes felleve­lektől körülölelve a hajtáscsúcson nyílnak. A mikulásvirág rövidnap­palos növény, virágait és színes felleveleit csak akkor fejleszti ki, ha az őszi időszakban 6-8 héten át, naponta csupán 10 óra megvi­lágítást kap. A mi éghajlatunkon ez csak úgy valósulhat meg, ha minden nap 14 órán keresztül va- lamüyen fényt át nem eresztő anyagból készült edénnyel takar­juk. A növény ebben az időszak­ban valóban teljes sötétséget igé­nyel, a legkisebb fényforrás is meg­zavarhatja a virágképzést. A kéthó­napos fáradozás azonban látvá­nyos eredménnyel szolgál. A cserepes virág kiválasztása Ha mikulásvirágot veszünk, mindenképpen szép, sötétzöld le­velű növényt válasszunk, melyen a fellevelek is telt színűek. A sár­guló, száraz szélű levelek a nem megfelelő nevelési körülmények­re, fény-vagy tápanyaghiányra, il­letve túlöntözésre utalnak. Még véletlenül se vigyünk haza olyan mikulásvirágot, amely jól látható­an elkezdett felkopaszodni, vagy­is hiányoznak az alsó levelei. A lankadó, száradó levelek olykor kártevők jelenlétére is utalhatnak, ezért lehetőleg még a diszkréten celofánba burkolt növényt is vegyük ki csomagolá­sából. Vizsgáljuk meg a gyanús levelek fonákát, vagy finoman simítsuk végig a leveleket. Az esetleg fel-felröppenő kis jószá­gok nem karácsonyi angyalkák, hanem levéltetvek vagy üveghá­zi molytetvek lehetnek. Ilyen találkozás esetén hagyjuk a cse­repet a polcon, és vásárlás nél­kül távozzunk az üzletből, ugyanis a beteg, fertőzött nö­vényt majdnem lehetetlen ott­hon meggyógyítani. Lehetőleg olyan növényt keres­sünk, amely még nem teljesen vi­rágzik, nem hullajtja a virágporát, mert akkor mikulásvirágunk hosszabb ideig fog díszleni. A vi­rágpor könnyen észrevehető a pi­ros felleveleken. Hidegben megfázhat A téli növényvásárlási szabá­lyok érvényesek a mikulásvirágra is: lehetőleg fagymentes napon vagy napszakban vásároljunk, ha­zaszállításáig a lehető legkeve­sebb hideg érje a növényt. Ne nyo­módjon össze, ne töljenek meg le­velei, hajtásai, mert tejnedvet tar­talmaz, amely összekenheti, el­csúfíthatja a virágot, ráadásul egyesek allergiásak e tejnedvre. Otthon távolítsuk el a növény csomagolását. A díszítő celofán belsejében az alsó levelek számá­ra kedveződen mikroklíma alakul ki, amely tönkreteheti a levele­ket, és kedvez a gombabetegsé­gek elterjedésének. Állítsuk a cse­repet napfényes, világos, meleg (minimum 20 C fok), huzatmen­tes helyre, ellenkező esetben a növény rövidesen hullajtani kez­di leveleit. Rendszeresen öntöz­zük. Akkor kapjon újabb adag vi­zet, amikor földje már éppen kezd kiszáradni. Soha ne álljon a cserép alatt a víz! A téli időszakban nem szüksé­ges tápoldatozni, májustól szep­temberig azonban kéthetente ke­zelhetjük nem túl nitrogéndús tápoldattal. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlburjánzó, mert a le­velek túlságosan beárnyékolják egymást, és ez felkopaszodáshoz vezethet. A mikulásvirág elég tűrőképes. Hosszú időn át jelzi hiányérzetét, de közben nem megy tönkre, és aztán könnyen regenerálódik. Ily módon például pár napos nyaralá­sunkat is viszonylag jól elviseli, ha előtte jól megöntöztük, és nincs tűző napon. A levelek nagyon le­lankadnak, de az öntözés után ké­pesek teljesen magukhoz térni. Odaadó gondozás esetén növé­nyünk februárra elvirágzik, és áp­rilisig lassanként megszabadul színes felleveleitől. Nem túl nap­fényes helyen tartott mikulásvi­rágnál ez hamarabb is bekövet­kezhet. A szakirodalom azt ajánl­ja, hogy üyenkor a hajtásokat vág­juk vissza 15-20 cm-esre, és hűvös, sötét helyen, nagyon eny­he öntözés mellett 1-2 hónapig pi­hentessük a növényt. Ez a nevelé­si mód az eredeti élőhely, Mexikó klímáját imitálja. Tapasztalatok szerint azonban nem feltétlenül szükséges a fenti műveleteket végrehajtani, sőt, a visszametszés egy 45-50 cm magas növényt annyira le is gyengíthet, hogy azután már nem képes elég vastag, látványos hajtásokat hoz­ni. A mikulásvirág folyamatos, de visszafogott öntözéssel, és a pi­henőidőszak kihagyásával is jól nevelhető, csak ügyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba a nyári tá- poldatozást. Amikor a nappalok hosszabbodásakor a növény el­kezd erősebben növekedni, ollóval távolítsunk el néhány hajtást, hogy formás, laza lombozatot kapjunk. A metszést nagyon mérsékelten végezzük, nehogy túlzott elágazó- dásra kényszeresük a növényt. A metszéskor kicsorduló tejnedvet töröljük le. Hogyan bújuk virágzásra? Az ősz közeledtével izgalmas kí­sérlet lehet, hogy megpróbáljuk vi­rágzásra bírni kedvencünket. Szülőhelyének fényviszonyai miatt a mikulásvirág rövidnappalos, vagyis csak akkor virágzik, ha a nappali megvilágítás 12 óránál ke­vesebb. Tehát ha szeptember köze­pétől olyan helyre tudjuk állítani a cserepet, ahol a sötét időszakot a legkevesebb fény (pl. utcai lámpa fénye) sem szakítja meg, illetve ha más módon megoldjuk a rendsze­res besötétítést (pl. mindennap es­te 7-től reggel 8-ig kartondobozzal letakarjuk a növényt), karácsony­kor már kivirult mikulásvirágnak örvendezhetünk, (ú, H.H., NYJ.) A lakás dísze lehet az ünnepek alatt a télen is gazdagon virágzó karácsonyi kaktusz, valamint a különböző színekben pompázó ciklámen Karácsonykor virágzó szobanövények ÖSSZEFOGLALÓ A karácsonyi kaktusz őshazája Brazüia. Őserdőben, a fákon fejlődik, de nem élősködő parazita. Gyökereit korhadó fába és bomló levelek közé süllyeszti. Nálunk elsősorban hibridjeivel lehet talál­kozni, főleg lila, cseresznyepiros rózsaszín és fehér változatokban. Megfelelő kezelés mellett kará­csony táján virágzik. Ha ezt más időpontokban teszi, akkor megza­vartuk természetes életciklusát. A karácsonyi kaktusz aránylag könnyen nevelhető, rendszeresen virágzó szobanövény, melyet nyá­ron, félámyékos helyre, a kertbe is kitelepíthetünk. Esőerdőkből szár­mazó növényként párás légkörben, meleg talajon érzi magát legjob­ban, de a gyakorlatban a hibás ke­zelést is elviseli. Ahhoz, hogy karácsonykor virá­gozzon, július-augusztusban kevés vizet és tápanyagot kell neki adni. Ezalatt az új levelek beérnek és azok végében virágkezdemények Virágzó karácsonyi kaktusz alakulnak ki. Ősztől, kb. 15 fokos hőmérséklet mellett, csak mérsé­kelten öntözzük, de amellett a bim­bók megjelenéséig rendszeresen párásítsuk. Virágzás alatt bőveb­ben öntözzük és tápoldatozzuk. Meleg szobában kb. két hétig virág­zik. Bimbói nem egyszerre nyílnak, 10-15 fokos helyiségben ennél to­vább virágzik. A fejlődés alatt a nö­vényt ne forgassuk, legjobb a csere­pet ilyenkor megjelölni. Virágzás után a növény elveszti fényét, ami a nyugalmi időszak elejét jelzi. Ez hozzávetőleg két hónapig tart. A virág házüag is könnyen sza­porítható, ezért hálás növény. Ami­kor a virágzást követő tavasszal fejlődése megindul - amit abból ve­szünk észre, hogy a ledobott virá­gok helyén új levélkezdemények jelennek meg -, akkor 2-2 ízközös leveleket a régi tőről leválasztva azokat homokos-rostostőzeg keve­rékbe tűzdeljük. Szobaablakban nevelve szaporítványainkat rend­szeresen párásítjuk. Meggyökere- sedés után óvatosan tápoldatozni kezdjük, majd átültetjük. Kevés kártevője ismert. A fehér gyapjasmoly megjelenése túl szá­raz környezetre vall. Kézi tisztoga­tással és esőztető, lágyvizes öntö­zéssel ez többnyire megszüntet­hető. A ciklámen vadon is fellelhető. A termesztésben lévő fajták kisázsiai eredetűek (Cyclamen Persicum). A XIX. század közepén kezdtek el ne­mesítésével foglalkozni Angliában majd Francia- és Németországban. A ma kapható fajtáinak színspekt­ruma a fehértől sötétliláig teljed, mivel szaporításuk többnyire mag­vetéssel történik. A ciklámen árnyéki növény, hűvös, párás éghajlatban érzi ma­gát legjobban. Novembertől áprili­sig virágzik. Május közepétől ker­tünkben meleg, de árnyékos he­lyen tartva, alig öntözve levélzetét elveszíti és magtokjait beérleli, amennyiben azokat rajta hagytuk. Ezután gumóját kevéssel nagyobb cserépbe átültetjük. A nyár máso­dik felétől új leveleket fejleszt, majd az ősztől virágbimbói is megjelennek. Lágy, langyos vízzel mérsékelten, virágzáskor bősége­sen öntözzük, kéthetenként tápol­datozzuk. Gumója sohase álljon víz alatt, előnyős az alátétbe tör­ténő öntözés. Hosszú virágzása idején 10-15 fokos hőmérsékleten tartva dísz­ük legjobban, de rövidebb ideig 5- 10 fokos hőmérsékletet is elvisel. Hazai klímában lehet télen a cse­repet két, lehetőleg északi ablak között tartani, de más hűvös hely­Ciklámen (Képarchívum) ség pl. egy nem déli fekvésű ve­randa is ideális lehet számára. Leggyakoribb gondozási hiba, ha a cikláment 20 fokos vagy ennél is melegebb lakószobába visszük. Virágzása ez esetben sokkal rövi­debb, virágjai hamar a cserép szé­lére borulva lógnak lefelé. Ebből fakad az a hagyományos véle­mény, hogy a cikláment nem lehet házilag átteleltetni, így az a virág­zás után eldobandó. A valóságban ha az átteleltetés valakinek már egyszer sikerült, számíthat rá, hogy azonos körülmények között a további években is sikerülni fog, miközben a növény gumója évről évre nagyobb lesz és egyre szebb virágzatot fejleszt. A ciklámen magról szaporítha­tó. Megtermékenyült virágjai le­hajtó szárain kialakuló gomb­nagyságú tokokban érleli a mago­kat. Ügyeljünk arra, hogy a tokok ne éljék a nedves földhöz, mert idő előtt felrepednek. A magok a nyár közepére beérnek, majd vet­hetők. Ugyanakkor a magtokokat csak akkor hagyjuk beérni, ha va­lóban szaporítani is akarunk. El­lenkező esetben azokat a virágzás után eltávolítjuk. A szaporításra szánt magokat érdemes válogat­ni. A nagyobbakból nagyobb gu­mó fejlődik. A magok lassan kel­nek. A ciklámennek kevés kártevője van, azonban a botrítisz vagy a szürkepenész könnyen károsít­hatja. (w)

Next

/
Thumbnails
Contents