Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
__JJ i Hli l"IH III v Kovács Agro, Egeg Agrostaar KB Kft., Királyrév Le kell vonni a tanulságokat Naprakészen reagálnak a változásokra Az egegi Kovács Agro Kft. hozzávetőlegesen 1500 hektáron gazdálkodik, s megalakulása óta célirányos fejlesztéssel jutott el arra a szintre, hogy az unióba való belépés évében már meglehetősen jól felszerelt műszaki bázissal a háta mögött várhatta a megnyíló közös európai piac kihívásait. A gazdaság inztezív termelést folytat, a fő profilja a gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya és a zöldségfélék termesztése. Az általa művelt termőterület egyharmada öntözhető, a társaság a zöldségfélék betakarítás utáni feldolgozására alkalmas gépsorral és 1000 tonna tárolási kapacitású hűtött raktárral is rendelkezik. A termelés szintjét olyan adatok mutatják, mint például a burgonyából elért 50 tonnás átlagos hektárhozam, amellyel a közös piacon is verseny- képes lehet a termelő. A cég termékeit már a tagországok piacain is értékesíti, a kemény búzát például Ausztriában, a sörárpát pedig Magyarországon. Az uniós tagságtól gyakorlatilag mindenki azt várta, hogy végre rendet, átlátható viszonyokat és elfogadható árrendszert hoz magával a mezőgazdasági őstermelők számára is. A belépés első esztendejének tapasztalatai azonban sokak számára meglepetésként egész mást mutattak. Kovács Róbertét a kft. ügyvezető igazgatóját is, noha számtalan dolgot előrelátóan feltételezett, ugyancsak meglepte az a sokk, amit például a gabonapiacon és főleg a zöldségpiacon a tavalyi évben a termelők tapasztaltak. A gabonapiacon még úgy ahogy ki lehetett védeni a túlkínálati piac okozta gondokat, főleg annak akinek jó minőségű terméke és hosszú távú megbízható üzleti kapcsolatai voltak a felvásárlókkal, a zöldségpiacon azonban a tavalyi esztendőben az olcsó behozatalokkal szinte kiütötték a hazai termelőket. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen idén egyes adatok szerint megközelítőleg felére csökkent a zöldségtermesztő területek nagysága az előző évekhez viszonyítva. Persze újabban már keresik is a hazai hagymát, salátát, káposztát. A fiatal agrárszakember véleménye szerint nincs más lehetőség, mint az előző év tapasztalataiból is le kell vonni a tanulságokat, s a jövőben úgy kell alakítani a cégek vezetését, hogy az ilyen kritikus helyzeteket lehetőleg elkerüljék. Véleménye szerint a termelőknek szakágazatok szerint méginkább össze kéne fogniuk, hogy az így felhalmozott minél nagyobb árutömeggel közösen nagyobb hatékonysággal tudják képviselni a saját érdekeiket, s fellépni az értékesítési tárgyalások során. Erre már egyes ágazatokban találhatók példák, s azt igazolják, hogy a piacon főleg az áru nagysága képviseli azt az erőt, amelyet a felvásárlók vagy a kereskedők kénytelen-kelletlen, de el kell fogadjanak. Ugyanakkor a piac hatékony működéséhez az intézményes piacszabályozási rendszer elemeinek is tökéletesen kell működniük, hogy ne történjenek meg olyan esetek, hogy késik az intervenciós felvásárlás, vagy a megítélt uniós támogatás átutalása. A királyrévi székhelyű Agrostaar KB Kft. az egykori úrföldi állami gazdaság privatizációja és többszöri tulajdonosváltása utáni „romokon” kezdte el a gazdálkodást. Az eredményeik azt bizonyítják, hogy fokozatosan sikerült talpra állítaniuk a társaságot, s ezt a Top Agro versenyben a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kereskedelmi társaságok kategóriájában évek óta elért eredményeik is alátámasztják. Szikura Ferenc a kft. igazgatója (a képen középen, mellette jobbról Demeter Bertalan, balról Kaprinai József) szerint fokozatosan, megfontolt üzleti és beruházási politikával jutottak el arra a szintre, hogy az egyre élesedő agrárversenyben is meg tudják állni a helyüket, termékeikkel a szabaddá váló európai közös piacon is versenyképesek legyenek. Noha az utóbbi időszakban tapasztalható tendenciák újra arra utalnak, hogy a versenyképesség kialakításában még éri majd néhány kemény meglepetés a gazdálkodókat, agrárvállalkozókat. A sikerek alapja a körültekintő, megfontolt gazdálkodás és a kiegyensúlyozott, hatékony termelés. Ebbe az egyes ágazatokba való beruházások mellett - amelyek főleg a költségek csökkentését és a minőséget szolgálják - a termőtalajokról való rendszeres gondoskodás is beletartozik. A gazdaságban napjainkban is mintegy 150-250 hektáron évente elvégzik az altalaj lazítását, amely a talaj termőképességének fenntartásában fontos szerepet játszik, s a cukorrépa termesztésében a talajtípustól függően szinte kihagyhatatlan művelet. A vetésforgóhoz igazodva rendszeresen trágyázzák a parcellákat, ehhez a gazdaság meglehetően erős állattenyésztési ágazata szolgáltatja az alapanyagot. A kft. az utóbbi években jelentős változásokon ment át. A koncentráció és a szakosodás következtében csak a hatékony termelési ágazatokat fejlesztették tovább. A növénytermesztésben a kalászos gabonafélék és a kukorica mellett a repce és a napraforgó valamint a cukorrépa termesztésére koncentrálnak. A termés értékesítését általában hosszú távú üzleti szerződésekkel biztosítják, illetve a saját állattenyésztési ágazatban használják fel. A speciális ágazatuk is van, a gyümölcsösben almát és őszibarackot termesztenek. 2004-ben elégedettek lehettek a terméshozamokkal, ugyanakkor a hazai termékpiacon uralkodó állapotok miatt még gyakran éri őket meglepetés, mint például tavaly, amikor a repce és a napraforgó felvásárlási ára csökkent számukra érthetetlenül. Az állattenyésztési ágazatban a tejtermelés és a hízósertések alkotják a fő profüt. Kiegészítő jövedelemforrást a baromfitartás jelent, itt a csirkehizlalást szinten tartva a kacsatenyésztést kénytelenek folyamatosan leépíteni, lévén, hogy az országban nincs a kacsák feldolgozására alkalmas engedélyezett nagyüzemi vágóhíd, így a pár évvel ezelőtti 3500-as alapállományt 800-ra csökkentették, s főleg egynapos kiskacsák értékesítésével foglalkoznak. Az állattenyésztési ágazat stabüizált, noha a tejtermelésben a kvóták határt szabnak a további fejlesztésnek. A gazdaság vezetése a hatékony és gazdaságos termelés feltételeinek kialakítása érdekében az uniós lehetőségeket is kihasználja. Sikeresen, hiszen már a Sapard-program támogatásával fejőházat, hűtőberendezést és etető kocsit vásároltak, az ágazati operációs program keretében pedig traktorokat, talajmegmunkáló és vetőgépeket valamint permetezőt is sikerült beszerezniük. A termelés hatékonyságának további javítása érdekében további beruházásokat terveznek. Ezeket főleg a talaj minőségét javító gépek és berendezések valamint a környezet védelmét biztosító technológiák beszerzésére kívánják fordítani. AGRO Divízia Sókszelőce Két lépéssel a versenytársak előtt Pol’nofarma Mogbi A nyereséget nem luxusra költik Sókszelőcén a helyi Progres mezőgazdasági szövetkezet vezetése a transzformáció lezajlása és a tulajdonviszonyok rendezése után jelentős változásokat hajtott végre a vállalat belső szerkezetében és irányításában. Egyrészt radikálisan lecsökkentette a tevékenységek körét, s csak azokat tartotta meg, amelyek hatékonyak és megfelelően jövedelmezők voltak, egyúttal a szövetkezet szerkezeti struktúráját is ehhez igazította. Két önálló elszámolású szervezeti egységet hozott létre, amelyben a szövetkezet társtulajdonosként van jelen, vagyis egy növénytermesztéssel és egy állat- tenyésztéssel foglalkozó önálló elszámolású gazdasági egységet, az AGRO Divíziót és a ZOO Divíziót. Tíz évvel ezelőtt a szövetkezet még több mint 25 fajta növényt termesztett, napjainkra számuk háromra redukálódott - kukoricára, búzára és árpára, illetve a lucernára, amelyet az állattenyésztő üzemnek termesztenek. Az állattenyésztésben szintén komoly átszervezés történt, s csupán a sertéstartás és a tejtermelés maradt fenn. Mindkét üzemben nagy hangsúlyt fektetnek a termékek lehető legmagasabb szintű finalizálásá- ra, vagyis a hozzáadott érték növelésére. A gabonát például saját malomban őrlik, s így értékesítik. Mészáros József az Agro Divízió ügyvezető igazgatója úgy vélekedik, hogy a mezőgazdasági termékek árszínvonalának tendenciái azt mutatják, hogy a jövőben sem várható azok jelentős emelkedése, tehát a versenyképesség megőrzéséhez a hatékonyság és a szakosodás útján a költségek csökkentésével vezet az út. Sókszelőcén fogékonyak az új dolgokra. Még a küencvenes évek elején a pőstyéni növénytermesztési kutatóintézettel közösen innét indították útjára a minimalizált talajművelési technológiát az ún. szántás nélküli vetést, amelynek máig a rendszergazdái, s számtalan mezőgazdasági üzem számára szolgáltatásként végzik ezt a tevékenységet. Legfrissebb újdonságuk a talajok termékenységi vizsgálata alapján kidolgozott tápanyagpótlási rendszer, amelyet a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem szakembereivel fejlesztettek ki és tesztelnek. Lényege, hogy a talaj elektromos vezetőképességének bemért adatai és a betakarító gépekbe, kombájnokba szerelt mérőberendezések által lemért terméshozamok alapján pontos térképet készítenek az egyes parcellák termőképességéről, s ezt a terméseredmények tervezésekor hatékonyan ki tudják használni a tápanyagpótlás szintjének pontos meghatározására. A célzott tápanyagpótlás költségcsökkentő és hatékonyságot növelő szerepét pedig nem kell külön hangsúlyozni. A kijuttatást és a pontos adagolást a gépekbe szerelt számítógépes vezérlő rendszerek és a GPS hely- meghatározó rendszer segítik. A modern módszerek alkalmazása a terméseredményeikben is megmutatkozik. Sókszelőcén az utóbbi három évben például a kukorica terméshozama nem, csökkent 8 tonna alá, tehát nem csoda, hogy a kísérleti parcelláikon megrendezett bemutatók iránt is nagy a szakmai érdeklődés. Az eredmények hátterében azonban mindig ott van az egyes emberek munkája. A vezetőké és a dolgozóké egyaránt. Ebben a gazdaságban tudatában vannak annak, hogy a termelésbe és annak fejlesztésére irányuló beruházásoknak mindig összhangban kell lenniük az emberekről való gondoskodással. Ez biztosítja ugyanis azt, hogy legalább két lépéssel mindig a versenytársak előtt járjanak. Amikor Gabriela Králikovát a Poľnofarma MOGBI Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdezték, hogy honnét ered a cég elnevezése, sejtelmesen csak annyit mondott: családi titok. A gazdaság 1996-ban a csődbement Rimava szövetkezet hrachovoi telepén kezdte meg a tevékenységét. Fokozatosan bérbe vették a telep egyes objektumait, és a gyümölcstermesztésről rövidesen áttértek a cég fő profilját képező tehenészetre. A kezdetekkor 24 tehénnel indultak, mára több mint 500 tehénből álló állományt fejnek a legmodernebb fejőberendezéseken, úgy, hogy az átlagos tejhozam meghaladja a 7700 litert, de vannak tehenek, amelyek 10 ezer liter fölött teljesítenek. Az agrárágazatban nálunk nem túlságosan gyakori és elfogadott, hogy egy-egy céget nő vezessen. A Mogbi farm ügyvezetője viszont természetes egyszerűsége mellett ugyanolyan hozzáértéssel és szakmai felelősséggel kezeli a gazdaság ügyesbajos dolgait, mintha férfi lenne a vezető. Sőt. Természetes empátiája révén talán még köny- nyebben találja meg a közös hangot az alkalmazottakkal. Talán a sikereiknek is ez az egyik oka. A tényszerűbb ok viszont minden bizonnyal az a fejlesztési stratégia, amelyet a szinte nulláról induló gazdaság nem egészen tíz év alatt végrehajtott, s melynek eredményeként ma már modern gépekkel és berendezésekkel felszerelve tud megfelelni az egyre fokozódó piaci követelményeknek. A családi gazdaságban a termelésből származó nyereséget nem a cégvezetés luxusigényeinek kielégítésére, hanem a fejlesztésekre fordították, s amint azt az ügyvezető igazgatónő hangsúlyozta, nem bánták meg. Az Alfa Laval fejőberendezésekkel működő tejház, a számítógépes vezérlésű takarmánykeverő berendezés és etető kocsi mind-mind a versenyképességüket szolgálják. A beruházások a növénytermesztést sem kerülték el. A 812 hektáron gazdálkodó vállalkozás már évek óta talajkímélő termesztéstechnológiát alkalmazva termeli a gabonaféléket, újabban a GPS rendszerű helymeghatározót is kihasználó tápanyag-visszapótlási technológiát is bevezették. S a nem éppen kedvező környezeti feltételek ellenére ez az ágazat éves szinte 9 mülió korona körüli jövedelmet biztosít, míg az állattenyésztés bevételei 16 millió koronára rúgnak. A családi vállalkozásban továbbra is a folyamatos fejlesztésekre alapozva képzelik el a gazdaság jövőjét, s amint azt az ambiciózus igazgatónő is állítja, a mezőgazdasági termelés sok jellemzőjében különbözik az ipari termeléstől, ugyanakkor itt is érvényes a tétel: aki nem fejleszt, az lemarad. A Mogbi farmon viszont már megszokták, hogy kemény munkával ugyan, de folyamatosan haladni kell a korral.
