Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 21. TOPAGRO - kategóriák mezőgazdasági szövetkezetek kedvező termesztési feltételekkel 1. Servisné družstvo roľníkov Rastislavice 281 2. PD Jelšovce 267 3. PD Javorinka 252 mezőgazdasági szövetkezetek kedvezőtlen termesztési feltételekkel 1. PD Lefantovce 235 2. PD Nová Bodva 217 3. PD Prašice 196 mezőgazdasági kereskedelmi társaságok 1. DUMET, Iža 285 2. AGR0MIX, Sedliská 277 3. AGR0LET, Bratislava 233 magángazdák 1. Ivan Gombár, Udvard 271 2. Milan Veliký, Nižná Kamenica 229 3. Zdenek Černay, Szene 221 élelmiszeripari társaságok 1. Old Herold, Trenčín 292 2. Partners, Nové Mesto n/V. 209 3. Podvihorlatské pekárne a cukrárne, Humenné 163 Rastislavicei földművelők szolgáltató szövetkezete Nulláról az Amikor 1992-ben az Érsekújvári járásban levő Rastislavicében 48 földtulajdonos a restitúció keretében visszakapott földjét kiváltotta az akkori állami gazdaságból és önállóan kezdett el gazdálkodni, még kevesen gondolták, hogy a Rastislavicei földművelők szolgáltató szövetkezete néven szinte nulláról induló közös gazdaság pár év múlva a legjobb agrárvállalatok közé küzdi fel magát. A kezdet azonban nem volt egyszerű, hiszen gépek, eszközök nélkül, élre gyakorlatilag csupán a földtulajdonukra támaszkodhattak, szövetkezetét is elsősorban a föld művelése céljából alakították. A közös gazdaság tíz év alatt rohamos léptekkel fejlődött, mintegy 44 millió korona értékű beruházást hajtott végre, és napjainkban gyakorlatilag teljes gépparkkal, felújított és újonnan épített gazdasági épületekkel, a termékek tárolására és feldolgozására alkalmas gépsorokkal felszerelve állja az ágazati kihívásokat. Nem is akárhogyan, hiszen a 2004-es esztendőt a szövetkezet történetének legjobb gazdasági eredményével zárták. A 928 hektárt művelő gazdaságban a végelszámolásnál több mint 40 millió koronás jövedelmet és 6 millió korona feletti nyereséget mutatott a mérleg. S mindez a gazdaság dolgozóinak átlagos jövedelmében is megmutatkozott, hiszen az ádag- bér a tavalyi esztendőben pár korona híján elérte a húszezret. Pavol Klinko igazgató szerint az ágazati gondok egyik legfontosabb eredőjét a szállítói-megrendelői kapcsolatokban látja, ezek rendezését tartja jelenlegi helyzetben az őstermelők egyik legfontosabb közös feladatának. Úgy vélik, napjainkban már nem a termelés, és annak megfelelő hatékonysága okozza a legtöbb gondot, hanem az értékesítésben megmutatkozó aránytalanságok, az egyenrangú partneri kapcsolatok hiánya. Ók maguk ehhez úgy próbálnak alkalmazkodni, hogy több mint 2 ezer tonna gabona tárolására alkalmas modern raktárai építettek 10 millió koronás beruházással, hogy az áru értékesítésében jelentkező szezonális jelleg árletörő hatását minél jobban kivédhessék. Az őstermelők szabadsága ugyanis a jelenlegi piaci versenyben arra korlátozódik, hogy eldönthetik, mit és hogyan, milyen beruházásokkal és hatékonysággal termelnek. Ezen a határon túl azonban már az üzleti szabályok és a tőkeerős háttérrel rendelkező társaságok diktálnak. Ennek lehetséges ellensúlyozására a külföldi tapasztalatok is azt sugallják, hogy az őstermelők várhatóan kénytelenek lesznek nálunk is olyan termelő-értékesítő szervezeteket létrehozni, amelyek megfelelő erővel és pozícióval rendelkeznek a piacon. Kedvező irányú folyamatok a mezőgazdaságban Az áttörés éve A 2004-es esztendő mind az unióba való belépés, mind pedig az elért eredmények szempontjából az áttörés évének tekinthető a mezőgazdasági termelők számára. Az ágazat részvétele a nemzeti össztermék előállításában növekedett, folytatódott a foglalkoztatottság csökkentése terén elindított hosszú távú folyamat, ami a munka termelékenységének növekedésében is megmutatkozott. A mezőgazdasági szektor gazdasági eredménye 2003-hoz viszonyítva csaknem 4 milliárd koronával javult, és az ágazat egésze 1,573 millió koronás pozitív mérleget produkált. A vállalatok több mint háromnegyede (84 %) nyereséggel zárt. Az elért gazdasági eredményt nagyban befolyásolták az uniós támogatások, amelyek összege meghaladta az előző években folyósított állami dotációt. A gazdasági eredmények javulásában szerepet játszott még a költségek csökkenése és az állat- tenyésztési termelés alacsonyabb szintje is. Elmondható, hogy a jogi személyként bejegyzett vállalkozások mindkét formája összességében nyereséges volt. A különbség a szövetkezetek és a kereskedelmi társaságok között abban mutatkozott meg, hogy a szövetkezetek hektáronként magasabb évközi nyereségnövekedést produkáltak, mint a kereskedelmi társaságok, ugyanakkor a társaságok között magasabb volt a nyereséges vállalatok száma. A nyereség növekedése a magángazdáknál is kimutatható, akik közül 86 százalék zárta pozitív mérleggel az évet. Erre a vállalkozási formára is jellemző volt a költségekkel való takarékosság. A természetes személyek eredményeit elsősorban a növénytermelési ágazatba való irányultságuk befolyásolta, itt a jövedelmek 4,6-szor magasabbak voltak, mint az állattenyésztésben. A tavalyi kiváló terméshozamok ellenére a bruttó mezőgazdasági termelés csupán 1,2 százalékkal növekedett az alacsonyabb állattenyésztési termelés miatt. 2004-ben a mezőgazdasági termékek árai 2,1 százalékkal, a felJolsvai Mezőgazdasági Szövetkezet A sikerek titka a földről való gondoskodás tonnás hektárhozamot értek el, az árpa 6 tonna feletti hozamot adott, repcéből hektáronként átlagosan 3,84 tonnát sikerült betakarítaniuk. A cukorrépa külön fejezet, a gazdaság egyik legjövedelmezőbb és egyben legjobb bevételt biztosító terményének számít. A tavaly elért csaknem 60 tonnás átlagos hozammal hektáronként 100 ezer korona fölötti bevételt hozott. A cukorpiac tervezett reformja azonban várhatóan náluk is változásokat követel majd. Hogy ez hogyan nyilvánul meg, az a közösség által elfogadott új szabályok elfogadása után derül ki. Az állattenyésztésben főleg a sertéstenyésztés dominál, éves viszonylatban 17 millió korona körüli bevételt szereznek az állatok értékesítéséből. Az elért terméseredmények igazolják, hogy a hazai agrárágazatban a termelés szintje már elérte azt a szintet, amellyel a gazdaságok versenyképesek lehetnek az uniós piacokon is. Egyelőre azonban az értékesítési gondok meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák még a legjobb eredményeket produkáló termelőket is, hiszen a túlkínálati piacon a termékek árai inkább csökkenő tendenciát mutatnak, s ez inkább a felvásárlóknak kedvez. Az őstermelő egyelőre kiszolgáltatott helyzetben van, s kénytelen alkalmazkodni a piac által megszabott feltételekhez. Zuzana Chrastinová, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa dolgozott élelmiszerek és italok árai 3,3 százalékkal növekedtek. A fogyasztói árak növekedése alapján (az infláció mértéke -7,5 %) megállapítható, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar hozzájárult az infláció mérsékléséhez. Az élelmiszeriparban fordított volt a helyzet. Csökkent az ágazatnak a bruttó nemzeti össztermék előállításában játszott szerepe, amit a csökkenő összteljesítménye okozott. Ez az ágazat inkább a bruttó fix tőke előállításában vállalt nagyobb szerepet, a beruházásokat főleg a gyártási helyiségek és berendezések európai normákkal való összehangolására és a technológiai fejlesztésre fordították. Az élelmiszeriparban az évközi nyereség szintje 21 százalékkal növekedett, azonban jelentős különbségek vannak az egyes szakágazatok között. A 2004-es esztendő eredményeit összegző Top Agro versenyben az adatok elemzését és a velük kapcsolatos számításokat újra az Agrárgazdasági Kutatóintézet végezte. Az előző évi észrevételek és megjegyzések alapján az értékelés mutatóiban változás történt, a „készletek forgási ideje” mutató felváltotta a „vagyon kihasználása” mutatót. így a kutatóintézet a fent említett változtatást figyelembe véve a következő adatok eredményei alapján rangsorolta a versenyben résztvevőket: ♦ a hozamok költségszintje ♦ a termeléssel hozzáadott érték ♦ a munkatermelékenység ♦ a készletek forgási ideje. A vállalatok maximálisan 328 pontot szerezhettek, és az elért pontszámúk alapján rangsoroltuk őket. Egyúttal különböző csoportokba is besoroltuk őket, tekintettel bejegyzett jogi formájukra és arra a termesztési környezetre, amelyben gazdálkodnak. A résztvevő gazdaságok ösz- szesített eredményeit az 1. oldalon levő táblázat mutatja. A Jolsvai Mezőgazdasági Szövetkezet a Nyitra folyó völgyében 890 hektár termőterületen évek óta kiváló eredményekkel gazdálkodik. Ennek bizonyítéka a TopAgro versenyben eddig szerzett nyolc oklevél is, amelyeket a szövetkezet elért eredményei alapján kaptak. A 2004-es esztendőben a szövetkezetek összesített rangsorában az eredményeik alapján a második helyre rangsorolták őket. A sikerek titka a termőföldről való rendszeres és következetes gondoskodásban rejlik, vallják a szövetkezet vezetői. Marián Ondruš a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaságban évek óta a lehetőségek szerint mindent megadnak a termőtalajnak és a növényzetnek, ami a hatékony és gazdaságos termeléshez szükséges. így nem csoda, hogy terméseredményeik alapján joggal sorolják őket a csúcsteljesítményt produkálók közé. Búzából például tavaly 7,52 Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet Versenyképesség a cél 2003 végén a Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet vezetésében jelentős változások történtek. A közös gazdaság vezető pozícióiba olyan fiatal ambiciózus szakemberek kerültek, akik céltudatosan dolgoznak azon, hogy a szövetkezet termékei immár a közös európai piacon is verseny- képesek legyenek. Amint azt Kasnyik Tamás a szövetkezet elnöke (a képen jobbról, mellette Korpás András ágazatvezető) is hangsúlyozza, bíznak abban, hogy mindezt a jelenlegi bonyolult gazdasági és társadalmi feltételek között is sikerül elérniük. Ugyanakkor lényeges szempont az is, hogy ebben az 1752 hektáron gazdálkodó szövetkezetben folyamatosan munkát tudjanak adni az embereknek. Tavaly például 142 alkalmazottat foglalkoztattak. A 2004-es esztendőben a gazdasági eredményeket elsősorban a kedvező terméshozamok alapozták meg. Minden terményből kifejezetten szép hozamokat sikerült betakarítani, s még a szőlő terméshozama is kiváló volt. A szőlőtermesztés egyébként is az egyik jól jövedelmező ágazata a szövetkezetnek, hiszen a szőlőoltványok neveléséből és értékesítéséből valamint a megtermett szőlő eladásából több mint 18 millió korona bevételhez jutottak. A másik jelentős állandó bevételi forrást jelentő ágazat a tejtermelés. Itt az elért 8 ezer liter feletti fejési átlag minden bizonnyal annak a két évvel ezelőtti beruházásnak és a következetes gondoskodásnak az eredménye, amelyet a szövetkezetben erre a területre fordítottak és fordítanak. Havonta 180 ezer liter tej kitermeléséhez megfelelő állomány és technológia, valamint hozzáértő emberek kellenek, ez szerencsére Kürtön rendelkezésre áll. Sajnos, azonban éppen az elmúlt esztendőben voltak kénytelenek tejüzemet váltani, mivel a Sole tejgyár tönkrement. A beruházások a növénytermesztést sem kerülték el. Az ágazati operációs program keretében végrehajtott beruházások eredményeként többek között két új traktor, mulcsozó, almozó kocsi, trágyaszóró került a gazdaság tulajdonába, ugyanakkor a szövetkezet vezetőit komolyan aggasztja az a hosszú távon egyre szorí- tóbb helyzet, hogy újabban, főleg az idén a terményeket jóformán csak az önköltségi ár alatt lehet értékesíteni. A nehéz és bonyolult helyzet ellenére a szövetkezet vezetői bíznak abban, hogy sikerül átvészelni ezt az átmeneti időszakot, s talán eljön majd az az idő is, amikor a paraszti munka újra megkapja az őt megérdemlő anyagi és erkölcsi megbecsülést. BP-5-13764 ( ( ( ( 1 ( ( I ( < I ( I I I
