Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-21 / 294. szám, szerda

r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. december 21., szerda 2. évfolyam, 51. szám A kastély karácsonyi feldíszítése már a korabeli fotókon is megfigyelhető. A karácsonyfát minden évben a könyvtárteremben helyezik el. Betlér. Idén is karácsonyi díszbe öltöztették a betléri Andrássy-kastélyt. A múze­um raktárából előkerültek a korabeli használati és dísz­tárgyak, amelyek alapanya­gul és inspirációul szolgál­tak ahhoz, hogy minden szobában legyen díszítés, amely a látogatókat a kará­csonyra emlékezteti. KOVÁCS ÁGNES Az elmúlt évekéhez hasonlóan a virágkötészeti csodákhoz a kastély körül elterülő hatalmas park és a benne található különleges és nem ritkán egzotikus növények termé­sei szolgáltatták az alapanyagot. Az ágakat, tobozokat, mohát, bükkfa- és tölgyfaterméseket, gom­bákat, bogyókat és leveleket egész évben gyűjtögetik, hogy végül számtalan variációban, gyertyák­kal és szalagokkal tarkítva az asz­talra kerülhessen. Az előkészüle­tekbe Nagy Brigitta főkertész veze­tésével a múzeum összes dolgozója bekapcsolódik. Lázár Éva igazga­tónő elmondta, korabeli fotókon pontosan megfigyelhető, hogyan díszítették fel az egyes termeket és az épület külső homlokzatát az Andrássyak a múlt század forduló­ján. Negyven terembe, az asztalra adventi koszorú vagy virágköté­szeti alkotás kerül, amelyek színei­ben és stílusukban a szoba hangu­latához igazodnak. Az egyik te­remben felállított karácsonyfa alá kerültek a régi játékok, amelyekkel a kastély gyermekei játszottak. Ezeket a tárgyakat az év folyamán nem láthatják a látogatók. A már hagyományosnak mondható kará­csonyi hangulatteremtés miatt az Europa Nostra-díjas kastélyt az ün­nepek előtt és után is sok látogató keresi fel, sokan azért, hogy inspi- rálódjanak. A betléri kastély kará­csonyi díszbe öltöztetve január kö­zepéig látható. A bogyókat, tobozokat és leveleket egész évben gyűjtögetik (Szabó Ottófelvé telei) Ezeket a tárgyakat csak karácsony táján láthatják a látogatók A betléri kastély karácsonyi díszbe öltöztetve január közepéig látható A karácsonyfa alá kerültek a régijátékok, amelyekkel a kastély gyermekei játszottak Karácsony az Andrássyaknál Lassan befejeződnek a rimaszombati Petőfi-ház felújítási munkálatai. A kis épület gazzal benőve jó néhány évig Csipkerózsika álmát aludta. Új arc, új belső tartalom várja majd a látogatókat (Szekeres Éva felvétele) Egy emlékhely ú jjászületése SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Aki járt már Ri­maszombatban, műiden bizonnyal tudja, áll itt, alig nyülövésnyire a szépen rendbetett Fő tértől egy kis épület, gazzal benőve, amely jó né­hány évig Csipkerózsika álmát aludta. A rimaszombati Huszt-ház- ról, vagy ahogyan helyben is job­ban ismerik, a Petőfi emlékhelyről nem is olyan régen igen negatív írások jelentek meg. Azt állítva, hogy ugyan minek Rimaszombat­ba új Petőfi-szobor, ha még a régi emlékhelyre sem tudnak odafigyel­ni. A Petőfi-kultusz igen erős Gö- mörben. A 2004. május 29-én felál­lított, mára kedvelné vált szobor generálta a Huszt-ház újjászületé­sét is. A város valószínűleg legré­gebbi világi épülete az a ház, amelynek tulajdonjogát a várostól idén év elején szerezte meg a Rima­szombat és Vidéke Polgári Társu­lás. Nem kis huzavona árán. Rög­tön az újjáépítés tervei is elkészül­tek, és mára, tehát 2005 végére szinte teljesen megújult a több mint negyed évezredes múltra visz- szatekintő épület. A tervezési és ki­vitelezési munkálatokat Csobo Ist­ván építőipari cége végezte, nagy hozzáértéssel és szeretettel. Kívül- belül felújították az épületet, új cse­réptetőt kapott, végre van tisztességes elektromos, víz- és csatornahálózata, s ami igazán fontos, van szellemi háttere, működte­tője és fenntartója. „A ház a parasztbarokk homlok­zatból ítélve, amely 19. század ele­jén épülhetett, nyüvánvalóan ko­rábbi építmény. Két építési fázist le­hetett megtalálni a falkutatások­nál, eredetileg faház volt, mégpe­dig a legrégebbi megmaradt része alapján sárral tapasztott sövényfa­las, ettől újabbak a zsilipéit techni­kával épített részek, csak a homlok­zat és az utcai front építésénél használtak követ és téglát. Ez az utolsó fázis 19. századi, de elmond­ható, hogy a 18. sőt a 17. századba nyúlik vissza a ház építésének ide­je. Voltaképpen a legrégebbi vüági épület, amely ma is áll Rimaszom­bat városában. Kettős rendeltetése lesz az épületnek, egyrészt múzeu­mi célokat szolgál, a város művelő­déstörténeti múltját kívánjuk ben­ne bemutatni, a kiállítás anyaga már készül a Református Tüdomá- nyos Gyűjtemények és a Petőfi Iro­dalmi Múzeum segítségével. Az egyik teremben az irodalom, a má­sikban a társművészetek, a harma­dikban pedig a tudomány képvise­lői kapnak helyet. A bejárati rész­ben, az egykori pitvarban Petőfi emlékét idézzük majd meg. A ház­nak a másik küldetése az lesz, hogy alkotóhelyet biztosítson az ideláto­gató művészek számára. A ház el­rendezése lehetővé teszi egy ven­dégfogadó rész kialakítását, ahol teljes összkomfort várja a vendége­ket. A felújítást a Teleki László ala­pítvány támogatta, március 15-én kívánjuk átadni a házat, és meg­nyitni a kiállításokat. Azt hiszem, alkalomhoz illő időpont ez, hiszen korábban mindig e helyen voltak a március 15-i megemlékezések. Március 15-ére virradóra jelképes virrasztás keretében emlékeznénk meg Petőfi látogatásáról. Talán végre megnyugtatja ez a hír azokat is, akik korábban arról értekeztek a nyilvánosság előtt, hogy ezt a házat már csak a szemét tartja össze...” - mondta B. Kovács István. A felújítást a Teleki László alapítvány támogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents