Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-02 / 278. szám, péntek
KERTESZKEDO 2005. december 2., péntek ________________________________________________________________________________________2. évfolyam 45. szám Megjelent a Jó Gazda decemberi száma A trágyázási terv készítése Tanácsok termelőknek a tápanyagpótlás lehetőségeiről a hajtatásban és a szabadföldi intenzív termesztésben A mikroelemek jelentősége LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda idei utolsó száma számos érdekes és hasznos információt közöl. Bemutatja például, hogy miként kell kitölteni az uniós előírások szellemében vezetendő trágyázási naplót, valamint a naló alapján készített tápanyagmérlegben hogyan kell kiszámítani az adott parcelláról termeléssel kivont tápanyagok mennyiségét. Ez azért is fontos, mert az Európai Unió által megkövetelt helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásának egyik fontos eleme a parcellák tápanyagellátásáról vezetett nyilvántartás, amelyet a támogatások ellenőrzésekor kérnek majd számon. A lap az uniós piacszabályozási rendszer egyik fontos elemének tartott intervenciós felvásárlás jövő évi szabályait és feltételeit is ismerteti. Foglalkozik továbbá a termőtalajok fertőtlenítésével, a talaj pH-értékének gyakorlati meghatározására alkalmas módszerekkel, tanácsot ad ahhoz, hogy milyen szempontok szerint válasszunk vetőmagot, s a vásárláskor mire kell ügyelni. A gyógynövények .termesztése iránt érdeklődők számára a körömvirág jellemzőit és termesztési feltételeit ismerteti. A gyümölcstermesztők számára az őszi fatelepítés növényvédelmi veszélyeit és a gyümölcsfák metszésének különböző formáit bemutató cikkek nyújtanak érdekes információkat. A lap növényvédelmi szakírója a paprika növényvédelmi problémáit és megoldásukat veszi számba. A biológiai védekezés hívei a rövidesen időszerű ragadozó atkák telepítésének technológiájával ismerkedhetnek. A virágtermesztők a karácsonyi kaktusz és a berkenye fajtáit bemutató írásokból áttekintést kapnak a termesztési feltételekről, ugyanakkor az örökzöldek téli védelméről is olvashatnak ismertetőt, (sz) Ahogy fokozódik a kertészeti termesztés hatékonysága és emelkednek a hozamok, úgy kell egyre körültekintőbbnek lennünk a növények tápanyag-utánpótlásával. A hozamok növekedésével már nemcsak a makro-, hanem a mikroelemeket is pótolnunk kell alaptrágyázáskor vagy fejtrágyázáskor. MÁCSAI IMRE Cikkünkben a mikroelemek élettani jelentőségét tekintjük át, részletesen taglalva a vas, a mangán és a réz fontosságát. Mikroelemeknek nevezzük azokat a tápelemeket, amelyek a növények felépítésében csak igen kis mennyiségben vesznek részt. Részben enzimek, hormonok működését serkentik vagy gátolják, az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlenek, nem helyettesíthetők. Zömmel nehézfémek tartoznak közéjük (vas, mangán, réz, cink, molibdén, titán, kobalt, nikkel), de nem fémes mikroelem is van, például a bór. Általában elmondható róluk, hogy szűk az a mennyiségi tartomány, amiben még fokozzák az anyagcsere-folyamatokat, a túladagolásuk pedig gyorsan mérgezéssé válik, oldhatatlan formába csapják ki a fehérjéket (ezt a tojásfehérje mintájára lehet elképzelni - megsózva az is megfehéredik, a fehérjék kicsapódnak, a szerkezetük megváltozik). A növények a mikroelemeket többnyire a talaj ásványi sóiból veszik fel: zömmel szulfáttal képzett sókból, vagy komplexképző szerves anyagokból (kelátokból, citrátokból stb.). Régebben, amikor még jóval több szerves trágyát használtunk a termesztésben, nem volt gond az utánpótlás, mert a szerves trágyának magas a mikroelem-tartalma. Az intenzív tartással azonban egyre több káros anyag kerül a trágyába - többek között a növényeket károsító nátrium és klór - ezért a szerves trágya felhasználásának a jelentősége egyre csökken. A mikroelemek felvehetőségét négy fontos tényező szabályozza: a talaj pH-értéke, a szerves komplexek jelenléte, a növények párologtatása, és a közeg redoxi- potenciál viszonyai (egyszerűbben: a talaj levegőtlenségi állapota). A mikroelemek hiánytünetei általában a hajtáscsúcsban jelentkeznek, de legalábbis a legélénkebb anyagcserét folytató levelekben. Gyakran többféle hiánytünet is jelentkezhet egyszerre, például vas-mangán, vagy mangán-cink. Savasabb közegben könnyebben felvehetők a mikroelemek, mint semleges vagy lúgosabb körülmények között, így tehát a gyakorlatban a 6,0-7,0 pH-t tartjuk megfelelőnek. A felvehetőséget a kémhatás mellett az elemek egymásra gyakorolt hatása is befolyásolja. Mivel zömmel két- vagy háromszorosan pozitív töltésű elemekről van szó, így könnyen gámerten gátlólag hat egymásra a vas és a mangán, a mangán és a cink, illetve a réz és a cink). Hátrányos lehet a kölcsönhatásuk egyes makro-tápelemekkel is: oldhatatlan sókat alkotva a növények számára felvehetetlenné alakulhatnak, vagy egyszerűen akadályozza a beépülésüket az adott makroelem. Ezekre példa a foszfor és a cink, a nitrogén és a bór, illetve a nitrogén és a molibdén kölcsönhatása. Gond lehet a fel- vehetőséggel akkor is, ha a nyers, alacsony pH-értékű, éretlen, barna szerves anyagok (pl. a rostos balti tőzegek) erősen megkötik a mikroelemeket, többek között a rezet és a cinket. Gyakran megfigyelhetjük ezen elemek tüneteit a palántákon. A vas a harmadik leggyakoribb elem a Földön Ez volt az első mikroelem, aminek az élettani fontosságát leírták, illetve bebizonyították (1860). A növényekben vastartalmú enzimeken keresztül fejti ki a hatását: elengedhetetlen a légzési folyamatokban, illetve a nitrát és a szulfát fehérjékké történő átalakításában. A gyökérrendszer növekedéséhez is szükség van vasra. Közismert a növények életében a mészklorózis- nak nevezett tünet, amikor a talaj nagyobb kalciumkarbonát- tartalmától kialakuló magasabb pH miatt a vas felvétele gátolt, illetve nem tud beépülni a zöld színtestekbe. Ilyenkor a hajtáscsúcs halványzöld vagy sárga, a növény növekedése lelassul, vagy megáll. A közeg magas foszfor- és cinktartalma szintén akadályozza a felvételét. A növények a vasat a természetben szerves kötésű vegyületekből veszik fel (kelát, citrát stb.). A gyakorlatban, a tápoldatozásban kelátokat használunk, amelyek 6-13% közti vastartalmúak. Az általános tápoldat-vasszinthez literenként 2-4 mg vas, azaz köbméterenként 20-30 g vaskelát szükséges. Ha a talajunknak magas a pH-ja, illetve ha alacsony a vastartalma, akkor az utánpótlás céljából ültetés előtt 0,4-1 dkg vasszulfátot (gálic) szoktunk kiszórni négyzetméterenként. A mangán fontos szerepet játszik a növények fotoszintézisében, a szénhidrátforgalomban, és a paradicsom esetében színtestalkotó is. A növények Mn2+ formájában veszik fel, a felve- hetősége 6,0 pH felett gyorsan romlik, amit a hőmérséklet csökkenése tevább ront. Fokozza viszont a felvételét a közeg le- vegőtlensége, és jó hatással vannak erre a gyökérsavak is. A mangánhiány általában a hajtáscsúcsban, érközi klorózisban jelentkezik, és akkor is előfordul, ha a növényünket túlterheljük a termésekkel. Ekkor az uborkák S alakban meggörbülnek, illetve a fehér TV-paprika görbülésének az egyik okozója lehet a mangánhiány. A mangánigényes növényeknek (pl. paprika, uborka, paradicsom) akár 1,0-2,0 mg mangánt is adunk egy liter tápoldatban. A gyakorlatban ezt az igényt mangánszulfáttal elégítjük ki, 120-250 grammot adagolva 50 köbméter tápoldathoz. A réz számos enzim alkotóeleme más enzimeknek pedig a működését serkenti. Ugyanakkor köny- nyen okozhat mérgezési tüneteket is, ami csökkent növekedésben, haragosan sötétzöld színben nyilvánul meg. A réztartalmú szereket a gyakorlatban is használjuk a növekedés visszafogására. Hiányában kiegyenlítetlen a vízháztartás, a növények könnyen meghervadnak, a levelek a színük felé kanalasodnak. A magas humusztartalmú anyagokhoz erősen kötődik a réz, így felvehetetlenné válik. A növények Cu2+ alakjában veszik fel, ez a formája viszonylag kis mennyiségben van jelen a talajban. A réz az az elem, amit a növényvédő szerekkel viszonylag nagy mennyiségben juttatunk ki, és a lombon keresztül könnyen felszívódik. A paprika, a sárgadinnye, és a csonthéjasok azonban különösen rézérzékenyek, így a mikroelem folyamatos pótlása zömmel csak vízkultúrában szükséges. Tápoldatban igen kis mennyiségben adagoljuk, literenként 0,02-0,07 mg szükséges. Ez a gyakorlatban 5,6 g rézszulfátot jelent 50 köbméter tápoldathoz. Az öntözővizek a gyakorlatban nem, vagy alig tartalmaznak rezet. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,909 652Lenqvelzlotv 9,807 Anqolfont 55,705 Maqvarforint(lOO) 14,955 Cseh korona 1,311 Svéd korona 3,984 Dán korona 5,087 Szlovén tollár (100) 15,834 Japán ien (100) 26,818 Svájci frank 24,499 Kanadái dollár 27,592 USA-dollár 32,168 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh koronaforint Volksbank 36,89-38,89 31,50-33,16 1,28-1,34 14,33-15,63 OTP Bank 36,89-38,82 31,41-33,15 1,28-1,34 14,43-15,53 Postabank 36,94-38,88 31,40-32,94 1,28-1,34 13,16-16,76 Szí. Takarékpénztár 36,88-38,84 31,49-33,17 1,28-1,34 14,40-15,58 Tatra banka 36,94-38,88 31,40-32,94 1,28-1,34 13,16-16,76 UniBanka 36,87-38,76 31,41-33,06 1,27-1,34 14,30-15,65 Általános Hitelbank 36,87-38,83 31,45-33,13 1,27-1,35 14,44-15,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Hogyan számítsuk ki a parcelláról kivont tápanyagok mennyiségét? Mangánigényes növény például a paprika, az uborka és a paradicsom. tolják egymás működését (közisA mikroelemek hiánytünetei általában a hajtáscsúcsban jelentkeznek. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 30-án 20 Sk/kg Komárom november 30-án 12 Sk/kg Rimaszombat november 30-án 30 Sk/kg Zseliz november 30-án 15 Sk/kg Losonc december 1-jén 10-15 Sk/kg Szepsi november 30-án 10-18 Sk/kg Kassa november 30-án 13 Sk/kg petrezselyem 20-22 Sk/köteg 28 Sk/kg 35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 35 Sk/kg ' .' 23-30 Sk/kg 25 Sk/kg burgonya 9-10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 9 Sk/kg 10 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 7-9 Sk/kg 4,00-4,20 SkSk/db ■B 3 Sk/db m 2 Sk/db ^///////////////////^ 2,60 Sk/db 2,10-2,80 Sk/db 2,30-2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 12-14 (50-60) Sk/kg 13 (70) Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 12 (88) Sk/kg 8-11 (79-125) Sk/db 8-12 (108) Sk/db zeller 15 Sk/db 10 Sk/db 12 Sk/kg 12 Sk/kg WKKKB:26 sk/kgjfjpMSHH 24 Sk/kg 25 Sk/kg zöldpaprika 45-78 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 25-30 Sk/kg 69 Sk/kg 38-59 Sk/kg 57-79 Sk/kg paradicsom 59-70 Sk/kg 35-46 Sk/kg 35 Sk/kg g®ggP5-49 Sk/kg WM 49 Sk/kg 42 Sk/kg’ kelkáposzta 25-29 Sk/db 12-16 Sk/db 25 Sk/kg X 14-20 Sk/kg 19 Sk/kg 16 Sk/kg karalábé 10 Sk/db 5-10 Sk/db 10 Sk/db HBBMi 12 sk/db 15 Sk/kg ' 28 Sk/kg 12 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg 14-22 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg 25 Sk/kg 16-19Sk/kg 12-22 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej 20-25 Sk/db 25 Sk/db X 30 Sk/fej 19-28 Sk/db 20 Sk/db mák (dióbél) X 100 (120-130) Sk/kg x(140)Sk/kg 100 (120) Sk/kg 80 Sk/liter (140) Sk/kg 75(85-100)Sk/kg 100 (150) Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250-300 Sk/kg 280 Sk/kg 200-250 Sk/kg HHHBHHHHHHHII X sütőtök 10-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/szelet 10-12 Sk/kg x x
