Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
8 Kultúra Ú) SZŐ 2005. DECEMBER 21. Ingyenes tárlatvezetés Budapesten az ünnepek alatt „Veszek egy papucsot meg egy tavat” - Ardamica Ferenc kapta Besztercebánya Megye Díját Múzeumi mustra MTI-HÍR Budapest. Ingyenes tárlatvezetést és karácsonyi dalestet is szerveznek néhány. budapesti múzeumban az ünnepek alatt; a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum kínálatából szemezgetett az MTI. Ünnepi ajándéknak szánja a Magyar Nemzeti Galéria ingyenes karácsonyi tárlatvezetését december 22-én, 23-án és 24-én, amikor is a kereszténység legnagyobb ünnepével kapcsolatos műalkotásokat mutatják be az érdeklődőknek - olvasható az intézmény internetes honlapján. A 10 órakor és 14 órakor induló múzeum-kőrúton a középkori számyasoltárokat bemutató állandó kiállításokkal gótikus táblaképek és faszobrok mellett megcsodálhatóak a késő reneszánsz és barokk művészet ünneppel kapcsolatos remekei is. A jövőre 100. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum páratlan gyűjteményéből válogatott utazó tárlatokat a jubileumra. Mielőtt az intézmény Egyiptomi, Antik, Grafikai és Modern Gyűjteménye 2006-ban összesen több mint 2 600 kilométert utazva jut el a vidéki kiállítóhelyekre, még igazi különlegességekkel szolgál a fővárosi látogatóknak is a mostani ünnepek között - értesült az MTI a múzeum weblapjáról. December 22-én 19 órától „Női a dér, álom jár,, címmel Sebestyén Márta és Tolcsvay László ad karácsonyi koncertet. A múzeum+ programeímmel futó rendezvény- sorozat továbbra is folytatódik: csütörtökön késő esti nyitvatar- tással, Jazz szalonnal, tárlatvezetésekkel és különleges programokkal várják az érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Múzeum két érdekes időszaki kiállítással kínálja magát a műkedvelőknek: néhány napja nyűt a Szellemi családfa című tárlat, amely így az adventi vizsga- időszak közepette különös aktualitást sejtet: a mindössze január 29- ig tartó kiállítás a tanár-diák szellemi rokonság szerepére kívánja felhívni a figyelmet. E kiállítás górcső alá veszi, hogy miképpen fejlődött az a képzeletbeli családfa, amely néhány XIX. századi nagy tanáregyéniségtől a XX. század Nobel-díjas tudósaihoz és korszakalkotó feltalálóihoz vezetett - áll az ismertetőben. A másik időszakos látványosság a Rohanjunk a rohanó időkkel címet viseli, és a reklámplakátok aranykorát, az 1885-1920 közötti időszakot mutatja be a magyar kampány-fóliákon keresztül. December hátralévő napjaiban lehet még gyönyörködni az Ipar- művészeti Múzeum pompázatos falai között a díszteremben megrendezett kárpitkiállításon - Pápai Lívia Az élő szövet című tárlata december 30-ig kérdőjelezi meg a műformák létét. A szuggesztív tárlat a művésznő negyedszázados munkásságából szemezget: hogyan fejezhető ki a transzcendens létező a kézzelfogható valóságon keresztül - olvasható a múzeum honlapján az ismertető kiindulópontjaként. A Művészetek Palotája évi programjairól Újabb neves előadók LITERA.HU A Mozart-év, a Bartók-emlékév, továbbá a Liszt-fesztivál és a Kur- tág-fesztivál eseményeinek is helyet ad jövőre a Művészetek Palotája, amelynek sikeres idei programjaira már több mint félmillió jegyet adtak el. Tizenegy hónappal az első próbakoncert és kilenc hónappal a nyitás után a Művészetek Palotája vezetősége elégedett és optimista: elmúltak a kezdeti nehézségek, ők pedig úgy igyekeznek megvalósítani a soron következő produkciókat, hogy büszke lehessen az intézményre az egész ország. A Lágymányosi híd lábánál, a Nemzeti Színház szomszédságában álló komplexum Közép-Euró- pában páratlan intézmény, a kulturális központ egyszerre igyekszik hagyományőrző és kísérletező lenni - fennállása óta 471 nyilvános kulturális rendezvényt, közöttük 173 komolyzenei programot rendeztek. A Nemzeti Hangverseny- terem, a tömb legimpozánsabb terme olyan világnagyságokat látott vendégül, mint Joshua Bell és Pierre Boulez, Kobayashi Ken- Ichiro, Zubin Mehta és a King Singers - olvasható az intézmény sajtóközleményében. A kulturális centrumban a legkülönfélébb produkciókat mutatták be a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, valamint az igényes pop és a képzőművészet területén. A komolyzenei koncertek mellett 29 világzenei, 33 könnyűzenei és 20 dzsesszkoncer- tet rendeztek, az épület nyolc fesztiválnak adott otthont. A Művészetek Palotájában 2006- ban 107 saját rendezésű komolyzenei hangversenyre lehet majd jegyet váltani, csaknem 40 gyermekprogram vátja a családokat, és több mint 60 világzenei és dzsesszestet szerveznek. A táncművészet rajongói 150 programot látogathatnak. A Symphonia Hungarorum - Magyar Szimfonikus Körkép 2006 című hangversenysorozatban fellép a többi között a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, hallani lehet majd a Nemzeti Filharmonikusokat és a pécsi Pannon Filharmonikusokat. A Hétfő esti jazz című sorozatban legendás magyar muzsikusok, Pege Aladár, Borbély Mihály, Vukán György és Balázs Elemér lépnek fel. A Mozart-jubileum alkalmából többször műsorra tűzik a Don Giovanni című operát, de hallható lesz a Figaro házassága és A varázsfuvola is. Egyedülálló vállalkozást kezdenek a hagyományteremtő nyári Wagner-fesztívállal: a tervek szerint minden évben, a Budapesti Wagner-napokon a névadó művei hangzanak fel a koncertteremben; 2006-ban a Parsifal lesz műsoron. A világzene köré szerveződő koncerteken, amelyek kezdettől fogva a legsikeresebb rendezvények, a műfaj magyar és külföldi sztárjai jövőre is megfordulnak az intézményben: fellép például a Balanescu Quartet, Lajkó Félix és zenekara, valamint a Palya Bea Quintet. Százhét saját rendezésű komolyzenei hangversenyre kerül sor. Egy írói pálya kacskaringói Ardamica Ferenc a frissen kapott díjjal (Szekeres Éva felvétele) A politika nemigen vesz tudomást az alkotó emberről. A politikusok többnyire úgy gondolkoznak, hogy a művészlelkek csak tegyék, amit akarnak, ha meg véletlenül túl nagy a szájuk, akkor letiltjuk őket. Hogy lenne ellenpélda, hogy mégis van megbecsülés? Esetleg valaki, aki hosszú évtizedekig tiltott listán volt, most elismerést kapjon, ráadásul politikusoktól? SZÁSZI ZOLTÁN Lehet kételkedni, de tény, volt ilyen esemény, mégpedig idén december 15-én Zólyom városában, a Jozef Gregor Tajovský Színházban, ahol is első ízben osztották ki Besztercebánya Megye Díjait és a Megyei Elnök Díjait. A megye történetében az első díjazott - az ábécérendnek (is) köszönhetően - az az Ardamica Ferenc, akit évtizedekre mellékvágányra próbáltak állítani, akinek alkotói pályáját igen szerették volna félbe törni az emberarcú szocializmust követő husáki normalizáció eminens káderei, a gőzhengerként nyomuló és ítélkező, minden haladó eszmét elnyomni kész, a knédlikom- munizmus áporodott gőzeiben •cenzori erényeiket gyakorta megvillantó pártapparatcsikok. Isteni szerencse, Ardamicátnem olyan fából faragták, hogy feladja - vagy hogy esedeg megadja magát. Volt raktári dolgozó, bérelszámoló, féreg- és patkányirtó, de nem lehetett író abban az elmúlt rendszerben, pedig A rokon cseléd című első novelláskötetével 1970- ben egyértelműen bizonyította írói tehetségét és felkészültségét. Nem adta fel, határon átcsempészett, a salgótaijáni Palócföldben megjelentetett kéziratait nem tudták lefoglalni, nem tudták írói vénáját elmetszem, alkotókedvét elvenni. Ardamica Ferenc író pályáját nem tudta megtörni a politika. Az pedig külön elégtétel lehet számára, hogy alkotói, fordítói, publicisztikai munkásságáért - alig néhány héttel 64. születésnapja után - Besztercebánya Megye Díjával tüntették ki. Ha jól tudom, egyetlen magyar nemzetiségűként. A Jozef Gregor Tajovský Színházban megrendezett díjátadó ünnepség szervezését és lebonyolítását minden rendezvényszervező számára mintaértékű példaként ajánlhatom. Pontos, pergő, emberközpontú, igazán jól megrendezett ünnepség részesei lehettek a jelenlévők. Maga a díj egy bronzplakettből és pénzjutalomból áll. S hogy mit vesz rajta Ardamica Ferenc? Humora akkor sem hagyta el, amikor - közvetlenül a díjátadás utáni pillanatokban - erről kérdeztem. „Azt hiszem először is papucsot fogok vermi, mert a régit szétrágta a kutyám. Aztán pedig kifizetem a nyár óta meglévő kis adósságomat, ugyanis vettem egy virtuális tavat. Az ez évi elszámoláskor ugyanis minimum annyi köbméter elfogyasztott vizet számláztak ki nekem, amiből már egy kisebbfajta halastavat is lehetne létesíteni. Nyugdíjból élünk, jól jön egy kis segítség, ebből a szempontból nézve sem rossz egy díj. Itt a karácsony, kicsit fényesebb lesz az idén. A papucson meg a tavon kívül szinte biztos, hogy jó néhány könyvet is megveszek, az írás éltet, az olvasás pihentet. Félretéve a tréfát: felemelő, megható érzés volt átvenni a díjat, családom és barátaim körében, a megye többi kiválóságával együtt. Azt hiszem, jó társaságba keveredtem, nincs miért szégyenkezni. Színészek, zenészek, orvosok, a régióért egész életükben sokat tevő emberek kapták a díjat, jó érzés tudni, hogy engem is ilyen embernek tartanak. Én rettentően babonás vagyok, de most valahogy jól jött össze minden, csütörtökön volt a díjátadás, az nekem jó napom, feleségem indulás előtt fenékbe billentett, háromszor megpökött, csak a szomszédasszony jött szembe üres vödörrel, de ez kiküszöbölhető apróság volt. Nem indultunk el déli harangszó előtt, volt cigim és volt egy kis apró is a zsebemben. A díjat pedig ezek után a vitrinben fogjuk tartani, az asz- szonynak minden héten egyszer le kell róla törölni a porti’ - mondta Ardamica Ferenc. Az író szerint kész az életmű, habár - mint elmondta - ötlete volna még sok, csak egészségi állapota nem engedi, hogy ugyanolyan tempóval és lelkesedéssel folytassa az írást, mint korábban. Ardamica Ferenc írói munkásságát az olvasók az eddig elfogyott könyvek alapján ugyancsak jónak értékelik. Szakmai elismerésekben is volt már része a rendszer- váltás utáni időkben. 1998-ban a Szlovákiai Magyar írók Társaságának mvódíját kapta meg a Kalandor születik című regényéért, ugyanebben az évben Losonc Város Díját is átvehette, majd 2001- ben Losonc Város Polgármesterének Díját is megkapta. A már említett vitrinben tehát nem fog egyedül árválkodni a most kapott bronzplasztika, bőven lesz mit hetente leporolni. Az új papucs is megvan már, így aztán megint lesz mivel játszania a házi kedvenc kutyusnak, és mire az olvasók e sorokat olvassák, talán a virtuális tó részleteit is letudta már Ardamica Ferenc. Hatszázharminc éve halt meg Giovanni Boccaccio, a Dekameron című novellagyűjtemény szerzője A reneszánsz szellemiség előhírnöke MTI-PANORÁMA Hatszázharminc éve, 1375. december 21-én hunyt el Giovanni Boccaccio olasz költő, író, a máig rendkívül olvasott Dekameron című novellagyűjtemény szerzője. Születésének körülményeiről az ellentmondó források megegyeznek abban, hogy az időpontot 1313-ra teszik, de egyesek szerint Párizsban, mások szerint Firenzében vagy Certaldóban született. Az apa személye bizonyos Boccaccio di Chellino firenzei kereskedő, aki állítólag egyik párizsi útján találkozott egy Jeanne nevű asz- szonnyal, akitől Giovanni fia született. Az is biztos, hogy Boccacci- ót apja magához vette, s törvényes házasságából származó gyerekeivel együtt nevelte. 1319-től Firenzében, majd 1327-től Nápolyban éltek, ahol apja a Bardi- bank egyik fiókintézetét igazgatta. Szerette volna, ha Giovanni is kereskedelmi-pénzügyi pályára lép, s meglehetősen rossz szemmel nézte fia irodalmi érdeklődését. A szellemi és gazdasági téren is virágzó Nápoly jó iskola volt az ifjú Boccaccio számára, aki - engedve apja kérésének - folytatott pénzügyi-kereskedelmi és kánonjogi tanulmányokat, de hallgatott filozófiát és teológiát is, ugyanakkor bejáratos volt a nápolyi király gazdag könyvtárába, megfordult az arisztokrácia és a polgárság körében is. Itt ismerkedett meg a szerelem örömeivel és gyötrelmeivel is. 1340-ben visszatért Firenzébe, poggyászában néhány Nápolyban befejezett irodalmi alkotással. Boccaccio 1345-47-ben üzleti úton Ravennában és Forliban járt, és valószínűleg részt vett Nagy Lajos király nápolyi hadjáratában is. 1348-ban Firenzében pestisjárvány pusztított, amelynek áldozatául esett Boccaccio családja is. Ő csak egy évvel a járvány után tért vissza a városba, ahol hozzákezdett a Dekameron végleges formába öntéséhez, amelyen több mint négy évig dolgozott. A költőfejedelem Petrarcával 1350-ben ismerkedett meg. A két művész élénk levelezést folytatott, amelyben lefektette a klasszikus irodalom humanista újrafelfedezésének alapjait. A Dekameron után Boccaccio már csak néhány olasz nyelvű művet alkotott, köztük az II Corbacciót, amely - valószínűleg szerelmi csalódásainak következtében - a női nemről írt csípős szatíra. Érdeklődése ezt követően a latin nyelv és a humanista tanulmányok felé fordult, maga is több latin nyelvű művet alkotott. Ugyanakkor lelki élete egyre zak- latottabbá vált, felerősödtek a vallással kapcsolatos aggályai, egy szerzetes hatására pedig majdnem elégette a Dekameront, csak Petrarca közbenjárása és rábeszélése mentette meg a művet, valamint az író könyvtárát is, amelyet el akart adni. Az 1360-as évek elején megismerkedett a homéroszi költeményekkel, újra felfedezte a klasszikus latin szerzők műveit, s hozzákezdett Dante-tanulmányaihoz, amelynek eredménye lett az Isteni színjátékhoz fűzött kommentár és a Dante élete című életrajz. Petrarca 1374-ben bekövetkezett halála mélyen megrendítette Boccacciót, aki végleg visszavonult Certaldóba, ahol egy év múlva meghalt. Boccaccio kora még nem reneszánsz, de Boccaccio már reneszánsz író. Egész életében azon munkálkodott, hogy a modern olasz nyelven írott irodalmat a klasszikusok szintjére emelje. Fő műve, a 100 novellát tartalmazó Dekameron - amellyel a novella világtörténete megindul - máig talán az egyik legolvasottabb gyűjtemény, frivol, pajzán, olykor mulatságosan szókimondó történetei remek szórakozást ígérnek a mai olvasóknak is. A Dekame- ronból 1971-ben Pasolini készített filmet, amelyben többnyire amatőrökre bízta az egyes jellemek megformálását, és Giotto tanítványaként maga is szerepelt a filmben. (Képarchívum)
