Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-20 / 293. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 20. RÖVIDEN Osztrák-magyar kormányülés Bécs. Együttes ülést tart ma Bécsben a jobbközép osztrák és a szocialista-liberális magyar kormány Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére. A Múzeumi Negyed épületegyüttesében tartandó első ilyen munkatalálkozón közös kormánynyilatkozatot fogadnak el, amelyben megerősítik a kétoldalú együttműködés bővítése melletti elkötelezettségüket, és ajánlják az ilyen jellegű találkozók évi rendszerességgel történő megrendezését. A két kormány megállapodik a szorosabb konzuli együttműködésben, beleértve harmadik országokban közös képviseletek kialakítását, illetve egymás képviseletét, ha ott csak egyikük van jelen. (MTI) A sárospataki kötetekről Moszkva. Az orosz alsóház második olvasatban is jóváhagyta a sárospataki református kollégiumi kötetek visszaadását. A duma tegnapi pótplénumán 347 képviselő szavazta meg az 1945-ben a Szovjetunióba vitt kötetek visszaadásáról szóló törvény- tervezetet, míg 36 ellenezte és egy tartózkodott. A harmadik olvasatra, január második felében kerülhet sor. A törvény Vlagyimir Putyin elnök aláírása nyomán léphet hatályba. (MTI) Indián elnök lesz Bolíviában La Paz. Már az első fordulóban megnyerheti a vasárnapi bolíviai elnökválasztást Evő Morales, a szocialisták vezére; a felmérések szerint eléri az abszolút többséget, az 51 százalékot. Ellenfele, a konzervatív Jorge Quiroga konzervatív exállamfő a választók 31-34 százalékának a bizalmát élvezi. Ha Morales, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) vezetője győz, úgy ő lesz Bolívia és egész Dél- Amerika első indián származású elnöke. A hivatalos szavazatszámlálás meglehetősen lassan folyik, az eredményt talán ma hirdetik ki. (MTI) Evő Morales (TASR/AFP) Letartóztatások Spanyolországban Madrid. Őrizetbe vettek 14 terroristagyanús személyt tegnapra virradóra Spanyol- ország több tartományában, egy összehangolt rendőri akció keretében. Olyan személyekről van szó, akik iszlám harcosokat toboroztak és készítettek fel iraki akciókra. A letartóztatások folytatódnak, tíz napon belül ez a második letartóztatási hullám az országban. (MTI) A régésznő a bagdadi német nagykövetségen van, s jó egészségnek örvend - egyik amerikai túszukat a fegyveres lázadók kivégezték A kormány hallgat, a sajtó találgat ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Bagdad. Az emberrablók az elhurcolt, majd három hét fogság után elengedett német régésznő, Susanne Osthoff sofőijét, Haled as-Simanit is szabadon engedték. Ezt tegnap közölték német televíziós állomások. A külügyminisztérium azonban nem tudta megmondani, hol tartózkodik a kísérő. Osthoffot és kísérőjét jó három héttel ezelőtt rabolták el máig ismeretien személyek, állítólag Észak-Irakban, de a Bild szerint Bagdadban őrizték őket, s erről mind a közvetítők, mind a hatóságok tudtak. A lap úgy értesült, hogy Osthoffot vasárnap a kora délutáni órákban engedték szabadon. Ost- hoff ugyan régésznő, de az utóbbi időkben jószolgálati tevékenységet is végzett. Áttért az iszlám hitre, arabul tud, sokat mozgott az országban. Megválaszolatlan kérdések foglalkoztatják most a német közvéleményt: kik az emberrablók, s fizettek-e nekik váltságdíjat. A szabadulás körülményeiről a német külügyminiszter semmit sem volt hajlandó elárulni. Angela Merkel kancellár korábban úgy nyilatkozott, Németország nem hagyja magát zsarolni. Jelenleg Irakban legkevesebb kilenc nyugati túszról tudnak - öt amerikairól, két kanadairól, egy britről és egy franciáról -, míg más statisztikák 75 elhurcolt vagy eltűnt külföldit tartanak számon, néhányukról 2004 óta nincs életjel. Az al-Kaidához közel álló, Iraki Iszlám Hadsereg nevű fegyveres csoport épp tegnap erősítette meg internetes üzenetében egy Irakban foglyul ejtett amerikai vállalkozó - Ronald Allen Schulz biztonsági tanácsadó - kivégzését. Közben az amerikaiak szabadon engedték Szaddám Húszéin volt iraki elnök rendszerének kéttucatnyi vezetőjét, köztük két minisztert. Többségüket azért vették őrizetbe, mert háborús bűncselekményekkel gyanúsították őket, vagy mert szükség lehetett tanúvallomásukra a régi rendszer ellen. Az eljárás során megállapították, már nem jelentenek veszélyt az ország biztonságára, s az is kiderült, hogy nem emelnek vádat ellenük. Két merényletben hatan meghaltak tegnap Bagdadban, de a fő célpontok megmenekültek. Az első, délelőtti támadás célpontja a főváros egyik déli negyedének rendőrfőnöke volt. Pár perccel később Bagdad nyugati felében a város alkormányzóját érte támadás. A rendőrfőnök is, a politikus is csak megsérült. (MTI, t) „Susanne Osthoff ismét szabad! Köszönjük!” A német régésznő szülővárosának, Glonnak a polgármestere, Martin Esteri fogadta így tegnap a sajtót (CTK/AP-Jelvétel) Harminckét éve nem volt törvényhozás - erős marad az elnöki hatalom Már van afgán parlament Kabul. Több mint harminc év után első ízben ült össze tegnap Kabulban a demokratikusan megválasztott afgán parlament. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Korán-olvasással elkezdődött ünnepélyes ülésen, amelyen a nemzetgyűlés (voleszi dzsirga) 249, valamint a szenátus (mesra- no dzsirga) 102 tagja letette az esküt, részt vett Dick Cheney amerikai alelnök és Jean Guéhenno, az ENSZ békefenntartásokért felelős főtitkár-helyettese is. A fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, hogy megelőzzék a négy évvel ezelőtti tálib rendszer fegyveres híveinek esetleges támadásait. A tálibok előzőleg azzal fenyegetőztek, „szétzúzzák az amerikai megszállás jelképét”, és a „külföldi hitetlenek ügynökeid’ legitim célpontoknak nevezték. Hamid Karzai államfő a gyűlést az afgán nép egysége megnyilvánulásának és a demokrácia felé tett fontos lépésnek nevezte. Nagy taps fogadta a 91 esztendős Zahír Sah exkirályt, aki a száműzetésben eltöltött 29 év után, 2002-ben tért haza és kapta meg a Nemzet Atyja címet. A volt uralkodó hálát adott Allahnak, hogy részt vehet az ülésen, amelyet az Afganisztán újjáépítése felé tett lépésnek értékelt a több évtizedes harcok után. Az afgán választók szeptemberben szavaztak a nemzetgyűlés, valamint tartományi tanácsok tagjaira. Ez utóbbiak választották meg a felsőház kétharmadát, a fennmaradó 34 helyről maga az elnök döntött. Az elnöki hatalom azonban az alkotmány értelmében ezután is erős marad Afganisztánban, bár a parlament hozhat törvényeket és megvétózhatja a kormány összetételét. Az országnak nem volt választott parlamentje 1973 óta, amikor puccsal döntötte meg Zahír Sah uralmát unokaöcs- cse, Daud Hán, aki egyúttal a nemzetgyűlést is feloszlatta. Ezután a káosz évtizedei következtek Afganisztánban, több államcsíny- nyél, az 1979-től 1989-ig tartó szovjet megszállással, majd az 1990-es évek polgárháborújával, amely az iszlám fundamentalista tálibok 1996-os hatalomra jutásához és öt évig tartó uralmához vezetett. Mindez közel egymillió halálos áldozatot követelt az országban. A tálib rendszernek a 2001. októberi, USA vezette koalíció katonai beavatkozása vetett véget. Az új afgán parlamentben 68 nő kapott helyet, és képviseletük van a különböző etnikai kisebbségeknek is. Nincs szükség ügyvezető izraeli kormányfőre - ünnepeltek a gázai palesztinok Javult Ariel Sáron állapota MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli kormányfőt nem fenyegeti újabb szélütés, és elképzelhető, hogy ma reggel elhagyhatja a kórházat - közölték kezelőorvosai. Ilan Cohen kabinetfőnök szerint Sáron már sétálgat, tréfálkozik az orvosokkal. Saront vasárnap este szállították a jeruzsálemi Hadassza kórházba. Korábban az orvosok úgy vélekedtek, hogy a kormányfőnek legalább 3-4 napig kórházban kell maradnia. Tamir Ben-Hur, a kórház fő idegsebésze elmondta, a szélütést okozó vérrög felszívódott, és nem okozott semmilyen károsodást a 77 éves kormányfőnél. Az izraeli katonai rádió szerint Sáron telefonon beszélt az ország legbefolyásosabb politikai újságíróival, hogy megnyugtassa őket egészségi állapota felől. Iszrael Maimon, a kormány titkára elmondta, a szélütés után Saronnak némileg problémát okozott a beszéd, de reggelre már semmilyen külső jele nem volt az agyvérzésnek, mozgásában sem volt szüksége segítségre. Jelenleg nincs szükség arra, hogy ügyvezető kormányfőt nevezzenek ki. Ha Sáron nem lenne képes ellátni hivatalát, Ehud Óimért miniszterelnök-helyettes venné át funkcióját. A törvények értelmében ha a kormányfő akadályoztatása meghaladja a 100 napot, a 101. napon választásokat kell tartani. Az előrehozott parlamenti választásokat egyébként március 28-án, vagyis 99 nap múlva tartják. Ezen Sáron már új pártjával, a Kadimával (Előre) vesz részt. A közvélemény-kutatások szerint az új formáció toronymagasan nyerné a választásokat, de mivel kifejezetten Sáron személyére épül, az ő betegsége rányomná a bélyegét a párt jövőjére. Mahmúd Abbász palesztin és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyaránt jobbulást kívánt neki, de Gázában a palesztin Népi Ellenállási Bizottságok nevű fegyveres szervezet tagjai „Sáron halott!” felkiáltással, a levegőbe leadott lövésekkel fogadták az izraeli kormányfő betegségének hírét. Az orvosok szerint néhány napot pihennie kellene (Képarchívum) Tabu az iszlám fülnek mindaz, ami nyugati Iráni zenetilalom MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Mahmúd Ahmadi- nizsád iráni elnök utasította az állami televíziót és rádiót: ne sugározzanak dekadens nyugati zenét, támogassák inkább a nemzeti, illetve az iszlám forradalmat idéző zeneműveket. Iránban az államfő egyben a Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának is az elnöke. Ahmadinezsád szerint a rádiónak és a televíziónak tiszteletben kell tartama a tanács döntéseit. A hivatalos média gyakran sugároz pihentető zeneként hagyományos zeneműveket, illetve Richard Clay- derman zongoraművész számait. Modernebb műfajokat, így hip- hop- és technoszámokat is alkalmaznak ugyanakkor több műsor kísérőzenéjeként. Az államfő utasítást adott továbbá arra, hogy az erőszakot és a dekadenciát ki kell iktatni a filmiparból. Mohammed Hoszein Szafar- Harandi kulturális és vallásügyi miniszter a mozi területén léptetett életbe korlátozásokat. „A nép vallását és kultúráját sértő, valamint a dekadens és ostoba filmeket be kell tiltani” - szögezte le. Mohamed Hatami volt államfő két elnöki megbízatása alatt a kormány liberális kultúrpolitikát folytatott, külföldi filmeket is vetítettek a mozikban és az állami televízióban. A kilencvenes évek közepén bevezetett tilalom ellenére számos iráni néz műholdas televíziókat is. Ahmadinezsád viszont júniusban meghirdette az iszlám forradalom értékeinek helyreállítását és a „korám kultúra” propagálását. Újabb 50 milliárd dollár a háborúkra Tilos a fogolykínzás MTI-HÍR Washington. Az amerikai képviselőház tegnap hajnalban jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a terrorizmussal gyanúsított foglyok kínzását, s 453,3 milliárd dollárt irányoz elő a védelmi tárca kiadásaira, ebből további 50 milliárdot az iraki és afganisztáni háború költségeinek a fedezésére. Az alsóház két különálló törvényt is megszavazott, az egyik a Pentagon kiadásainak a jóváhagyásával, a másik pedig a védelmi politikával kapcsolatos, és mind a kettőhöz hozzácsatolták azt a kiegészítést, amely tiltja a foglyokkal való kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot. A tilalmat John McCain republikánus párti szenátor, vietnami veterán, volt hadifogoly kezdeményezte. A Fehér Ház csak több hónapos ellenállás után adta be a derekát és fogadta el az erről szóló kiegészítést. Maga a szenátor tegnap azt mondta: tilos minden, ami sokkolja a lelkiismeretet. Engedélyezte az amerikai fegyencjáratokat Kwasniewski „vallott” MTI-HÍR Varsó. A leköszönő lengyel államfő közvetve elismerte, hogy Varsó hozzájárult az amerikai fe- gyencjáratok üzemeltetéséhez. Aleksander Kwasniewski a köz- szolgálati televízióban ugyanakkor cáfolta, hogy Lengyelország területén az amerikaiak titkos börtönöket létesítettek volna. Kwasniewski a lengyel közreműködés mellett azzal érvelt, hogy a terrorizmus elleni harc szolidaritást követel, ami viszont azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni. Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő várhatóan a héten ismerteti annak a nyomozásnak a következtetéseit, amelyet annak a kiderítésére indítottak, Kwasniewski adott-e utasítást arra, hogy az ország területén a CIA büntetőtáborokat létesíthessen. A távozó elnök ezt kereken tagadja. A Human Rights Watch (HRW) New York-i embeijogvédő-szervezet szerint Lengyelországban volt a terroristagyanús személyek vallatására létrehozott CIA-külömtmény európai központja. Az ABC amerikai televízió pedig nemrégiben azt állította: Lengyelországban 11 magas rangú al-Kaida-parancsnokot őriztek, de amint november elején kipattant az állítólagos börtönökkel kapcsolatos botrány, a nemzetközi terrorhálózat elfogott vezetőit gyorsan Észak-Afrikába szállították.
