Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-19 / 292. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 19. RÖVIDEN Kvantifikálták Mona Lisa mosolyát Megfejtették Mona Lisa mosolyát - vagy legalábbis számszerűsí- tették holland kutatók. Az eredmény: 83 százalék boldogság, 9 százalék undor, 6 százalék félelem és 2 százalék düh „keveréke” tükröződik Gioconda arcáról. A számítógépes elemzést az Amszterdami Egyetem tudósai amerikai kollégákkal - az Illinois Egyetem kutatóival - együtt végezték. Adatbázisként fiatal hölgyek arcképeit táplálták be, hogy egy átlagos és semleges alaparckifeje- zést kapjanak, ezután pedig elkezdték elemezni Mona Lisa - alias Gioconda - arcának minden négyzetmilliméterét, ajakvonalától a szeme körüli ráncocskákig, nevezetesen összevetni, hogy mennyiben tér el arckifejezése a semleges mimikától. (MTI) A Nagy Könyv hatására fokozódott az olvasási kedv Újra író-olvasó találkozók MTI-TUDÓSÍTÁS A Nagy Könyv játék hatására az előző évhez képest majdnem egyötödével nőtt a kölcsönzések, és hosszú évek óta először növekedett érzékelhetően a beiratkozások szám a könyvtárakban. Az olvasást népszerűsítő játék döntőjében Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nyerte el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye lett, a harmadik legtöbb szavazatot Szabó Magda Abigél című műve kapta. A nyertes mű Gárdonyi Géza (1863-1922) legsikeresebb regénye, amelyben a pontos történelem- és társadalomábrázolás vegyül egy nagy szerelem történetével. A mű a hazafiasság és a legszebb emberi erények nagyepikája, amely mindmáig népszerű az ifjúság körében. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke azt nevezte a legreménytelibbnek, hogy nőtt a gyermekkönyvtárak látogatottsága, volt, ahol 35 százalékkal többen iratkoztak be a korábbiaknál. Azt is kiemelte, hogy lendületesen újraszerveződtek az író-olvasó találkozók. Hozzátette: a regisztrált könyvtárakat el kívánják látni a topl00-as lista címeivel. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke azt mondta, a szavazás adatai alapján érdemes volt elkezdem ezt a minőségi szórakoztató műsort. Meggyőződése, hogy a tévét nézők köre máris megváltozott, az olvasottabb, tájékozottabb nézők ugyanis kíváncsiak a minőségibb programokra is. Bejelentette, hogy az MTV 2006- ban újraindítja a lü mit tud? című nagy sikerű vetélkedőjét. A tavasszal meghirdetendő versengésből 2007 tavaszára készül tévéműsor, a döntőt májusra tervezik. A köztelevízió ezenkívül meghirdet még egy „ügyed’: A Nagy Könyvhöz hasonlóan szintén egy jól bevált BBC-program mintájára azt fogják keresni, melyik Magyar- ország azon épülete, amelynek a megmentésére összefog az egész ország. Az épített környezetet népszerűsítő, a történelmi emlékeket megóvni hivatott programot szintén 2006 tavaszán hirdetik meg, a szeptembertől látható műsor döntője 2006 karácsonyán lesz. Békés Pál, A Nagy Könyv ötletgazdája elmondta: kezdetben úgy gondolták, hátszelet kell biztosítani a magyar regényeknek a külföldiekkel szemben, de, láss csodát, a döntőbe három magyar író műve került be. Az összes adás nézettségét figyelembe véve márciustól decemberig az ország népességének több mint 90 százalékához jutott el A Nagy Könyv különböző műsorokkal és ajánlókkal; a legnézettebb adások ádagosan fél-félmillió nézőt vonzottak a képernyők elé. A játék teljes időszaka alatt 1,7 millió szavazat érkezett szavazólapon, 600 ezer interneten, a telefonos és smses szavazatok száma meghaladta a 140 ezret. A Nagy Könyv internetes oldalát március óta csaknem egymillióan látogatták meg; a világhálón összesen 30 ország olvasói érdeklődtek a program iránt; az oldalon 1800 fórum él. A játékos mozgalomba, amelyben minden magyarul megjelent regényre lehetett voksolni, különféle programokkal 1500 könyvtár, 500 könyvesbolt, 1300 iskola kapcsolódott be. A napokban tűzték műsorra a hazai mozik Hans Weingartner német és osztrák koprodukcióban készült Edukators című filmjét, amely három fiatal „világmegváltó” álmairól szól A főszereplők: (báliról) Dániel Brühl, Julia Jentsch és Stipe Erceg (Képarchívum) Bödők Zsigmondot elismerő oklevéllel tüntették ki a Budapesti Műszaki Egyetemen Egy csillagász történészkarrierje (Stefankovics József felvétele) Bödők Zsigmond a prágai Károly Egyetemen és a pozsonyi Komenský Egyetemen végzett asztrofizika szakon. Végzettsége szerint tehát csillagász, és bár tanult szakmáját jelenleg is gyakorolja, nevét szélesebb körben elsősorban tudomány- és technikatörténeti munkái tették ismertté. HIZSNYAI ZOLTÁN A dunaszerdahelyi Nap Kiadónál az utóbbi években sorra jelentek meg a Magyar Talentum című könyvsorozat egyes darabjai, és rendkívüli sikert arattak és aratnak a közönség körében. A közelmúltban e könyvek írójaként komoly elismerésekben részesültél. Beszámolnál ezekről? A Magyar Mérnöki Kamara Történeti Bizottsága ez év augusztusában tartott veszprémi ülésén beválasztott tagjai sorába. Az indoklás szerint a magyar műszaki múlt szellemi értékeinek feltárásában végzett munkásságommal érdemeltem ki e kétségkívül rangos elismerést. A bizottságban nagyszerű embereket ismerhettem meg, és kutatásaimhoz nagyon sok segítséget kapok tőlük. Úgy tudom, a közelmúltban is jelentős megtiszteltetés ért... Igen... Csonka János, nevezetes autókonstruktőr és a karburátor világhírű társfeltalálója (Bánki Donáttal) 1905-ben adta át a Magyar Posta használatába az első teljesen magyar fejlesztésű automobilt. A nevezetes esemény századik évfordulóján nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg a magyar műszaki élet reprezentáns intézményei. Az ünnepség záróaktusaként a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében elismerő oklevéllel tüntették ki a magyar automobilizmus száz jeles képviselőjét, egyetemi oktatókat, fejlesztő mérnököket és konstruktőröket. Közöttük - egyedüli külföldiként - én is átvehettem e magas elismerést a Magyar feltalálók a közlekedés történetében című könyvemért. Az oklevélhez megkaptuk a Magyar Nemzeti Bank által veretett ezüstérmet, amelyen Csonka János nevezetes postaautója látható. Ugyanakkor az évfordulóra az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár a könyvem alapján egy CD-ROM kiadványt jelentetett meg. Csillagászként, hogyan jutott eszedbe, hogy különböző, egymástól sok esetben igencsak távol álló tudományos és műszaki szakterületek históriájával foglalkozz? Talán furán hangzik, de a magyar tudósokkal és műszaki alkotókkal egy fogadást követően kezdtem foglalkozni 1996-ban. A fogadás tárgya Nobel-díjasaink száma volt, s amikor igazolást nyertek az általam állítottak, a vesztes féltől egyben felkérést kaptam egy cikksorozat megírására. Később a témában a Nap Kiadójának igazgatója, Barak László látta meg a fantáziát, és szerződést kötött velem egy könyv kiadására. A Nobel-díjas magyarok igazi sikerkönyv lett. Az eltelt nyolc év alatt öt kiadást ért meg és megközelítőleg negyvenezer példányban fogyott el. Ez a szám még a magyarországi viszonyok között is rekordnak számít, és talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmondom, közel másfél esztendeig szerepelt a magyarországi sikerlistákon. A könyv sikere engem is meglepett és arra ösztönzött, hogy a többi világhírű műszaki alkotónkat is egy-egy könyvben bemutassam. Eddig kilenc kötet látott napvilágot, a Magyar feltalálók a híradástechnika történetében című éppen kiadás előtt áll, a Magyar feltalálók a számítástechnika történetében című könyvemen pedig jelenleg dolgozom. A Magyar Talentum könyv- sorozat valamennyi kötete a Nap Kiadó gondozásában jelent meg, több kiadást megértek és nem csupán az olvasók körében népszerűek, hanem szakmai berkekben is kedvező fogadtatásra találtak. Több neves magyarországi intézmény és múzeum is a fontos forrásművek közé sorolta. Hadd dicsekedjek azzal, hogy a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban is jelen vannak... ...és nyilván toyább szaporodnak majd. MUyen további könyveket készülsz kiadni a közeljövőben? A Magyar Talentum könyvsorozat terveim szerint huszonöt kötetből áll majd, úgyhogy ha az égiek is engedik, az elkövetkezendő évtizedek be vannak táblázva. Apropó égiek. A csillagászattal sem hagytam fel, nemkülönben ilyen tárgyú könyveim is jelennek meg szép számban. Ezenkívül van egy félig kész meséskönyvem, és egy sor más tárgyú könyvötletem. És a nagy álmom is megvalósulni látszik. A még 1986-ban a Madách Kiadónál megjelent, majd 1993-ban a Nap Kiadónál bővített kiadásban publikált Harmatlegelő című könyvem 2006 tavaszán újból kiadásra kerül. Köszönhetően a több tucat vállalkozónak és magánszemélynek, akik anyagilag támogatták a könyv megjelenését. A magyar népi csillagelnevezésekkel, mondákkal, hiedelmekkel foglalkozó könyv teljes színes kivitelben, számtalan fényképfelvétellel illusztrálva és jelentős terjedelmi bővüléssel a Magyarok égi képeskönyve címmel jelenik meg várhatóan 2006 áprilisában. OTTHONUNK A NYELV Hova kerüljön a jelző? (3) SZABÓMIHÁLY GIZELLA Minisorozatunk témája a szlovák hátravetett jelzős szerkezetek magyarra fordítása, az előző két részben az álláshirdetésekben és a hivatalos iratok címében előforduló jelzős szerkezetekkel foglalkoztam. Nézzük most az egyéb tipikus előfordulásokat! A szlovákban meglehetősen gyakori a hátravetett jelző állandósult kifejezésekben: raketa na pevné palivo, fólia z plastu. Különösen tipikusak az ilyen szókapcsolatok a jogi szaknyelvben adók, illetékek, járulékok, bűn- cselekmények, szerződések stb. megnevezésére: daň z dedičstva, daň z príjmu, poplatok z omeškania, zmluva o pôžičke, ublíženie na zdraví stb. Ezek magyar megfelelőiben a jelző mindig a jelzett szó előtt áll, a lexikális egység pedig formailag vagy összetett szó, vagy minőségjelzős szerkezet. A fenti példák magyar megfelelői tehát sorrendben az alábbiak: szilárd hajtóanyagú rakéta, műanyagfólia, örökösödési adó, jövedelemadó, késedelmi pótlék, hitelszerződés, testi sértés. Szlovákiai magyar fordításokból azonban vannak adataim a szlovák szórendet követő megoldásokra is, pl. poplatok za užívanie verejných pristranstiev: illeték a közterületek használatáért, poplatok za psa: illeték kutyáért stb. Amint említettem, a magyarban ezzel szemben a minőségjelzős szerkezetek a megszokottak: közterület-használati illeték, ebadó. Az előző cikkekben már írtam arról, hogy a magyarban mondaton belül igen ritka a hátravetett jelzőt tartalmazó szerkezet, esetlegesen erős igei jelentéstartalmú főnevek mellett szokott előfordulni; ilyenek az -ás/-és képzős, valamint a vita, írás, kapcsolat; vélemény, válasz, kérdés stb. típusú főnevek. Néhány magyarországi példa: Második találkozásom a zsoltárokkal kezdő bibliaolvasó koromban történt; Nincs kész válaszunk a kérdésre; Milyen a kapcsolata a mobiljával?; Van elég vitám a bátyámmal is. A példákból látható, hogy e mondatok szerkezete hasonló: bennük állítmányként leggyakrabban a létige (van) különböző alakjai szerepelnek. Szlovákiai magyar fordításokból azonban ettől eltérő szerkezetű mondatokra is bővem van adatom: Az uniós csatlakozás után Szlovákiának biztosítania kell külső határát Ukrajnával; Az Unió támogatni kívánja a gazdasági és szociális összetartást és szolidaritást a tagállamok között; Tekintetbe véve a hagyományos kisebbségi gondokat és konfliktusokat a világ különböző részein; Az említett információt egy férfi a mostani városvezetésből nyújtotta. Mit mondhatunk el ezekről a megoldásokról? Először is láthatjuk, hogy egyes esetekben a fordító még akkor is meghagyta a hátravetett jelzőt, amikor kézenfekvő lett volna a mellékneves megoldás, pl.: külső határát Ukrajnával - az ukrán vagy: a szlovák-ukrán határt; összetartást és szolidaritást a tagállamok között - a tagállamok közötti összetartást és szolidaritást. A harmadik mondatban valószínűleg azért maradt meg a hátravetett jelző, mert a fordító érezte, hogy a legegyszerűbb átalakítási megoldás, a való igenév betoldása ebben az esetben nem alkalmazható: a Tekintetbe véve a világ különböző részein való hagyományos kisebbségi gondokat és konfliktusokat mondat bizony értelmetlen. Mivel a való nem jó, valamilyen tartalmasabb igét kell keresnünk: a gond, konfliktus stb. szavak mellett a jelentkezik, előfordul stb. igék szoktak állni, ezért példamondatunk legegyszerűbben így alakítható át: Tekintetbe véve a vüág különböző részein jelentkező hagyományos kisebbségi gondokat és konfliktusokat. Birtokos szerkezetre vezethető vissza az egy férfi a mostam városvezetésből szószerkezet, ezért a hátravetett jelzős szerkezetet birtokos szerkezettel fordíthatjuk magyarra: a városvezetés egy tagja.
