Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-02 / 278. szám, péntek
10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 2. A csontsejtek a bőrsejtekhez hasonlóan viselkednek Válasszon egy ingyen » hónap < FOGYASZTÓI HITEL > EGY HAVI TÖRLESZTORÉSZLETET NEM FIZET V lubaca// szolgáltatás: 0850123 123 www.luba.sk Bármihez van is szüksége pénzre, a ĽUDOVÁ BANKA 150 000 koronáig kölcsönöz, mégpedig kezes nélkül és 24 órán belül. Ha 60 havi futamidejű hitelt igényel, választhat egy tetszés szerinti hónapot (az elsőn kívül), amikor az esedékes törlesztőrészletet mi fizetjük ön helyett. ĽUDOVÁ BANKA VOLKSBANK DÔVERA ZBLIŽUJE. BP-5-14737 A csontok immunrendszere Budapest. A csontoknak saját immunrendszere van - állapították meg német kutatók, s a felfedezéstől egyebek között azt várják, hogy könnyebbé tehetők majd a csont- és porcoperációk, illetve hogy újfajta kezelésmódot lehet kidolgozni az ínygyulladásra. MTI-INFORMÁCIÓ Az emberi test általában a véráramban őrjáratozó fehérvérsejtek segítségével veszi fel a küzdelmet a fertőzések ellen. Minden új támadóhoz új sejteket kell előállítani, s ehhez idő kell. Ezért egyes, folytonos támadásnak kitett szövetek saját gyors immunrendszert fejlesztettek ki. Bizonyos bőrsejtek például univerzális antibiotikumként viselkedő aminosavláncokkal támadják a bőr felső rétegein átjutott baktériumokat. Patrick Warnke, a németországi Kiel egyetemének kutatója azt tapasztalta, hogy egyes csontsejtek a védekező bőrsejtekhez hasonlóan viselkednek. A kutató- csoport egészséges és beteg állcsontokat, karcsontokat és csípőcsontokat tanulmányozott, és észrevette, hogy az osteocytá- nak nevezett, csillag alakú sejtek - amelyek fő funkciója az erős kálciumos csontszerkezetek létrehozása - fertőzés esetén anti- bakteriális aminosavláncokat is készítenek. A védekezésben az állkapocs csontsejtjei a legügyesebbek, valószínűleg azért, mert állandóan ki vannak téve a szájfertőzéseknek. A baktériumok az ínyvonaltól indulnak az állkapocscsont felé. Warnke csapata most az anti- bakteriálisaminosav-termelés beindulásának mechanizmusát kutatja. Ha sikerülne mesterségesen beindítani a folyamatot, fel lehetne készíteni a szervezetet a csontátültetésekre vagy a porcműtétekre, s talán az időskori periodontitis is megelőzhető lenne, amelynél a fertőzött csont- és ínyszövetek elsorvadása miatt hullanak ki a fogak. A szakállas sárkánygyíknak nevezett népszerű díszállat ugyanazt a mérget termeli, mint a csörgőkígyó Reuters-felvétel) A Vörös Bolygó történetének egy bizonyos szakaszán igencsak nedves, vizes világ volt Volt víz régen a Marson London. A Marson nagy meny- nyiségben volt víz már nem sokkal létrejötte után, csaknem 4 milliárd évvel ezelőtt - állapította meg a Mars Express európai űrszonda. A tudósok többsége ma egyetért abban, hogy a Vörös Bolygó, amely a Földhöz hasonlóan mintegy 4,6 milliárd éve alakult ki, történetének egy bizonyos szakaszán igencsak nedves, vizes világ volt. A Mars Express által szerzett új adatok jelentősége az, hogy bizonyítják: már 3,6-3,8 milliárd évvel ezelőtt is jelentős vízmennyiség volt a felszínén. A Paris-Sud Egyetem professzora, Francois Poulet a Mars Express vizsgálatai alapján vizet mutatott ki a bolygó igen régi talajrétegeiben, az olyan agyagos anyagokban, amelyek a vulkanikus bazaltkövekből jönnek létre, ha azokat hosszú időn át víz borítja. Már négymilliárd évvel ezelőtt is jelentős vízmennyiség volt a Mars felszínén (SITA/AP-felvétel) A toxint termelő hüllőket új osztályba kellene sorolni A gyíkok is mérgesek MTI-HÍR Budapest. A kígyókhoz hasonlóan a gyíkok is mérget termelnek, csak általában gyengébbet. A házi kedvencként otthon nevelt hüllők harapásai ráirányították a figyelmet, hogy ideje felülvizsgálni a kígyók és a gyíkok 80 éve elfogadott evolúciós családfáját. Bryan Fry, az ausztráliai Melbourne egyetemének biológusa meglepődve tapasztalta, hogy a szakállas sárkánygyíknak nevezett népszerű díszállat ugyanazt a mérget termeli, mint a csörgőkígyó. Kutatócsoportjával a gyíkokon kívül iguana- és kaméleonfajtáknál kilenc olyan toxint azonosított, melyekről azt hitték, hogy csak kígyóknál fordulnak elő. A méregtermelést eddig a fejlett kígyófajták specialitásának tartották, és a biológusok úgy gondolták, a két ismert mérges gyíkfajta, a gilai szörny és a mexikói gyöngyös gyík a kígyóktól függetlenül fejlődött odáig, hogy mérget állítson elő. A gyíkharapás okozta gyulladásokat bakteriális fertőzésnek gondolták, hiszen a gyíkok fogazata hemzseg a bacilu- soktól. Több biológus szerint felül kell vizsgálni a gyíkok 80 évvel ezelőtt elfogadott osztályozási rendszerét, ami a gyík nyelvének felépítése szerint csoportosított, hiszen a toxinok jellemzőbbek az evolúcióra. A genetikai elemzés szerint a kígyók legközelebbi rokonai az iguánák. Az újonnan felismert evolúciós kapcsolatok alapján valószínűsíthető, hogy a méregtermelés 100 millió évvel korábban, az apró emlősök 200 millió évvel ezelőtti elterjedésével egy időben kezdett kifejlődni. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
