Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-16 / 290. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ LE FIGARO Az Európai Uniónak az új tagállamokat Nagy-Britanniá- val szembeállító költségvetése körül zajló „alkudozás” Franciaország érdekeit szolgálja, és Párizs visszaszerezheti irányító szerepét Európában. A francia konzervatív napilap - felvázolva a EU kelet-európai tagállamainak a legújabb brit javaslatra reagáló nyilatkozatait - úgy véli, Lengyelország és Magyarország tűnik' a legelégedetlenebbnek, s ezt a helyzetet Párizs megpróbálja kihasználni, hogy visszavegye irányító szerepét az Európai Unióban. „A briteket az egyébként hasonló liberális elveket és London transzatlanti kapcsolatát támogató új tagállamokkal szembeállító alkudozás talán Franciaország érdekeit fogja szolgálni. Az iraki konfliktusban Közép-Európa által magára hagyott, majd az (európai alkotmányos szerződésről tartott) referendum kudarca miatt meggyengült Párizs már megragadta az alkalmat, hogy visszavegye az irányító szerepet az unióban” - emlékeztet a Le Figaro. Az elemző szerint Franciaország mindent meg fog tenni, hogy az új tagállamok ügyvédje szerepében tűnjön fel Brüsszelben. „Erre elsősorban a közös agrárpolitika terén Párizs és a kelet-európai országok közötti teljes egyetértés ad alkalmat” - véli a lap. JOMIURISIMBUN Japán a harmadát fizeti annak a költségnek, amelyet a következő generációs elfogórakéta japán-amerikai kifejlesztésére fordítanak - jelentette a japán napilap. A Standard Missile-3 (SM-3) jelű rakéta modernizált változatának kifejlesztése mintegy há- rommilliárd dollárba fog kerülni kilenc év alatt. Japán ebből 1-1,2 milliárdot vállal - írta a lap meg nem határozott forrásokra hivatkozva. A közös fejlesztésű rakétát - amelynek gyártását 2016-ban kezdik el - AEGIS-rendszerrel (napjaink egyik legmodernebb felderítő és fegyverrendszer-együttesével) ellátott amerikai és japán rombolókra szerelik majd. A tokiói védelmi minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a két ország még nem fejezte be a fejlesztési program részleteinek kidolgozását, a finanszírozással kapcsolatosakat sem. A Jo- miuri szerint a részletekről valószínűleg a december 24-i kormányülésen határoznak. Japán és az Egyesült Államok közvetlenül azután kezdte el közösen kifejleszteni a következő generációs védelmi rakétarendszert, hogy Észak-Ko- rea 1998-ban kísérletképpen Japán területe fölött reptetett el egy rakétát. Szakértők szerint egy észak-koreai rakétának mindössze tíz percre van szüksége ahhoz, hogy elélje Japán területét. Észak-Korea bírálja, provokációnak tartja a japán rakétafejlesztési terveket, de a térség más országai is- köztük Kína és Oroszország- kifejezték aggodalmukat amiatt, hogý Japán a készülő rakétapajzsot az ő katonai ütőképességük ellenőrzésére akarja felhasználni. Karácsonyi attrakció (Ľubomír Kotrha rajza) Felmérés: Franciaország lakossága egyre nyitottabb a szélsőjobboldali nézetekre Már megszokták Le Pent A franciáknak csak 39 százaléka véli úgy, hogy elfogadhatatlanok Jean-Marie Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnökének Franciaország súlyos problémáit érintő megszólalásai. VENCZEL KATALIN Ez derül ki a TNS-Sofres közvélemény-kutatóintézet által a Le Mon- de-nak készített felmérésből. A franciák megszokták a Nemzeti Frontot címmel csütörtökön közölt felmérés adatai szerint Le Pen elfogadottsága egy év alatt öt százalékkal, 1997 óta pedig kilenc százalékkal növekedett Franciaországban. A megkérdezettek alig 43 százaléka vélte túlzónak a szélsőjobboldali vezető gondolatait. Ez az arány tavaly még csak 37 százalék volt. Három évvel ezelőtt a franciák 70 százaléka úgy vélte, hogy az FN veszélyt jelent a demokráciára, 2005-ben már csak 66 százalékuk gondolta ugyanezt. A Le Monde szerint Le Pen „ba- nalizálása” mellett a pártja által felvetett témák egyre inkább visszhangra találnak a francia társadalomban. A megkérdezettek negyede „teljesen vagy nagyjából” egyetért azzal, amit Le Pen gondol Franciaországról: 33 százalékuk a „hagyományos értékek védelme” és 26 százalékuk a „biztonságról és az igazságszolgáltatásról” vallottak miatt támogatja a szélsőjobboldalt. A Le Pen által a külvárosok helyzetéről megfogalmazott gondolatokkal a franciák 25 százaléka, kormánykritikájával pedig 14 százaléka ért egyet. Ellenben Le Pen úgynevezett nemzeti preferenciaelképzelése esetén - mely szerint a szociális juttatások terén a franciákat előnyben kell részesíteni a bevándorlókkal és a külföldiekkel szemben - a 19 százalékos támogatottság hatpontos csökkenést jelent az elmúlt évekhez képest. Amint a közvélemény-kutatók nem említették a megkérdezetteknek, hogy felmérésükben Le Pen és pártja népszerűségét vizsgálják, a franciák sokkal nagyobb arányban támogatták a szélsőjobboldali nézeteket. Eszerint 63 százalékuk úgy gondolja, túl sok bevándorló van Francia- országban (59 százalék volt 2003- ban), 48 százalékuk nem érzi otthon magát Franciaországban (44 százalék két évvel ezelőtt), és 45 százalékuk úgy érzi, Európa veszélyt jelent a francia identitásra. Ez utóbbi álláspont támogatóinak aránya tíz százalékkal növekedett két év alatt. Emmanuel Riviere, a Sofres közvélemény-kutatóintézet igazgatója szerint az 1972-ben alakult, s 75 ezer tagot számláló FN húsz éve stabil választóréteget tudhat magáénak. Ugyanakkor egyre több francia gondolja úgy, hogy Le Pen „túl messzire megy, de pontosan világít rá a dolgokra”. A felmérés Le Pen 2007-es elnökválasztási esélyeit is vizsgálta: a franciák 33 százaléka szerint a szélsőjobboldali vezető 2002-höz hasonlóan bejut a második fordulóba. A szerző az MTI párizsi munkatársa Le Pen húsz éve stabil választóréteget tudhat magáénak. A VMDP sérelmezi, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom csak a VMSZ-szel tárgyal Vajdasági pártok az autonómiáért PETKY JÓZSEF A belgrádi politikai vezetőkhöz fordult három kisebb vajdasági magyar párt, kérve azt, hogy a koszovói rendezés folyamán kezdődjenek tárgyalások a szerbiai kisebbségek autonómiájáról is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői korábbi szándékukkal összhangban Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, Borisz Tadics elnökhöz és Vük Draskovics szer- bia-montenegrói külügyminiszterhez fordultak javaslatukkal. „Úgy látjuk, olyan körülmények között, amikor megkezdődtek az intenzív előkészületek a koszovói státustárgyalásokra, csak használhat a megbeszélések légkörének, ha mélyreható tárgyalás kezdődik a szerbiai kisebbségre vonatkozó autonómiaformákról és az erre vonatkozó demokratikus megoldásokról” - írják levelükben. A három párt hangsúlyozza, 1990 óta a mindenkori szerbiai hatalomnak nem volt meg sem az akarata, sem a bátorsága ahhoz, hogy párbeszédet kezdjen a magyar kisebbséggel. A jelenlegi „egypártos” kisebbségi intézményrendszer és a kormány ellenőrzése alatt álló perszonális autonómiaszerkezet szerintük nem demokratikus. Javasolják, hogy a reciprocitás elve alapján ugyanolyan autonómia üléssé meg a szerbiai magyarokat, mint amüyet a szerb kormány a koszovói szerbeknek javasol. A reciprocitás elvének alkalmazása mellett szóló érvként hozzák fel Lásztity Pérónak, a magyarországi Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat képviselőjének a kezdeményezését, amely a kisebbségi önkormányzatok működésére és a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Ágoston András, a VMDP elnöke sérelmezi, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom csak a VMSZ-szel tárgyal, ráadásul annak a nemzetiségvédelmi intézményrendszernek a megerősítéséről, amely „a kisebbségi egypárt- rendszer megerősítését és a köztársasági kisebbségi tanácsot vezető kormányfő által történő teljhatalmú ellenőrzését teszi lehetővé”. Ágoston közölte, mindhárom párt megkérdőjelezi a Magyar Nemzeti Tanács legitimitását, mivel elektort rendszerrel, nem pedig magyar választói névjegyzék alapján alakult meg, ezáltal gyakorlatilag egy párt, a VMSZ befolyása alá került. A három, kevésbé támogatott vajdasági magyar párt egy hónapja vetette fel a levélben megfogalmazott javaslatát, amely egyöntetű elutasításra talált mind Újvidéken, mind Belg- rádban. Többen elfogadhatatlannak tartják a párhuzamot a koszovói szerbek és a vajdasági magyarok között, sérelmezik továbbá, hogy a koszovói kérdéskört használják fel önmaguk népszerűsítésére. Ágoston szerint a belgrádi elutasítások ellenére a három párt Martti Ahtisaarihoz, az ENSZ-főtit- kár koszovói különmegbízottjához is elküldi javaslatait. A szerző az MTI belgrádi tudósítója KOMMENTÁR Átugorjuk a szakadékot? SIDÓ H. ZOLTÁN Amikor Szlovákia lendületes gazdasági növekedéséről, 17 ezer korona körüli átlagbérről, a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséről beszélnek, akkor rögvest hozzá kell tenni: ez igaz, viszont döntően a nyugat-szlovákiai régióra, azon belül is a tágabban értelmezett fővárosra korlátozódik. Kirívó ritkaság, hogy ilyen kis területű országon belül ekkorák legyenek a regionális különbségek, mint éppen nálunk. A különbségek lemérhetők a munkanélküliek, a felsőfokú végzettségűek számában, az átlagbérben, az egészségügyi ellátottságban, és még sorolhatnánk. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége a Trend gazdasági hetüappal és a gazdasági minisztériummal karöltve arra volt kíváncsi, vajon a vállalkozások működtetése szempontjából melyek az ország legvonzóbb és legkevésbé előnyös kistérségei. Felmérésük végeredményét tegnap tették közzé, és az eredmény korántsem meglepő: az első hat helyen Pozsony egyes városrészei találhatók, mindössze Malackának sikerült megtörnie a teljes fővárosi sikert, majd a 7. helyen Szene, a 8. helyen pedig Bazin végzett szintén Pozsony megyéből. A sereghajtók között Mezőlaborc, Szobránc, Alsókubin, Pohár, Gyetva, Kisszeben és olyan, egykori iparvárosok találhatók, mint Bánovce nad Bebravou vagy Garam- szentkereszt. Mi több, Pozsony gyakorlatilag behozhatatlan előnynyel évekre kibérelte magának a legjobb helyeket, viszont Kassa IV. városrésze a leggyengébben teljesítő 10 járás között található. A lista végén kullogókra tekintve kivüáglik, nemcsak a keleti megyék tartoznak a leszakadók közé, hanem az egykor szebb napokat élő, ám csak egyetlen nagy gyárra támaszkodó járások is. Róbert Kičina, a vállalkozók szervezetének ügyvezető elnöke a tanulmányt értékelve e fontos vonásra hívta fel a figyelmet. Az igaz, hogy kelet felé haladva az egyre több állástalan leszorítja a fizetéseket, vagyis bőségesen áll rendelkezésre az olcsó munkaerő. Ennek dacára a vállalkozók nem nyomulnak tömegesen Besztercebánya, Eperjes és Kassa megyébe, mivel a potenciális munkaerő többnyire alulképzett vagy olyan ágazatokban jártas, amelyre már nincs igény - állítja az elnök. Ráadásul ezekből a körzetekből a leginkább képzett, fiatal munkakeresők elvándorolnak, jó esetben a megyeszékhelyekre, a fővárosba, rosszabb esetben örökre külföldre. A felvázolt kép azt mutatja, a leginkább leszakadó régiók már képtelenek önerőből legalább a szlovákiai átlag szintjére feltornázni magukat. A leginkább elterjedt felfogás szerint Pozsony majd magával húzza az ország többi részét, pozitív hatása kisugárzik, ami a vonzáskörzetére biztosan igaz. Ám kelet felé haladva már nem érződik az ereje, ráadásul Kassa nem képes magával húzni a régióját, elég ha csak Kassa-vidék lesújtóan rossz gazdasági mutatóira gondolunk. Ha a nyugati és a keleti országrész között a szakadék tovább mélyül, akkor az a lemaradókban sérelmeket gerjeszthet, a kitaszítottság érzését keltheti. Ezért az oktatás felkarolása és a sztrádaépítés mellett a több püléren álló régiófejlesztésnek kell a legfontosabb teendőink közé tartoznia. JEGYZET A menedzser is lakjon MISLAY EDIT Csak ámulunk és hülede- zünk. A Kia szlovákiai bevonulása, amelyet a gazdasági tárca egykori főnöke szerényen az „évszázad beruházása” címmel ruházott fel, mintha mégsem lenne akkora főnyeremény, mint amekkorának eleinte tűnt. Tény, a hazai gazdasági élet fellendüléséhez szükség van a külföldi tőkére, nem kell ahhoz gazdasági szakembernek lenni, hogy ezt belássuk. Köztudott, az ország nem egy régiójára ragasztották már rá a „szegény”, az „elmaradott”, az „éhező” jelzőt, ahol a munkalehetőségek száma a kevésnél is kevesebb. Nem kell tehát azon csodálkozni, ha az ország vezetése mindent bevet annak érdekében, hogy idecsalogassa azokat, akik munkahelyeket tudnak teremteni. Ezért is látszott eleinte hatalmas fegyverténynek, hogy Közép- Európában az ázsiai vállalat éppen Szlovákiát választotta, s a környező országok, úgymond, hoppon maradtak. Máig sem teljesen egyértelmű, mi mindent ígért Rusko a Kiának, az azonban biztos, hogy legutóbb is alaposan sikerült felborzolni a kedélyeket a „villa- üggyel”. Amellett ugyanis, hogy állam egy kis „koreai falut” épít fel Pozsony Krasňany városrészében az autógyár középmenedzserei számára, egy 75 villából álló „luxusnegyed” kivitelezésére is kötelezte magát. Mert hát a vállalat topmenedzsereinek is lakniuk kell valahol. És hogy szabadidejükben se unatkozzanak, a területen négy teniszpálya és két aszfaltpálya, valamint a társasági életet elősegítő „club house” is helyet kap. A villanegyed számítások szerint kb. 1,2 milliárd koronába kerül az államnak, és mindezt lakóik öt éven keresztül bérmentve használják majd. (Megható ez a gondoskodás. Mert hiszen egy topmenedzser nem szórhatja felelőtlenül a pénzét.) Tény, kedvezmények nélkül nehéz idecsábítani a külföldi tőkét. A kérdés csupán az, hogy a kormány által választott módszer a legmegfelelőbb- e? Merthogy a koreaiaknak nyújtott kedvezmények egyes vélemények szerint már javában túllépték az Európai Unió által engedélyezettet, vagyis a 15 százalékot, amelynek „eredményeként” Szlovákiára akár tetemes büntetést is kiróhatnak. A Kia pedig, ha nem teljesülnek az általa követelt feltételek, minden gond nélkül kivonulhat Szlovákiából...
