Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-01 / 277. szám, csütörtök
26 Ajándékvásár ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 1. Szinte mindenütt a világon megünneplik a karácsonyt, de ízeiben, illataiban kissé eltérően Ahány ország, annyi szokás nak nevezett manócskáktól ered. Egy izlandi legenda szerint 13 kis manó minduntalanul megtréfálta és bosszantotta az embereket, különösen a gyerekeket. Ám amióta megjelent a Télapó, a manócskák megszelídültek, és azóta ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Ezért a gyerekek már december elején kiteszik a cipőiket az ablakokba. Karácsonykor megtalálják bennük az ajándékokat, de ha rosz- szak voltak, akkor csak krumplit. Kanada Kanadában, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, több egymástól eltérő kultúrájú nép él, ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék. Jellemző, hogy a kisebbláng körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi. Mexikó Igaz, hogy e meleg éghajlatú ország lakói nem ismerik a telet, ám mivel igen erősen kötődnek a katolikus valláshoz, a karácsony számukra is fontos ünnep. Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt. A családok eljátsszák Mária és József útját Beüehembe, miközben december 16-tól 8 napon át házról házra viszik a szent pár szobrát. December 24-én aztán a szob- •rok bekerülnek a felállított bede- hemi oltárokba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. ISMERTETÉS Anglia A karácsonyi készülődés a szebbnél szebb üdvözlőkártyák szétküldésével kezdődik. A kapott kártyákat szalagra ragasztva felakasztják a falra, és le sem veszik egészen január 6-ig. Az egész házat zöldbe-pirosba öltöztetik, a gyerekek levelet írnak a Télapónak. December 24-én a karácsonyfát együtt díszíti az egész család, majd este a gyerekek az utcára vonulnak, karácsonyi dalokat énekelnek, amiért jutalmul cukorkát kapnak. Este a Mikulásnak süteményeket és egy pohár portóit raknak a karácsonyfa alá, majd a gyerekek az ágyukra óriási zoknit akasztanak, és arról álmodnak, vajon milyen ajándékokat találnak benne ébredéskor. Másnap a család együtt vacsorázik: gesztenyével töltött pulykát és pudingot. Végül a gyerekek nagy örömére a kekszesdoboz kinyitásakor petárda durran. Ausztrália A keresztény hagyományokkal rendelkező lakosság e távoli földrészen is megünnepli a karácsonyt, még ha az a nyár kellős közepére esik is. Bár egy külföldi valószínűleg úgy gondolná, hogy a karácsonyhoz nem illik a rekkenő hőség és a fürdőző tömeg, az ausztrálok számára ez a természetes. Ők is állítanak fenyőfát, mely gyakran műfenyő, elmennek a karácsonyi szentmisére, és ugyanúgy megajándékozzák egymást, mint mi. A bevándorlók leszármazottai karácsonykor szívesen felelevenítik az óhaza szokásait, az ünnepi vacsoránál pedig mindenkinél az kerül az asztalra, ami egykor otthon. Egy igazi ausztrál család viszont inkább közös pikniket rendez a tengerparton, vagy barbecue partit a kertben, ünnepi vacsora gyanánt. Ausztria Az osztrákok hozzánk nagyon hasonló módon ünnepük a karácsonyt. A fő jelkép náluk is a fenyőő melyet szintén december 24-én este állítanak és díszítenek fel a szülők, miközben a gyermekek a nagyszülők kíséretében ellátogatnak a városi parkokba. A városok és falvak ünnepi díszbe borulnak. Esténként a sok színes program, az árusok és az utcákat megtöltő tömeg igazi karácsonyi hangulatot teremtenek. Különösen a főváros, Bécs híres a „kis Jézus búcsúja“ nevű karácsonyi búcsúról. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról, ahol a rengeteg játék és színes program mellett jégpálya és kisvasút vátja a gyerekeket, akik mielőtt a vonatra felszállnak, levelet írnak a Jézuskának. Dánia Dániában már december elején feldíszítik, kivilágítják az utcákat. A gyerekek üdvözlőlapokat küldenek ismerőseiknek különleges karácsonyi bélyegekkel. A meny- nyezetre adventi koszorút akasztanak és az együtt kivágott karácsonyfát gyakran saját készítésű díszekkel, dán zászlócskákból álló füzérrel, piros-fehér szívecskék- kel díszítik. A hat órai karácsonyi vacsora fő attrakciója a desszert. A tejberizsbe egy mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a papa bemegy a szobába, ahol a karácsonyfa áll, meggyújtja a gyertyákat, majd az egész család énekelve körbetáncolja a fát. A gyerekek a szüleikkel ezután a fa alatt talált játékokkal késő estig együtt játszanak. Egyesült Államok Amerikában a karácsony igazi népünnepély. Az emberek valóságos ajándékozási lázban égnek, az áruházak pedig hatalmas árukínálatot és reklámhadjáratokat zúdítanak rájuk, sőt látványos karácsonyi show-kat és felvonulásokat is rendeznek. Az ünnepi díszben ragyogó városok karácsonyi nyüzsgése mellett azonban nem kevesebb a dísz, és nem halványabb az ünnepi hangulat a kisvárosokban és a falucskákban sem. Mindenki igyekszik ilyenkor feleleveníteni eredeti hazájának szokásait. Ennek ellenére mára kialakultak az Egyesült Államokra jellemző karácsonyi szokások és szimbólumok, melyek közül igen jellemző például a zoknik kiakasztása a kandalló fölé, melybe Santa Claus, az amerikai Télapó teszi az ajándékot karácsony estéjén. A tipikus amerikai karácsonyfadíszek mellett az ünnepi pulyka vagy bizonyos vidékeken a roastbeef és a híres yorkshire-i puding'is nélkülözhetetlen része a karácsonyi ünnepeknek, melyet egy rumos, tejszínes datolyatortával koronáznak meg. Finnország A Télapó, „Joulu Pukki“, mint tudjuk a lappföldi Rovaniemi városában él, ami Finnország északi részén található. Saját irodával, sőt postabélyegzővel rendelkezik, amire gyakran szüksége is van a téli hónapokban, hisz a gyerekek minden karácsonykor levelek tömegével halmozzák el. Télen igen rövidek a nappalok, így hát a gyerekek már karácsony délelőttjén útnak indulnak, hogy karácsonyfát keressenek az erdőben. A fenyőt kivágják, hazaviszik, majd feldíszítik. Este az egész család együtt megy a temetőbe, hogy elhunyt hozzátartozóik sírjaira gyertyákat helyezzenek el. A karácsonyi vacsora lazaccal kezdődik, majd sajtleves és sült rénszarvashús követik egymást. Desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. Franciaország A fények városának országában már december elején fénybe borulnak az utcák. A városok főterén fenyőt állítanak, az út menti fákon sok ezer kis színes égő világít. A kirakatok már jóval karácsony előtt megkapják ünnephez méltó ruhájukat, az áruházak pedig rengeteg játékkal várják a gyerekeket. Az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, reveillon, melyen libamáj, szarvasgomba, vadak, halak, gesztenyés liba vagy pulyka kerül felszolgálásra. Desz- szertként fehér vagy fekete pudingot és tradicionális francia fatörzset tálalnak, melyet piskótatésztából készítenek. Franciaország déli részén némileg eltérnek a karácsonyi szokások. Az éjféli mise után, a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Ezután a családok hazatérnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Előételként Boudin blanche-t, tejes, világos színű kolbászt sütnek, melyet sült, cukros almával tálalnak. Provance-ban a karácsonyi vacsorán nem tálalnak húsételt. ízletes halételeket fogyasztanak különleges mártásokkal, melyhez forralt bort isznak. Specialitásuk közé tartozik az articsó- kás omlett és a 13 különböző finomságból álló desszert, házanként más-más recept szerint. Ez jelképezi Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját. Niver- naise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyú káposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják. Írország Írországban a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-án kezdődik, első része a „Litde Christmas“ vagy kis karácsony, amely egészen karácsony napjának reggeléig tart. Karácsony napján az írek gyertyát állítanak az ablakpárkányokra, és katolikus szokások szerint misére mennek. Érdekes szokás, hogy indulás előtt egy pohár whiskyt készítenek ki a Télapónak, és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapja szintén ünnep: az emberek rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak. Izland A karácsony, izlandi nyelven Jól, ünnepe itt is hosszú ideig, egészen január 6-ig a három-királyok napjáig tart. A Jól név a Jolasveinarségben lévő népcsoportok, mint például a francia származású Quebec-iek igyekeznek megőrizni eredeti hazájuk ünnepi szokásait, míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt. Az utcákat csakúgy, mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel, fenyőgallyakkal, szalagokkal díszítik. Gyakran előfordul, hogy egy falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik. Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka, de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem, míg a Télapónak tejet, kalácsot raknak a fa alá. A nagyobb kanadai városokban, mint minden amerikai nagyvárosban, hatalmas karácsonyi felvonulásokat és show-műsorokat rendeznek. Lengyelország Lengyelország egy gazdag népi hagyományokkal rendelkező katolikus ország, így ott a karácsonyhoz is sok érdekes népi szokás kötődik. A vacsora mindig imával kezdődik. Ekkor - miközben közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát - melyen Szűz Mária, József vagy a kis Jézus alakja látható -, mindenki tesz egy fogadalmat, és a haragosok ldbékülnek egymással. Az asztalon a teríték közé szalmát raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget, ám az ünnep csúcspontja itt is a karácsonyi szenteste, amikor királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek lepik el az utcákat. Házról házra járva süteményt és pénzt kapnak. Libanon A libanoni családok karácsony előtt pontosan egy hónappal különböző gabonafajták magvait ültetik el cserepekbe. Izgatottan várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barAz ünnep legfontosabb jelképei itt a gyertya és a szentképek, melyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban. Olaszország Az olaszok vidékenként különbözőképpen ünnepük' a karácsonyt. Észak-Olaszországban a Télapó, Babbo Natale vagy a kis Jézus viszi szerte az ajándékokat a gyerekeknek. Vannak vidékek, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától. Rómában egy Be- fana nevű seprűnyélen közlekedő jóságos öreg boszorkány juttatja el a csomagokat a gyerekekhez a kéményeken át. A karácsonyi vacsora is méltó a híres olasz konyhához. Jellegzetes előétel a parajjal töltött ravioli diós vajjal leöntve vagy a gorgon- zola töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával. A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf. Oroszország Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a karácsony jelképét, a jolkát, az orosz fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25- 26 helyett csakjanuár 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A hideg téli napokat szinte átmelegíti a várva várt nap, amikor az egész család egybegyűlik, és az ajándékozás után megkezdődik a fenséges ünnepi vacsora. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, nehogy valamit is nélkülözni kelljen az ünnepi asztalról. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a „szegények kaviárjának“ nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű piláf áll, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát deszszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres orosz-krémtorta zárja. Portugália Karácsonykor a portugál családok tagjai a tűzhely mellé sorakoztatják fel a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll. Spanyolország Spanyolországban a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, a háromkirályok napja. Az itteni emberek is állítanak karácsonyfát, és vesznek ajándékot a gyerekeiknek karácsonykor, de az igazi ünneplésre a háromkirályok napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a csizmájukban, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt. Az utcákat feldíszítik, és tolongva követik a három király díszes hintóját, akik az este beálltával elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat. A különleges ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg. Svédország A svédek december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt. Norvégiához hasonlóan, Svédországban is kí- vül-belül feldíszítik a házakat, a jellemző skandináv motívumokkal: piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Ez utóbbiakat Svédországban Jolklappar-nak hívják, ami karácsonyi zörgést jelent. Ez a név egy régi szokásra utal, mely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, majd miután bedobták a kapun az ajándékokat, elfutottak. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, Svédországban a Télapó hozza, mégpedig az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. Ukrajna A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüst-kék, szőrmedíszí- téses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel. (Internet)
