Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-10 / 285. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 10. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A finálé viharában POÓR JÓZSEF Az asszony csak bólintott a férfi lelkendezésére. Nem élsz te a lehetőségekkel. Meg azt is mondta: fabatkát sem érsz. Se szenet, se szántást időre el nem intézel... Ha tudta volna Melánia, mibe kergeti ezzel Lalót... Mert a jó öreg fejében egy szikra, annak nyomán meg tűz támadt, s lángjában per­nyeként hullottak alá vénségükre napjaik. Laló, mikor este hazajövet bezörgetett a kapun, felesége ré­mült tekintete kíséretében egy ak­kora traktorkereket gurított be, hogy mögüle csak a kalapja hetyke dísze látszott ki. Siess, akarta mon­dani asszonyának, ne bámészkodj, mire gyenge oldalbordája jól bevált nótájára gyújtott, hogy azt a bebo- rult jó eget, hiszen ez tényleg meg­hibbant. És megtetézte a szénnel, a szántással meg mindennel, amit időre sose intéz el. Nono, villantott embere szeme fehérje, gördíts csak velem, mire Melánia nem hibázott. Kerepelő a heti vásáron tán szé­gyenbe maradt volna mondókájá- val szemben, de hetyke díszes em­bere türelmesen mosolygott. Mert hosszú még a tolvaj útja is a vetés­től az aratásig, hát még a vágyaké! Szinte cincogtak bajuszkájának szálai jókedvűkben, amikor vacso­ráját maga melegítette és minden egyéb dolgát, láss csodát, egyedül tette. Még akkor is mosolyfarkinca rekedt szája csücskében, amikor a maga vetette ágyban éktelenül hor­kolt, és egy traktorral, egy füstoká­dó szekérrel álmodott. Melánia mindezt figyelembe se vette, hiszen örege máskor is így csinálta: végigcikázott a falun, a gyűléseken, a kocsmában, a házak­nál, még a harangozót is ellenőriz­te, s mindig hozott haza valami szamárságot, igaz ilyen böhöm traktorkereket eddig még nem, de sebaj, majd ebből is kigyógyul. Még kiporolta a ruháit, benyúlt a kabát belső zsebébe, mert tartalmából nemcsak látta Laló lelkét, hanem azt is tudta, mit tervez másnapra. Ni, ott lapul a népellenőri igazolvá­nya és a segédrendőri papírjai. Ez azt jelenti, hogy holnap a hentes­hez olcsó hús érkezik. A hentes Laló nélkül talán ki se nyitna, s le­het, hogy az asszonyok közül néhá- nyan úgy fenekednek a műsorára, mint az olcsó árura. így gyűjtögette a jeleket esténkint asszonykája, meg aztán a szellemi frissességet is biztosítja ez az aprócska elfoglaltság. Itt van ez a horkolás. Laló fél órát horkol: másnap, ha Melánia nyakába veszi a falut, megbizonyosodhat róla, hogy a semmirekellő kilenc féldedt ivott. Ezt, amióta együtt élnek, jó párszor meg is tette. Innen a bizo­nyosság. Laló mértékletesen, hosz- szadalmasan horkol: tervezget, számolgat, ábrándozik. Laló nem horkol: beteg. Melánia éppen indu­lóban volt, tettre készen a beavat­kozásra, amikor a hálóból már-már hangkísérletezések zaja szűrődött ki, ami szelíd horkolgatással indult, utána pedig direktbe eszeveszett motorberregéssel kerepelt Laló nyelve. Az asszonyka elábrándo­zott és istenezett, hogy mikor ron­tottam el az életemet. Egészében véve azonban megérezte, hogy va­lami új köszönt rájuk, s ösztöne máris észlelte a csapdát. Figyelj! Résen légy! Fogd a gyeplőt! Az asszony ezért másnap is pa­rancsolgatással kezdte a napot, de az öreg báránykodásából mindent megértett, ez a nebántsvirág ké­szülődik valamire. Melánia soha­sem sakkozott. Ám húzásai, azok voltak. Számításaiból csak azt felej­tette ki, hogy Laló az ő neveltje. A ház trónfosztott ura délután ötkor megnézte, hol tart Melánia Porkolábné kosztümjével. Este tíz­kor ellenőrizte, hányadik oldalán van befittyentve a Családi krónika lapja. Mindebből megtudta, hogy tervét, a traktor anyagának össze­hordását és -szerkesztését, egy hó­napra el kell halasztania. Igaza is lett, asszonya egyre türelmedeneb- bül várt, ösztönei nem hogy nyu­godni nem hagyták, hanem inkább már deresre vonták, meg arra kész­tették, hogy gyengéden odaszóljon Lalónak: Nem fáj valamid? A kér­dés ijesztő erővel hatott az öregre. Úgy érezte, már évek óta úton van: csillagtalan, sötét űrben úszik, s mindez abból fakadt, hogy amit bi­zonyított a falu előtt, azt otthon el­érni sose tudta. Melánia árnyékom lett, mindenütt megvár, már ott is őt szimatolom, ahol talán nem kel­lene. így az óvatosság hatalmába kerí­tette, s ismét csak elnapolta a trak­torgyártás kezdetét. Mert Laló tud­ta, hogy ha a titok titok marad, ameddig szükséges, akkor tündér se varázsolhat különbet. Mert Me­lánia, ha csak egy röpke órára is, az életben még egyszer húszéves sze- relmetes szöszkévé válhat. Mégis úgy voltak egymással, mint kutya meg a macska. Melánia, látszólag az öreg elis­merő pillantására, éjnek idején is kiment a kamrába, mert ahogyan az ördög nem alszik, a gyanakvás fúriája sem, de minap, mikor kinyi­totta a kamra ajtaját, s szemben ta­lálta magát egy akasztott patkány­nyal, a hideg verejték is kiverte, si- koltva szaladt Lalóhoz. Az meg hi- teüenkedve vonult ki a színhelyre, látod, vigasztalta párját, ezt a hur­kot valamikor én akasztottam oda, de hogy jutott eszébe ennek a szé­gyentelen patkánynak, hogy éppen itt végezzen büdös életével, azt nem értem. Az még nekem is föl- foghatatlan. Asszonya botzongva hagyta ott, ő meg kuncogva vágta le a pat­kányt tartó zsineget, na ez se teszi be ide egyhamar a lábát, mondta a tetemnek Melánia után tekintve, és ezzel beindult a terv. A kamrában suttyomban titokzatos rendelteté­sű tárgyak, szerszámok gyűltek. Az asszony meg keserűen vette tudo­másul, hogy itt valami nem ül, s vesztésre áll a játszma, hogy ismét hibázott. Fáj valamid, érdeklődött már másodszor az öregnél egészsé­ge felől, s Laló felszisszent, és kö­zölte vele: úgy érzi, meszesedik az agya. Ki ne tudná; gondolta Melá­nia, s férje jobbat se kívánhatott volna magának, mert így elbocsá­tást nyert az idegorvoshoz. A leg­közelebbi szakorvos - hála, hála, ujjongott magában Laló - harminc kilométerrel odébb rendelt, s ezt az alkalmat anyagbeszerzésre hasz­nálhatta. Melánia elszomorodott férje gyógykezelésének sikertelenségén. Laló pedig továbbra is szokatlanul horkolt. Az asszonyt ezzel annyira kihozta a sodrából, hogy már ké­szen állt arra, fölébreszti, s meg­mondja neki istenigazában, hogy tisztességesen horkoljon, ne bo- moljon majd hatvanéves korára. Melánia egyet lépett, de megtor­pant, s néma zokogás rázta meg a vállát. A beavatkozás helyett re­ménytelenül benyúlt Laló kabátjá­nak belső zsebébe, s megtudta, hogy holnap valahol tűzriadó lesz. Csendesen pityergett, és elhatároz­ta, hogy meglátogatja fiatalabbik lányát, mert a tűzriadó Laló vessző- paripája, s még hetekkel utána is arról fecseg-locsog. Hirtelen fá­radtnak és öregnek, halálra érett­nek érezte magát. Ettől annyira megijedt, hogy suttogóra fogva bo­csánatot kért Látótól. Amikor másnap elmondta neki, hogy egy hónapot szívesen eltölte- ne kisebbik lányuknál, Laló sírt és esedezett, de Melánia hajthatatlan volt, mire a férfi megadóan kikísér­te a megállóhoz. Mikor a busz elin­dult, Lalót mintha kicserélték vol­na. Házában kovácsüllő csengett- bongott, hegesztőpisztoly szikrá­zott, autogén fénye lángok. Laló és segédként itt lévő öccse, Péter, olaj­tól fülig maszatosan, holtfáradtan dőlt esténkint az ágyba. Idő teltével Melánia, ahogyan természete megengedte, megpi­hent kisebbik lányánál. Maradt vol­na még, de a tavaszi szántás, mert, ugye, az öreg mindent későn intéz, a tavaszi szántás ügye hazaszólítot­ta. Ahogyan megérkezvén befor­dult az ismerős utcába, szívverése is fölgyorsult, mert házuk tájáról nagy füstöt látott az égnek tömi. A kapu tárva-nyitva. Tülkölés hallat­szik. De milyen! Mint az angyalok harsonája. És üdvrivalgások hallat­szanak. Melánia lábai földbe gyö­kereznek, mert egy prüszkölő vas- szörnyeteg fordul ki a kapun. Az óriási alkotmány okádja a füstöt, enyhén ringatózva halad, s nyergé­ben ott feszít Laló, ábrázatán ördö­gi mosollyal. Istenem, suttogja ek­kor a húszéves szöszke Melánia, egy füstokádó szekér. A gép most leáll. Laló leugrik és fölkapja Melá­niát, s mint könnyű pillét, fölemeli a magasba. Maga is visszapattan a nyeregbe, és hetykén mosolyognak az asszonnyal. Földudál a masina, szelesen, nyerítve, s indulnak. Laló már csak előre néz, s erős marokkal fogja a kormányt. Olyan erővel, hogy az ember el se hinné, másnap kiterítve fekszik már. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kér­déseire. A megfejtést levelező­lapon küldje be a Családi Kör cí­mére, de ne feledje el feltüntet­ni a sajátját sem. Mert ha ve­lünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is meg­nyerheti. Beküldési határidő: december 7. b) Reménység c) Otthon 3. Milyen világnap van de­cember 10-én? a) a beteg gyerekek napja b) a fodrászat napja c) az emberi jogok napja 4. Ki ajándékoz fenyőfákat a gyermekotthonok lakói­nak? a) a kormány b) az erdőgazdaság c) a családügyi minisztérium 1. Hány nemzedék követte korunkig Zay Károlyt? a) 2 b) 4 c) 12 r«: :h: í : / ’ RÁKOS Y PFTF.R 2. Mi a neve a gyermekek számára létesült szlovákiai hospice-szolgálatnak? a) Lángocska December 3-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2b, 3c, 4b, 5c. A Nap Kiadó ajándékát Szikora Éva, ebedi kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Penészképződés 1. Elsősorban ki kell szárítani a penészes hordót, azután annyi kon­centrált kénsavat töltsünk bele, hogy hengerítésnél minden egyes részét érje a folyadék. Azután több­ször ki kell alaposan öblíteni hideg vízzel. 2. Mészvízzel töltjük meg a hordókat, és a keverékhez 1 rész hamuzsírt adunk. (1 gr hamuzsírt egy liter mészvízhez.) Öt-hat napig így hagyjuk állani és azután hideg vízzel jól kiöblítjük. Penész eltávolítása Nedves pincékben gyakran kép­ződik penészgomba a falakon, ami igen kellemetlen szagot ter­jeszt. Egyszerűen eltávolíthatjuk a penészgombát, ha a falakat sep­rővel alaposan ledörzsöljük és egy ronggyal szárazra töröljük. Kén­port vagy kéndarabot gyújtunk meg a pincében és két napig gon­dosan elzárva hagyjuk, az ablako­kat és ajtókat, hogy a képződő füst a penészgombát mindenün­nen kiirtsa. Több napig szellőztet­jük a pincét, majd a falakat 5 kg oltott, vízzel hígított mésszel, melyhez még 0,5 kg forró vízben oldott bóraxot teszünk, bemeszel­jük. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 Karácsonyfa, édesség, valós történetek Az állami erdészet a Karácsonyi karácsonyfa tervezet keretében 412 fenyőt ajándékoz a Szlovákia 125 gyermekotthonában élő 7500 gondozottnak. - Tüdatosítjuk, hogy az intézetben élők szá­mára a legnagyobb ajándék az volna, ha otthonukban, saját csa­ládjuk körében ünnepelhetnének, csak hát ez nem tőlünk függ. Mivel egyre több a családi jellegű otthon, felajánlottuk, hogy az egyes csoportokat külön karácsonyfával látjuk el, lehetőséget adva arra, ízlésük szerint öltöztethessék díszbe - közölte Karol Vinš ve­zérigazgató. A gyerekek örömét megtetézik még édes ajándékkal és olyan mesedélutánokkal, ahol az erdészek valós történetekkel szórakoztatják majd a gyermekotthonok lakóit, (erf) NYERŐ A fekete valóban fekete maradjon A fekete színt szeretik a fiatalok, idősebbek, lányok, nők, fiúk, férfiak egyaránt. Annak ellenére, hogy évről évre változik a divat, fekete blúzzal, inggel, nadrággal, szoknyával, ruhával nem rontha­tunk el semmit, mindig jól öltözöttnek mondhatjuk magunkat. De csak akkor, ha a fekete valóban fekete. Kár tagadni, a fekete textíli­ák kényesek, tisztántartásuknál ügyelni kell arra, hogy a legmegfe­lelőbb mosószert használjuk. A kelme fekete színe ugyanis többszö­ri mosás után megkopik, megszürkül. És ki szereti, ha a gyakran drágán vásárolt ruházat rövid idő után visel- hetetlenné válik? Épp ezért a kutatók boszorkánykonyhájuk­ban újabb és jobb, színtartást biztosító mo­sószer felfedezésén fáradoznak, hiszen a kelme szépségét nemcsak tisztasága adja, hanem színeinek eredeti fénye is. Úgy tűnik, a BlackFix hatóanyagú Perwoll Black Magic meggátolja a fe­kete és sötét pigment kimosódását a textilszálakból, ezáltal véd a kifakulás­tól. Ezen túl olyan adalékot is tartal­maz, amely megakadályozza a fehér izzadtságfoltok kialakulását, (erf) Mi annak a hatóanyagnak a neve, mely megakadályozza a fekete szín kimosódását a kelméből? +ßlodcFV* wá Elég, ha nyílt levelezőlapon elküldi a helyes választ a Családi Kör postacímére, vagy e-mailben, kis szerencsével megnyerheti a mosószert. A Henkel három kedves olvasónkat ajándékozza meg. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents