Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-10 / 285. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 10. RÖVIDEN Karácsony előtti Ünnepváró Komárom. Ma délelőtt kerül sor a Városi Sportcsarnokban az Ünnepváróra, a 8. Országos Játszóház és Gyermeknéptánc Talál­kozóra. A programot 10 órakor a Kolompos együttes koncertje nyitja, majd szintén az együttes vezetésével néptáncokat tanulhat­nak a gyerekek. Emellett 11 órától a különböző kézműves-foglal­kozások, így a mézeskalács-díszítés, agyagozás, szövés, nemeze­lés, gyékény-, szalma- és csuhéfonás, a bőrözés alapjainak elsajátí­tására is lehetőségük nyílik, (e) SZÍNHÁZ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ NEMZETI SZÍNHÁZ: A víg özvegy szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Vízkereszt vagy amit akartok sz. 19 Fel is út, le is út! va­sárnap 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara sz. 19 Szé­kek v. 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Kanyargó időben sz. 19 v. 15 MOZI HVIEZDA: Zorro legendája (am.) sz., v. 17.30, 20 MLADOSŤ: Dinoszauruszvadászok (am.) sz., v. 16,18 Éjszakai járat (am.) sz., v. 20 PÓLUS - METROPOLIS: Ha igaz volna... (am.) sz., v. 15.20, 17.15,18.10,19.10 Éjszaka éles borotvával (am.) sz., v. 15.50,17.40, 18.45, 19.30, 21.20 Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 16, 17.30.19.20.30 A szállító 2. (fr.-arn.) sz., v. 17.30,19.20,21.10 Egy ci­pőben (am.) sz., v. 15.35, 20.45 Légcsavar (am.) sz., v. 16.45,20.10 Grimm (cseh-am.) sz., v. 20.05 DRUŽBA: : Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 15.30,18.30 CAPITOL: Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 16,19 ÚSMEV: Légcsavar (am.) sz., v. 16.15,18,19.45 **:■ DÉL-SZLOVÁKIA W9k DUNASZERDAHEĽY - LUX: Földre szállt boszorkány (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Fantasztikus négyes (am.-ném.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Éjszakai őrség (ot.) sz., v. 17,19.30 VÁGSELĽYE - VMK: Zorro legendája (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Pata-csata (am.) sz., v. 17 Éjszakai járat (am.) sz., v. 19 LÉ­VA - JUNIOR: Éjszakai járat (am.) sz., v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: A rettegés háza - Amityville Horror (am.) sz., v. 16.30,19 ■ Hl ü i I ■■■■■■■■■ PLAZA: Csak szex és más semmi (magy.) sz., v. 16.15,18.15, 20.15 Csodacsibe (am.) sz., v. 16.15,18.15,20.15 Egy szoknya, egy nadrág (magy.) sz., v. 18,20 Grimm (cseh-am.) sz., v. 15.30,20 Ha igaz vol­na... (am.) sz., v. 14.30,16.30,18.30, 20.30 Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 14.30,16,17.30,19, 20.30 Hideg csontok (sp.) sz., v. 18, 20 Az igazi Mikulás (magy.) sz., v. 15.30,17.30 Ördögűzés Emüy Rose üdvéért (am.) sz., v. 15.45 Átadták a Prima Primissima Díjakat „Nemzetegyesítő ügy” „Vannak könyvtáraink, ahová évente jó, ha négy-öt új könyv kerül. Ez valóban pénzkérdés...” A könyvtárszervezés új lehetőségei A Pest Megyei Könyvtár előadótermében Szentendrén (A szerző felvételei) MTI-HÍR A tíz kategóriában meghirde­tett Príma Primissima Díjakat csü­törtök este adták át Budapesten, a Nemzeti Színházban. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szel­lemi élet, a kultúra, a művészet, a tudomány képviselői harmadik alkalommal- részesültek elisme­résben a vállalkozók napján. Csányi Sándor, a díj kuratóriu­mának elnöke köszöntőjében ki­emelte: az elismerés megalapítá­sa - ha kicsit is - hozzájárult ah­hoz, hogy képessé váljunk össze­fogni nemes célokért, ideológiai különbségektől függetlenül. Mint mondta, az elismerés mára mozgalommá vált, területi díja­kat alapítanak; idén nyolc, jövő­re tizenkilenc megyében jöp létre a Prima Primissima Díj „kistest­vére”. Ez évben a magyar irodalom kategóriában Lázár Ervin író, a magyar színház- és filmművészet területéről Seregi László táncmű­vész, koreográfus, a magyar kép­zőművészek közül Sváby Lajos festőművész vehette át a Príma Primissima Díjat. A népművészet és közművelődés kategóriában a Szentendrei Skanzen, a zenemű­vészet területéről Ránki Dezső zongoraművész nyerte el az elis­merést. A magyar írott sajtóból Tamás Ervin újságíró, az elektro­nikusból pedig Friderikusz Sán­dor szerkesztő lett a kategória győztese. A magyar tudomány te­rületéről Kornai János közgaz­dász, a magyar oktatás és közne­velés kategóriájában Kozma Imre lelkész, a magyar építészek közül Csete György részesült elismerés­ben. A közönségdíjat Csókay And­rás idegsebész vehette át. A Príma Primissima Díjat és ala­pítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a Vál­lalkozók és Munkáltatók Orszá­gos Szövetsége elnökségének köz­reműködésével. „Ez a díj kategóri­ájában a legmagasabb összegű el­ismerés ma Magyarországon” - mutatott rá a gálán Dobó Kata színművész, aki Vitray Tamás új­ságíróval, az elektronikus sajtó kategóriájának 2003-as győztesé­vel közösen vezette a díjkiosztó műsorát. Hozzátette, hogy az elis­merés nem csak egy díj, hanem „nemzetegyesítő ügy” is, hiszen az alapító szándéka szerint felette áll a politikának. Mint mondta, mi sem jelképezhetné ezt jobban, mint az, hogy a díjkiosztón kö­szönthetik valamennyi parlamen­ti párt elnökét. Korunk rohamos informá­ciótechnológiai fejlődése nagy kihívást jelent a könyvtárak számára is. Azon a kétnapos magyaror­szági szakmai továbbképzé­sen, melyen az érsekújvári Anton Bemolák Könyvtár munkatársai és a régió könyvtárosai vettek részt, emiatt sok szó esett a könyvtári dokumentumok számítógépes feldolgozásá­ról és digitalizálásáról is. CSEPÉCZ SZILVIA Az elmúlt másfél évtized alatt a kisebb szlovákiai települések köz­könyvtárai - néhány szerencsés ki­vételtől eltekintve - alig változtak, jó pár helyen pedig teljesen leépül­tek. Az ok, hogy a kiskönyvtárak­nak van is gazdájuk meg nincs is. Rendszerint a községi önkormány­zatok tartják fenn és működtetik, de előfordul, hogy az éves költség- vetésből sokszor szinte csak fillé­rek jutnak a könyvtárnak. Ami a szakmai oldalt illeti, a központi - városi illetve járási - könyvtárak módszertani segítsége egy rész- munkaidőben dolgozó vagy heti pár órányi nyitva tartással megbí­zott könyvtáros számára aligha elegendő. Meg nem is kötelező el­fogadni. A vidéki könyvtárak emi­att rendszerint kizárólag alapfunk­ciójuknak tesznek eleget, s az ad hoc alapon berendezett helyisé­gekben többnyire csupán könyvek kölcsönzésével foglalkoznak. Ho­lott az információs társadalomban a tudás maga az erőforrás! Az Anton Bemolák Könyvtár igazgatóhelyettese, a továbbképzé­si program koordinátora, Kecskés Ildikó szerint „Az a könyvtár és az a könyvtáros tudja presztízsét meg­tartani, amelyik és aki meg tud fe­lelni a megváltozott igényeknek. A könyvtárak egyik legfontosabb sze­repe a társadalmi esélyegyenlőség szolgálata. Ez pedig már életminő­séget befolyásoló tevékenység, me­lyet a könyvtár jó emberi légkör­ben, különféle szolgáltatások nyúj­tásával segíthet. Nagyon leegysze­rűsítve: egyensúlyt kell teremte­nünk a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológia és az emberi kommunikáció között. Oly módon, hogy az alkalmazott technológia az emberi kommuni­káció kiegészítő eszközeként szol­gálja a gyorsabb és hatékonyabb hozzáférést. A könyvtári munka többek között adatbázisok kezelé­sét is jelenti. Sajnos, ahol hiányoz­nak az alapok, nincs például még számítógép sem, nem hogy In­ternet, ezek az irányelvek egyálta­lán nem reálisak. Vannak könyvtá­raink, ahová évente jó, ha négy-öt új könyv kerül. Ez valóban pénz­kérdés. De szerencsére pozitív pél­dákkal is szolgálhatok, mivel járá­sunkban, ahol az érsekújvári váro­si, regionális jelleggel bíró könyv­tár mellett két további városi, tizen­két hivatásos (ebből hét magyarok lakta településen) és negyvenki­lenc - nem hivatásos alkalmazottat foglalkoztató (ebből 25 a magyar) - községi könyvtár működik, több helyen is megértették a polgármes­terek, hogy a könyvtár, amellett, hogy a szolgáltatása olcsó, és ezért mindenki számára hozzáférhető, a település kulturális közösségei különféle tevékenységének segíté­sére alkalmas közeg is. Vagyis na­gyon sok múlik az önkormányza­tok hozzáállásán.” Az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár magyarországi kollé­gákkal való tapasztalatcseréje kö­rülbelül tíz évvel ezelőtt kezdő­dött. Ezúttal Szüágyi Márta, a járá­si könyvtár igazgatónője, valamint a különféle könyvtári szekciók munkatársai mellett több olyan községi könyvtáros vett részt a to­vábbképzésen, aki először látoga­tott el szomszédaink kisebb-na- gyobb bibliotékáiba. Az út első ál­lomásán, Tardoson a hazai könyv­tárakhoz hasonló helyzetről szá­molt be a község polgármestere és könyvtárosa. Tardos ugyanis két­nyelvű falu, így a magyar nyelvű könyvállomány mellett szép szám­mal akadnak szlovák könyvek és folyóiratok is. Igaz, mint megtud­tuk, ezeket szinte kizárólag a szlo­vák iskola tanulói forgatják, az egy­kor áttelepült felnőttek már nem­igen bírják a szlovák irodalmi nyel­vet. A következő helyszínen, a Tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár­ban Takács Anna közreműködésé­vel a dokumentumok - könyvek, helytörténeti anyagok, irodalmi ta­nulmányok, a régióhoz kapcsolódó újságcikkek - számítógépes feldol­gozásáról, az internetes könyvtári adatbázisok használatáról hallhat­tunk és láthattunk igényes elő­adást. A könyvtár igazgatója, Gyüszi László egyebek mellett el­mondta, hogy náluk még folyik az adatbázis kiépítése, remekül mű­ködik viszont az országos könyvtárközi kölcsönzés. Ennek lényege, hogy a számító- gépes rendszerben pillanatok alatt kikereshető, a könyvtárlátogató ál­tal igényelt kötetből melyik más könyvtárban van kikölcsönözhető példány. A könyvet ott helyben megrendeli e-mail-ben a könyvtá­ros, és az a postától függően né­hány nap alatt meg is érkezik az ol­vasóhoz. Ezt a szolgáltatást első­sorban diákok, valamint olyan szakemberek veszik igénybe, akik­nek szükségük van bizonyos szak- irodalomra. Gyüszi László nem fe­lejtette el azért megemlíteni, hogy ahogy gazdasági téren, úgy a könyvtárellátottság tekintetében is vannak különbségek a nyugati és a keleti, déli országrészek között. Ezt követően a Tatabányai József Attila Könyvtárba látogattunk el, amely a Megyei Jogú Város Önkor­mányzatának (Komárom-Eszter- gom megye) kulturális intézmé­nye. Ott Horváth Géza könyvtáros­helytörténész számolt be ez irányú tevékenységükről. Szentendrén Biczák Péter igazgató úr mutatta be a Pest Megyei Könyvtárat, ahol saját fejlesztésű Lakossági Informá­ciós Szolgáltatást is működtemek, és a könyvállomány mellett tekin­télyes mennyiségű hanglemez, CD, videokazetta és DVD is kölcsönöz­hető. Csakúgy, műit a Váci Katona Lajos Városi Könyvtárban, melynek termein Mándli Gyula igazgató úr kalauzolt végig. Gerber György, a Pest Megyei Könyvtár igazgatóhe- lyettes-módszerésze pedig, miután beszámolt a megyében működő 184 közkönyvtár helyzetéről, vala­mint a kistérségi társulások fontos­ságáról - ez annyit jelent, hogy 10- 14 község egy-egy megyei bázis- könyvtárhoz tartozik, megkönnyít­ve a központi könyvtár ellátó és metodikai munkáját el is kísérte a társaságot néhány Pest megyei könyvtárba. Veresegyházán min­den igényt kielégít a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, de Erdőkertes, Váckisújfalu és Püspökhatvan ki­sebb könyvtáraiban is bőven akadt látni- és tanulnivaló. Itt kell meg­említenem, hogy a magyarországi nagykönyvtárak az érsekújvári Anton Bemolák Könyvtár határon túli szervezőpartnereiként dolgoz­tak a továbbképzés programján - és a tanulmányutat támogatták az érsekújvári régió könyvtárost kül­dő településeinek önkormányzatai, valamint a Nyitrai Kerületi Önkor­mányzat Kulturális Főosztálya is. A tatabányai könyvtárba sűrű elfog­laltságai közepette is ellátogatott Molnár Péter, Nyitra megye kultu­rális főosztályának vezetője. Műit elmondta, szerinte is nagy szükség van a tapasztalatcserékre. „Szlovákiában hatalmas problé­ma, hogy a legtöbb községi kis­könyvtár magára van hagyatva. A leépülési folyamatot mihamarabb meg kellene állítani. De miután a közelmúlt megyei választási ered­ményei olyanok, amilyenek, egy­előre minden elképzelésünk záró­jelbe tevődik. Következő évi terve­ink a könyvtárakat illetően gyakor­latilag tartalmazzák annak a rend­szernek az átvételét, amely Magya­rországon már évek óta hatéko­nyan működik. A Könyvtárellátó Rendszer működtetéséről van szó, amivel azt szeretnénk elérni, hogy a regionális könyvtárak, amelyek megyei fenntartásúak, ne csak an­nak a városnak az ellátói legyenek, ahol a székhelyük van, hanem rendszerbe fogva, megyei támoga­tással gondoskodjanak a régió vala­mennyi könyvtárának metodikai és anyagi megsegítéséről is. Jelenleg Szlovákiában ezzel a problémával sehol sem foglalkoznak igazán. Jó­magam tárgyaltam Túrócszent- mártonban Dušan Katuščák pro­fesszorral, a Szlovák Nemzeti Könyvtár főigazgatójával, aki ezt a kezdeményezést nagyon pozitívan értékelte, és segítséget is ígért. Sőt, amennyiben az EU-s pályázatok között valamüyen formában ez a terület is szerepel, úgy a Szlovák Nemzeti Könyvtár és Nyitra megye közösen is pályázhatna a régióban levő községi könyvtárak fejleszté­sének érdekében. November 20-áig mindez realitásként fogalmazódott meg, a választási eredmények is­meretének tükrében azonban nin­csenek illúzióink. Arra törekszünk, hogy olyan elnökünk legyen, aki fogékony a kultúrára. Nos, a máso­dik forduló egyik jelöltje ilyen. Nyitra megyében már egy évtizede együttműködnek a két ország könyvtárosai, rendszeresek a talál­kozók és tapasztalatcserék, s ezek­ből most már illene profitálni. De, hogy egy futballhasonlattal éljek, pillanatnyilag ugyan nálunk van még a labda, ám ha nem vigyá­zunk, akkor négy évig csak a pá­lyán kívülről figyelhetjük, hogyan játszanak mások.” Pásztor Béla polgármester előadása Veresegyház könyvtárában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents