Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-08 / 283. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 8. RÖVIDEN Iveta Henzélyová nem tett vallomást Pozsony. Kihallgatta volna tegnap az esettel foglalkozó ügyész Iveta Henzélyová független képviselőt az állítólagos parlamenti szavazatvásárlások ügyében, ám a hölgy megtagadta a vallomást. Sajtójelentések szerint csak néhány percig tartózkodott a Korrup­cióellenes Hivatal pozsonyi központjában, majd az ügyész egyetértésével az oldalsó kijáraton távozott. Henzélyová továbbra sem nyilatkozik a médiának arról, mikor nem mondott igazat. A főügyészség novembér 29-én alátámasztotta: autentikus az a fel­vétel, melyet Pavol Rusko rejtett kamerával készített a parlamenti szavazatvásárlásokról. Már kormánypárti képviselők is úgy véle­kednek, hogy bizalomvesztés miatt Henzélyovának vissza kellene adnia mandátumát, (t, ú) Dráfi Mátyásnak is Pribina-kereszt Pozsony. Dráfi Mátyás színművészt is jelölték a Pribina-kereszt harmadik fokozatára. A kormány tegnap hagyta jóvá, kik kapják meg január elsején a legrangosabb állami díjat. Kitüntetik Dominik Hrbatý és Karol Kučera teniszezőt is. A Davis-kupáért harcoló csapat tagjait Mikuláš Dzurinda kormányfő javasolta, csu­pán Karol Beck nem kapja meg a kitüntetést - Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes szerint „érthető okokból”. (TASR) Nem esett szó a kínai emberi jogokról Pozsony. Az emberi jogokról nem esett szó a szlovák államfő és a kínai kormányfő tegnapi tárgyalása során. Ivan Gašparovič elsősor­ban a gazdasági együttműködésről és a kínai fatelepítésről beszélt Ven Csia-paóval, aki - egy nappal a nemzetközi embeijogi egyez­mény elfogadásának az évfordulója előtt - két napra Pozsonyba láto­gatott. Aktivisták szerint az emberi jogok tiszteletben tartását min­denképpen érintem kellene a legmagasabb szinten folytatott megbe­széléseken. Amikor néhány éve a dalai láma látogatott Szlovákiába, a közjogi méltóságok nem merték fogadni, nehogy megromoljanak a szlovák-kínai kapcsolatok, a kormánytagok közül csak Csáky Pál miniszterelnök-helyettes találkozott vele. Itt-tartózkodása alkalmá­ból ma kínai embeijogi aktivisták tüntetnek Pozsonyban, (s, sza-) Az új javaslat a létminimumhoz kötné a díjakat Marad a 20 és 50 korona ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány és az egészségügyi minisztérium játék­terének szűkítésével indokolják a képviselők azt a javaslatot, mely megszabná a nem szigorúan egészségügyi ellátásként meghatá­rozható szolgáltatásokért kért ösz- szegek felső határát. A javaslatot Peter Biroš volt ANO-s képviselő nyújtotta be, a parlament egész­ségügyi bizottsága már jóváhagy­ta, a plénum várhatóan jövő hét elején, a költségvetési törvény tár­gyalásának befejezése után tár­gyalja. Az 50 és 20 koronás díjnak nevezett hozzájárulás felső határát a létminimumhoz kötné a képvise­lő, így az a lakosság szociális hely­zetéhez mérten, évről évre emel­kedne. A konkrét összeget tovább­ra is a kormány szabja majd meg. Az orvosi kamara és a páciensek jogvédő szervezete bírálja a javas­latot, mivel szerintük az lehetősé­get ad a díjak emelésére. „Senki sem készül a díjak emelésére, a ja­vaslat célja ennek éppen ellenke­zője, azt szeretnénk elérni, hogy a kormány ne emelhesse a díjakat saját belátása szerint, legyen vala­milyen felső határ” - mondta la­punknak Bastrnák Tibor (MKP) képviselő, az egészségügyi bizott­ság tagja. Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter is cáfolta, hogy a kormány vagy az általa vezetett tárca a díjak emelésére készülne. Biroš javaslata közeli a jelenle­giekhez, de kicsit magasabb ösz- szegben szabná meg ezeknek a dí­jaknak a felső határát. Például a kórházi ellátásért naponta fizeten­dő összeg felső határa a létmini­mum 1,7 százaléka, azaz 70 koro­na volna; a kormányhatározat je­lenleg 50 koronát tartalmaz. A re­ceptdíj felső határa Biroš szerint a létminimum 0,64 százaléka lenne, vagyis 30 korona; ma csak 20 ko­ronát kell fizetni. Az ügyeletén je­lenleg fizetett 60 koronáról legfel­jebb 80 koronára emelhetné a kor­mány, ha akarná. „Amikor jóvá­hagytuk a reformot, tudtuk, egyes részei korrekcióra szorulnak majd a gyakorlati tapasztalatok alap­ján” - indokolta a javaslatokat Bastrnák. (1. p. j.) Milo szerint a rendőrség nincs tisztában semmivel Kevesebb rasszista bűntett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Fokozatosan csökken a rasszista bűncselekmények száma. 2003-ban 117 és tavaly 76,2005 el­ső tíz hónapjában 69 ilyen bűncse­lekményt észlelt a rendőrség - de­rül ki az erőszakos bűncselekmé­nyek és szélsőséges megnyilvánulá­sok elleni harcot elemző jelentés­ből, melyet tegnap fogadott el a kormány. A rendőrség statisztikai adatai között október végéig egyet­len faji indíttatású gyilkosság sem szerepel, csak 14 támadásról tesz említés. „A rendőrség radikálisan lép fel, s a hatóságok már több eljá­rást indítottak üyen bűncselekmé­nyek elkövetői ellen” - magyarázta a kabinet tegnapi ülése után Vladi­mír Palkó belügyminiszter. Az Em­berek a Rasszizmus Ellen polgári szervezet képviselőinek véleménye szerint azonban a rendőrség nincs tisztában a szélsőséges csoportok és a rasszizmus problematikájával. A szervezet nyüt levélben utasította el a rendőrség akcióit, melyek nagyrészt a Punk és Sharp szubkul­túrák ellen irányulnak. „Azokon a koncerteken, ahol ezek a fiatalok találkoznak, rendszeresen razziá­kat tart a rendőrség, holott ezek a szervezetek nem jelentenek ve­szélyt a társadalomra” - magyaráz­ta Dániel Milo, a szervezet elnöke. A belügyminiszter a levélre csak azután reagál, ha olvasta, (dem, t) A jövő évi költségvetés már számol a valorizáció következtében az államkasszába befolyó 850 millió koronával Hogyan emelkednek az illetékek? ÜGYRENDI ILLETÉKEK 2005 2006 i végéig januárjától Személyi igazolvány 50 150 Új személyi adatváltozás miatt 50 150 Új személyi, mert ellopták a régit 50 150 Elveszítette a régi személyit 200 500 Két éven belül másodszor veszíti el a személyit 500 1000 Jogosítvány 100 200 Elveszített jogosítvány helyett új kiadása 200 400 Ellopott jogosítvány helyett új kiadása 100 200 Még egy személy használja az autót, az ő bejegyeztetése 300 1000 A kocsi első tulajdonosának a bejegyeztetése 1000 1000 Tartózkodási engedély 100 500 Elveszített engedély helyett új kiadása 200 1000 I Ellopott engedély helyett új kiadása 200 500 e Fegyvertartási igazolvány 100 500 o £ Fegyvertartási engedély 5000 10000 o Lőtér-üzemeltetési engedély 5000 20000 «a < Pozsony. Felháborítónak tartja a Smer a bírósági il­letékekről szóló új tör­vényt, melyet tegnap foga­dott el a parlament, ezért lobbizni fog az államfő­nél, ne írja alá. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzéki párt szerint a kor­mánykoalíció az illetékek emelé­sével korlátozza az egyszerű em­berek igazságszolgáltatáshoz va­ló jogát, vagy legalábbis megpró­bálja leszoktatni őket a pereske­désről. Az igazságügyi tárca a norma indoklásában ezt ugyan nem szögezte le, a szakminiszter azonban korábban elismerte: az emeléstől részben valóban azt várja, hogy a magasabb illetékek láttán a polgárok kétszer is meg­fontolják, mikor kezdeményezze­nek eljárást, s végső soron sok fö­lösleges ügytől tehermentesíthe­tik a bíróságokat. Ez az érv az ügyvédi kamarát is felháborítot­ta, akárcsak az, hogy a bírósági illetékek emelését különösebb szakmai egyeztetések nélkül dol­gozták ki. Ennek oka, hogy a 2006-os költségvetés már számol a valorizáció következtében be­folyó nagyobb bevétellel; csak­nem 850 millióról van szó. Az ügyvédi kamara szerkesztősé­günkbe eljuttatott állásfoglalása szerint az emelés nem sokakat fog az alternatív megoldások - például a peren kívüli megegye­zés - választására ösztönözni, mert a lakosok többsége úgy véli, peres ügyük végére kizárólag a jogerős bírósági ítélet tehet pon­tot. Az ügyvédek attól tartanak, januártól az anyagi szükséghely­zetben lévők a korábbinál is ki­sebb mértékben férhetnek majd hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Lesz ugyan joguk a díjmentes jogsegélyre és érdekképviseletre, de a bírósági illetékek alól nem mentesítik őket. Az igazságügyi minisztérium ezt cáfolta, mond­ván: a rossz szociális helyzetűek kérvényezhetik, hogy ne kelljen fizetniük, (sza) BÍRÓSÁGI ILLETÉKEK 2005 végéig 2006. január 1-jétől 2005 végéig 2006. január 1-jétől Kereskedelmi perek elindítása 5% (max. 600 000) 10% (max. egymillió) Tartásdíj megszüntetése az összeg 2%-a nem változik Csődeljárás indítása a vagyon 1,2%-a (max. 60 000) nem változik (min. 500) Válóper 1000 5000 Apasági kereset 500 2000 A házasság érvénytelenítése 1000 3000 Részvénytársaság bejegyzése 20000 25000 Vagyonelosztási eljárás indítása 1000 5000 Adatok módosítása 1500 3000 Vagyonelosztás a vagyon 2%-a a vagyon 5%-a Eredetvizsgálati és védjegyügyek 4000 10000 (min. 500, max. 10 000) (min. 1000, max. 1000 000) Párt bejegyzése 5000 3000 Az osztatlan házastársi vagyon felosztása 1000 5000 Örökösödés -100 000 Sk-ig 200 nem változik Kártérítési eljárás rossz döntés miatt 0 5000 Örökösödés - 300 000 Sk-ig 500 nem változik Kártérítési eljárás a személyiségi Örökösödés - 300 000 felett a vagyon 0,2%-a nem változik jogok megsértése miatt 2000 10000 (max. 5000) Sajtóper 2000 10000 Elfogultságot kifogásoló beadvány 0 2000 Tartásdíj megállapítása az összeg 2%-a nem változik Honosítás 1000 nem változik (min. 500) Végrendelet 200 nem változik Módosította a parlament a rendőrök fizetését és nyugdíját szabályozó normát Palkó: előnyös. Litva: hátrányos. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A rendőrség állomá­nyának stabüizálását várja Vladi­mír Palkó belügyminiszter a rend­őrök fizetését és nyugdíját szabá­lyozó törvény módosításával, me­lyet tegnap fogadott el a parla­ment. Januártól módosul a szolgá­lati nyugdíj és a rendőrség kötelé­kéből való távozáskor járó egyéb támogatások folyósítása. Nyugdí­jat továbbra is 15 év szolgálati idő után kaphatnak, de csak az 50. életévük betöltése után lesz folyó­sítható. Jelenleg akár a 35 éves rendőr is nyugdíjba vonulhat, ha leszolgálta a 15 évet, és élete végé­ig jár neki a szolgálati nyugdíj. Mó­dosul a szolgálati járadék folyósí­tásának szabályozása a durva kö­telességmulasztás miatt elbocsá­Pozsony. Hosszabb lesz a nyugdíjszámításra vonatkozó át­meneti időszak, a parlament teg­nap elfogadta a szociális biztosí­tásról szóló törvény módosítását. A képviselők 2014-ig tolták ki an­nak az időszaknak a határát, amíg a számításkor az átlagbér alatt keresők nyugdíját kedvez­ményesen számítják ki, az átlag­bér 1,25-szörösénél magasabb keresetűek nyugdíját pedig korlá­tozzák. A jelenleg érvényes sza­bályozás szerint 2007-től már tottak esetében: jár majd ezeknek a rendőröknek is, de csak az általá­nos nyugdíjkorhatár - jelenleg 62 év - betöltése után kezdik folyósí­tani. „Kevesebb rendőr megy nyugdíjba, hosszabb ideig szolgál­nak, így alacsonyabb lesz a nyugdí­jas rendőrök száma, vagyis keve­sebb pénzt kell fordítani a járadé­kok kifizetésére” - véli a belügymi­niszter. így szerinte több pénz jut majd a fizetésekre. Hasonló hatásra számít Mi­roslav Litva, a rendőrszakszerve­zet elnöke, hozzáteszi azonban, hogy az elfogadott javaslatok rendkívül hátrányosak a rendőrök számára. „Miért ilyen erőszakos módon akaija a miniszter stabili­zálni az állományt, miért nem a rendőri szakma vonzóbbá tételén dolgozik?” - kérdezi a szakszerve­mindenkinek teljes mértékben az aktív korában elért jövedelem arányában számították volna ki járadékát, ami a kiskeresetűek számára nagyon alacsony, akár 3 ezer koronás nyugdíjat is ered­ményezhetett volna. Iveta Radi- čová munka-, szociális és család­ügyi miniszter javaslatával azt szerette volna elérni, hogy a lehe­tő legkevesebb nyugdíjas kerül­jön anyagi szükséghelyzetbe. A képviselők elvetették Ľubica Navrátilová (SF) javaslatát, ő két évre hosszabbította volna azt az időszakot, amíg a magánnyug­zeti vezető. Kifogásolja azt is, hogy a módosítások következté­ben a katonákkal szemben is hát­rányba kerülnek a rendőrök. Sze­rinte arra kell keresni a választ, miért hagyják el 15 leszolgált év után a testületet. Változik a rendőrség köteléké­ből való távozáskor járó szolgálati juttatás szabályozása is: 3 évi szol­gálat után jár majd, jelenleg ehhez legalább 5 évet le kell szolgálni. A végkielégítéshez azonban a jelen­legi 5 év helyett legalább 10 esz­tendő kell. A végkielégítésre és a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezések csak azokra vonat­koznak, akik kevesebb mint 5, il­letve kevesebb múlt 15 évet töltöt­tek el a testületnél. Ha a parlament elfogadja, a jogszabály várhatóan januárban lép életbe, (lpj, s) díjpénztárak ügyfelei nem lép­hetnek át másik pénztárba. A szociális ügyi minisztérium elle­nezte ezt a javaslatot, szerinte ugyanis korlátozta volna az ügy­felek szabadságát. Radičová sze­rint a javaslat a nyugdíjpénztá­rak szövetségének nyomására született, amely tart attól, hogy egyes pénztárak etikátlan mód­szerrel, pénzért kívánnak majd átcsábítani ügyfeleket a konku­renseiktől. „Ezt a problémát old­ja meg a szövetség, hiszen saját tagjairól van szó” - véli a minisz­ter. (1-p-j, s) Koalíciós Tanács Ahány ház, annyi jegyző? Pozsony. Nem tett le a jegyzői reformról Dániel Lipšic igazságügyi miniszter, s elképzelését tegnap a hirtelenjében összehívott Koalíciós Tanács ismét megvitatta. A tárcave­zető már korábban próbálkozott el­fogadtatni egy új törvényt, ám a parlament lesöpörte az asztalról. Amikor novemberben ismét a kor­mány elé terjesztette, az MKP meg­vétózta. Tegnap létrehoztak egy szakbizottságot, mely elemzi Lipšic tervezetét. A testület elsősorban azt vizsgálja meg, a módosítás után mi­lyen lenne a jegyzők és a miniszté­rium viszonya; jó-e az igazságügyi felügyelet és az akták esetleges el­lenőrzése; mit jelentene a teljes li­beralizáció, azaz ha nem korlátoz­nák a jegyzők számát az országban. A KDH-s politikus javaslata ellen a Jegyzői Kamara intenzíven lobbi­zik: ha több jegyző lesz, bizonyos régiókban az állam nem lesz képes megfelelő feltételeket biztosítani a működésükhöz. Lipšic így véli, a korlátozás a korrupció melegágya, a jegyzők szerint ez fordítva érvé­nyes: a túl erős konkurencia arra kényszerít többeket, bármit megte­hetnek megélhetésük érdekében, s akár a törvénysértésektől sem riad­nak vissza. A miniszter közölte: szi­gorúbb felügyeletre van szükség, a jegyzők viszont úgy vélik, ezáltal kevésbé lenne bizalmas a jegyző és az ügyfele közötti viszony, amit a kamara negatívan értékelt. A Koalí­ciós Tanács megvitatta az embeijo­gi bizottság alkotmánymódosító ja­vaslatát is, mely bővítené az om- budsmani hatásköröket. A partne­rek úgy döntöttek, nem fogják meg­szavazni. (sz-a, s) A parlament döntése értelmében 2014-ig számítják kedvezményesen a nyugdíjat Hosszabb lesz az átmeneti időszak ÚJ SZÓ-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents