Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-06 / 281. szám, kedd
Ú) SZÓ 2005. DECEMBER 6. Európai unió - hirdetés ll Szlovákia két nemzetközi alakulatban is részt vesz - riadókészültségben várják majd az esetleges bevetési parancsot Elkészült a harccsoportok rendszere A mai világban egy ilyen szuperkatona felszerelése - a legkorszerűbb elektronikus kiegészítőkkel együtt - több millióba is kerülhet (TASR-felvétel) Brüsszel. Elvileg elkészült az EU gyorsreagálású erőinek, úgynevezett harccsoportjainak készültségi rendszere egészen 2009- ig. Addig feláll a közös cseh-szlovák harccsoport is, amelynek létrehozásáról két hete írták alá a megállapodást. ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós harccsoportok 2009-ig szóló készültségi rendszere azt jelenti, addig immár minden időszakra megvannak azok az alakulatok, amelyek riadókészültségben várják majd az esetleges bevetési parancsot. Ezt a napokban jelentették be az EU-tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben. Az új rendszer szerint 2007 elejétől minden félévben két ilyen alakulatnak kell majd riadókészültségben állnia, arra készülve, hogy az Európai Unió egy időben akár két válsághelyzetben is beavatkozhasson. A harccsoportok létrehozásának tervét eredetileg Franciaország és Nagy-Britannia vetette fel, még 2003 végén. Az elképzelés szerint ezek olyan, 1500-1500 fős alakulatok lennének, amelyek a beavatkozásról szóló EU-döntés után 15 napon belül bevethetők az adott hadszíntéren. Addig - de legfeljebb néhány hónapig - látják el feladatukat, amíg fel nem váltják őket az általában lassabban szerveződő ENSZ-békefenntartók. Az EU az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ne csak gazdaságilag, de a külügyekben, sőt biztonságpolitikai téren is nagyobb szerepet játszhasson a világban, s ez a koncepció e politika részét alkotja. Ez a törekvés azonban elég kockázatos: az EU- nak, amely már így is számos válsággal küzd - saját lakosságának fokozódó kiábrándultságától kezdve az uniós alkotmány kudarcán át a keretköltségvetés ügyében a tagállamok közt dúló ádáz vitákig -, sokak szerint inkább ezek megoldására kellene összpontosítania, nem pedig a biztonságpolitikai területre. Hiszen már eleve ott van a NATO, ráadásul néhány kivételtől eltekintve ugyanazokkal a tagállamokkal. (Több NATO-ország, mindenekelőtt az USA nem egyszer óvott már a fölösleges, pénz- pocsékló rivalizálástól.) Ráadásul a harccsoportok létrehozásakor kialakult rendszer, az, hogy az ilyen alakulatok jelentős részét több ország közösen állítja fel, politikai szimbólumként hasznos lehet, hiszen az együttműködést példázza, de a katonai hatékonyságot csökkenti. S végül az ilyen alakulatok bevetését nehezíti az is, hogy hiába van egy harccsoport riadókészültségben, ha egy válság miatt hirtelen be akarják vetni, a kitűzött feladathoz az egységet felállító összes ország vezetésének hozzá kell járulnia - azaz a „gyorsreagálású” jelzőt sok brüsszeli katonai szakértő némi fenntartással kezeli. A Pozsony és Prága által két hete aláírt megállapodás a közös alakulat létrehozásáról kimondja: az egység az unió zászlaja alatt hatezer kilométer távolságig bárhol bevethető a világban, kivéve a trópusokat és a sarkvidéket. Bár - mint Karel Kühnl cseh védelmi miniszter nyilatkozta -, az is lehetséges, hogy az alakulat hadra foghatóságának időpontjáig, azaz 2009-ig olyan képességű egységet sikerül alakítani, amelynél az említett korlátozásokra már nem lesz szükség. A probléma a szlovák oldalon van, Juraj Liška tárcavezető beismerte, technikailag a jelen pillanatban nem vagyunk erre felkészülve. Csehország azt is reméli, Szlovákia a jövőben nagyobb mértékű hozzájárulásra is képes lesz annál, mint amennyit most fel tudott ajánlani. A harccsoportot 1600 fősre tervezik, és Pozsony ehhez 300 katonával - elsősorban utászokkal és vegyvédelmi szakértőkkel - járulna hozzá. Nem mellékes: Kühnl szerint az alakulatnak a felkérést követő tíz napon belül bevethető állapotban kell majd lennie. Liška szerint nem jelent majd gondot, hogy 2010-től Szlovákiának részt kell vállalnia egy másik nemzetközi alakulatban is a németekkel, lengyelekkel litvánokkal és lettekkel együtt. Ő nem tart attól, hogy fölösleges duplicitás alakulna ki a NATO és az EU újonnan létrehozandó erői között. Nem egyszer bírálták már az uniót azért, mert válsághelyzetekben képtelen az önálló beavatkozásra, túlságosan a NATO-ra hagyatkozik. (euroinfo.sk, mti) Terrorizmus-megelőzési akcióterv az EU-ban Kevés gyakorlati eredmény MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A terrorista akciók megelőzését, a terroristák toborzásának megakadályozását szolgáló akciótervet fogadtak el az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei múlt csütörtöki brüsszeli ülésükön. A terv azonban kevés újdonságot tartalmaz, s a szakértők által leginkább sürgetett konkrét lépéseket illetően - például a telefonhívások adatainak rögzítése és megőrzése - továbbra is jelentős véleménykülönbségek vannak a tagállamok között. A megelőzési stratégia alapján meg kell szigorítani a különböző konfliktusövezetekbe (Afganisztán, Irak) utazók, illetve az onnan jövők ellenőrzését, és meg kell akadályozni, hogy ezekben az övezetekben egyesek terrorista kiképzést kapjanak. A dokumentum szerint oda kell figyelni arra, hogy milyen szerepet játszanak az imámok a muzulmán vallású hívek esetleges radikalizálódásá- ban, és ki kell védeni ezt a hatást. A javaslatokban - igaz, elég általános jelleggel - az is szerepel, hogy a tagállamokban meg kell teremteni az erőszakot legitimáló nézetek elleni küzdelem legális keretét, valamint meg kell vizsgálni: miként lehet betiltani a szélsőséges nézeteket propagáló internetes honlapokat. A dokumentum végül szorgalmazza, hogy a hatóságok kezdjenek mindenütt párbeszédet a muzulmán közösségekkel, s ezen belül próbálják meg erősíteni a mérsékelt irányvonal híveinek befolyását. Ennek érdekében el kell kerülni az iszlám és a terrorizmus összemosását. Szakértők azonban úgy látják, hogy ezek az ajánlások legfeljebb hosszú távon változtathatnak a helyzeten. Ami viszont az azonnali teendőket illeti, itt már több a vita, mert a tagállamok másként látják a terrorizmus veszélyét, és jogi hagyományaik is eltérőek. Ennek tudható be, hogy noha a tavaly tavaszi madridi terrortámadások óta az EU számos területen, például a pénzmozgások hatékonyabb ellenőrzésében, a repülőterek biztonsági helyzetének javításában előrelépett, a huszonötök továbbra is megosztottak olyan alapvető kérdésekben, mint például a telefonos adatok rögzítése és megőrzése, amit a soros brit EU-elnökség különlegesen fontosnak tartana. A kezdeményezés szerint a távközlési szolgáltató cégeknek egy bizonyos ideig meg kellene őrizniük az internetszolgáltatással és a telefonálással kapcsolatos alapvető adatokat, így a hívás (csatlakozás) időpontját, időtartamát, a hívott és a hívó fél számát. Ez a nyomozásoknál nagyon hasznos lenne, de néhány tagállam és az Európai Parlament személyiségi jogi szempontból túl hosszúnak tartja a javasolt megőrzési időszakot. Továbbra is jelentős véleménykülönbségek vannak a tagállamok között. Sikeres EU-missziók Polgári válságkezelés Brüsszel. Az Európai Unió egyre komolyabb szerepet játszik a polgári válságkezelésben, azaz a különböző krízishelyzetek nem katonai úton történő megoldásában. „Egy évvel ezelőtt az EU-nak négy ilyen missziója volt. A mostani, soros brit EU-elnökség végén tíz lesz” - mondta két hete elégedetten Jack Straw brit külügyminiszter. A polgári válságkezelő missziók száma azóta kettővel bővült: az EU megfigyelőket telepített az Egyiptom és a Gázai övezet közötti rafahi határátkelőhöz, és megkezdődött a moldovai határőrizeti akció is. Az unió szakemberei kiveszik részüket az indonéziai, acehi békefolyamat előrehaladásának ellenőrzésében, támogatják a Kongói Demokratikus Köztársaságban a polgárháborús évek után kibontakozott stabilizációs folyamatot, segítik az iraki jogrendszer átalakítását és a palesztin rendőrség reformját. Továbbra is szerepet játszanak a boszniai és a macedón rendőrség kiképzésében, valamint az Afrikai Unió által elkezdett szudáni békefenntartó akció polgári szakaszában (itt is a rendőrség kiképzéséről van szó.) Emellett Grúzia kérésére támogatást nyújtanak a kaukázusi ország határainak ellenőrzéséhez. A külügyminiszterek állásfoglalása szerint folytatni kell az EU polgári válságkezelő képességeinek erősítését. Ugyanakkor elismerték: ehhez bizonyos területeken komoly erőfeszítésekre lesz szükség, így például előbb-utóbb hiány lesz rendőrségi laboratóriumi szakértőkből, bírókból és a pénzügyi szektort ismerő adminisztratív személyzetből. (MTI) Egyszerűsít az unió Korszerűbb vámkódex Brüsszel. Az Európai Bizottság elfogadta Kovács László vám- és adóügyi biztos előterjesztését az uniós vámkódex modernizálására. Az intézkedések célja, hogy az ellenőrzés hatékonyságának megőrzése mellett egyszerűsödjön a vámolás folyamata, felgyorsuljon az áruk mozgása, a kereskedelem. Jelenleg mind a 25 tagállamnak megvan a saját vámeljárási rendszere, s a sokféle rendszer együttélése fölöslegesen bonyolítja a vállalatok tevékenységét, növeli költségeiket. Az új reform értelmében - amelynek hatályba lépéséhez még a kormányok és az Európai Parlament egyetértésére is szükség lesz - egyszerűsíteni kell a vámeljárást, csökkenteni a szabályok számát, s ésszerűsíteni a vámgaranciák rendszerét. A javaslatcsomag másik kulcseleme az elektronikus vámrendszer elterjesztése, vagyis: az egyes tagállamok infor- matizált vámrendszerei egymással kompatibilisek legyenek, az ott szereplő információkat bármelyik tagállam illetékes hatóságai lehívhassák, s hogy a papírok helyét fokozatosan az elektronikus adatforgalom vegye át. Ezek az intézkedések hatékonyabbá tennék a vámeljárásokat, ráadásul a cégek munkáját is egyszerűsítenék, s ily módon hozzájárulnának az EU versenyképesség-növelő stratégiájának, a lisszaboni folyamatnak a sikeréhez. Az előirányzott lépések között szerepel az is, hogy a megbízhatónak talált cégek egyszerre, egy portálon keresztül tudják le összes adatszolgáltatási kötelezettségüket. (MTI)
