Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-05 / 256. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 5. ILLIK TUDNI A családon belül A gyermekek a családi asz­talnál is illedelmesen és csendben üljenek. A társal­gásban csak a felnőttek ve­hetnek részt; ezt illetőleg a család számára, mint ma­gától illetődik, nem lehet szabályokat felállítani, ha csak azt nem akarjuk sza­bályul tekinteni, hogy olyan themát nem kell elő­hozni, mely által valamely családtag kellemetlenül vagy fájdalmasan érintet­nék, vagy a mely nem való a kisebb gyermekek fülé­nek. (K. Beniczky Irma, 1880.) KÖVES J. JULIANNA A családélet benső összekötteté­sénél fogva, önmagától követke­zik, hogy annak tagjai magavisele- tökben egymás iránt a legszívélye- sebbek legyenek. A mi barátokkal szemben egy látogató-jeggyel elvé­gezhető, az már rokonoknál hosz- szabb s bizalmasabb levelet, na­gyobb figyelmet követelnek roko­nok, mint barátok részéről. (Kalo­csa Róza, 1884.) Nem illő, hogy az ara az oltár fe­lé menve, körülnézzen és köszön- gessen. Szemeit lesütve, komo­lyan, meghatottan megy új sorsa elé, azonban ezen meghatottságot lehetőleg legyőzi. A hangos sírás, zokogás, sőt ájuldozás igen kelle- meden hatást idéznek elő, š csak azt bizonyítják, hogy az ara nem részesült jó nevelésben, miután a jó nevelés első föltétele - az önura­lom. (Egy nagyvilági hölgy, 1880.) Minden fejlődéshez megfelelő környezet kell. Ami a növénynek a föld, a napfény, a levegő, a nedves­ség, az a gyermeknek és felnőttnek egyaránt a család. A gyermekkor­ban ez ad erőt, oltalmat, s ha felnö­vünk, a családi tradíciók, hagyo­mányok révén lelkűnkbe vésődött emelkedettebb érzések sarkallnak arra, hogy az erőt és oltalmat im­már mi adjuk a családnak. (Ifj. Gonda Béla, 1917.) Félművelt emberek igyekeznek idegenek előtt a legjobb színben mutatkozni, családtagjaikkal szemben pedig elhanyagolják kül­sejüket, és nem uralkodnak válto­zó kedélyhangulatukon, szeszé­lyeiken. Az igazán művelt embe­rek a szűk családi körben éppen úgy megtartják a jó modor és az il­lem szabályait, mint amikor társa­ságban vannak. (Szabó István An­dor, 1923.) Ha az esküvő nem különösen fé­nyes, ha a vőlegénynek nincs frakkja, ha társadalmi állása, fog­lalkozása, életmódja olyan, hogy frakkra előreláthatóan nem igen lesz egyhamar szüksége, rosszul teszi, ha külön erre az alkalomra olyan nagy kiadásba veri magát, mint amilyet frakk csináltatása je­lent. Ilyen esetben - különösen a mai súlyos gazdasági viszonyok között - fekete zakóban is oltár elé állhat. S ezen nem ütközhet meg senki. (Új Idők, 1930.) A házimunkában ne válogass. Ha nincs leánytestvéred, szívesen vállald a női munkát is, hogy Édes­anyádnak segíthess. (Dr. Vida Vü- mos, 1940.) A Szilveszteréjszakát ne töltsd mámoros dorbézolással. Igazán nem magyar emberhez méltó ha­zájának nehéz sorsa mellett része­gen köszöntem az új esztendőt. Mennyivel felemelőbb a turisták és cserkészek szép szokása, akik a szabadban vagy erdei menedékhá­zakban rögtönzött kis ünnepségek komoly hangulatával készülnek az új esztendő erőfeszítéseire: a szebb magyar jövőért. (Dr. Vida Vilmos. 1940.) Félj és feleség viszonya sohasem változhatik meg. Ha a szerelem idővel le is higgad, az érzelmek ér­tékesebb fajává alakul át, kölcsö­nös megbecsülésen és tiszteleten alapuló szeretet lesz belőle, amely mind a szerelemnél, mind pedig a konvencionális társadalmi for­máknál többet jelent. (Dr. Berky Imre, 1947.) A válással magával részletesen nem foglalkozunk. S nem is ajánl­juk a házasfeleknek. (Burget- Kovácsvölgyi, 1959.) Némelyek azt hiszik, hogy ott­hon a jó modort, fegyelmezettsé­get éppúgy levethetik, mint a ki­menőruhát, és lelkileg is pongyo­lában, papucsban lehetnek. (Dr. RéczeyrPekáry-Gondi, 1961.) Kiegyensúlyozott személyiséget csak rendezett életű szocialista család tud nevelni, szorosan együttműködve egyéb intézmé­nyekkel. (Orlik-Horváth, 1985.) Illő módon megőrizhetnénk a hagyományokat, ugyanakkor új vi­szonyokat is tükrözhetnénk, ha de­cember hatodikét megtennénk a gyermekközösségek ünnepének. Nagy ünnepséget lehetne rendezni - karácsonyfa nélkül! - a Télapó személyes részvételével, az óvo­dai, napközi otthoni új játékok be­szerzésének időzítésével nagy ajándékozást, a gyermekek szere­peltetésével színesítve. Ilyenkor otthon csak a Miklósok ünnepel­nék névnapjukat, de sem a munka­helyeken, sem máshol nem apróz­nák el a meglepetések örömét, in­kább az óvodák és az iskolák kap­nák azokat az anyagi eszközöket is, amelyeket szétosztanak miku­láscsomagként az üzemekben. (Hálák László, 1984.) Igazuk van azoknak a régi és ke­vésbé régi illemtanszerzőknek, akik úgy vélekednek, hogy az iga­zán művelt és udvarias ember ott­hon sem képes levetni magáról az illem alapvető jegyeit, mint egy fel­öltőt. Sőt. 135. § A családon belül még fo­kozottabb türelemre van szükség egymás iránt. 136. § Viselkedjünk otthon is úgy, mintha vendégségben len­nénk. 137. § Férfiak odahaza se legye­nek rendetlenül öltözöttek és bo- rotváladanok. 138. § Helyes, ha a háziasszony főzés, takarítás közben is igyekszik rendben tartani magát,- ruházatát. 139. § Tekintsük a gyermeket is egyenrangú partnernek. A gyerek­nek is van véleménye, engedjük meg neki, hogy kimondja azt. 140. § A családtagok mindegyi­ke vegye ki részét a házimunkából - ez nemcsak illő dolog, hanem kö­telesség is. 141. § A gyermekeket korán kell illemre szoktatni, hogy mire isko­lába kerülnek, a köszönés, meg­szólítás, étkezés terén kirívó mo- dortalanságot ne kövessenek el. 142. § Kerüljük otthon is a durva kifejezéseket, különösen gyerme­keink előtt. 143. § Szoktassuk a gyermeke­ket önállóságra, iskolai feladataik­nál ne túlozzuk el a segítséget - de sose mulasszuk el munkájuk ellen­őrzését. 144. § Elkerülhetetlen, hogy a családtagok között olykor vita ne alakuljon ki. Ilyenkor kerüljük a veszekedést, igyekezzünk higgad­tan, a kötelező udvariasság betar­tásával érvelni. 145. § A családban a kölcsönös tapintat alapvető. 146. § Otthon is beszéljünk egy­mással udvariasan. Sose paran­csoljunk, mindig kéijünk. 147 § A gyerekek udvarias visel­kedésre neveléséhez a legjobb tan­könyv a szülők egymás közötti ma­gatartása. (Illik tudni - A kulturált visel­kedés szabályai, K.u.K. Kiadó 2000) CSALÁDI KVÍZ Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kér­déseire. A megfejtést levelező­lapon küldje be a Családi Kör cí­mére, de ne feledje el feltüntet­ni a sajátját sem. Mert ha ve­lünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Méry Ratio ajándékát is meg­nyerheti. Beküldési határidő: november 9. 1. Mikor fordulhat át a testvéri szeretet romboló rivali- tássá? a) ha nagy a korkülönbség b) ha kicsi a korkülönbség c) ha kevés a szeretet 2. Hová került az idős embe­rek közösségi háza Érsekúj­várban? a) a kultúrház épületébe b) a bölcsőde épületébe c) az óvoda épületébe 3. Mivel kell meghinteni a vi­rágszirmokat? a) szárított gyógynövénnyel b) fűszerecettel c) illóolajjal 4. Mi a legjobb tankönyv a gyerekek udvarias viselke­désre neveléséhez? a) Illik tudni b) A kulturált viselkedés szabá­lyai c) a szülők egymás közti maga­tartása 5. Hogyan tanácsos otthon vi­selkedni? a) mintha vendégségben len­nénk b) mintha otthon volnánk c) gátlások nélkül fülöp antal a bemutató Október 29-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3c, 4c, 5a. A Méry Ratio ajándékát Kiss Andrea, kiskövesdi kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Passzírozás Passzírozni csak azt kell, ami­nek bizonyos alkatrészeit nem használhatjuk fel, pl. mikor a főtt paradicsomot áttörjük a szitán, ez azért van, hogy magja és héja ne kerüljön az ételbe. Aminek min­den alkatrésze ehető, azt megda­rálhatjuk. Pl. a spenótot sem passzírozzák, hanem a húsdará­lón megdarálják. Van, amit nyer­sen törünk át pl. gyümölcsöket, ha gyümölcslevet akarunk nyerni belőle, van, amit főve. Fontos az, hogy egyszerre ne öntsünk az anyagból sokat a szitára, mert ak­kor nem tudjuk jól kipréselni, ki­nyomni belőle a hasznos alkat­részt, azután, hogy a szita az alája tett edényen biztosan álljon. Leg­jobb, ha a szitát éppen akkora tál­ra tesszük, amibe beleillik. így öntjük rá apránkint az áttörendő anyagot, kanállal, kezünkkel vagy passzírozóval áttörjük, a hulladékot másik tálba tesszük (mert sokszor másvalamire az is elhasználható), és megint új anyagot teszünk a szitára. A szitát passzírozás után azonnal mossuk meg, hogy semmi beleszáradt anyag benne ne maradjon. Ma már vannak passzírozó készülé­kek, csak drágábbak. De miután jobban kiszedik a hasznos alkat­részt, az árbeli különbséget bizo­nyos idő múlva behozzák. Patina Patina bronzhoz: 10 gr réznit­rátot és 2 gr konyhasót feloldunk 0,5 liter vízben, másfelől a követ­kező oldatot készítjük: 10 gr szal­miákszeszt ecetsavval közömbö­sítünk, míg gyengén savas reakci­ót kapunk, azután 0,5 liter vizet adunk hozzá, miáltal ammonium acetátot nyerünk. Most hozzáönt­jük az előbbi folyadékhoz, a bron­zot belemártjuk, száradás után könnyedén lekeféljük és az eljá­rást addig ismételjük, amíg a kí­vánt szint megkaptuk. Patina rézre: 1. A következő oldatot készítjük: 3,7 gr konyhasó és ugyanannyi szalmiákot 7,5 gr ammóniákkal 0,5 liter jó borecet­hez adunk. Az oldat gyönyörű zöld patinát ad, de nagyon gyor­san kell a réztárgyat benedvesíte- ni vele. Többszöri beecsetelés után a kellő színárnyalatot kap­hatjuk. 2. Összeöntünk: 250 gr hígított, kb. 30%-os ecetsavat, 2,3 gr oxálsavat, 5 gr szalmiákot, vagy 2 gr lóheresót, 8-8,5 gr szal- miák és 300 gr 6%-os ecetet, ami sárgászöld patinát ad. A tárgya­kat mindkét keverékkel beecse­teljük. 3. Kékeszöld patinát úgy nyerünk, ha a tárgyakat a 2. pont alatt leírt folyadékok egyikével beecseteljük és azután 20 gr szal- miák és 60 gr ammóniumkarbo- nát és fél liter víz keverékével még egyszer beecseteljük. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 i ___ ■■■IIPI l'lilÉIi—I Fi alka Olga: A Fialka család (1874)

Next

/
Thumbnails
Contents