Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-28 / 274. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 28. RÖVIDEN Anya és lánya a Pozsonyi Casinóban A Pozsonyi Casino vendége holnap este hat órai kezdettel két görhöri írónő, Kovács Magda és Bárczi Zsófia lesz. Anyával és lányával irodalomról, családról, gömöriségről és a közelgő ünnepekről Juhász Dósa János beszélget, (ú) Hétvégén rendezik meg Kassán a Kazinczy Napokat Madách Imre a főszereplő A rendező, Karol Spišák és a díszlettervező, Štefan Hudák nem igazán dolgoznak meg az előadás sikeréért Álmok és egerek a színen Ezt a darabot nem lehet elrontani, mivel ez egy igazi színészdarab - ez élteti a pozsonyi Hviezdoslav Színház előadását is: az előtérben Ján Galovič és Robert Roth (Jana Nemčoková felvétele) JUHÁSZ KATALIN Kassa. A Csemadok Országos Tanácsa a kassai területi választmánnyal közösen a hétvégén rendezi meg a Kazinczy Napokat. December 2-án és 3-án Madách Imre, illetve fő műve, Az ember tragédiája kerül fókuszba Kassán. A program kivételesen érdekesnek ígérkezik, mivel a hallgatóság átfogó képet kaphat a magyar irodalom jelentős egyéniségéről. Péntek délelőtt Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója mutatja be az alsósztre- govai Madách-kúriát, amely egyike irodalmunk legjelentősebb emlékhelyeinek, ám mivel félreeső helyen található, eddig nem igazán vált „zarándokhellyé”. Madách Imre életéről, valamint az akkori társadalmi közegről Kerényi Ferenc budapesti irodalomtörténész beszél, ezt követően Madách műveinek világirodalomra gyakorolt hatását elemzi Perger Gyula, a győri Xantus János Múzeum igazgatója. Az érdeklődők belelapozhatnak Az ember tragédiájának magyaroroszági és idegen nyelvű kiadásaiba is. A „Tragédia” a szlovákiai színpadokon címmel a Szlovák Színházi Intézet munkatársa tart előadást, majd Zichy Mihály híres grafikáiból nyílik kiállítás a ÖSSZEFOGLALÓ Szombaton Molnár Ferenc máig aktuális Pál utcai fiúk című regénye győzedelmeskedett a Nagy Könyv középdöntőjében. Már csak két forduló és kiderül, mi a legjobb a legjobbak között. A Pál utcai fiúk elsőként jutott a döntőbe maga mögött hagyva A kis herceget és a Micimackót. A könyvekből készült kis- filmeket ezúttal közvetlen egymásutánban vetítették, de azért közvetetten meg is vitatták a gimnazistákkal zsúfolásig telt stúdióban. A két műsorvezető, Varga Edit és Lévai Balázs hetek óta készült a másfél órás élő adásra, ahogy azt teszik továbbra is, hiszen a fekete leves még csak ezután következik. Varga Edit: „Felvillanyozott a szombati műsor. Nagyon jó hangulatú adáson vagyunk túl, felkészült diákokkal. Ők az igazi olvasók, akik egész más szempontból ítélik meg Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának jóvoltából. Este igazi csemege vár a színház- és irodalom- kedvelőkre: Egressy Zoltán Vesztett éden című háromszereplős kamaradarabjának bemutatója, amely Madách magánéletébe, feleségével, valamint anyósával való bonyolult viszonyába enged bepillaru tást. A darab rendezője Beke Sándor, Madách szerepében Gál Tamást láthatjuk, az író feleségét Kiss Szilvia, a „problémás anyóst” pedig Kövesdi Szabó Mária alakítja. Szombaton Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke tart előadást A magyar nyelv helyzete a világban címmel. Ezután a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak rajzaiból nyílik kiállítás, melyet Orosz István, az egyesület ügyvezető elnöke nyit meg. A délelőtt további része is az Akadémia tagjaié: a nyilvános klubnap vendégei Ágh István költő, Bodonyi Csaba műépítész, Gál Sándor költő, Krcho János művészettörténész, Lázár Ervin író, Orosz István grafikus, Pásztor Péter műépítész, valamint Vathy Zsuzsa író. Az érdeklődők, akik részt kívánnak venni a Kazinczy Napokon, a következő telefonszámokon jelenthetik be szállásigényüket november 29-ig: 055 6221313, 0905 347 258,0907915 979. a könyveket. A Nagy Könyv most érkezik legizgalmasabb szakaszába, most derül az ki, hogy milyen is a magyarok kultúrához való viszonya, mennyire fontosak nekik a könyvek, miket olvasnak szívesen és azokban a könyvekben mit látnak meg. A Pál utcai fiúk a műsorbeli érvelés alapján azért lehetett az első középdöntő győztese, mert megjelent benne egy tucat, a mai társadalomból hiányzó jellemvonás, mint például az összetartozás, hazaszeretet, őszinte barátság, az, hogy egy közös célért még az ellenféllel is hajlandók szövetségre lépni. Ennek a könyvnek tehát száz évvel később is, mint ahogy azt Molnár Ferenc megírta, aktualitása van.” Fontos tehát, hogy az embereket mozgósítsuk, hogy kiderüljön, mi a kedvenc olvasmányunk. Már csak 20 nap... de addig is... www.anagykonyv.hu , illetve hány a könyvtár! (ú) George Milton megöli Lennie Smallt. Megöli, mert nincs más lehetősége. Lehet, hogy ez később segít majd rajta, hisz egyedül talán könnyebben boldogulhat. De ki mossa le róla a gyalázatot? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A két nincstelen mezőgazdasági vándormunkás megrázó, általános társadalmi kérdéseket feszegető történetének üzenete hozzánk, magyarokhoz közvetlenül is szól, mert hiszen - ahogy Hazám című versében József Attila írja - „...kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”. Ebből a rengeteg emberből, aki utolsó pénzecskéjét hajójegyre költötte, hogy Amerikában próbáljon szerencsét, vajon hánynak adatott meg a boldogulás lehetősége? Vagy csak annyira jutottak, mint Gábor Andor Dollárpapája? Mark Tawain, Jack London vagy esetünkben George Steinbeck kijárták az élet iskoláját, s nem kellett semmit se a fantáziájukra bízniuk. Steinbeck, mielőtt vüághírű író lett, hosszú évekig dolgozott kétkezi munkásként. S bár pályáját romantikus írásokkal kezdte, nagy regényei, amelyek sorra cáfolják az amerikai álomról szőtt naiv és hazug elképzeléseket, mind-mind ízig-vérig realisták, sőt naturalisták. Az Egerek és emberekről két meghatározó élményt őrzök. A nyolcvanas évek végén Kassán kettős szereposztásban adták Lennie-t. Az élete nagy lehetőségéhez jutó, s méltatlanul korán eltávozott László Géza, s az akkor még főiskolás Bocsárszky Attila első jelentős szerepe lett ez a nagydarab, nyulakat és egereket halálra simogató óriáscsecsemő, akit nevezhetnénk egyfajta amerikai antiálomhősnek is. Néhány évvel később Budapesten az akkor már szétesett Művész Színház helyén regnáló Thália Balikó Tamás rendezésében vette elő a darabot, s az utolsó pillanatig SZABÓMIHÁLY GIZELLA Előző két írásomban a helységneveinkkel kapcsolatos problémákra hívtam fel a figyelmet: az utóbbi száz évben háromszor állapítottak meg magyar nevet a magyarlakta helységek számára, s bár a legtöbb esetben ezek a nevek egybeesnek, vannak eltérések is, amint azt a kelet-szlovákiai, jelenleg hivatalosan Kapušianske Kľačany-nak nevezett község példáján illusztráltam. A kilencvenes években Magyarországon és nálunk is kiadtak helységnév-azonosító szótárakat, az ezekben közölt névanyag azonban jó pár esetben eltér egymástól; a helyzetet tovább bonyolítják a (korábban nem adatolt és nem kodifikált) szlovák mintára kialakult megnevezések, mint a Gömöralmágy (Gemerský Jablonec, hivatalosan mindig Almágy) vagy a már említett Kaposkelecsény. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy szlovákiai magyar írott forrásokból ugyanannak a kétséges volt a bemutató, ugyanis az akkor rossz passzban lévő Balkay Géza két héttel a bemutató előtt adta vissza a szerepet. De jött Gáspár Sándor és Bubik Istvánnal szinte csodákat műveltek a teljesen lecsupaszított színpadon. Egyik vajdasági macsó haverom, aki talán akkor volt először és utoljára színházban, csak ennyit mondott kijövet: „Na, ez aztán nem semmi!” Ekkor jöttem rá, hogy ezt a darabot nem lehet elrontani, hisz ez egy igazi színészdarab. És ez élteti a pozsonyi Hviezdoslav Színház előadását is. Ugyanis a rendező, Karol Spišák és a díszlettervező, Štefan Hudák nem igazán dolgoznak meg az előadás sikeréért. Egy favázas házbelsőt kapunk a színen, amely mellett, mögött színészi és díszle- tezői bejárások vannak, ami felettébb zavaró. Ahogy jó ötletnek tűnik a korabeli dzsesszimitáció is, de teljesen értelmetlen a zenekart behozni az előadásba, amely egy pillanatra sem tud annak szerves részévé válni. Lennie az előadás elején egy hófehér pokrócot vesz elő, és abtelepülésnek több magyar neve is adatolható. Lássunk most erre néhány példát! Az 1994-es ún. táblatörvény mellékletében megállapított név és a régi hivatalos magyar név váltakozik: Füss ~ Komáromfüss, Sávoly — Füleksávoly, Síd ~ Gö- mörsíd stb. Egységes viszont a du- naszerdahelyi járásban található Jahodná magyar nevének használata: az 1994-es jegyzékben az Eperjes szerepel, magyar szövegekben pedig csak a Pozsonyeper- jes fordul elő, hiszen számunkra Eperjes Prešov város magyar neve. E csoporton belül sajátos alcsoportot alkotnak a korábban -fala utótagú nevek, az 1994-es jegyzékben valamilyen oknál fogva a -falva utótag szerepel: Oldalfalva ~ Oldalfala, Balogfalva ~ Balogfala. Ez a váltakozás még közlekedési táblán is megjelenik, ugyanis a Stránska felirat alatt jelenleg a főút mellett az egyik faluvégen az Oldalfalva, a másikon az Oldalfala név olvasható. Ez utóbbi táblát valószínűleg a helyi önkormányba csomagolja George-ot. El sem tudom képzelni, hogy honnan telt ilyen drága és patyolattiszta plédre, amikor a szereplők ruházata koszlott kockás ing és kopott farmernadrág. S ehhez jön még a tescós babkonzerv is. Az Egerek és emberek két ember, George és Lennie története, akik álmaikat kergetik, s nem tudjuk, milyen viszonyban is élnek egymással. Szimbiózisban vagy a reménytelenül elveszésre ítélt, kissé félkegyelmű Lennie, aki mindig, mindenkit halálra simogat, parazitaként kapaszkodik a jobb sorsra érdemes George-ra? Ki tudja? Van egy álmom - idézhetnénk Martin Luther Kinget. Nekik is vannak, de ezek az álmok egy pillanatra sem tűnnek megvalósíthatónak, ezért legfeljebb szánni tudjuk őket. A pozsonyi előadásban észrevétlenül nő fel a két főszereplő mellé az általában elhanyagolt mellékfigurának tartott Candy, aki élete nagy részét már leélte, munka közben megnyomoro- dott, s ezért meg-megtűrik. Csak rettenetesen öreg és büdös kutyáját rühellik. Ehelyett a színzat csináltatta, s nyilván azért választották az Oldalfala formát, mert számukra az a megszokott. Egy-egy hangot érintő váltakozás fordul elő több helységnévben is. Az n és az ny betű váltakozik a Pólyán ~ Pólyány (Poľany), Ág- csernyő ~ Ágcsemő (Čierna), Ti- szacsemyő ~ Tiszacsemő (Čierna nad Tisou), Lukanénye ~ Luka- nyénye (Nenince), Szécsénke ~ Szécsényke ~ lpolyszécsénke ~ Ipolyszécsényke (Sečianky) stb. falvak nevében. (Az utolsó falu esetében az ingadozás azzal is magyarázható, hogy a falu régi hivatalos magyar neve Ipolyszé- csényke volt, a két vüágháború közötti, illetve mai. hivatalos neve Szécsénke.) Hol hosszú, hol meg rövid magánhangzó szerepel Zse- líz ~ Zseliz (Želiezovce), Perbe- nyik ~ Perbenyík (Pribeník), Lö- kösháza — Lőkösháza (Levkuška) nevében. Zseliz és Perbenyik (mindig ezek a névformák voltak a hivatalosak) esetében valószínűleg a szlovák forma befolyásolta a Zseliz és a Perbenyík alakváltozapadra behoznak egy igen helyes, tejeskávészínű keverékkutyát, amelyik majd a tapsrendnél is helyet követel magának. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy később Lennie plüsskiskutyát simogat halálra.) Candy véletlenül kihallgatja George és Lennie beszélgetését, amikor szokásos napi álmaikat ismétlik el, s vevő lesz az álomra. De neki legalább pénze is van hozzá. Juraj Slezáček motyogós, csalódásaiból, életuntságábol és álmaiból mesterien felépített Candyje az est igazi meglepetése, reveláció. Ondrej Koval kétségbeesések és becsületesség, álmok és realitás határán vergődő George- a és Milan Bahul vigyorgó és mélyen szeretni- s egyúttal szánni- való Lennie-je is erős alakítás. A többiek is becsületes mesteremberek, de sajnos, együttesen sem képesek ellensúlyozni a Robert Roth által alakított figurát, aki sokkal inkább nevetséges, mint félelmet keltő, s ezért azok a pillanatok, amelyek az előadás tartópilléreiként kellene, hogy funkcionáljanak, néha nevetségbe fulladnak. tot; a harmadik falu régi magyar neve Lőkös, két vüágháború közötti magyar neve Lőkösháza volt, csak a jelenlegi jegyzékben szerepel (valószínűleg hibásan) a Lö- kösháza forma. A több településnévre is kiterjedő variabilitás szükségessé teszi egy egységes hivatalos magyar helységnévjegyzék kidolgozását. Ez a probléma azonban nemcsak bennünket érint: egyrészt hasonló változásokra került sor a többi elcsatolt területen is, másrészt meg újabban Magyarországon a magyar településneveket is feltüntető térképek is megjelennek, s ezeken a régi magyar hivatalos név szerepel (vagyis az autós nem egyszer más névvel találkozik a térképen, és mással a helységnévtáblán). Tehát a teljes Kárpát-medencei helységnévanyag újrakodifikálására lenne szükség, ez pedig csak műiden érintett fél: magyar és szlovák (román, ukrán stb.) nyelvészek, földrajztudósok és térképészek, valamint politikusok együttműködése révén lehetséges. A.dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában pénteken délután nyitották meg Budahelyi Tibor szobrászművész és Szurcsik József festőművész közös kiállítását (Somogyi Tibor felvétete) Nagy Könyv: most érkezik legizgalmasabb szakaszába Győzött a Pál utcai fiúk OTTHONUNK A NYELV Egységes helységnévjegyzékre van szükség
