Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-26 / 273. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. KÉPVERSENY Jamrich Martin - Gomba Lengyel Réka - Tejfalu Verbó Márk - Padány AJÁNDÉKBA ADOM Ajándékba adnék egy kedves, szürke nimfapapagájpárt (korela) kalitkával együtt. Érdeklődni az esti órákban a következő telefonszámon lehet: 02/62 414021 JÓ HÍR A terhesség gyógyíthat Evolúciós szempontból nézve az utódnak, a magzatnak érdekében áll, hogy egészséges anya hozza világra, és amint szingapúri biológusok kimutatták, a magzat tesz is ezért valamit: a placeman is átjutó őssejteket, .javító kommandókat” küld az anya szervezetébe. Mint arról a The New Scientist című brit tudományos folyóirat beszámolt, Gevin Dawe és Hzsiao Zsi-cseng, a Szingapúri Nemzeti Egyetem, illetve a Szingapóri molekuláris és sejtbiológiai intézet munkatársa kimutatta, várandós egereknél egyes magzati őssejtek átjutnak a placeman és az anya vér-agy gátján, s az anya agyában különféle idegsejtekké alakulnak. Az agyban előforduló minden sejttípus előfordul közöttük. A kísérletben genetikailag módosított hímekkel pároztatták a normális nőstényeket. Az apáktól származó sejtek egy medúzától származó fehérjét tartalmaztak, amitől a magzati sejtek is élénk zölden világítottak. Az is kiderült, hogy a magzati őssejtek nem egyenletesen oszlottak el az agyban. Amikor a kutatók agyvérzéshez hasonló károsodást okoztak az anyák agyában, a sérült területeken hatszorosára nőtt a magzati őssejtek koncentrációja. Ez valószínűsíti, hogy az őssejtek részt vettek a javításban, de nem világos még, hogy miért jutottak oda. Adtak-e a sérült sejtek valamilyen SOS-jelet? (forrás: velvet.hu) Az elsősegélynyújtás célja, hogy ülő vagy félig ülő testhelyzet kialakításával javítsuk a légzőtevékenységet Az életveszélyes légúti gyulladások Valamennyi csecsemő- és gyermekkori betegség közül leggyakoribbak a légzőszervek heveny fertőzései. Csaknem mindannyiunk gyermeke átesik évente egy vagy több légúti infekción. AJÁNLÓ Sajnálatos, hogy a csecsemőhalálozás okai között ez a betegség még ma is rangos helyen áll. Szélsőséges esetben a felső légutak (gége, légcső, hörgők) heveny gyulladása kritikus állapotromlást okozhat. A gége hangszalagok alatti területének gyulladása (laryngitis subglottica) valószínűleg allergiás eredetű. A kiváltó allergén rendszerint vírus. A 6. hónap és a 3. év között fellépő álkrupp néven ismert tünetegyüttes többnyire hirtelen, éjszaka jelentkezik. A hajnaltáji előfordulás esetén, a hosszas fekvést követően a nehezített belég- zést ugató köhögés vezeti be. A sí- rási és beszédhang általában tiszta. A láz nem magas vagy nincs is. Az esetek többségében a már kialakult nyálkahártya-duzzanat nem jár teljes elzáródással. A spontán rendeződésre hajlamos kórkép javulását jelzi, hogy a sípoló légvételek szűnnek, a szederjes bőrszín rózsaszínné válik, és az oxigénhiány miatti nyugtalanság csökken. Magas lázzal, nyálfolyással, nye- lési nehézséggel, jól hallható belégzési sípolással jár a gége és/vagy a gégefedő heveny gyulladása. A gyakran az orr-, garathuruthoz csatlakozó betegség esetén a gége duzzadt, vérbő lesz. Néha gennyes, pörkös váladék termelődik, amely a gége amúgy is szűk átmérőjét tovább csökkenti, és a légzést akadályozza, súlyos esetben lehetedenné teszi. A gyakran vírus-, ritkábban baktériumfertőzés okozta kórkép a hirtelen kialakult rekedtség és a hangadási képtelenség miatt ijesztő lehet. A légzés előbb hangossá, majd érdessé, hörgővé válik. A légzőizmok erőltetett munkájának jeleként behúzódások jelennek meg a szegycsont és kulcscsont feletti árokban, a bordaközökben és a bordák alatt. Az egyre romló gázcsere jeleként a bőr fakó, majd szederjes lesz. Ha nem érkezik időben a segítség, a gyermek megfulladhat. Az elsősegélynyújtás célja, hogy ülő vagy félig ülő testhelyzet kialakításával javítsuk a légzőtevékenységet. Figyeljünk arra, hogy a gyermek ujjával ne nyúljon a saját torkába, mert a legcsekélyebb mechanikus ingerre (folyamatos nyelési kísérletre is) az elzáródás - gyorsan és várada- nul - teljes lehet! A pánikba esett szülő magatartásával megijeszd gyermekét, amely az állapot további romlását fokozhatja. E helyzetben nyugodtnak kell mutatkozni, bár ez a legnehezebb feladat. Hideg pára belélegeztetésével sokat javulhat a gyermek légzése. A gyermek elhelyezését szolgáló szobában folyamatosan biztosítsuk a levegő magas páratartalmát párásítóval, vagy úgy, hogy nedves törölközőket helyezünk az ágy mellé! A fentieknél még fontosabb, hogy a szülő időben felismerje e betegségcsoport tüneteit, és haladéktalanul hívjon segítséget. A gyermek és a család nyugalmát is szolgálja, ha egy elég tágas részt különítenek el a kicsinek Hogyan játszik a kisgyermek? szokásokat. Persze ezek alatt a „közös órák” alatt nemcsak a lakással ismerkedhet a gyerek, hanem nézegethet a szüleivel képeskönyvet is, beszélgethetnek, játszhatnak is közösen. Ezeknek a naponta rendszeresen együtt töltött óráknak az lesz az eredménye, hogy az egy év körüli kisgyerek nap- közben fog játszani a saját veszélytelen, meghitt kuckójában, mert tudja és számít is rá, hogy később anyjával vagy apjával, vagy mindkettővel tágabb lehetőségek kiná 1 - koznak az egész lakásban. Másfél-két éves korában peM0ZGAS0SJÁTÉKOK SOROZAT Az egy év körüli kisgyereket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy a hempergőben játszhat. Elkezd ismerkedni a lakással, a bútorokkal és sok olyan dologgal, ami számára veszélyes lehet, vagy olyanokkal, amelyeket a szülei féltenek tőle, s ezért nem szabad velük játszania. Mit tegyünk üyenkor, hogyan védjük meg a balesetektől, hogyan biztosítsuk a magunk nyugalmát, s azt, hogy a gyerek továbbra is nyugodtan tudjon játszani? Ha a kisgyereknek külön szobája vagy egy elkerített része van a lakásban, továbbra is legyen ez az állandó játszóhelye. De legyen a napnak egy bizonyos szakasza, amikor ismerkedhet a lakással, amikor a mama vagy a papa ráér, és fokozottan tud figyelni rá. Nem ajánlatos az elkerített szobarészt egyik napról a másikra felszámolni, s a gyerek elől mindent a felső polcra rakni. így nem tanulhatja meg, mivel szabad játszania s mivel nem, nem tanulja meg, mi mire való. Ha mindennap fél-egy órát kijöhet az elkerített részből, a felnőtt felügyelete alatt megtanulja, hogy mi az, amihez hozzányúlhat, és mi az, amihez nem és miért nem. Ások beszélgetés, magyarázat, türelem és a hit abban, hogy a gyerek meg fogja érteni, hogy mit kémek tőle, egy idő múlva odavezet, hogy elfogadja a lakásban érvényes szabályokat, Az elkerített szobarész vagy a gyerekszoba, bármüyen nagy is, ahhoz mindenképpen kicsi, hogy a már jól mászó, lépegetni kezdő gyerek mozgásigényének elegendő mozgástere legyen. Persze itt is lehetnek mozgásos játékai, ilyen például a dézsa, amit felfordítva szívesen tologatnak a gyerekek. Lehet a szobában „dömper” vagy nagy fa „teherautó” is, ebbe beleülhetnek és a lábukkal lökdöshe- tik előre magukat. Igazi mozgáslehetőséget azonban a szabadban talál a gyerek. S meg is találja, még akkor is, ha külön nem gondoskodnak mozgásfejlesztő eszközökről. Szakadadanul keresi, hogy hol, min próbálhatja ki ügyességét, mindig új és új, egyre nehezebb feladatokat ad magának. Figyeljük csak meg, mennyi mozgáslehetőségre talál a két-három éves gyerek egy kapun! Ha rácsos, felkapaszkodik a rácsra, a kitámasztó rúdra rácsimpaszkodik, forog körülötte, a kerékfogó kőre felmászik, feláll rá és leugrik róla. Hát még a játszótéren, ahol több mászóka közül választhatja ki a leginkább neki valót. Az udvaron, a kertben s a játszótéren is szívesen biciklizik a dig - mire már önállóan közlekedik, nyitja, csukja az ajtókat - a legfontosabb szabályokat már tudni fogja. Más a helyzet akkor, ha a gyermeknek még nem kerítettek el a szobában egy sarkot. Ezt most fel- tédenül tegyék meg! A kisgyerek amint biztosan tud mászni, amint megtanul járni, az egész lakás felfedezésére indul. Nem marad bútor, amire ne próbálna felmászni, fiók, amit ne akarna kihúzni, mindenre fölmászik, minden alá bebújik, egész nap tesz-vesz, rámol. A balesetek elkerülésére a szülőnek kell gondolnia. A konnektorba műanyag védődugót lehet tenni, a bútorok, a polcok egy részét falhoz kell rögzítem, s helyes, ha az ablakra védőrács kerül. A gyermek és a család nyugalmát is szolgálja, ha egy elég tágas részt bekerítenek neki, s fokozatosan hozzászoktatják, hogy a nap bizonyos részében ott tevékenykedjék. Itt lehetnek a játékai, falhoz rögzítve akár játékpolca is lehet, itt bármihez hozzányúlhat, nem érheti baj. Fontos, hogy jól érezze itt magát, korának és érdeklődésének megfelelő játékok vegyék körül, s innen engedjék ki szülei a nap meghatározott órájában, hogy megismerkedhessen az otthonával. Részletek Kalló Éva, Kenéz Márta, dr. Lőrinczy Erzsébet A kisgyermekkor című munkájából kisgyerek. Eleinte a lábával hajtja magát előre, majd megtanul pedá- lozni. Ha a gyereknek naponta van lehetősége, hogy mozgáskedvét a szabadban - kertben, udvaron, játszótéren - kiélje, könnyebben viseli el, hogy a lakásban erre kevesebb módja van, s könnyebben alkalmazkodik a mozgását korlátozó szabályokhoz!
