Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-26 / 273. szám, szombat

16 Szolgáltató oldal - kitekintő ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. Pozsonyban ad nagyszabású koncertet a Fugees együttes; a hiphopot, rhytm and bluest és reggea-t játszó formáció novem­ber 29-én, kedden 20 órakor lép fel az Incheba épületében (Képarchívum) KEDVEZMÉNYEK AZ ÚJ SZŐ ELŐFIZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Előfizetőink! Szombatonként ezen az oldalon tájékoztatjuk Önöket az even- tim társaság társszervezésében zajló kulturális rendezvényekről. Ezekre a koncertekre, előadásokra, eseményekre árengedménnyel juthatnak belépőjegyekhez. 15%-os kedvezmény: A WEST SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI Drake felügyelő és a tökéletes bűntény, 2005. nov. 26./dec. 3,/dec. 18. Mandarinszoba, 2005. nov. 27. Álmaim szabadsága, 2005. nov. 30,/dec. 4. Inni vagy fittnek lenni, 2005. dec. 10. Tökéletes esküvő, 2005. dec. 16. Az ismertetett kedvezmények a Szlovákia egész területén található eventim-elárusítóhelyeken érvényesek. Szíves figyelmükbe ajánl­juk a következő információs pontokat: Music Forum, Palacký utca 2,816 01 Pozsony Music Market, Kollár tér 20,81106 Pozsony CD Andante, Štefánik utca 18 - Jaga Áruház, 949 01 Nyitra ICM Košice, Fő utca 59, 040 01 Kassa MIC Košice, Fő utca 2, 040 01 Kassa Az előfizetőknek a jegyek kézhezvételekor igazolniuk kell, hogy a Petit Press számlájára befizetették az előfizetési díjat. Ezt megte­hetik a következő dokumentumok valamelyikével: SlPO-számlaki- vonat, bankszámlakivonat, készpénz-átutalási megbízás, pénzesu­talvány-szelvény. Egy személy legfeljebb 2 darab kedvezményes árú jegyet vásárolhat. A jegyelővétellel kapcsolatos bővebb tájékoztatást a www.even- tim.sk honlapon kaphatnak. Szívesen adunk felvilágosítást a 02/5263 2425-ös telefonszámon és az office@eventim.sk e-mail címen is. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 38,461 Lenqvel zloty 9,822 Anqolfont 56,257 Maqvarforint (100) 15,296 Cseh korona 1,322 Svéd korona 4,049 Dán korona 5,157 Szlovén tollár (100) 16,062 Japán jen (100) 27,431 Svájci frank 24,817 Kanadai dollár 27,916 USA-dollir 32,731 VÉTEL ­ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,46-39,46 31,88-33,53 1,29-1,35 14,64-15,94 OTP Bank 37,46-39,42 31,76-33,52 1,29-1,35 14,72-15,85 Postabank 37,49-39,43 31,96-33,50 1,29-1,35 13,50-17,10 Szí. Takarékpénztár 37,46-39,38 31,76-33,42 1,28-1,36 14,60-15,97 Tatra banka 37,47-39,47 31,89-33,59 1,29-1,35 14,68-15,88 UniBanka 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Általános Hitelbank 37,48-39,48 31,95-33,65 1,28-1,36 14,71-15,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az orosz kormány „két frontról” tudná irányítani, a mostaninál még jobban befolyásolni az EU politikáját Korszerűsített Barbarossa-terv Paul Goble orosz provokációnak tekinti az áttelepítésről szóló tervet (Képarchívum) A Balti-tenger déli partján fekvő Kelet-Poroszorszá- got tíz év múlva a mostani­nál ötször több ember lak­ja, ha megvalósul Georg Boosnak, a terület újdon­sült kormányzójának a már november 3-án közzé tett és azóta élénk vitát ki­váltó terve. TÖNU KALVET A terv értelmében az anyaor­szágtól elszigetelt enklávét az okos beruházási és népesítési po­litika segítségével minden teldn- tetben virágzó területté lehetne tenni. Georg Boos szerint a terület népsűrűségének a megszokott eu­rópai színvonalat kellene elérnie- adta hírül a Regnum orosz hír- ügynökség. Jelenleg mindössze egymillió körül mozog a Kalinyingrádi Terü­let néven is ismert enklávéban la­kók száma. A kormányzó a megol­dást abban látja, hogy a sűrűn la­kott és túlnépesített oroszországi területeken, illetve a nagyvárosok­ban élők települjenek át Kelet-Po- roszországba. Az újtelepesek je­lentős része (több mint félmillió fő) pedig a Baltikumban élő oroszok­ból és oroszajkúakból - Boos szava­ival élve: az ottani honfitársainkból- verbuválódna össze. A régió ve­zetősége megígérte, a hatóságok szívesen állják az áttelepülők lakás­hitelkamatának egy részét. A balti államok őslakóinak első pillantásra örömmel kellene fo­gadnia az orosz enklávé kormány­zójának ötletét. A szovjet meg­szállás ötven éve alatt az oroszosí- tás céljából Észtországba, Lettor­szágba és Litvániába betelepített, mintegy kétmillió orosz és orosz­ajkú nagyobb része a mai napig komoly terhet jelent a helyieknek; gyakran ellenségesen viszonyul­nak hozzájuk. Az ötödik hadosz­lopnak minősülők még mindig nem képesek idomulni a Szovjet­unió felbomlása után kialakult, új körülményekhez, épp emiatt aránytalanul nagy közöttük a dro­gosok, a bűnözők és a munkanél­küliek száma. Sokan közülük nem beszélik az államnyelvet, nem is akarják megtanulni; párhuzamos társadalmukban élnének tovább­ra is. Az általános örömujjongás tehát logikus lett volna, ám nem ez tör­tént. A három országban jól tud­ják, a gyarmatosítók kivonulása Kelet-Poroszország irányába a bal­tikumiak megkönnyebbülését, fel- szabadulását vonná maga után, mégis erkölcstelen lenne az utób­biak részéről, mivel a célterület ezáltal még erősebben maradna orosz megszállás alatt. A Szovjet­unió korábban az 1945-ös Potsda­mi Egyezményt megszegve elfog­lalta, majd eloroszosította az előtte Németországhoz tartozó Kelet-Po- roszországot. Az Észtországban élő neves amerikai politológus, Paul Goble sem veszi komolyan az áttelepí­tésről szóló tervet. Bár ő más ok­ból. Goble orosz provokációnak tartja az ötletet: az Eesti Páevaleht című vezető tallinni napilapban megjelent cikkében óva inti az észt és lett hazafias erőket a túl korai és lelkes örvendezéstől, mivel az ked­vező lehetőséget adna Oroszor­szágnak a két ország sokadszori le­járatására, befeketítésére a világ közvéleménye előtt. A politológus szerint a Boos-terv már csak azért is megvalósíthatadan, mert sem a Baltikumban, sem Oroszország­ban nem akadna elég jelentkező az áttelepülésre. Itt is, ott is tisztában vannak Kelet-Poroszország leg­főbb gondjaival: a nagy szennye­zettséggel, a gazdasági elmara­dottsággal, a munkanélküliek, a drogosok, valamint az AIDS- és HIV-fertőzöttek aránytalanul nagy számával. Más megfigyelők egy másik, sokkal komolyabb veszélyt látnak a Boos-terv esedeges megvalósu­lásában. Úgy vélik: ha a Balti-ten­ger déli partján létrejönne a nép­sűrűség szempontjából egy, a mai Finnországgal azonos nagyságú, önálló állam - amely kizárólag európai uniós tagállamok közé ékelődne -, előbb-utóbb felven­nék az unióba. Ezzel automatiku­san megkapná az EU hivatalos nyelvének státuszát az orosz is, továbbá lényegesen nőne Orosz­ország EU-ra gyakorolt befolyása. Az orosz kormány így már „két frontról” - kívülről is, belülről is ­tudná irányítani, a mostaninál még jobban befolyásolni az EU politikáját, vagyis elérni az orosz érdekek uniós érvényesülését. E hosszú távú tervbe jól beleil­lik a Kelet-Poroszország mint orosz terület felfogásnak az orosz köztudatból való eltörlése. A leg­újabb orosz földrajz tankönyvek­ben ugyanis már nem szerepel orosz felségterületként sem Kelet- Poroszország, sem pedig a Japán­tól ugyancsak a II. világháború végén önkényesen elcsatolt, és az­óta komoly határvita alapjául szolgáló négy Kuril-sziget. A két terület ilyen módon tör­ténő eltörlésének a kísérlete fel­háborodást váltott ki az orosz társadalom nagybirodalmi(bb) gondolkodású részében. A távol­keleti Szahalin-sziget képviselő­testülete például Oroszország-el- lenes lépésnek nevezte a térkép­módosítást, és élesen bírálta a fő­bűnöst: az Orosz Szövetségi Ok­tatási Minisztériumot. A szahali- ni képviselők Mihail Fradkov orosz kormányfőnek, a műve­lődési tárcának, a szövetségi tér­képészeti hivatalnak, valamint a szövetségi oktatásügy felügyele­téért felelős hivatalnak küldték el tiltakozó levelüket a módosítás ellen. Vlagyimir Putyin orosz ál­lamfő és csapata arról híres, hogy terveit általában mindená­ron keresztülviszi. Mostantól egyre többen kíváncsiak, mi lesz a Barbarossa-terv korszerűsített változatának sorsa. A szerző tallinni munkatár­sunk (ČTK/AP-felvétel) Látkép Kalinyingrádból, Kelet-Poroszország fővárosából

Next

/
Thumbnails
Contents