Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-25 / 272. szám, péntek
KERTESZKEDO 2005. november 25., péntek ____________________________________________________________________________________________________________________2. évfolyam 44. szám Burgonya kivételével minden termelhető rajta Az almatermesztésben az utóbbi évtizedekben nálunk is jelentős változások mentek végbe Már most készítsük el a dombágyást tavaszra ÖSSZEFOGLALÓ Az őszi kerttakarítás, gyümölcsfák és bokrok metszése során bőven keletkezik olyan durva anyag, amelyet a dombágyás elkészítésénél felhasználhatunk. A dombágyás készítéséhez lombhulladékot, fűnyesedéket, rozsét vagy a gyümölcsfákról és a díszfákról lemetszett apró gallyakat használhatjuk. Ezt követően kiválasztunk egy észak-dél irányú, szélvédett, gyepes területet. Ajánlott méretei: szélesség 1,5 méter, hosszúság minimum 4 méter. A füvet gyeptéglaként vágjuk fel és rakjuk külön. A dombágy helyéről emeljünk ki egy ásónyomnyi (25 centiméternyi) földet és azt halmozzuk a gyeptéglák mellé. Az így nyert árok talaját dolgozzuk el, majd halmozzuk a közepére - 50-60 centiméter magasan - a 15-30 centiméter hosszúságú vágott kerti hulladékot. Amikor elkészült a halom, fektessük rá a gyeptéglákat „fejjel lefelé”. Döngöljük meg jól a földréteget. Ezután szóljunk a dombágyra nedves, korhadó leveleket 25-30 centiméter vastagon. Időnként dobjunk közé egy-egy lapát földet abból a halomból, amelyet az árokból emeltünk ki. Végezetül hordjunk fel 5 centiméternyi érett komposztot, és azt takarjuk be a maradék kerti földdel. Mindezt alaposan döngöljük meg lapáttal. Dombágyásunk kb. másfél méter széles és egy méter magas lesz. Ezt formálhatjuk félhenger alakúra, de prizmát is készíthetünk, amelynek felső vízszintes része 40-50 centiméter legyen. A prizma tetején, hosszában alakítsunk ki egy 5 centiméteres barázdát. A burgonya az egyetlen konyhakerti vetemény, melyet domb- ágyáson nem érdemes termeszteni. (PN-i) A dombágyás készítéséhez lombhulladékot, apró gallyakat használjunk. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolvam Valuta Árfolvam EMU-euró 38,516 Lenqvelzlotv 9,807 Anqolfont 56,277 Maqvarforint(lOO) 15,326 Cseh korona 1,322 Svéd korona 4,051 Dán korona 5,160 Szlovén tollár (100) 16,076 Japán jen (100) 27,449 Sváici frank 24,823 Kanadai dollár 27,850 USA-dollár 32,637 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,50-39,50 31,81-33,47 1,29-1,35 14,65-15,95 OTP Bank 37,47-39,43 31,71-33,46 1,29-1,35 14,74-15,87 Postabank 37,55-39,49 31,87-33,41 1,29-1,35 13,53-17,13 Szí. Takarékpénztár 37,47-39,39 31,73-33,39 1,28-1,36 14,61-15,99 Tatra banka 37,45-39,45 31,76-33,46 1,29-1,35 14,70-15,90 UniBanka 37,49-39,45 31,75-33,41 1,29-1,36 14,84-15,62 Általános Hitelbank 37,47-39,47 31,79-33,49 1,28-1,36 14,74-15,87 Az slső adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A réz hatása az alma minőségére (A szerző archívumából) nál fogva majdnem hasonló sorsra jutottak a kénkészítmények is. Az ilyen mértékű változások a korábbi érésben, a rövidebb idejű tárolhatóságban és a gyenge színeződésben nyilvánulnak meg. A szerves, felszívódó hatású permetszerekkel kezelt alma gyümölcse már augusztus közepére, végére beérik, míg a júliustól réztartalmú szerekkel kezelt gümölcs csak egy hónappal később kezd érni. Ez azzal magyarázható, hogy a réz okozta sokk hatására a növények életfolyamatai lelassulnak. Ebből azonban több gazdasági előny is származhat. Sőt, a gyümölcs minősége sem romlik, a gyümölcshéjat alkotó sejtsorok száma megnő, és a sejtfalak is vastagabbak lesznek, a szedés legkedvezőbb időszaka így elhúzható, a szüreti érettség és a színeződés jobban egybeesik, s nem utolsósorban sokkal kevesebb gyümölcs hullik le szüret előtt a fáról, a gyümölcs is jobban tárolható. Meg kell azonban említeni a réz negatív hatását is, jelentős fi- totoxikus kárt okozhat azzal, hogy a termés felületén szövetelhalást, perzselést okoz. Az alacsony vegyszeradagolás pedig hatáscsökkenéshez vezet vagy nem érjük el a kívánt hatást. Szintén megfigyelték, hogy a réztartalmú permedé kijuttatásakor - ha erős porlasztás mellett száraz levélfelületre kerül a permet- lé -, akkor nem éget. Ám ha harmatos vagy frissen felszáradt felületre permetezzük ugyanazt a töménységet, akkor már perzse- lési tünetekkel számolhatunk. Mértéktelen használat esetén viszont szennyezzük a talajt is. A felvázoltak alapján sem ajánlatos lemondani a réztartalmú szerek szakszerű használatáról, biztos hatásáról még akkor sem, ha egyes almafajok rézérzékenyek a különböző fejlődési szakaszokban. így alakult ki mára az a gyakorlat, hogy a virágzás előtt és a betakarítás után a perzselés veszélye nélkül alkalmazhatók a rézkészítmények. Közismert, hogy a gyümölcs héjának viaszo- sodásával csökken az alma rézérzékenysége. Nagy előny, hogy a réztartalmú növényvédő szerek hatásosak a legfontosabb baktériumos és gombás betegségek ellen. Ilyen például az alma varasodása, különböző kéregnekrózisok, moníliás gyümölcsrothadás és a veszélyes tűzelhalás. A növényvédő szerek hatásának értékelésekor, illetve a növényvédelmi programok készítésekor ne csak az elsődleges károsítókra gyakorolt hatást értékeljük, mert esetenként a másodlagos hatások is nagy jelentőségűek lehetnek. Az idősebb almatermesztők körében egyes almafajták kedveltek, jól ismertek nemcsak a kiváló minőségükért, harmonikus ízükért, zamatukért, hanem azért is, mert a pincében, tárolóban késő tavaszig eltarthatok számottevő veszteség nélkül. CSERES ZOLTÁN Közismert, hogy az almafajta fogyasztási értékét a termőtáj adottságai valamint az agrotechnika nagymértékben meghatározza. így volt ez régen, és így van ez ma is. A klasszikusnak mondható almafajták (Jonathan, Idared, Golden delicius stb.) kiváló minőségüknek köszönhetően kiemelkedő helyet vívtak ki maguknak régiónkban. A hatvanas évek elején a tárolással foglakozó szakemberek még a Jonathanról azt állították, hogy gyümölcse egyszerű pincében, veremben egészen az új termésig minden probléma nélkül tárolható. Két évtizeddel később a szakemberek már arról cikkeztek, hogy a gyümölcs a hűtőházakban március végéig tárolható, de már megemlítették, hogy csak a legkedvezőbb időpontban szüretelt almára vonatkozik ez a megállapítás. Ma a szakemberek azt tartják, hogy ez a fajta csak december végéig tárolható számottevő veszteség nélkül. Az almatermesztésben az utolsó évtizedben több lényeges változás történt. Az intenzív és irányított tápanyagellátás, a jobb talajok és a fák térfogatát korlátozó metszési módok külön-kü- lön, de együttesen is kedveznek az almatermesztésnek. Ezek a hatások közvetve vagy közvetlenül elősegítették a nagyobb és aktívabb lombkifejlődést, így a fák teljesítőképességének fokozásához is hozzájárultak. Az új generációjú növényvédő szerek, elsősorban a felszívódó hatásúak mellékhatásait értékelPerzselés a gyümölcsön ve bebizonyosodott, hogy a kímélő permetszerek használatával növekszik a fák vegetatív teljesítménye. Az üde, szinte az egész tenyészidőszakban, növekedésben levő növényi részek bőrszövetét vékony falú sejtek alkotják, így az alma eltarthatósága is jelentősen csökken, nem beszélve a minőségről. Azok, akik ragaszkodtak a régi, bevált szerekhez, tapasztalhatták, hogy egyes almafajták egész vegetációs idő alatt érzékenyek a réztartalmú növényvédő szerekre. Ezek permetszerű kijuttatása után a gyümölcs felületén nagymértékű parásodás kezdődik. Főleg a Jonathanra, Ida- redre és rokonfajtáikra, valamint a sárga almafajták közül a Golden Deliciusra és kiónjaira is igaz ez a megállapítás. Az ilyen károsodások elkerülése érdekében a termelők mellőzték a rézkészítményeket az alma növényvédelméből, és helyettük a növényeket jobban kímélő szerves gombaölő szereket vetették be. Hasonló okEgyes almafajták érzékenyek a réztartalmú permetszerekre. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 23-án 20 Sk/kg Komárom november 23-án 10-12 Sk/kg Rimaszombat november 23-án 15 Sk/kg Zseliz november 23-án 15 Sk/kg Losonc november 24-én 10-15 Sk/kg Szepsi november 23-án 14-18 Sk/kg Kassa november 23-án 13 Sk/kg petrezselyem 20-22 Sk/köteg 26-29 Sk/kg MB 25 Sk/ka— BB 25 Sk/kg Mi BBS 35 Sk/kg IBM BBI 39-42 Sk/kg BM / 21-29 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 6-8 Sk/kg tojás 3,70-4,20 Sk Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db X 3,00 Sk/db BBI 2,10-2,80 Sk/dbBfll 2,20-2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) i 18 (100) Sk/kg 12-14 (50-60) Sk/kg 15 (80)Sk/Sk 10 (50)Sk/kg 12 (70-75) Sk/kg 12(125)Sk/db 8-17 (80-108) Sk/db zeller 15 Sk/db 8-10 Sk/db MB' 35 Sk/kgBBB BBI' 10 Sk/db ÜBI 32 Sk/kg 26 Sk/kg 18-25 Sk/kg zöldpaprika 45-80 Sk/kg 30-40 Sk/kg 45 Sk/kg 20-30 Sk/kg 65-69 Sk/kg 42-73 Sk/kg 35-79 Sk/kg paradicsom 59-70 Sk/kg BBI 30-50 Sk/kg Bflí BflB 35 Sk/kdí—i X BM 38-49 Sk/kg Mfl 30-50 Sk/kg 42 Sk/kg kelkáposzta 29 Sk/db 14-16 Sk/db 25 Sk/kg X 16-20 Sk/kg 13 Sk/kg 17 Sk/kg karalábé 10 Sk/db 4-10 Sk/db BM 10 WdbMi 10-12 Sk/db BBBBPS Sk/kg BBB6 Sk/kg BB 15-18 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg 14-20 Sk/kg 10-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 19-25 Sk/kg 27 Sk/kg 16-22 Sk/kg karfiol 29 Sk/db BB 20-25 Sk/db fBBÍ BM 35 Sk/dbfBBI X X X X mák (dióbél) X 100 (130) Sk/kg 100 (x) Sk/kg 100 (120) Sk/kg x (140) Sk/kg x (85-100) Sk/kg 100 (150) Sk/kg őrölt fűszerpaprika X BBI 250-280 Sk/kg fHI X BBI 200 Sk/kg JBBl BBBBBBI X X sütőtök 10-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/szelet 6 Sk/szelet 10-12 Sk/kg 59 Sk/kg
