Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-24 / 271. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2005. november 24., csütörtök 3. évfolyam 36. szám PÁLYÁZÓ Állatvédők, alkotásra fel! AJÁNLÓ Az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület pályázatot hirdet Állatvédelmi plakát- és fotópályázat 2005/2006 címmel, melynek célja az állatszeretet, a környezeti tu­datosság és a kreatív alkotószellem ösztönzése. Ha vannak állatvédelmi ödeteid, rajzolsz vagy fotózol, akkor ezt a pályázatot neked találták ki. Alkoss maradandót, és vidd el a legjob­baknakjáró, értékes díjak valamelyikét! Pályázati kategóriák: 1. állatvédelmi plakát: maximum A3-as méretben, a jelen kor ál­latvédelmi problémáját (pl. a kóbor állatokat, a cirkuszt, a gazdasági állattartást, a prémtermelést) plakáttal bemutatva várjuk. Technikai megkötés nincsen. 2. állatvédelmi fotó: az állatok helyes tartását vagy éppen a problé­mákat (pl. mintatartást, állatkínzást, állatszállítást) bemutató fotók küldhetőek. Méret és technikai megkötés nincsen. A pályaművet pontos névvel és címmel (postacímmel, e-mail cím­mel) megjelölve kérik beküldeni. Minden pályázó postai levelében saját névre és címre megcímzett, bélyeggel ellátott közepes méretű válaszborítékot keü, hogy mellékeljen. Ezt elmulasztva a pályázat ér­vénytelen. A pályázat kizárólag postán küldhető be, a következő cím­re: Orpheus Egyesület, 6701 Szeged, Pf.:929. A munkát a postai megküldéssel együtt floppyn, cd-n vagy külön a palyazat@zug.hu e- mail címre (csatolt file-ban) elektronikusan is el kell küldeni 2006. február 1-ig. A kategóriák legjobbjai állatos ékszereket, utazást, vá­sárlási utalványokat, könyveket, DVD-lemezeket, kazettákat, táboro­zást, újság előfizetéseket kapnak. A pályázat kiírás teljes egészében a www.zug.hu oldalon olvasható, (ú) Ha szereted az állatokat, alkoss maradandót! (Képarchívum) Diáknap a Selye János Gimnáziumban Felavatták az SZABÓ ERIKA A megérdemelt diáknap idén is vidám hangulatban telt a komáro­mi Selye János Gimnáziumban. 2005. november 16-án a gimnazis­ták által megválasztott diákigazga­tó vette át az iskola irányítását jel­képező kulcsot, hogy társaival együtt rendelkezzen az új diákok sorsa felől a sérthetetlen diáktör­vény értelmében. A hagyományhoz híven a negyedikesek és az ok- távósok ezen a napon avatták fel az elsősöket és a nyolcosztályos gim­názium kvintó évfolyamát, a kis primósok avatásáról pedig kvartós diáktársaik gondoskodtak. Reggel a gimi bejáratánál min­denki jegyet, illetve bérletet váltott a diáknapi program helyszínére, a városi sportcsarnokba induló vo­natra. Az igazi szórakozás a sportcsar­nokban kezdődött. Végzőseink gondoskodtak arról, hogy a cso­portos avatáson kívül egyénenként is megismerjünk néhány arcot el­újoncokat sős gimnazistáink köréből, akik ki- sebb-nagyobb lelkesedéssel és si­kerrel nyilvánultak meg a helyzet- gyakorlatokban. Az avatás mellett a diáknap elengedhetetlen prog­ramja volt az elsős osztályok be­mutatkozása is. Az idei műsor­számok arról tanúskodtak, hogy a negyedikesek mellett az elsősök is komolyan vették a diáknapra való felkészülést. Mindegyik elsős osz­tály a zene és a tánc műfaját vá­lasztotta, az előadás minőségét pe­dig a diákság reakciója tükrözte. Külön említést érdemel a kis pri­mósok táncos műsora és az egész diáknap folyamán tanúsított ara­nyos viselkedése. Az avatás műsor­számaiban lelkesen és örömmel szerepeltek, hozzáállásuk sok nagydiák számára példaértékű le­het. Nem túlzás azt állítani, hogy ezek a sugárzó gyerekek igazi szín­foltot jelentettek a diáknapi ese­mények forgatagában, hiszen ők voltak azok, akik leginkább megér­tették: a diáknap nem más, mint őszinte, önfeledt játék. Nemcsak javaslatok, hanem kötelezettségvállalások is elhangzottak a mátyusföldi oktatásügyi fórumon Jó stratégiára van szükség A kisiskolákat a pénzhiány mellett a gyerekhiány is megszűnéssel fenyegeti (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvétele) Taksony. A Galántai és a Vágsellyei járás óvoda- és iskolaigazgatói, pedagógu­sai és a szülői szövetség alapszervezetinek vezetői arra a kérdésre keresték a választ, hogyan őrizzék meg a magyar iskolákat, hogyan javítsák az oktatás feltételeit, és növeljék an­nak színvonalát. GAÁL LÁSZLÓ Az iskolák kistérségi együttmű­ködése, a mátyusföldi oktatásügy helyzete, valamint a gimnázium és alapiskolák kapcsolata voltak a fő témái a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége Galánta-Vág- sellyei Területi Választmánya által szervezett november 16-ai oktatás­ügyi fórumnak. Pék László, az SZMPSZ elnöke arról beszélt, a szövetség igyekszik olyan stratégiát folytatni, hogy nemcsak az iskolák­ra összpontosítson, hanem a ön- kormányzatokkal, civil szerveze­tekkel, ifjúsági klubokkal, régiófej­lesztési ügynökségekkel is igyek­szik minél jobban együttműködni. Pék szerint szükség van arra, hogy az iskolák, óvodák vezetői, az ön- kormányzatok képviselői minél fel­készültebbek legyenek arra, hogy a törvényi lehetőségeket a lehető leg­jobban ki tudják használni. Ehhez az is kell, hogy egymással jobban együttműködjenek, többször talál­kozzanak, tapasztalatokat adjanak át, a felmerülő problémákra közö­sen keressenek megoldást. Arra is figyelmeztetett, hogy a magyar iskolák az emberek ma­gyarságtudatának az erősítésével menthetők csak meg. Van is egy terve a szövetségnek, a Szülőföld Alap támogatásával olyan mozgal­mat szeremének elindítani, hogy a magyarlakta községekben az alap­iskolás diákok gyűjtsék össze a tele­pülés magyar vonatkozású hagyo­mányait, értékeit, és azokat mások számára is tegyék hozzáférhetővé. A kisebb diákok albumot, a na­gyobbak számítógépes prezentáci­ót készíthetnének. A középiskolás­ok számára pályázatot is írhatná­nak ki ilyen bemutatók készítésére. Pukkai László szerint a szlováki­ai magyar oktatásügy csak megfe­lelő stratégia kidolgozásával és annak végrehajtásával menthető meg. A taksonyi tanácskozáson elő is állt egy javaslattal, amely szerint létre kellene hozni egy bi­zottságot, amelyben a mátyusfödi és szenei járásbeli polgármeste­rek, SZMPSZ-, SZMSZSZ- és Cse- madok-vezetők együtt dolgoznák ki a mátyusfüldi magyar oktatás­ügy stratégiáját. További javaslat, hogy a pedagó­gusok önmegbecsülését emelendő, az országos és regionális SZMPSZ- vezetőségek saját soraikból válasz- szanak előadókat szakmai képzé­sekkor. Az iskolatanácsok, a szülői tanácsok és a polgármesterek olyan kiforrott egyéniséget válasz- szanak igazgatónak, aki képes to­vábbvinni a nevelő-oktató tevé­kenységet, és megtartani annak színvonalát. Azt javasolja a Csema- dok regionális vezetőinek, hogy az asszimiláció által leginkább fenye­getett favakban 2-3 hónaponként szórakoztató, gyökereket erősítő fellépéseket szervezzenek, leg­alább addig, míg a falvak önállóan erre nem képesek. A gyerekhiány öli meg a kisiskolát A taksonyi találkozón pozitív példaként említették Vághosszú- falut. Pukkai László a 45 mátyus­földi településen végzett felmérés eredménye alapján megemlítette, hogy az utóbbi években csupán két faluban, Alsőszeliben és Vág- hosszúfalun nagyobb a magyar is­kolások százalékaránya, mint a falu magyar lakosságáé. A másik pozitív példát Marsai János hozta fel, amikor arról szólt, Vághosszú­faluról szinte minden évben kap­nak diákokat, akár a négyéves, akár a nyolcéves gimnáziumba. A pozitív példák azonban nem so­káig melengették a hallgatók szí­vét, mert Izsóf Róbert, Vág- hosszúfalu polgármestere a szo­morú valóságra is rámutatott: két év múlva megszűnik a hosszúfa­lui 1-4 osztályos magyar kisisko­la. És ennek egyáltalán nem a so­kat emlegetett pénzhiány, hanem egyértelműen a gyerekhiány az oka. „Tavaly kénytelenek voltunk megszüntetni a szlovák kisiskolát, mert összesen három gyerek lett volna a négy osztályban. Két év múlva a magyar iskolát is kényte­lenek leszünk bezárni, mert már az idén sem írattak be egyetlen el­sőst sem. Saját papunk már évek óta nincs, most majd iskolánk sem lesz” - közölte a szomorú té­nyeket a polgármester, (gl) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Dr. Hadas Katalin pszichológus Mennyi zsebpénzt adjak neki? A lányom 9 éves, a helyi alap­iskolában tanul. Hetente 50 ko­rona zsebpénzt adok neki, amit teljesen magára költhet, hiszen tízórait itthonról visz, és az is­kolában ebédel. Mindig panasz­kodik, hogy nem adok neki elég pénzt. Mit mond a szakember, mennyi zsebpénzt adjak a lá­nyomnak? Jelige: Zsebpénz. A pénzből sosem elég, mert min­dig lehetnek nagyobb vágyaink, amit birtokolni szeretnénk, amik sokkal többe kerülnek, mint amit anyagi lehetőségeink fedezni tud­nak. Elenyésző azoknak a száma, akik úgymond dobálózhatnak a pénzükkel, számolátlanul költe­kezhetnek. Gyerekeinket is inkább az okos gazdálkodásra kell megta­nítanunk, mint a meggondolatlan költekezésre. Ha kislánya még csak küenc éves, s a helyi alapiskolában tanul, naponta kap tízórait otthon­ról, és az iskolában ebédel, a heti 50 korona zsebpénzt nem kell emelnie. Inkább üljenek le a gye­rekkel és beszéljék meg, mire költe­né a több pénzt. Ha úgy szól az egyezségük, hogy a kapott zseb­pénzt bármire költheti, nem avat­koznak bele, akkor ne kérdezze, mire telik belőle, a hangsúly azon legyen, mi az, amit hiányként él meg. Ha olyan ez a hiány, ami ön szerint is kárpótlást igényel, (pél­dául, hogy ő nem járhat moziba a többiekkel, mert neki nem futja zsebpénzéből,) akkor egyezzenek meg úgy, hogy a zsebpénzen kívül heti egy alkalommal kap egy mozi­jegyet. Egy küenc éves gyereket már be lehet avatni a család gazdálkodásá­ba, együtt megtervezhetik, hogy mire kezdenek el spórolni, mit sze­retnének majd idővel vásárolni. Be­széljék meg azt is, hogy kinek mi­lyen ruhaneműre van szüksége, mennyibe kerül az otthoni étkezés, Oktatással és neveléssel kapcsolatos kérdéseiket vár­juk az iskolautca@ujszo.com e-mail címre vagy az Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. pos­tai címre. mennyi pénzt költenek élelmiszer­re. Az sem baj, ha áttekintése lesz, mennyibe kerül a lakás fenntartá­sa, a víz, villany, telefon, fűtés. Jó lesz, ha tudatosítja, hogy a felnőt­tek már semmit nem kapnak in­gyen, mindenért meg kell dolgoz­niuk. Igaz, vannak olyanok is, akik a mások rovására élnek, de kislá­nyuknak ne ez legyen az életcélja. Neveljék arra, hogy minden ember munkájára szükségünk van, ezért mindenki munkáját meg kell be­csülni, nem kell senkit lenézni azért, hogy alantas munkát végez. Inkább azokra nézzen ferde szem­mel, alak dolgozhatnának, de ké­nyelemszeretetből, lustaságból nem dolgoznak. Akiket nem bánt az a tény, hogy másokon élősköd- nek. Arra is tanítsa meg, hogy a zsebpénzéből félre is tehet pár ko­ronát, s ha valakinek névnapja vagy születésnapja van, vehet egy kis meglepetést. Tőle a családban senki nem vár el nagy ajándékot, de valami apróságnak biztosan mindenki örülne. Jó, ha már most megtanulja, hogy nem feltétlenül kell minden pénzét csak saját ma­gára költenie. Az is elő szokott fordulni, hogy azért elégedetlen a gyerek a saját zsebpénzével, mert mások többet kapnak. Lehet, hogy megakad üyen az osztályban, vagy a baráti körében, de általában a gyerekek vannak olyan ügyesek, hogy ösz- szebeszélnek, hogy otthon majd azt mondják, hogy a többiek több pénzt kapnak, s üy módon jutnak zsebpénzemeléshez. Ezért nem árt, ha a szülők szülői értekezleten üyen dolgokat is megbeszélnek, mert idővel arra jöhetnek rá, hogy csemetéik alaposan túljárnak az eszükön, s úgy manipulálják a szü­lőket, ahogyan az nekik tetszik. Úgy igyekezzen vezetni a gyere­ket, hogy azt ne érezze tolakodás­nak, vagy parancsnak, hogy na most akkor ezt keü tenned. Ä végső döntés az övé legyen, de ne csak úgy vaktában döntsön, hanem megfontoltan. A gyereket az életre keü felkészíteni, ezért a példákat is, amikkel előrukkol, az életből keü vennie. Lehet, hogy eleinte úgy ve­szi majd a tanácsait, mint beavat­kozást a szabad döntésébe, de ha rájön, hogy „megéri” elfogadni azokat, más szemmel nézi majd a dolgokat. Korunk sok hamis dolgot is kínál a meggondolatlan fiatalok­nak. Egyre kisebb gyerekeket pró­bának beszervezni a kábítószer for­galmazók, s már nem csak a nagy­városokban élő gyerekek vannak veszélyben. Ezért is ajánlom, hogy csak annyi pénze legyen a gyerek­nek, amit nyomon tud követni, s biztos lehet benne, hogy gondos szülő létére nem teremti meg a le­hetőségét annak, hogy gyermeke rossz útra térhessen. Akkor már ké­ső lesz siránkozni, ha az értékesebb tárgyak tűnnek el a lakásból, mert több pénzre lesz szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents