Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-23 / 270. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. november 23., szerda 2. évfolyam, 47. szám A Szent Mihály-kápolna teljes körű felújítása mintegy 2,5 millió koronába került. A több mint négy évig elhúzódó teljes körű külső restaurálást nemrég fejezték be. Az utolsó simításokat végzik a kápolnán Kassa. Az eredetileg felte­hetően temetőkápolnaként funkcionáló Mihály-kápol­na a 14. században épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére, az egykori te­mető területén. JUHÁSZ KATALIN A kor építészetére jellemző sátor­tetős tomyú kápolna homlokzatát jobbról Szent Pál, balról pedig Szent Péter apostolok szobrai díszí­tik, ezek minden valószínűség sze­rint a 18. században kerültek a be­járati kapu feletti timpanonban lát­ható, Szent Mihályt ábrázoló szo­bor mellé. A több mmt négy évig elhúzódó teljes körű külső restaurálást nem­rég fejezték be. Jelenleg az épület belsejében folyik a munka, az ere­deti, részben megmaradt régi fres­kók ugyanis megsínylették a pénz­hiányt, hiszen az évek során az is előfordult, hogy a tető repedésem át eső mosta a falakat. A csúcsíves ülőfülkék állapota valamivel jobb volt, az épület alatt található sír­kamrát szintén megkímélte az idő. A Szent Mihály-kápolnát 1904- ben Schulek Frigyes vezetésével restaurálták, ekkor hozták rendbe a kriptát, valamint az ott talált sírem­lékeket. Egy időben szlovák temp­lomként szolgált, míg a mellette ál­ló Szent Erzsébet-székesegyházban németül és magyarul hirdettek igét a híveknek. A mostani tatarozási munkálato­kat az anyagi gondok mellett olyan nem várt történések is hátráltatták, mint az a két évvel ezelőtti eset, amikor villám csapott az épületbe. A tetőről ekkor két nagyobb kő­tömb zuhant le, összezúzva a ká­polna köré emelt állványzat egy ré­szét. Részben az a felújítás is kárba veszett, amit a pozsonyi Villard cég addig végzett az épületen. A társu­lás a biztosítóhoz fordul kártéríté­sért, az ezzel kapcsolatos ügyinté­zés miatt több hónapig szüneteltet­ni kellett a munkát. A szakemberek ezekben a hetekben az utolsó simí­tásokat végzik az épületen, és ha az „égiek” is úgy akaiják, ez év végén, még a karácsonyi ünnepeket meg­előző napokban újra megnyitják a nyilvánosság előtt. A teljes felújítás mintegy 2,5 millió koronába került. Az eredeti, részben megmaradt régi freskók megsínylették a pénzhiányt Az is előfordult, hogy a tető repedésein át eső mosta a falakat A teljes felújítás 2,5 millió koronába került (TASR-felvételek) Az orgona építésére sokan adakoztak, így eddig több mint 260 ezer koronát sikerült összegyűjteni, ebből több mint 70 ezret az egyházközség tagjai adtak össze Az építő, Hamerlik Rudolf szólaltatta meg először a hangszert (Szekeres Évafélvétele) Amikor megszólal egy új orgona SZÁSZI ZOLTÁN Apátújfalu. Maradandó élmény­nyel gazdagodtak mindazok, akik részt vettek az új orgona felszente- lési ünnepségén. November 20-án, Krisztus király ünnepén, az egyházi év utolsó vasárnapján kettős öröm érte a falubelieket. Az egyik az, hogy alig egy évvel az elhatározás után felszentelték a templom új or­gonáját, a másik pedig, hogy fiatal lelkipásztort kapott a falu Luboslav Farkas idén felszentelt katolikus pap személyében. Jámbor László polgármester a hívekkel közösen döntött egy új orgona megépítésé­ről. A 366 sípos, ötregiszteres, mí­vesen szép és csodálatos hangon szóló hangszert Hamerlik Rudolf Egyházfán élő orgonakészítő épí­tette, a hangszer értéke meghalad­ja a 450 ezer koronát. A felszentelé- si szertartáskor maga az építő szó­laltatta meg először az orgonát. Szilárdít Zoltán művészettörté­nész, veszprémi egyetemi tanár, székesfehérvári egyházmegyei és áldozópap igen közvetlen hangú, egyház-zenetörténeti elemekkel át­szőtt prédikációjában hangsúlyoz­ta, külön örül annak, hogy az apátújfalusi hívek akkorra időzítet­ték az orgona felszentelési ünnep­ségét, amikor Szent Cecília, az egy­házzene védőszentjének ünnepe közeleg. Az orgona építésére sokan adakoztak, eddig több mint 260 ezer koronát sikerült összegyűjte­ni, ebből több mint 70 ezret az egy­házközség tagjai adtak össze. A fia­tal lelkipásztor azt mondta, bár szlovák anyanyelvű, de szolgálni szeretne, és elhatározta, rövid időn belül megtanul magyarul. Lubos­lav Farkaš azt hangsúlyozta üdvöz­lő beszédében, közelebb szeremé vinni híveit Istenhez, s hogy ezt mi­lyen nyelven kell tennie, az számá­ra mellékes kérdés. Hamerlik Rudolf orgonakészítő a szentmise után még jó néhány ta­nácsot adott a kántornak, hiszen a hangszernek még szoknia kell új helyét, alkalmazkodnia kell az épü­let mikroklímájához, ami még né­hány utánhangolást, beállítást te­het szükségessé. A magyar mise­rend szerint az istentisztelet végén a Magyar Himnusz is elhangzott az új orgonán. A templomból kiáradó apátújfalusi hívek közül sokan meghatódva dicsérték az új hang­szert. „El sem lehet mondani, mennyire örülünk. Apátújfalu templomából már régóta hiányzott az orgona, eddig nem volt rá lehe­tőség, de a tavalyi ötlet megszüle­tése után az adakozók és a hívek se­gítségével valóra vált az álmunk. Ez a hangszer jelkép, hiszen nem­csak a mának szól, hanem a jövő nemzedékeknek is, akik majd egy­kor elmondhatják, őseik nem hagy­ták a templomot!” - mondta Jám­bor László polgármester. A bejárati kapu feletti timpanonban Szent Mihály szobra látható

Next

/
Thumbnails
Contents