Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-23 / 270. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 23. Vladimír Špidla uniós biztos januárban, a kormányok elé terjesztendő jelentésében az átmeneti korlátozások eltörlését fogja javasolni Munkavállalási feltételek az EU régi tagállamaiban A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban az egészségügy mellett talán az építőiparban lehet a legkönnyebben elhelyezkedni (TASR-felvétel) Vladimír Špidla, a foglalkoztatáspolitikáért felelős cseh uniós biztos, aki a munkaerő-piaci korlátozások hatásait vizsgálja, hetekkel ezelőtt felszólította az EU régi tagországait, szüntessék meg az újakkal szembeni munkavállalási korlátozásokat. HVG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A tizenöt régi tagállam közül tizenkettő tart fenn korlátozásokat a tíz új tagállam közül nyolccal szemben (Ciprus és Málta munkavállalói előtt szabad a pálya). Mint kiderült, abban a három országban - Írországban, Nagy-Britanniában és Svédországban - nem tapasztalhatók drámai migrációs folyamatok, amelyek teljesen megnyitották a munkaerőpiacukat. Spidla ezért januárban a kormányok elé terjesztendő jelentésében az átmeneti korlátozások eltörlését fogja javasolni. Vélhetően nem nagy sikerrel, hiszen például Németország és Ausztria többször jelezte, egyelőre ragaszkodik a több éves átmeneti időszakhoz. Összefoglalónkban a jelenlegi - országonként nagyon eltérő - munkavállalási gyakorlatról adunk képet. Ausztria Továbbra is munkavállalási engedélyre van szükség. A munkaadó által kérvényezhető papírt csak a következő feltételek teljesítése mellett adják ki: betartják az osztrák fizetési és munkafeltételeket, nincs megfelelő pótmunkaerő, a cég maga „használja” (vagyis nem kölcsönzi másnak) a dolgozót, aki korábban nem lehetett illegális munkavállaló. Hiányszakmákban - orvosok, kórházi és házi ápolók, wellness-szakemberek -, illetve mezőgazdasági és vendéglátó-ipari szezonmunkások esetében könnyebb az engedélyt megkapni. Szezonális munkavállalási engedély vendéglátó-ipari/ide- genforgalmi és mezőgazdasági munkákra kapható, maximum 6 hónapra. A szezonmunkából az tud tartós munkavállalásra átnyergelni, aki öt évig folyamatosan kiveszi a részét belőle. A terménybetakarításban részt vevők 6 hétre kaphatnak engedélyt. Belgium A munkavállalási engedélyt a munkáltatónak kell kérnie az adott régió - a brüsszeli, a fla- mand, a vallon vagy a német ajkú - foglalkoztatási hivatalánál. A kérelemhez a munkaszerződés tervezetét, orvosi igazolást, erkölcsi bizonyítványt, illetve a megkívánt képzettséget igazoló bizonyítványt kell csatolni. Kilencven napon túl tartózkodási engedélyre van szükség, s a munkavállalónak a lakóhely polgármesteri hivatalánál is regisztráltatnia kell magát. Az általában szerény francia és flamand nyelvtudás nagyban gátolja a munkavállalás lehetőségeit. Dánia A nyolcak állampolgárai akkor kaphatnak munkavállalási és tartózkodási engedélyt, ha teljes - heti 37 órás - munkaidőben, a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkakörben foglalkoztatják őket. Ha valaki munkahelyet vált, új tartózkodási engedélyt kell kérnie, ha pedig munkanélküli lesz, visszavonják a tartózkodási engedélyét. Az engedélyek beszerzése általában 2 hónapot vesz igénybe, ám mérnököknek, természettudományos kutatóknak, szakorvosoknak, ápolóknak és diplomás informatikusoknak azonnal kiadják. Bizonyos szakmákban (orvos, szakápoló) a munkaerőhiány ellenére is megkövetelik a dán nyelv tudását. Finnország A munkavállalási engedély iránti kérelmet a munkaügyi hivatalhoz kell benyújtani, ez 20 euróba kerül. Kedvező elbírálásra számíthat, aki olyan megüresedett munkahelyre pályázik, melyet ésszerű időn belül nem lehet a finn munkaerőpiacról betölteni. Franciaország A munkavállalási engedélyt a munkáltatónak kell kérnie. Egy évnél rövidebb időre szóló munkaszerződés esetén ideiglenes, legfeljebb 9 hónapra szóló - de meghosszabbítható - munkavállalói engedélyt adnak. Tartózkodási engedélyt is ki kell váltani, aki munkahelyet vált, annak újra. Egy évnél hosszabb időre szóló munkaszerződés esetén tartózkodási és munkavállalási engedélyként is szolgáló okmányt adnak ki, az úgynevezett ideiglenes tartózkodási engedélyt. Ezzel már szabadon lehet munkahelyet váltani. Franciaországban nehéz munkát találni. A munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzése 4-5 hónapba is beletelik, és kevés olyan munkáltató van, aki ennyit várna egy munkavállalóra. Görögország A munkavállalási engedélyt a munkáltató kérvényezi a munka- szerződés, az erkölcsi bizonyítvány, az orvosi igazolás és a bankszámlaszám csatolásával. Ha a munkáltató által támasztott követelmények a rendelkezésre álló görög munkaerővel nem elégíthetők ki, az engedélyt megadják. A megszerzett engedély alapján állítják ki a munkavállalási vízumot, amelynek birtokában kérvényezhető a tartózkodási engedély. A munkáltatónak 3 hónapra fedeznie kell a foglalkoztatni kívánt dolgozó megélhetési és szállás- költségeit, ráadásul az erre szánt összeget letétbe kell helyeznie az illetékes hatóság számláján. Hollandia Az úgynevezett „teljes körű munkavállalási engedélyezési eljárás” - amely magában foglalja annak ellenőrzését, hogy holland vagy más régi tagállamból származó munkavállaló nem tudja betölteni az adott munkakört - legalább 10 hétig tart. Néhány ágazatban, illetve szakmában e procedúra mellőzésével, 2 héten belül kiadják a munkavállalási engedélyt. Ezek körét háromhavonta újra meghatározzák, ezért fontos az aktuális helyzetet ellenőrizni. A munka- vállalási engedélyt csak hollandiai székhelyű munkáltató kérelmezheti. A tartózkodást igazoló dokumentum kiváltása nem kötelező, de a mindennapi élethez praktikus ilyet beszerezni az illetékes holland önkormányzattól. Írország Évente 50-70 ezer új munkahely keletkezik, ami a 4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett is sok külföldi munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé. Az állami közvetítő és a privát cégek aktívan keresik az új tagállamokban a potenciális munkavállalókat, akiknek sem munkavállalási engedélyre, sem munkavállalási vízumra, sem tartózkodási engedélyre nincs szükségük. Nagy-Britanniától eltérően még regisztrációs kötelezettség sincs, így az unió más tagállamaiból érkező munkavállalók számáról csak a szociális minisztérium által kiadott társadalombiztosítási számok (PPS) mennyiségéből lehet következtetni. Ám mivel ilyet minden olyan EU-polgár kap, aki nem turistaként tartózkodik Írországban (családtag, ösztöndíjas diák, gyakornok stb.), továbbá a rendszerből való távozás bejelentését gyakran elmulasztják, a PPS-számok alakulása nem jelzi pontosan a tényleges munkavállalók számát. Luxemburg Munkavállalási engedélyre és - 90 napon túli kintlét esetén - tartózkodási engedélyre van szükség. Nappali tagozatos diákok félmunkaidőben vállalhatnak munkát. Nagy-Britannia Munkavállalói engedélyt nem kell kérni, a munkába lépést követően azonban regisztráltatnia kell magát a munkavállalónak a brit belügyminisztériumnál. Ennek díja 50 font. Németország Fennmaradt a munkavállalási engedélyre épülő szabályozás, és maradtak a meghatározott kvótákat biztosító kétoldalú egyezmények is. Olaszország Az idén a nyolcak összesen 75 ezer polgára vállalhat munkát (a tavalyi kvóta 20 ezer volt). Az engedélyekre 2-3 hónapot kell várni, azokat a kérelmek benyújtásának sorrendjében adják ki egészen az éves kvóta kimerüléséig. A kvóta- rendszeren kívül fogad az ország egyetemi oktatókat, kutatókat, fordítókat, tolmácsokat, művészeket, menedzsereket, betegápolókat, illetve cirkuszi alkalmazottakat és utazó show-műso- rok szereplőit - munkavállalási engedélyre azonban nekik is szükségük van. A munkavállalási kérdőívekhez csatolni kell a munkaadó, munkavállaló személy- azonosságát és állampolgárságát igazoló dokumentumokat, a lakhatást igazoló papírt, a munka- szerződés tervezetét, a munkakör megnevezését, kollektív szerződés szerinti besorolását, a munkaadó kötelezettségvállalását a társadalombiztosítási és munkahelyi baleset-biztosítási kötelezettségek teljesítésére. Portugália A munkavállalói engedélyt a munkaszerződés alapján állítják ki. A szerződéshez szükséges engedélyeket a portugál munkáltatónak kell beszereznie. Spanyolország A munkavállalói engedély csak egy meghatározott munkáltatónál, meghatározott munkakörben történő munkavégzésre jogosít, ez egyben tartózkodási engedélyként is szolgál. Regisztrációs kötelezettség nincs, de a mindennapi élethez helyi személyi igazolvány kiváltása szükséges. A kiadott tartózkodási engedélyek száma több mint tízszerese a munkavállalási engedélyekének. Svédország Munkavállalási engedély nem kell, de tartózkodási - ha valaki 3 hónapnál hosszabb ideig kíván Svédországban dolgozni - igen. Megszerzéséhez a munkavállalást igazoló dokumentum szükséges. Ennek tartalmaznia kell a következő adatokat: a munkajellege és hossza, a cég adatai, a cégnél a munkavállalóval kapcsolatban levő személy neve, a munkakörben ellátandó feladatok felsorolása, a heti munkaidő meghatározása. Az engedélykérés ingyenes, a maximális elbírálási idő 6 hónap. Aki 12 hónapnál hosszabb ideig szándékozik Svédországban dolgozni, annak 5 évre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki. Korlátozni kell a károsanyag-kibocsátást Az ökoadó sem lehetetlen A vegyi anyagoknak az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásáról nincsenek hiteles adatok REACH: a legbonyolultabb jogszabálytervezet ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az alacsony gázkibocsátási kvóták mellett az európai ökoadó bevezetésének javaslata is szerepel a klímaváltozás következményeivel foglalkozó, az Európai Parlament által elfogadott jelentésben. A svéd Anders Wijkman képviselő által szerkesztett jelentést elsöprő többséggel szavazták meg. A dokumentum egy sor ajánlást tartalmaz, ezeket az ENSZ klíma- változással foglalkozó montreali konferenciáján tárgyalják majd meg. A konferencián a 2012 utáni teendők kerülnek terítékre. Az elfogadott javaslatok között szerepel, hogy 2020-ig 30 százalékkal, 2050-ig pedig 60-80 százalékkal csökkentem kell a gázkibocsátást. Globális partneri kapcsolatokra van szükség, az USA-t pedig vissza kell ültetni a tárgyalóasztalhoz, illetve az olyan, gyorsan növekvő gazdasággal rendelkező országokat, mint Kína, Brazília vagy India, időben meg kell győzni a károsa- nyag-kibocsátás csökkentésének fontosságáról. A jelentés szerint erőteljesen támogatni kell az alternatív energia- források alkalmazását célzó kutatásokat, ez ügyben az amerikai Apollo programhoz hasonló kutatási terv kezd körvonalazódni. Évente 2,5-3 százalékkal kellene csökkenteni az energia felhasználásának mértékét. Az autóipar számára kötelező széndioxid-kibocsátási határokat kell megállapítani, ez helyettesítené a jelenlegi önkéntes rendszert. A repülőipar és hajóipar károsanyag-kibocsátását is korlátozni kell. És végezetül: 2009- ig ökoadót kellene bevezetni Európában. (eurohirek.hu) MTI-JELENTÉS Strasbourg. Az Európai Parlament történetének egyik legnagyobb vitája ért fontos korszakhatárhoz a múlt csütörtökön. A képviselők első olvasatban jóváhagyták a vegyi anyagok szabályozásáról (regisztrálásáról, bevizsgálásáról és engedélyezéséről) szóló új uniós jogszabálytervezetet, a REACH-et. Mint Günther Verheugen, az ipari kérdésekkel foglalkozó EU-biztos rámutatott, a REACH az EU történetének egyik legbonyolultabb jogszabálytervezete. Az 1200 oldalas dokumentum most a kormányokat képviselő EU-tanács elé kerül. A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) az emberi egészség és a környezet védelme érdekében mintegy 30 000 vegyi anyag regisztrálását, bevizsgálását és engedélyezését írná elő az elkövetkezendő 11 év alatt. A 30 ezres számot az magyarázza, a szakértők szerint nagyjából ennyi különböző típusú vegyi anyagot gyártanak évente legalább egy tonna mennyiségben. Habár a vegyi anyagok a legkülönbözőbb tömegfogyasztási cikkekben (textíliákban, játékokban, bútorokban, kozmetikumokban stb.) jelen vannak, s a gyanú szerint jó- néhány közülük szerepet játszik az allergiás, a rákos esetek szaporodásában, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukról általában nincsenek hiteles adatok. Ezen próbál módosítani a REACH, felváltva, egységesítve mintegy 40 régi (általában 25 évnél is idősebb), ma már hatástalannak ítélt uniós szabályozást. A tervezet nagy újdonsága: immár nem a hatóságoknak kell bizonyítaniuk egy-egy vegyi anyag ár- talmasságát, hanem a gyártóknak azok veszélytelenségét. Létrehoznának egy európai vegyi ügynökséget, s a potenciálisan mégis veszélyesnek ítélt anyagoknak külön engedélyeztetési eljáráson kellene majd átmenniük. Ezeknél a forgalmazási engedélyt a gyártó csak akkor kaphatja meg, ha bizonyítja, hogy a használatból fakadó, lehetséges veszélyeket „megfelelő ellenőrzés” alatt tartják, illetve a gazdasági, társadalmi előnyök jóval nagyobbak, mint a veszélyek. Ám mindkét esetben ösztönözni fogják helyettesítő termékek kifejlesztését, s az is felvetődött, az üyen, potenciálisan veszélyes anyagok engedélyezése csak korlátozott időre szóljon. A jogszabálytervezetet még az előző, Romano Prodi vezette EU- bizottság teijesztette az EP és a tagállamok elé, azaz a mostani szavazással két évig tartó vita zárult le. A vegyipar ugyanis - túl költségesnek tartva az új kötöttségeket - mindent megpróbált a szabályok enyhítésére, a környezetvédelmi szervezetek és az egészség- ügyi szervek viszont éppen ellenkezőleg, a további szigorítást pártolták. Az EB adatai szerint a REACH 11 év alatt mintegy 2,8-5,2 milliárd euró pluszköltséget jelent az európai gazdaságnak, s ezen belül 2,3 milliárd eurótaz európai vegyiparnak, ami e szektor üzleti forgalmának mindössze 0,05 százaléka. Ugyanakkor a várható előnyök hatalmasak: becslések szerint 10 százalékkal eshet vissza a vegyi szennyezéssel összefüggő betegségek száma.
