Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-23 / 270. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 23. VÁSÁROLJON VELÜNK - NYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI 11 A fogyasztókat a jövőben az eddiginél jobban kell majd tájékoztatni a termékekhez fölhasznált anyagokról Élelmiszergyártásban használt adalékok és festékek Mik azok az E-számok? Ne mérgezzük szervezetünket! Tudjuk, hogy mit eszünk? (Ľuboš Pile illusztrációs felvétele) A napokban ismét reflektorfénybe kerültek az élelmiszerek. Az apropót az Európai Parlament által első olvasatban elfogadott törvénytervezet szolgáltatta, amely kötelezné a gyártókat arra, hogy bizonyítsák az általuk felhasznált vegyszerek veszélytelenségét. ÖSSZEFOGLALÓ Köztudott, hogy minél tartósabb egy élelmiszer, annál több adalékanyagot tartalmaz. A táplálkozásszakértők immár nálunk is egyre nyomatékosabban intik a fogyasztót arra, hogy az élelmiszergyártásban felhasznált tartósító szerek, adalékanyagok és festékek (főleg a nem természetes alapanyagúak) fölöslegesen terhelik szervezetünket. Az adalékanyagok élelmiszer- ipari felhasználása természetesen eddig is engedélyköteles volt. Az engedélyezés azonban nem jelenti azt is, hogy az adott adalékanyag fogyasztása senki számára nem jelent egészségi kockázatot. Különösen a gyerekek és az allergiások esetében indokolt a fokozott odafigyelés. A gyanú szerint jó néhány (élelmiszeriparban is használt vegyi anyag) szerepet játszik, játszhat az allergiás vagy rákos megbetegedések nagymértékű szaporodásában. Mindenesetre az újabb tudományos kutatások, orvosi megfigyelések nyomán idővel már sok ártalmatlannak gondolt adalék került mellőzésre vagy egyes országokban tiltólistára is. Az adalékanyagok megjelenése elsősorban az élelmiszerek ipari méretű feldolgozásához, a nemzetközivé vált élelmiszerpiachoz kapcsolódik. A fogyasztói társadalomban az élelmiszer áruvá vált, amelyet iparszerűen, jó minőségben, és főleg gazdaságosan kell előállítani, elosztani, azaz tartóssá és szállíthatóvá kell azt tenni. Az sem mellékes körülmény, hogy a reklámokkal csalogatott fogyasztó a vásárláskor a termék ára szerint tájékozódik, s csak ritkábban figyel oda a minőségre, a termék összetételére. Az adalékok használata elsősorban a gyártóknak szükséges - figyelmeztetnek a nemzetközi fogyasztóvédő szervezetek szakértői. Azt állítják, az adalékok a terméket tetszetőssé, jobban eladhatóvá teszik (színezékek, fényező-, zseléző anyagok), miközben leplezik a minőségi hibákat (ízfokozók, édesítőszerek, aromák). Mivel a vegyipar szintetikus adalékaival drága alapanyagokat lehet kiváltani, növelik a termék el- állóságát, térfogatát (kelesztősze- rek, pelyhesítők), így a termelést is olcsóbbá teszik. A fogyasztóvédők és táplálkozási szakértők főszabályként hirdetik: egy élelmiszer- ipari terméknél annál több adalékanyaggal számolhatunk, minél messzebbről érkezett, minél több feldolgozási műveleten esett át és minél kívánatosabbra, tartósabbra készítették. Óvatosságot igényelnek tehát a több ezer kilométeren át utaztatott (nálunk csak érlelte- tett) déligyümölcsök, a félkész- illetve készételek és a magas feldolgozottságú termékek, így az egyes tejipari és húsipari készítmények, édességek, és főleg a színezett üdítőitalok. Az EU-ban már 2001 óta tart a vita jogszabálycsomagról, mely szabályozná a vegyi anyagok használatát. A fő kérdés az, hogy mekkora terheket rójanak a vállalatokra, az ipari cégekre. Annyi azonban biztosnak tűnik: a fogyasztókat az eddiginél jobban kell majd tájékoztatni a termékekhez fölhasznált anyagokról. További részletek a 14. oldalon, (gy, zp) ISMERTETŐ Az élelmiszerek csomagolását nézegetve gyakran találkozunk az E-számokkal. Ezek olyan anyagokat, adalékokat jelölnek, amelyek elég biztonságosak ahhoz, hogy az élelmiszerekben használják őket. Az engedélyezett adalékokat a következő öt csoportba sorolják: színezőanyagok; tartósítószerek; an- tkmdánsok; emulgeálószerek; stabilizálok, sűrítőanyagok, zselésítő- szerek; egyéb anyagok, például ízfokozók, habzásgádók, fényezők. Az élelmiszer-adalékok egyáltalán nem jelentenek újdonságot, hiszen már régóta sózzuk-borsozzuk az ételeinket. Az adalékokból rendszerint csak keveset használnak, sokszor 0,1%-nál kevesebbet, de a színezékek koncentrációja gyakran mindössze 0,001% körül mozog. A gyártók az E-számokat általában szívesebben tüntetik fel a csomagoláson, mint a vegyületek nevét. A színezőanyagokat azért keverik az élelmiszerekbe, hogy a vásárlók szívesebben megvegyék az árut, amely az adalékkal frissnek vagy természetesnek tűnik. A színezőanyagok többnyire bonyolult szerves molekulák; közéjük tartozik a klorofill (E140). A színezéshez elemeket is használnak, például szenet (E153), alumíniumot (E173) - gondoljunk a süteményeken csillogó „gyöngyökre” -, ezüstöt (E174) és még aranyat (175) is. Egyszerű szervetlen színezőanyagok például a vas-oxidok és vas-hid- roxidok (E172), a kalcium-karbonát (E170) és a titán-dioxid (E171). Ez utóbbi színezi például fehérre a borsmentás tölteléket. A tartósítószerek közé tartozik a kén-dioxid (E220), a nátrium-szul- fit és nátrium-diszulfit (E221, E223), a kálium-diszulfit (E224), a kalcium-szulfit és a kalcium- diszulfit (E226, E227). A kéndioxidot és sóit már az ókori Egyiptomban is felhasználták. Ezek a vegyületek ma gyakran kimutathatók a borokban. A húsok tartósításához kálium- és nátrium-nitritet (E249, E250) és -nitrátot (E252, E251) használnak. A sonka a nitritektől lesz étvágygeijesztően rózsaszín. Az ecetsavval (E260) és kálium-, nátrium-, kalcium-sójával (E261, E262, E263) a savanyúságot tartósítják. Az antioxidánsok is hozzájárulnak az anyagok frissen tartásához. Ezek az anyagok gátolják például a zsírok, olajok avasodását. Antioxidáns például a citromsav (E330), amely a citrusfélék természetes anyaga, és a citromsav nátrium-, kálium- és kalcium-sója (E331, E332, E333). Ugyancsak antioxidáns a foszforsav és az előbbi három fémmel alkotott sója (E339, +34, E341). A savat például a kólában használják, és általában fel is tüntetik a nevét a címkén. A glicerin (E422) szintén ebbe a csoportba tartozik. Az „egyéb” vegyületek közül ismerős a nátrium-karbonát (E500), a kálium-, ammonium-, magnézium-karbonát vagy -hidrogén- karbonát (E501, E503, E504), a sósav (E507) és ennek kálium-, kalcium- és ammónium-sója (E508, E509, E510). Használnak lúgos vegyületek is, például nátrium-, kálium-, kalcium-, ammonium- és magnézium-hidroxidot (E524, E525, E526, E527, E528). I-SN Az uniós gyorsvészjelzőről Nagyon fontos eleme az élelmiszerbiztonságnak az Európai Unióban a gyorsvészjelző rendszer (Rapid Alert System). Arra szolgál, hogy az unió valamennyi országának valamennyi hatóságát gyakorlatilag egy időben értesítsék, ha az unió területén bárhol olyan terméket találnak, amely nem felel meg az előírásoknak, vagy károsítja az egészséget. A rendszernek minden országban van egy kapcsolódási pontja, ez Szlovákiában az Állat-egészségügyi Felügyelet. Honlapján ( www.svps.sk ) megtalálhatók az egyes országok által küldött riasztások, tájékoztatók. NYUGDÍJTANÁCSADÓ Mit kaphatnak a nyugdíjas örökösei? Az elhunyt nyugdíjas özvegye és gyermekei özvegyi nyugdíjat illetve árvaellátást kapnak, ha a nyugdíjas életjáradék formájában kapta a nyugdíjat. A járadékot ugyanaz az életbiztosító folyósítja, mely a nyugdíjat is fizette. Az özvegyi nyugdíj összege az életjáradék összegétől függ: annak 60 százaléka. Az özvegyi nyugdíj gyakorlatilag egy évig jár, ennél hosszabb ideig csak azok kapják, akik: ♦ eltartott gyermekről gondoskodnak - a tanköteles kor befejezése után csak akkor, ha tovább tanul, legfeljebb azonban a gyermek 26 éves koráig ♦ rokkantsági nyugdíjat kapnak, de csak akkor, ha a rokkantság mértéke meghaladja a 70 százalékot ♦ betöltötték a nyugdíjkorhatárt Az árvaellátás az elhunyt biológiai szülő vagy örökbefogadó szülő után jár, összege az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka. Ezt a járadékot addig fizeti az életbiztosító, amíg a gyermek eltartottnak számít, vagyis tanköteles korú vagy ezt követően is folytatja tanulmányait, legfeljebb azonban a gyermek 26 éves koráig. Nem folyósítják tovább az árvaellátást azoknak a gyerekeknek, akiket időközben örökbe fogadtak. Ha a nyugdíjas úgynevezett programozott módon kérte nyugdíja folyósítását - vagyis a magánnyugdíjpénztárban megspórolt összegnek csak egy részén vásárolt életjáradékot -, és a maradékot még nem vette fel, akkor ♦ az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást az életjáradék összegéből számítja ki és folyósítja az életbiztosító a fent részletezett módon, ♦ a megmaradt összeget pedig a magánnyugdíjpénztár folyósítja az özvegy és a gyermekek számára Válaszolt Viktor Kouril VUB Generali igazgatótanácsának tagja Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne az adalék Hasznos tanácsok fogyasztóknak ÖSSZEFOGLALÓ Legyen kritikus fogyasztó: csak azt vegye, amire valóban szüksége van! A cégek milliárdokat ölnek az élelmiszerreklámokra, melyet - az árba beépítve - a fogyasztóval fizettetnek meg. Ne hagyja magát elkábítani, a reklámszlogenek nem a termék minőségéről szólnak! Szánjon elég időt a vásárlásra és még a boltban olvassa el a termék ismertető címkét. Különösen fontos ez az új, ismeretlen termékeknél. Az üzletekben csomagolatla- nul vagy kimérve vett élelmiszerek (pl. pékáruk, sajtféleségek, töltelékáruk) összetételét próbálja a gyártótól megtudakolni. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, vélhetően annál több benne a különféle adalék. Bolti konzervek, édességek, mélyhűtött és félkész ételek helyett ezért inkább friss piaci alapanyagot vásároljon, és amit lehet, készítsen el otthon maga (főzelékek, saláták, szószok, pizza, krokettek, krumpli- és tejtermékek stb). Lehetőleg kerülje azokat a termékeket, melyek problémás adalékokat tartalmazzák. Kerülje az aromákat, ízfokozókat és édesítőszereket tartalmazó élelmiszereket (ezek feleslegesen terhelik a szervezetet és becsapják a természetes ízvilágunkat). Ne egyen színezett élelmiszereket, legfeljebb ha természetes eredetű színezéket tartalmaznak. Tartson mértéket a füstölt és a pácolt húsáruk fogyasztásánál. Ez utóbbiakat grillezve se egye, mert 150 C fok felett a nitrit-maradé- kokból rákkeltő anyagok képződhetnek. Szomjoltásra legjobban a tiszta ivóvíz alkalmas, nem pedig az üdítőnek nevezett (ízfokozott, agyoncukrozott, koffiennal és szén-dioxiddal dúsított) drága „műitalok”. Az édes borok helyett részesítse előnyben a száraz fajtákat (kevesebb kén-dioxidot tartalmaznak). Higgye el, a fogyasztónak a pénzéért joga van tudni, hogy mit vásárol. Ne feledje, a céltudatos vásárlásával befolyásolhatja az élelmiszerválasztékot, (w) r A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap Anetté vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdijpénztár 1,0283 Sk 15 920 665,17 Sk 0,00% 1,0288 Sk 84 913 467,92 Sk 0,00% 1,0291 Sk 188 257 471,18 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS 1,0263 Sk 105 578 779,83 Sk 0,07% 1,0271 Sk 589 785 882,48 Sk 0,07% 1,0288 Sk 1 128 105 875,57 Sk 0,07% Magánnyugdíjpénztár 1,0262 Sk 71 924 776,75 Sk 0,08% 1,0257 Sk 559 153 314,83 Sk 0,08% 1,0268 Sk 1419 629 424,48 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0203 Sk 14 036 314,72 Sk 0,00% 1,0302 Sk 125 577 218,30 Sk 0,00% 1,0293 Sk 265 005 293,26 Sk 0,00% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0255 Sk 5 904 415,49 Sk 0,08% 1,0264 Sk 76 399 766,44 Sk 0,08% 1,0242 Sk 193 687 665,37 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0266 Sk 10 602 421,05 Sk 0,08% 1,0261 Sk 169 103 937,51 Sk 0,08% 1,0282 Sk 416 218 753,39 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdíjpénztár 1,0214 Sk 18 186 819,60 Sk 0,00% 1,0223 Sk 83 330 774,90 Sk 0,08% 1,0226 Sk 153 874 296,99 Sk 0,08% VÚB Generáli Magánnyugdíjpénztár 1,0241 Sk 65 990 214,30 Sk 0,08% 1,0264 Sk 447 755 221,88 Sk 0,08% 1,0276 Sk 666 045 896,63 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. november 18-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
