Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-19 / 267. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. Sport - régiófoci 21 Az őszi listavezető ekeliek tablóképp-felső sorban (balróljobbra): Machata Erik, Vajkai Ferenc, Pavol Géč, Tomáš Barvutský, Szokol Barnabás, Ódor Sándor, Patócs Szilárd, Kása Róbert, Machata János (edző), guggolnak: Balogh György, Erdei Sándor, Tóth László, Vojtech Banda, Szűcs Tamás, Halász Zsolt, Gonzáles József, Fazekas István, Csépi Nándor (sportelnök), előtérben: Ján Líška, Ferenczi László (Képarchívum) Egyszer remizett, hét bajnoki párharcán gólt sem kapott a komáromi területi bajnokság őszi listavezetője Veretlenül menetelő ekeliek Ekel. A legtermékenyebb időszakát éli napjainkban a labdarúgás a Komáromi já­rásban található települé­sen. A község futballcsapa­ta előbb júniusban bajnoki címet nyert a területi baj­nokság II. osztályában, egy emelettel feljebb pedig ve­retlenül vették az akadá­lyokat, az első helyről vár­ják a pontvadászat tavaszi folytatását. ÁGH ISTVÁN Ilyenre még nem volt példa az 1933-ban alakult Ekeli Sportszer­vezet történetében. A bajnoki cím­re pályázó, egykor felsőbb osztályt is megjárt nagymúltú riválisok egy ideig alighanem félvállról vették az elit mezőny ekeli újoncát. Mire felocsúdtak, addigra Machata Já­nos védencei már élre ugrottak, egyik ellenfelük sem tudta őket le­taszítani a trónról. „Természetesen bizalmat szavaztunk edzőnknek, Machata Jánosnak, a játékosállo­mányban sem került sor nagyobb horderejű változásokra. Három futballistával erősödtünk a nyi­tányt megelőző átigazolási idő­szakban. A Gonzáles József és To­máš Barvulský alkotta kettős a ko­máromi KFC-től került hozzánk vendégjátékosként, Pavol Géč pe­dig az izsaiaktól érkezett. Fiatal csapatunk van, egyre több lehető­séget kapnak saját nevelésű tehet­ségeink. Kiváló eredményeket pro­dukálnak serdülőink, akik egy ve­reséggel a területi bajnokság me­zőnyében a második helyen telel­nek, ificsapatunk is versenyképes” - fogalmazott Csépi Nándor, az ekeli sportszervezet elnöke, aki há­rom esztendeje vette kezébe a vál­tóbotot. Megtudtuk tőle, hogy a listave­zető parádés mérlegét csúfító egyetlen dönteden (1:1) a búcsiak elleni idegenbeli összecsapáson került a jegyzőkönyvbe. Figyelmet érdemel a madariak elleni idegen­beli 6:0-ás diadaluk, ugyancsak emlékezetes marad a mezőny má­sik újonca, a pataiak ellen aratott 10:2-es győzelmük. A legtöbbet azonban a szomszédos csallóköza- ranyosiak elleni idegenbeli sikerük nyomott a latban, a két szomszéd­vár rangadóján a hosszabbításban szerezték meg a három pontot érő találatot. „Ne vegye senki nagyké­pűségnek, amit most közreadok. Már a bajnokság megkezdése előtt azt mondtam, csupán a bajnoki cím elhódítását tartom egyedüli el­fogadható eredménynek. Ennél gyengébb helyezést egyértelműen kudarcként értékelnék. Legveszé­lyesebb ellenfelünknek a hetényie- ket tartom, akiket féltávnál hat ponttal előzünk meg. Minden te­kintetben mi voltunk a legjobbak, 13 meccsen 51 találatot szerez­tünk, mindössze kilenc gólt kap­tunk. Hét találkozón maradt érin- teden a hálónk. Legtermékenyebb futballistánknak Vojtech Banda volt, aki 13 góljával nem csupán együttesünk, hanem az I. osztály legeredményesebb játékosának is bizonyult az értékelt időszakban. Fazekas 11-szer volt eredményes” - boncolgatta az eredményeket a sportvezető. A statisztikai adatok ismereté­ben elmondhatjuk, a zöld-fehér színekben játszó ekeliek közönség­vonzó focit produkálnak. Hazai párharcaikon ádagban 350 néző buzdította a Machata-legénységet, a naszvadiak elleni derbin 720 drukker volt jelen. Minden jel arra utal, hogy a listavezető jó eséllyel pályázik a bajnoki duplára, mely­nek kivívása esetén jövőre már a kerületi bajnokságban öregbíthet­nék a község jó hírnevét. EKELI FUTBALLKRÓNIKA Új vezetéssel új időszámítás kezdődött Három évvel ezelőtt mélyponton volt az ekeli labdarúgás. Akko­riban bizony nem volt mivel büszkélkedniük, hiszen a komáromi területi bajnokság legalacsonyabb osztályában a tabella legalsó lépcsőfokán tanyázott a csapat. Ekkor került a helyi sportszervezet élére Csépi Nándor, aki a település új polgármestere, Fekete Iveta mérnöknő rábeszélésére vállalta el a megbízatást. Irányításával előbb rendezték soraikat, majd csakhamar elkezdték felzárkózá­sukat a legjobbak közé a község futballistái, akik a helyi önkor­mányzat hathatós anyagi támogatásának és szponzori segítségnek köszönhetően a Komáromi járásban a legjobbak, legeredménye­sebbek közé kerültek, (ái) A focipálya után most az öltözőt építik Ekelen a minőségbeli javulást az infrastruktúrában is változá­sok követik. Előbb 2004-ben új futballpályát vettek birtokukba a sportág helybeli hívei, a folytatásban szociális helyiségekkel, kor­szerű öltözővel teszik komfortosabbá spordétesítményüket a hely­beliek. „Műfüves játéktér, kézi- és kosárlabdapálya, valamint te­niszpálya épül önkormányzati pénzeszközökből sporttelepünkön, ahol minden mozgást és sportot kedvelő ekeli polgár megtalálja majd a számítását. Jelzésértékű lehet az a tény is, hogy a felsorolt sportpályák a település iskolájának területén épülnek, egyben a jövő nemzedék sportos nevelését is hivatottak szolgálni” - sorolja Csépi Nándor egyesületi elnök, (gh) Gonzáles - ekeli focista kubai gyökerekkel Az ekeliek csapatának mezét egy kubai származású futballista, Gonzáles József is viseli. „Nem kell azonnal szenzációs átigazolás­ra, falun profiskodó idegenlégiósra gondolni. Gonzáles édesapja ugyanis azon kubai vendégmunkások közé tartozik, akik egykor a komáromi hajógyárban dolgoztak. Időközben a Duna-parti város­ban családot alapított, letelepedett. Csemetéje a komáromi KFC utánpótlás korosztályú csapataiban sajátította el a fociábécét, a nagymúltú klubtól került hozzánk vendégjátékra. A latin-ameri­kai vonásokkal rendelkező fiatalember játékával egyébként elége­dettek vagyunk, üde színfoltja kollektívánknak, melyben vállvetve küzdenek a magyar és szlovák nemzetiségű futballisták egy közös célért, az újabb bajnoki aranyéremért, (ái) Ax ekeli sportvezetők ma koradélután idényzáró örömfocira invitállak pályájukra a sportág helyi és környékbeli híveit. A komáromi területi bajnokság I. osztályának hazai listavezetője a nyugat-szlovákiai III. liga mezőnyének harmadik helyezettjét, a párkányiakat fogadja barátságos mérkőzésen, melyre 13 árai kezdettel kerül sor. Szaban Tibor a nyáron nem csupán három védencét, hanem a győzni akarás szellemét is magával vitte Bakáról legújabb csallóközi állomáshelyére // Ősszel tizenhat bősi pont idegenben ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Bős. A Duna-parti nagyközség képviselői elsősorban kiváló ide­genbeli szereplésüknek köszön­hetően telelnek az élen a nyugat­szlovákiai IV liga délkeleti cso­portjában. Szaban Tibor első osz­tályú képesítéssel rendelkező edző tanítványai ugyanis vendég­ként nyolc meccsükön tizenhét pontot zsákmányoltak, csupán egy alkalommal hagyták el vesz­tesen a pályát. Az aranyosmaróti FC ViOn B csapatától elszenvedett 2:0-ás vereség még mindig bosz- szantja a szakvezetőt. A másik idénybeli rövidzárlatra hazai kör­nyezetben, a negyediek elleni ösz- szecsapáson került sor, melyen az úgyszintén bajnokaspiráns ven­dégek nyertek 3:2-re. „A kezdet­ben, pontosabban az 5. fordulóig sokat kísérleteztem, az egyes posztokra a legmegfelelőbb játé­kosokat kerestem. Miután min­denkinek megtaláltam a helyét a gépezetben, nagyot javult kollek­tívánk teljesítménye, eredmé­nyessége” - nyilatkozta a kezdeti nehézségekről a tréner, aki a nyá­ron három játékos (Oravec, Soós Teodor, Matus) kíséretében a szponzor nélkül maradt bakaiak­tól szerződött mostani állomáshe­lyére. Elmondása szerint oda ma­gával vitte a győzni akarás szelle­mét is. Alig egy héttel a rajt előtt további két futballistával bővült, erősödött az egykor szebb napo­kat megélt bősiek játékoskerete. Radovan Ďuriš és Ľubomír Ďuriš külföldről igazolt vissza Szlováki­ába. A kezdetben nem voltak nagyratörő terveik. „Eredeti célki­tűzésem az 5-6. hely megszerzése volt. Boldog vagyok, hogy ennél többre is képesek voltunk. Sike­rünk legfontosabb előmozdítója a játékosok taktikai fegyelmezettsé­ge volt. Ennek is köszönhetően mi kaptuk a legkevesebb találatot, szám szerint tizenkettőt. Nem szeretnék senkit név szerint emlí­teni, helytállásunkat a kiválóan működő kollektíva sikereként ér­tékelem. Közhelynek számít, mégis elmondom, nálunk egy hul­lámhosszon voltak a játékosok a szakmai stáb tagjaival és a veze­tőkkel” - sorolta a sikerek legfon­tosabb ismérveit Szaban Tibor, akitől megtudtuk, az összes őszi párharcot csere nélkül hatan ját­szották végig: Izsmán, Soós, Liszkay, Matus, Oravec, Ľ. Ďuriš. A csallóközi éllovas mezében egy­re több lehetőséghez jutnak a ha­zai nevelésű tehetségek is. „Az úgyszintén IV. ligás ificsapatunk­ból kiöregedett Varga Péter és He­gedűs László példája is igazolja, az utánpótlás képzése is jó kezek­ben van nálunk. Sokat köszönhe­tünk a sportkedvelő községi elöl­járóinknak, Fenes Iván polgár- mesternek, Heizer Ferenc alpol­gármesternek, aki egyben sport­egyesületi elnökként is felügyeli a focitörténéseket. Szeretnénk megtartani pozíciónkat, felsőbb osztályba jutni. Ennek egyik fon­tos előfeltétele, hogy együtt ma­radjon a gárda, melyet egy gól­erős támadóval szeretnénk ta­vaszra megerősíteni - vázolta fel a terveket Liszkay Tibor bősi klub­elnök. (ái) AZ ÉLLOVASJATEKOSKERETE Izsmán Árpád, Gottiieb Péter (kapusok)-IUés Attila, Soós Teo­dor, Matus Tamás, Jozef Baják, Liszkai Péter Ľubomír Ďuriš, Radovan Ďuriš, Varga Péter, Csicsai László, Hegedűs László, Antal Béla, Ľubomír Kvačkaj, Kozmér János, Oravec László, Fekete Ba­lázs (mezőnyjátékosok). Legeredményesebb góllövők: Oravec 9, Fekete 6, Liszkay 6, R. Ďuriš 4. Edző: Szaban Tibor, csapatvezető: Szamaránszky János A bősi Liszkay Péter (sötét mezben), az összes találkozón az elejé­től a végéig a pályán volt (Örzsik Ödön felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents