Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-18 / 266. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 18. Riport - hirdetés ll A kis- és középvállalkozói réteg képviselői a „multikkal” ellentétben nem kérnek és nem kapnak többmilliárdos állami támogatást, mégsem vonulnak az utcára Pintér Zoltán sportpilóta, de nem jár a fellegekben Miközben az ország a nagy volumenű, már-már a megalománia határát súroló befektetésektől hangos, és minisztereink alig győzik lerakni az új álomgyárak, illetve ipari parkok és övezetek alapköveit, a háttérben sokkal csendesebben elindult egy folyamat, mely sejteti, hogy talán a kis- és középvállalkozói réteg is megtalálja végre számításait. LŐRINCZ ADRIÁN Jelenségként is érdekes a hazai kis- és középvállalkozói réteg, melyet az egyik magyarországi sajtótermék nemrégiben egy nem éppen hízelgő, „a nemzetgazdaság napszámosai” címmel illetett. Ha egyszer valaki szociológiai kutatás tárgyává tenné ezt a réteget - ahogy azt az illúzióit vesztett pedagógusokkal, a friss diplomásokkal vagy éppen a cigánysággal ezt időről időre megteszik bizonyára meglepő adatok birtokába jutna. Kiderülne például, hogy miközben ez a réteg teremti elő évente a bruttó hazai össztermék jelentős hányadát, a bársonyos forradalom óta eltelt tizenhat év alatt egyszer sem vonultak az utcákra, hogy kedvezőbb feltételeket követeljenek. Pedig nem is annyira biztos, hogy az Európa- szerte modem korunk nyolcadik csodájaként számon tartott 19 százalékos egyenadó rájuk nézve is annyira kedvező, mint ahogy a társadalombiztosítási rendszer létrehozása során sem az ő érdekeit tartották szem előtt. A kis- és középvállalkozói réteg érdekképviseleti szerve - már ha van üyen - a „multival” ellentétben nem kér és nem kap többmilliárdos állami támogatást, adókedvezményt; cserében ezért nem szereli le néhány év elteltével a gyártósorait, és nem helyezi át a termelést Mexikóba, Kínába vagy Ukrajnába. Nem mindig az oklevél a több Riportom alanya, az érsekújvári Pintér Zoltán a távközlési berendezések, megfigyelő- és lehallgató-rendszerek avatott ismerője, azon kívül pedig sportpilóta. Megélhetése a hobbija, ami manapság, amikor egy kéthetes gyorstalpaló elvégzése után bárkiből lehet pénzügyi zseni, koordinátor és instruktor, bizony az aranynál is többet ér. A valódi tudás ugyanis ma is hatalom. „Mióta az eszemet tudom, két dolog érdekelt: az elektronika és a repülés. Nos Újvárban mindkettőt kiteljesíthettem, hiszen sport- püóta lettem, miközben tanulmányaim, majd a munkám is az elektronikához kötött. A szakközépiskola elvégzése után az Elektrosvit kísérleti laboratóriumában kaptam munkát. Úgy gondoltam, többet nyerek azzal, ha a gyakorlatban foglalkozom az elektronikával, mintha valamelyik egyetem padját koptatnám. Az idő engem igazolt: mérési szakemberként alkalmam nyüt megismerni a szakma bugyrait is, 1987-ben pedig a járási számító- gépes diálddub vezetője lettem. Fél éven belül sikerült kiépítenem Szlovákia legnagyobb számítógépes klubját, amikor is - megjegyzem, 1988-89-et írtunk - több mint hatvan gépünk volt már. Ebből öt PC; ilyen a pozsonyi főiskolai T-clubon kívül máshol nem volt. Naponta mintegy kétszáz, hetente pedig ezer gyereknek adtunk foglalatosságot, ami nem kis munka volt. Ma Érsekújvár bármelyik magáncégébe vagy állami intézményébe teszem is be a lábam, az egykori tanítványok mindenütt rámköszönnek. Jó érzés tudni, hogy az ember nem fáradt hiába - ha már a számítógépes klubot a bársonyos forradalmat követően szisztematikusan, darabról darabra szét is lopták. Pedig egyetlen bűne volt, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség működtette. A tönkretételében azonban nem voltam hajlandó közreműködni, ezért odébbálltam” - meséli Pintér. Mint a bősi erőmű... A ’89-et követő korszak bizony nem kedvezett a számítástechnikának. Évek teltek el, míg megszoktuk, hogy a számítógép nem hátráltat, hanem megkönnyíti a munkát, és téves volt az a feltevés is, hogy az iparág térhódítása tömeges elbocsátásokhoz vezet majd. „1999-ben kezdtem el vállalkozni a számítástechnika terén; első, igazán komoly megbízatásunk az érsekújvári kórház számítógépes hálózatának megtervezése és beüzemelése volt. Készítettem is egy tervet, mely egy százhúsz számítógépből, két szerverből álló rendszerről szólt. Tüdni kell, hogy az akkortájt csúcstechnológiának számító Artnet-hálózat maximális kapacitása 255, kölcsönösen összekapcsolt gép volt; nem csoda tehát, ha a szakma hitedenkedve állt a projekt előtt. »Olyan lesz ez, mint a bős-nagymarosi vízlépcső - sosem készül el, de ha mégis, működésképtelen lesz« - hallottam minden oldalról a szakvéleményt, ám amikor 1992 decemberében életre keltettük a hálózatot, és az az első bekapcsolástól kezdve működött, megváltozott a véleményük. Az akkori viszonyokat jellemzi, hogy az egész országban nem volt egy számítástechnikai nagykereskedés; Győrből kellett behoznunk a gépeket.” A Pintér Zoltán vezette vállalkozás időközben kinőtte az érsekújvári térséget, hiszen számos jó nevű külföldi elektrotechnikai cég kizárólagos képviselője, termékeinek forgalmazója lett. Ez természetesen belépőt jelentett a nemzetközi kiállításokra, nagyvásárokra is, melyek sorából kiemelkedik a Pozsonyban szeptember derekán megrendezett Security 2005. Az 55 kiállító közül a független nemzetközi szakmai bizottság a legjobb kiállított terméknek járó díjat Pintér Zoltán egyik saját fejlesztésű lézeroptikai kamerarendszerének ítélte oda. „Kísérletező típus vagyok, és ha egy kérdés megoldása nagyon érdekel, heteket, hónapokat szentelek neki - mondja a cégvezető. - így sikerült megoldanom a huzalok lefektetéséből adódó örök gondot is: a kamerákból a jelet lézersugarak segítségével továbbítjuk a számítógépes központba, onnan pedig az interneten keresztül a megrendelőhöz. így megoldható, hogy az ország egyik végében lévő építővállalat ellenőrizni tudja, milyen ütemben haladnak a munkálatok az ország másik végében. Pozsonyban is szereltünk fel ilyen rendszert: a Duna egyik oldalán található szerkesztőség, illetve a túlparti nyomdavállalat között. Egy másik fejlesztésem a tehergépkocsik, kamionok ponyváit óvja az illetéktelen behatolás, azaz a felmetszés ellen, egy következőt, egy 1999-ben kifejlesztett GSM-kaput pedig máig nagy sikerrel forgalmaznak. 2003-2004- ben ötszörösére nőtt az illegális lehallgatások száma. Nálunk is divatossá vált a jelentősebb vállalatok telefonjainak illegális lehallgatása, adatbázisaik feltörése. Ezt a világszerte egyre nagyobb teret hódító sportágat ipari kémkedésnek is nevezik. Cégem telepítette annak idején a Szlovák Nemzeti Bank digitális telefonközpontjait, és biztonságossá tételükről is mi gondoskodtunk. Be tudjuk mérni az illegálisan telepített mikrofonokat és kamerákat, de foglalkozunk a világhálóról bejövő és kimenő adatok védelmével is.” A huzal nélküli községi hangszóró is Pintér Zoltán boszorkány- konyhájából való. Minden terepakadályt leküzd, nem kell hozzá 45 méterenként oszlopokat telepítem, ezért a klasszikus rendszer költségeinek töredékéből kihozható. Fronthatásoktól mentes vállalkozói légkör? „Nincs a hazai vállalkozói környezettel semmi baj, csak hagyni kellene bennünket dolgozni. Túl sok időnket és energiánkat emészti fel a hivatalok közötti bóklászás, a fölösleges papírmunka, valamint a törvényhozás nehézkessége. Tanúi vagyunk annak, hogy a Slovak Telecom lazán kezeli az állammal és a szolgáltatásaikat előfizető polgárokkal szemben vállalt kötelezettségeit. Több nagy távközlési céggel, így a Swannal és az Intellel is együttműködünk, és a helyzet ismeretében állítom, hogy jóval előbbre lennénk az internetes és más adatátvitel terén is, ha ezeket a cégeket a Telecom beengedné a kábelrendszerekbe. Akkor talán ténylegesen, nem csak papíron tudnának működni. A parlamentnek rugalmasabbnak kellene lennie, túl lassan hagyják jóvá az ide vonatkozó törvényeket, elég időt hagyva a Telecomnak a reagálásra és a monopolhelyzetből fakadó kiváltságokkal való visszaélések elkövetésére.” Pintér Zoltán sportrepülő létére is inkább a valóság talaján jár, állítja: jöhetnek még jó idők a hazai kis- és középvállalkozókra. Kár, hogy erről a statisztikusok nem tudnak, és egyre-másra riogatnak bennünket azzal, hogy évről évre ezrekkel csökken a szférában tevékenykedő vállalkozók száma. A Postamatnak köszönhetően már a postán is vehet fel készpénzt Biztosan Önnel is megtörtént már, hogy sürgősen pénzre volt szüksége, és a legközelebbi bankautomata kilométerekre volt. Képzelje el, hogy a fizetőkártyájával eljön a postára, és a postai terminálokon keresztül pénzt vehet fel, kifizetheti csekkjeit vagy számláit És ami eddig csak úgymond vízió volt, mára már valóság. Všadeplatíkarta - a Postabank új fizetőkártyája, amely még a postán is érvényes Nemrégiben csak úgy lehetett készpénzhez jutni, hogy vagy bankautomatából vette fel, vagy bement a bankfiókba. Ott, ahol nem voltak bankautomaták vagy -fiókok, főleg a falvakban, gyakorlatilag nem lehetett készpénzhez jutni. Október második felétől a Postabank egy újdonságának köszönhetően ez a helyzet teljesen megváltozott. Jan Onda, a Postabank szóvivője elmondta, hogy a bank október 14-éig Szlovákiában 1100 postai terminált, ún. POSTAMAT-ot (POŠTOMAT) szereltetett fel. A POSTAIMAT is bankautomata? Lényegében igen, azzal a különbséggel, hogy a POSTAMATOT a posta személyzete kezeli. A POSTAMATON keresztül bármilyen fizetőkártyával számlájáról a postán vehet ki pénzt. Sőt; azok az ügyfelek, akiknek a Postabank állította ki fizetőkártyájukat, a bank állítása szerint, a POSTAMATON keresztül téríthetik az eddig készpénzzel fizetett csekkeket, valamint számla- egyenlegüket is megnézhetik. A Postabank jelezte azt is, hogy a POSTÁMAT egy további szolgáltatás felfejlesztését, mégpedig a mobiltelefonos szolgáltatók telefonkártyáinak a feltöltését is lehetővé tette. A Postabank további újdonsága - všadeplatíkarta Jan Onda elmondta, hogy a termék neve: a všadeplatíkarta elnevezés nem véletlen. Elmagyarázta, hogy a kártya minden postán, kedvező áron, lehetővé teszi a szokásos banki szolgáltatások használatát. Természetesen lehetővé teszi, hogy tulajdonosai igénybe vegyék, a legalacsonyabb áron, a már említett POSTÁMAT szolgáltatásait is. A Postabank Szlovákiában az első bank, amely automatikusan és ingyen kínál személyi számlát a všadeplatíkartához, mégpedig nulla koronás havidíjért. Többek között az az egyik előnye, hogy az ügyfél elintézheti, hogy közvetlenül a fizetőkártyáján keresztül térítsék a rendszeres háztartási kiadásait. „A všadeplatí- karta természetesen elfogadott a bankautomaták nemzetközi hálózatában is. Ha ehhez hozzászámítjuk a sok szlovákiai és külföldi üzletet, ahol a kártyával a termékekért vagy szolgáltatásokért fizethet, kitűnik, hogy a všade- platíkarta elnevezés valóban reális" - tette hozzá J. Onda. A všadeplatíkartát nagyon egyszerűen, borítékban megkaphatja bármelyik postán A borítékos rendszert már 2005 májusától használja a Postabank termékeik árusításakor. Ekkor kezdte kínálni könnyen hozzáférhető kölcsönét. A borítékos rendszert nagyon dicsérik az ügyfelek, a bank, továbbá a postai alkalmazottak is, azon egyszerű ok miatt, hogy ezzel az elárusítási rendszerrel időt takarítanak meg. Hogyan működik? Všade- platíkartát Szlovákiában minden postán és a Postabankfiókban igényelhet. A posta alkalmazottja všadeplatíkarta megjelölésű színes borítékot nyújt át az igénylőnek, amelyben nagyon egyszerű szerződés és minden szükséges információ megtalálható. (gy gyors és egyszerű az ügyintézés, megkapja a kártyát, miközben időt, valamint pénzt takarít meg. A Postabank termékeiről részletes tájékoztatást kap a 0850 111 666-os telefonszámon hétfőtől péntekig, 7-től 19, szombaton, 8-tól 13 óráig, vagy a www.pabk.sk honlapon A postamatot a posta személyzete kezeli, ezért ügyeit egyszerűen és gyorsan elintézheti, és ami fő: soha többé nem nyeli el az automata a kártyáját. ■e-5-15152
