Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-18 / 266. szám, csütörtök
imam KERTESZKEDO 2005. november 18., péntek___________________________________________________________________________________________________2. évfolyam 43. szám Elfelejtett termelési eljárások A fák törzsének meszelése BÁLINT GYÖRGY Vannak olyan termelési eljárások, amelyeket indokolatlanul helyeztünk használaton kívül és felejtettünk el. Ezek közé tartozik a gyümölcsfák törzsének meszelése is. A legtöbb gyümölcsfa törzsének a kérge sötét árnyalatú. Télen, napsütéses nappalokon a dél felé eső oldalon a sötét kéreg felmelegszik és kiterjed; éjszaka viszont a kéreg erősen lehűl és összehúzódik. A gyakran megismétlődő térfogat- változás következtében a sejtek felrepednek, a szállítószövetek megszakadnak, és ez a törzsön hosz- szanti, függőleges fagyrepedések alakjában jelenik meg. Ha a repedéseket nem kezeljük, akkor belőlük nagyobb kiterjedésű fagyfoltok keletkeznek, amelyek évről évre szélesednek, és végül a törzs pusztulását idézik elő. Ha a gyümölcsfák törzsét késő ősszel bemeszeljük, akkor a fehér felület a téb napsugarakat visszaveri, a szövetek nem melegszenek fel, és elmarad a szinte naponként megismétlődő dilatációs változás, tehát nem következnek be a fagyrepedések sem. Fél évszázaddal ezelőtt még igen elteijedt volt a törzsek bemeszelé- se. Majd később az volt a kifogás az eljárás ellen, hogy a vastag mészré- teg pikkelyei alatt a kártevők és a kórokozók spórái búvóhelyet találnak, és ott zavartalanul telelnek át. Ezt a hátrányt kiküszöbölhetjük oly módon, hogy ritka, könnyen folyó mésztejet készítünk, és azt nagyon vékony rétegben kenjük a fák törzsére és a vastagabb ágakra, vagy éppen a permetezőgéppel hordjuk fel a finom mészréteget, amely így már nem repedezik fel, és nem nyújt búvóhelyet a kártevőknek és a kórokozóknak. Ha a törzsön mégis keletkeznek fagyrepedések , akkor azoknak a széléről az elhalt szöveteket éles késsel lefaragjuk, és a sebet bekenjük sebvédő pasztával. Hazánkban a kajszi- és őszibarackfák nehezen viselik el a tél viszontagságait: a nagy hőmérsékleti különbségek hatására a törzsön fagyrepedések jelenhetnek meg. Ezek a sebek az évek múltával egyre mélyülnek, nagyobbak lesznek, felületükön méz- gacseppek jelenhetnek meg. A szállítónyalábok sérülése meggátolja a nedvkeringést és ez akár a fa pusztulását is okozhatja. Ezeket a sebeket feltétlenül kezelnünk kell. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 38,751 Lenqvelzlotv 9,736 Anqolfont 57,285 Maqvar forint (100) 15,479 Cseh korona 1,323 Svéd korona 4,032 Dán korona 5,196 Szlovén tollár (100) 16,175 Japánien(100) 27,714 Sváiri frank 25,058 Kanadai dollár 27,711 USA-dollár 33,099 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,85-39,85 32,42-34,08 1,30-1,36 14,89-16,19 OTP Bank 37,84-39,81 32,33-34,12 1,29-1,36 14,96-16,10 Postabank 37,89-39,83 32,48-34,02 1,30-1,36 13,75-17,35 Szí. Takarékpénztár 37,83-39,77 32,33-34,02 1,29-1,36 14,83-16,23 Tatra banka 37,84-39,86 32,40-34,14 1,30-1,36 14,93-16,15 UniBanka 37,85-39,83 32,41-34,10 1,29-1,36 15,13-15,92 Általános Hitelbank 37,83-39,85 32,36-34,09 1,29-1,36 14,95-16,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Időszerű növényvédelmi tanácsadó arról, hogyan védekezhetünk a meztelen csigák kártétele ellen Mésszel, sörrel pusztíthatok A fóliákban, üvegházakban, raktárakban most is károsít a meztelen csiga. Az alábbiakban a védekezési lehetőségeket tekintjük át. CSERES ZOLTÁN A meztelen csigák nevüket a ház nélküli csupasz testükről kapták. A haslábak mirigye nyálkás váladékot, csiganyálat választ ki, amely síkossá téve útjukat segíti továbbhaladásukat. A nyál felszáradása után ezüstfehér fénylő csík, valamint a húsos állományú növényi részeken a reszelőszerűen fogazott nyelvükkel okozott rágásuk árulkodik jelenlétükről, kártételükről. A csigák teste rendkívül érzékeny a kiszáradásra, ezért a nyirkos, nedves környezetet keresik. Többnyire éjjel járnak táplálék után, azonban erősen felhős, párás időben nappal sem rejtőzködnek el. A fólia- és üvegházakban, tárolókban télen is károsítanak. Nappal a talajrepedésekben, kövek, farakások alatt rejtőznek el a napsugarak és a meleg elől. A10-14 hónapig tartó életük során tojásaikat a talajba, üregekbe rakják, összesen mintegy 200-4000 darabot. A humuszban gazdag nyirkos talajokat kedvelik. A tojások száraz időben összezsugorodnak, de esőzés, öntözés hatására ismét megduzzadva életképes csigák kelnek ki belőlük. A meztelen csiga általában olyan helyen él, ahol elegendő növényi táplálékot talál magának. Szabadban csak árnyékos, bokros helyeken a növények tövénél, korhadó levelek alatt találjuk meg. Ezért is fontos a lehullott levelek összegyűjtése, komposztálása. A sötétebb rajzolatú pincelakó meztelen csiga főként a lakások közelében él, s a raktározott növényeket vagy terményeket károsítja. A korhadó növényi részeken is megél, de nem veti meg a kenyeret vagy a vajat sem. A pincében vagy a szabadban prizmázott gyökérzöldséget megrágja, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. Ha nem vesszük észre időben jelenlétét, a termény nagy része megrothad. A csigák közül sajátos életmódjával tűnik ki a földi meztelen csiga. Ez a meglehetősen „gyors mozgású” fajta életének túlnyomó részét 5-6 cm mélyen a talajban tölti. A maga készítette 5 mm átmérőjű járatokból csak nedves, csapadékos időben jön a felszínre. Mozgását a kötött, kemény talajok sem akadályozzák. Tavasszal a 4-5 tojásból álló csomók 20-30 nap múlva kelnek ki, és a kis csigák két hónap alatt fejezik be fejlődésüket, egy évig élnek. A földi meztelen csiga tápnövénye a pünkösdirózsa, dália és a begónia. A meztelen csigák elleni eredményes védekezés alapja az elszaporodása feltételeinek csökkentése. A csigák különbözőképpen pusztíthatok. A csalogatás módszerei elsősorban a házikertekben használhatók. Egyik lehetőség a pohárcsapda. A poharakat a növénysorok közé a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni, majd félig sörrel tölteni. A sör a csigákat nagy területről odacsalogatja, majd az italtól elbódulva a pohárban elpusztulnak. A másik lehetőség a mesterséges búvóhelyek kihelyezése. E célra a nagy nyirkos rongyok a legalkalmasabbak. Hajnalban a búvóhelyre vonuló meztelen csigák előszeretettel húzódnak meg a nedves tárgyak alatt. Ezek alól azután a nap folyamán összegyűjthetők és meg- semmisíthetők. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórása is, üyen pl. fahamu vagy a mész. A csigák ezekkel érintkezve ismételt nyálkiválasztásra kényszerülnek, és végül elpusztulnak. Raktárakban, pincékben a tárolásra szolgáló ládákat, rekeszeket az említett anyagokkal is körül lehet szórni. Legjobb eredményt azonban a speciális csigaölő-készítményekkel érhetünk el. Nálunk e célra engedélyezett a Mesurol Schnecken- kom és a Mesurol Alimax, melyből 5-10 grammot adagoljunk négyzetméterenként. Hasznos tanácsok a virágok túlöntözésének és a mértéktelen tápoldatozásának ártalmairól a téli időszakban A dísznövények helyes átteleltetéséről TÓTH MIKLÓS A muskátli féleségek között legalább hármat el kell különítem. Egyik a hagyományos álló, másik a futó-, a harmadik pedig az angol muskátli. Mindegyik muskátli kibírja az 1-2 éjen át tartó -1, -2 fokot, ezért időjárástól függően november közepéig kinn tarthatjuk őket. A teleltetéshez a korábban elmondottak szerint az egészséges, erős töveket válogassuk ki. A sérült, beteg részeket vágjuk le, az elszáradt leveleket szedjük le. A kerti (hagyományos) muskátlit két módon teleltethetjük. A felszedett töveket egy hűvös, sötét, vagy nem túl vüágos pincében gyökerénél fogva fellógatjuk. Természetesen az öntözés elmarad. A másik mód, amikor a felszedett töveket kevés földdel egy nagyobb edénybe (dézsa, lavór, láda, stb.) rakjuk, s így helyezzük el egy hűvös pincében. Ezeket kis vízmennyiséggel, s csak ritkán (a hőmérséklettől, a kiszáradástól függően 3-4 hetente egyszer) kell öntözni. Nem alkalmas olyan edény, amiben a nedvesség megmarad, a pára lecsapódik, pl. nylon tasak, ezekben a növényt a szürkepenészes, esetleg baktériumos rothadás megtámadhatja. A betegségek fellépését a gyakori, illetve a túlöntözés is kiválthatja. A futómuskátlit a teleltetéshez vissza kell vágni 2-3 nóduszra (csomóra, rügyre), s ezeket a kisebb lombozató töveket kell világos helyre tenni. A hőmérsékletet tartsuk 12-15 fok között. A tápoldatozást hagyjuk abba, az öntözést is ritkítsuk. Alkalmas hely a fitteden szoba, előtér, ablak köze, stb. Az angol muskátlit a kertészek egyéves növényként kezelik, tehát minden évben újra kell szaporítani. Ennek ellenére az illatos fajtákat (citromillatú, mentaillatú) lehet teleltetni bőséges fényben, nagyjából a futómuskátlinál leírtak szerint. Téli időszakban túl sok tennivalónk nincs, a növények ellenőrzését, ritkán öntözését kell elvégezni, illetve el kell távolítani az elszáradt leveleket, vadhajtásokat. Ha beteg tövet találunk, azt haladéktalanul távolítsuk el az egészségesektől. Mindegyik muskátlit a tavaszi kiültetés előtt vissza kell vágni. A kiültetés előtt a növényeket szoktatni kell a természetes viszonyokhoz, ugyanis a nap és a szél könnyen megperzseli azokat. A dézsás, balkon növényeket optimális esetben 5-10 fok hőmérsékletű, világos, szellőztethető helyen teleltetjük, de vannak fajok, amelyek szabadban is kibírják (balkonrózsák, japán som, japánbambusz, hortenzia, stb.). Szabadban lehetőleg védett helyet keressünk számukra, így a föld feletti rész nagyobb károsodás nélkül áttelel. Gyakori gond, hogy a dézsában a talaj teljesen átfagy, a gyökerek súlyosan károsodnak, s ez vezet a növény pusztulásához. Megelőzésére a dézsát tegyük falapra, csomagoljuk be valamilyen hőszigetelő réteggel, esetleg a növény tövét védjük takarással. Télen ezeket is csak mértékkel, fagymentes napokon öntözzük. A mediterrán térségből származó növényeink elviselik rövid ideig akár a -5 fokot is. Ezeket csak a tartósan fagyos időszakban kell bemenekíteni. Igyekezzünk a teleltetéshez igazítani a lombozat nagyságát, pl. a leander csupasz hajtásainak levágásával. A teleltetéshez világos és hűvös helyet biztosítsunk. Sötét helyen a növények legyengülnek, meleg helyen növekednek, de kellő fény hiányában elvesztik természetes ellenálló képességüket, és gyorsan felszaporodnak a kártevők. Ha kártevőt észlelünk növényen, először is különítsük el azt az egészségesek védelmében. Igyekezzünk a kártevőt elpusztítani, házüagos módszerek is eredményesek lehetnek. PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa november 17-én november 17-én november 17-én november 17-én november 17én november 17-én november 17-én sárgarépa 20 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-18 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 28 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/köteg 29-35 Sk/kg 24-42 Sk/kg 21-29 Sk/kg ■ burgonya 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 6-8 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3,70-4,10 Sk Sk/db 3-3,50 Sk/db 2,40 Sk/db X 2,40 Sk/db 2,10-2,90 Sk/db 2,20-2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma] 18 (100) Sk/kg 10-12 (50-60) Sk/kg 15 (80) Sk/Sk 10 (50)Sk/kg 10 (75) Sk/kg 6-14 (99-110) Sk/db 8-17 (85) Sk/db zeiier 15 Sk/db 10 Sk/db 35 Sk/kg 10 Sk/db 12 Sk/kg 24-29 Sk/kg 21 Sk/kg !■ zöldpaprika 39-68 Sk/kg 28 Sk/kg 45 Sk/kg 15-30 Sk/kg 39-69 Sk/kg 42-60 Sk/kg 35-79 Sk/kg paradicsom 59-70 Sk/kg 35-50 Sk/kg 35 Sk/kg X 35-38 Sk/kg 44-49 Sk/kg 42-45 Sk/kq Wk kelkáposzta 14-28 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg X 15 Sk/kg 20-22 Sk/kg 16 Sk/kg fejes saláta/karalábé 10 Sk/14 Sk/db x/6-10 Sk/db x/14 Sk/db-/10 Sk/db 8 Sk/15 Sk/db x/17 Sk/db 5 Sk/15-20 Sk/db j| alma 22-30 Sk/kg 12-22 Sk/kg 12-20 Sk/kg 10-20 Sk/kg 15-25 Sk/kg 16-19 Sk/kg 16-22 Sk/kg karfiol 29 Sk/db 20 Sk/db 35 Sk/db X X 28 Sk/db 5 Sk/db salátauborka 50 Sk/kg X 40 Sk/kg X 20 Sk/kg X 38 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 225-300 Sk/kg X X 250 Sk/kg X X szőlő 49-64 Sk/kg X 40 Sk/kg X X X 82 Sk/kg
